- Részletek
-
Készült: 2014. február 05. szerda, 09:40
-
Találatok: 2903
Bár a magyar kormány állítása szerint a paksi bővítésről szóló államközi szerződés ügyében mindenről tájékoztatták előzetesen az Európai Bizottságot, és a testület nem jelezte, hogy bármilyen kifogása lenne, a bizottság szóvivője a hvg.hu-val közölte: "hamarosan" vizsgálatot indítanak. Szerdán Martonyi János Berlinben tárgyal, ahol Ukrajna mellett Paks ügye is terítékre kerülhet. Noha nagyobb diplomáciai szélviharra a választások előtt várhatóan nem kell a kormánynak felkészülnie, az oroszokkal kötött deal több forrásunk szerint komolyan sérti az uniós érdekeket.
Porszem kerülhetett a kommunikációba a magyar kormány és az Európai Bizottság között Paks ügyében. Legalábbis a kormányban úgy tudják, nem indul vizsgálat amiatt, hogy Orbán Viktor nyilvános pályázatot nélkülözve állapodott meg Oroszországgal a két új blokk felépítéséről. Lázár János korábban már beszélt arról: a kormány 30 nappal az egyezmény megkötését megelőzően három alkalommal is tájékoztatást adott az Európai Bizottságnak a tervezett beruházásról, és semmilyen észrevétel nem érkezett hozzájuk, nem volt szó arról, hogy vizsgálat indulna. A kormányzati kommunikációs államtitkárságon megerősítették Lázár János információit a hvg.hu-nak.
Ehhez képest kérdésünkre az Európai Bizottságtól teljesen más információ érkezett. "Hamarosan szakértőkkel vizsgáltatja meg a paksi bővítésről kötött egyezmény közbeszerzési vonatkozásait az Európai Bizottság" – közölte megkeresésünkre Chantal Hughes szóvivő, hozzátéve: „ahogy mindig, a bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a megfelelő versenyeztetési irányelvek alkalmazásának, hiszen ezek az EU gazdaságpolitikájának alapját jelentik”. Az Energetikai Biztosságtól szintén olyan információink vannak, hogy lesz vizsgálat a pályáztatás elmaradása miatt. Ugyanakkor bizottsági forrásaink hangsúlyozták, hogy mivel eddig nem kaptak érdemi információkat a beruházásról, arról sem mondhatnak semmit, mi lehet a vizsgálat kimenetele. Úgy tudjuk, a vizsgálat közeli megindulása meglepetést okozott a kormányban is, mert ott arra számítottak, hogy Brüsszel csak a munkálatok konkrét megkezdésekor vizsgálja majd, közbeszerzés útján választják-e ki a kivitelezőket.
/ Kósa András - Orosz Márta
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 04. kedd, 18:08
-
Találatok: 3018
Távoznia kell minden pártfunkciójából és szinte bizonyosan nem lesz sem egyéni, sem listás képviselőjelölt sem a szocialista Simon Gábor, miután kiderült: közel negyedmilliárd forintnyi „eltitkolt” megtakarítást parkoltat egy ausztriai bankszámlán.
Az MSZP elnökhelyettesének várhatóan le kell mondania mind az országgyűlési képviselői mandátumáról, a fogyasztóvédelmi bizottság élén betöltött posztjáról és a pártban viselt tisztségeiről is; legalábbis erről számoltak be nem hivatalos forrásaink. Az ügy kezelését az mindenképpen nehezíti, hogy Mesterházy Attila pártelnök (többek között Tóbiás József frakcióigazgató és Horváth Csaba főpolgármester-jelölt társaságában) éppen az Egyesült Államokban tartózkodik, a Jókai utcai központban pedig jelenleg épp Simon lenne a „rangidős tiszt”. Ugyanakkor forrásaink megerősítették, hogy Mesterházy telefonon beszélt a politikussal és egyértelművé tette a párt elvárásait vele szemben, a pártvezetés tagjai közül pedig Gúr Nándor alelnök és több elnökségi tag beszél személyesen az érintettel. Hivatalos döntés és közlés még nincs; úgy tudni, hogy Simon Gábor várhatóan egy közleményben fogja bejelenteni a döntést.
A politikus eltitkolt számláiról a Magyar Nemzet közölt cikket. Néhány nappal ezelőtt még csak egy „ismert szocialista” politikusról szóltak a tudósításaik és „állítólagos megtakarításokról” írtak (ez is elég volt a Fidesz politikusai számára, hogy azonnali vizsgálatot követeljenek az MSZP elnökétől), Simon Gábor nevét és a pontos adatokat csak kedden hozták nyilvánosságra. Eszerint a volt államtitkár 2008 januárjában nyitott értékpapírszámlákat, amelyeken félmillió eurót és csaknem kétszázezer dollárt helyezett el.
Ezeket az összegeket később bankbetétekbe és értékpapírokba fektette, a számla egyenlege tavaly októberben elérte a hétszázhetvenezer eurót, ami nagyjából negyedmilliárd forintot jelent. A Magyar Nemzet cikke szerint Simon az osztrák pénzintézetnek úgy nyilatkozott, hogy a vagyon többek között egy cég, valamint egy budapesti ingatlan eladásából származott.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 04. kedd, 05:13
-
Találatok: 2163
„Orbán Viktor stratégiai hibát követett el” – így kommentálta saját blogján Igor Janke, Orbán lengyel önéletrajzírója a miniszterelnök és Vlagyimir Putyin megállapodását a paksi atomerőmű bővítéséről.
Az Orbánról Lengyelországban könyvet is megjelentető újságíró rendszeresen publikál magyar témákban, és általában a miniszterelnök, illetve a kormány politikájáról elismeréssel ír. Orbán és Putyin megállapodásával a paksi atomerőmű bővítéséről azonban kritikusan nyilatkozott, mikor azt mondta: „Orbán Viktor stratégiai hibát követett el”. Ezután még hozzátette: „Sajnálom, hogy ezt kell írnom, de őszintének kell lennem magammal.”
Janke Twitter-bejegyzése nyomán, miszerint „Orbán Lengyelország és Közép-Európa érdekei ellen játszott” a paksi paktum megkötésével, kisebb vita is kialakult az oldalon. Pawel Zalewski kormánypárti európai parlamenti képviselő élesen fogalmazott:
„Orbán a populizmus és a nacionalizmus eszközeivel összettöri Közép-Európát. Berlin után megy, közben megadja magát Oroszországnak.”
Az egyik lengyel politikai elemző intézet, a Keleti Tanulmányok Központja igazgatóhelyettese, Adam Eberhardt szerint Putyin ajánlata „elég előnyös Orbánnak, csak ő másképp észleli az érdekeket és a fenyegetéseket, mint mi”. „Magyarországnak kockázatos, a régiónak előnytelen” – tette hozzá egy későbbi bejegyzésben.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 03. hétfő, 18:28
-
Találatok: 2076
Az "előttünk álló feladatokról" tartott napirend előtt (kampány)beszédet Orbán Viktor. Ahogy azt felszólalásának címéből sejteni lehetett, a miniszterelnök rendes kampánybeszédet mondott a parlamentben és megígérte, hogy megvédi az országot a brüsszeli multiktól, bankároktól és bürokratáktól.
A Parlament alsóházi üléstermének átalakítása miatt – a következő ciklusban jelentősen lecsökken a képviselők száma, ezért kell az ülőhelyeket is csökkenteni – ezúttal az Országgyűlés felsőházi termében zajlott az idei első plenáris ülés. A tanácskozás Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött.
A kormányfő nem a helyéről, hanem a pulpitusról kezdte meg „Az előttünk álló feladatokról” címet viselő beszédét. Miután elült a tapsvihar és Orbán megköszönte a provokációt (a fideszesek tapsoltak, hogy elnyomják egy korábbi, atomenergia-ellenes Orbán-beszéd hangjait, amit a szocialisták kezdtek lejátszani) többek között azt mondta: a Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményeképpen elkészült az a partnerségi megállapodás, amely részletezi a gazdasági együttműködést a következő hét évre. A kormányfő elmondta azt is, hogy a magyar kormány államközi megállapodást kötött az oroszokkal, ezt – mint ahogyan az alkotmányos demokráciákban szokás – az Országgyűlésnek kell majd jóváhagynia.
... Nem ijedünk meg senkitől
Orbán szerint az elmúlt négy évben nemzeti egységet hoztak létre, ez többek között a Brüsszel és a multinacionális cégek által indított támadások visszaszorításában is megmutatkozott. „A megújult Magyarország már nem ijed meg senkitől” – tette egyértelművé.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 02. vasárnap, 09:39
-
Találatok: 1817
Egyszer én is szeretnék elérni a csúcsra, ahol a nemzetes támadó ék tanyázik. Nem lesz könnyű az odavezető út. A mai számba lehozták ugyanis a
világegyetem valaha készült legtökéletesebb cikkét.
Nagyon szeretném név szerint is kiemelni a szerzőt, de a mai cikkét pont nem írta alá. Persze ez teljesen érthető, mert ha az ellenségei megtudnák, hogy kiről van szó, akkor az élete egészen biztosan veszélybe kerülne. Valószínűleg így is elég sokat kockáztattak a Nemzetnél, hogy ezt a sztori kiássák, és nyilvánosságra hozzák. Ha ennek a leleplezésnek a súlya alatt nem roppan össze végérvényesen a magyar baloldal, akkor soha. A lényeg röviden:
- “Bűnös”
- “Százmilliók”
- “Egy vezető szocialista”
- “?”
- “Állítólag”
- “Lehet”
- “Feltehetően”
- “Gyanúját vetheti fel”
A kiemelkedő újságírói teljesítményért gratulálunk! Csattanós válasz ez azoknak, akik leszólják a jobboldali sajtót.
Na jó, nem csigázom önöket tovább.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. február 01. szombat, 18:49
-
Találatok: 2003
Trükkök százairól beszélt annak idején Gyurcsány Ferenc, és arról, hogy másfél évig a kormányzás látszatát kívánták kelteni. A Fidesz elnöke majdan azt mondhatja: egyetlen nagy trükkel kormányoztunk. A népnek kínált látványos jótéteményeket mindig a következő ciklusok kormányainak költségére osztják, nekik, a folyó költségvetésnek szinte semmibe nem kerültek. Sőt. Ez a trükk.
Az első Orbán-kormány állami lakástámogatási rendszere 2000-től napjainkig majd 2000 milliárd forintjába került az államnak. Ebből a Fidesz-kormány alig fizetett. Első ciklusukban 37 ezer köttetett a nagyvonalú szerződésből, 230 ezer pedig utána, már az MSZP–SZDSZ-kormány idején, kényszerpályán. A költségvetés még tavalyelőtt, amikor lakás már alig épült is, 67 milliárdot fizetett erre az ötletre, miközben 2009 óta már nem lehet ilyen szerződést kötni.
A magánnyugdíj rendszerének felszámolása ugyanezzel a logikával működik. Nemcsak beforgatták a költségvetésbe az eddig félretett 3000 milliárd forintot, de mentesítették az államot – 2011-es szám – az évi 370 milliárd forint kompenzáció befizetésétől. Ezt is elköltötték, de fizetni miatta majd sokára kell. Akkor sokat és folyamatosan.
Kornai János még 2011-ben értékelte ezt a mentalitást a lapunkban megjelent Számvetés című cikkében: nem törődnek azzal, „hogyan alakul majd a távolabbi jövendőben az állami nyugdíjkassza (...), amikor már hosszabb lesz az életkor, tovább csökken az aktív népesség és nő a nyugdíjra jogosultak részaránya. Más példákat is hozhatnék (...), amelyben az állami gazdaságpolitika a mai tennivaló elhalasztását, a jövő nemzedékre való áthárítását választja, ahelyett, hogy megpróbálná a terheket arányosan felosztani a nemzedékek között.”
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 31. péntek, 14:24
-
Találatok: 1832
A „Kötelet!” kiáltást felhangosítva illesztettek vissza egy részt a Mesterházy Attila beszédéről készül felvételbe a Hír TV szerkesztői.
Ezt a Lapzárta című szerda esti műsorban ismerte el a Hír TV műsorvezetője. Szabó Anett a műsor vendégeitől azt kérdezte, „Az, hogy fölhangosítottuk ezt a részt, az szerintetek belenyúlás a hangsávba?”. A többiek azt válaszolták, hogy nem.
Az MSZP múlt szombaton tartott nagygyűlést, itt hangzott el egy bekiabálás Mesterházy Attila beszéde közben. Mesterházy Attila épp Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterről beszélt, aki szerinte olyan jól teljesített a cégeivel, hogy azt tanítani kéne, Mészáros pedig katedrát érdemelne a Közgázon. Ekkor hangzott el az ominózus bekiabálás, amivel később Mesterházy Attila egyetértett, és azt mondta, úgy érzi, nem katedrát fog kapni Mészáros, „hanem azt, amit az előbb bekiabáltak”.
Az m1 Híradója szerint is a bekiabáló egyértelműen azt mondta, hogy kötelet, de Mesterházy Attila az ATV-nek azt mondta, hogy ő börtönt hallott.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 30. csütörtök, 18:14
-
Találatok: 2646
Magyarországon talán nincs olyan ember, aki ne hallott volna már az 1800 fős Felcsút 3500 fős focistadionjáról, azt viszont kevesen tudják, hogy a stadion csak a jéghegy csúcsa. A miniszterelnök kedvenc törpefaluja az elmúlt néhány évben elképesztő fejlődésen ment keresztül. Olyanon, amilyenről sok más település csak álmodozik. Összeszámolni is nehéz, hogy hány új létesítményt, épületet adtak át Felcsúton a közelmúltban.
Magyarországon talán nincs olyan ember, aki ne hallott volna már az 1800 fős Felcsút 3500 fős focistadionjáról, azt viszont kevesen tudják, hogy a stadion csak a jéghegy csúcsa. A miniszterelnök kedvenc törpefaluja az elmúlt néhány évben elképesztő fejlődésen ment keresztül. Olyanon, amilyenről sok más település csak álmodozik. Összeszámolni is nehéz, hogy hány új létesítményt, épületet adtak át Felcsúton a közelmúltban.
Magyarország népességének majdnem ötöde él olyan kistelepülésen, ahol a lakosok száma nem éri el a 2 ezer főt. Közülük mégis csupán egy falu lakosai örülhetnek többmilliárdos fejlesztéseknek. Ez a település pedig nem más, mint Felcsút.
A Budapesttől 40 kilométerre található Fejér megyei település nem sokban különbözik a hozzá hasonló törpefalvaktól: az egész falu gyakorlatilag egy hosszabb útból áll, amin autóval 3 perc alatt áthajt az ember. Régen az ilyen településeket festették le úgy, hogy "egy sor ház, egy sor wc". Felcsút egyvalamiben azonban mégis más, mint a többi falu: itt nőtt fel a miniszterelnök, Orbán Viktor, aki később földeket és hétvégi házat is vásárolt a településen.
Fociakadémia orvosi központtal és egy hotel
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. január 29. szerda, 18:26
-
Találatok: 2558
Pont egy hete, hogy Európa termelési központja lettünk. Jegyezzük meg a dátumot, 2014. január 22. Nagy pillanat ez egy kis, illetve, miket beszélek, újra nagyra törő nép életében.
Pontosan emlékszem, hol voltam akkor: Budaörsről tartottam Budakeszi felé, amikor a rádióban fölcsendült a külügyi és külgazdasági államtitkár megnyugtató orgánuma: a Grundfos tatabányai szivattyúgyárában avatott új gyártósort. A beruházás jelentőségéről sokat elmond, hogy a mai napig egy szó sem került ki erről az eseményről a cég weblapjára. A Grundfos név csengése és a szivattyúgyár kifejezés teremtette metaforikus vibráció eleve izgalomba hozott, hát még a történelminek tűnő bejelentés! Micsoda pillanat: Európa termelési központja! Én már sajnos csak nagyon homályosan emlékszem arra az időre (hiszen egészen kisgyermekkoromban történt), amikor agrár-ipari országból ipari-agrár ország lettünk. Na, az lehetett hasonló élmény.
Ahogy az irodába értem, első dolgom volt megkeresni a történelmi bejelentés videóját a kormány weblapján. A mikrofonok elé lépő kispályás labdarúgó és nagypályás világutazó, Szijjártó Péter világgazdasági összefüggésekbe helyezte az új gyártósor avatását, és ebből a szempontból boncolgatta a kormány sikeresebbnél sikeresebb lépéseit. Európai termelési központtá az alábbi kontextusban váltunk: 2010-ben… „tűztük ki magunk elé azt a célt, hogy Magyarország legyen Európa termelési központja. Sokan megmosolyogtak minket 2010-ben ezen célkitűzés nyomán, mára azonban az eredmények igazolják ennek a döntésnek a helyességét, és elmondhatjuk, hogy Magyarország mára Európa egyik termelési központja lett. Ha összehasonlítjuk, hogy az ipar milyen mértékben járul hozzá a nemzetgazdaság összteljesítményéhez, akkor ma Magyarország az Európai Unióban a harmadik helyen áll, kis lemaradással tehát versenyképesek vagyunk az első helyek tekintetében is.”
Bővebben ...
