Hírek

Gyurcsány a helyszínen elemezte a sukorói beruházást

Még nem járt Sukorón Gyurcsány Ferenc, aki a felcsúti sztori után most a vitatott kaszinóberuházás tervezett színhelyén forgatott.

„Soha nem voltam Sukorón korábban, de néhány napja vettem a fáradtságot és nemcsak körülnéztem, hanem összeszedtem mindazokat a hazugságokat, amiket a Fidesz terjeszt az általa megfúrt beruházásról. Akkor most szembesüljünk a tényekkel” – ezzel a kísérőszöveggel tett ki Facebook-oldalára egy új videót Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke.

Bővebben ...

Másnak is feltűnt az áfahiány

ovi_afaBeszélt az Indexnek a Horváth András exadóellenőr mellett kiálló, de egyelőre névtelenséget kérő volt adóhivatalnok. Sok az alkalmatlan ellenőr, az egész hivatal felépítése úgy rossz, ahogy van. Az Európai Bizottság egyik tanulmánya is alátámasztja, hogy Magyarország évente 1000 milliárd forintnál is több áfabevételtől esik el.

Az Európai Bizottság (EB) kérésére nemrég készült el a teljes EU-t átfogó nemzetközi tanulmány, ami nagyrészt alátámasztja Horváth András adóellenőr áfacsalásra vonatkozó becsléseit. Ez azért fontos, mert sokan túlzónak gondolják az adóellenőr által emlegetett összeget, és ez alapján kérdőjelezik meg a hitelességét.

Horváth azt állítja, hogy évente nagyjából 1700 milliárd forint tűnik el az áfából. Ebből nagyjából 1000 milliárd forint az, amit nem fizetnek be, a maradék 700 milliárdot pedig úgy igénylik vissza, hogy nem is járna.

Az állítás első felével, tehát a be nem fizetett áfával kapcsolatban nemrég az Európai Bizottság közzétett egy tanulmányt. A dokumentum 27 EU-tagországnál összegzi, hogy 2011-ben, illetve 2000-2011 között évente mennyi áfa szivárgott el.

Bővebben ...

Nemzeti Mikulás dal

Hullajó a fehér ló, rajta jöttél Télopó.

Munkát segély helyett, millió munkahelyet, alacsonyabb adót, élhetőbb életet, ígértél hideget, a fázósnak meleget, hogy kellemessé varázsolod a nyarat, és a telet.

Van zsákodban minden jó, tőlünk loptad Télopó.

Azt mondtad, hogy szép vagy, azt mondtad, okos vagy, elhittük, ha felállsz, akkor még nagyobb vagy, magasabb, mint ülve, s most el vagyunk hűlve, hogy lehet, hogy ilyen sokan meg voltak hülyülve.

Piros alma, mogyoró, nálad van már, Télopó.

Összehordtál hetet, összehordtál havat, mint a hülyegyerek, hittük minden szavad, devizásnak lakást, favágónak rakást, a fagylalt-fanoknak napi három nyalást.

Volt zsákunkban minden jó, aggyad vissza, Télopó.

 fsp.nolblog / fsp

Bővebben ...

A minimálbér-emelés csak egy újabb blöff

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán megszületett a megállapodás a minimálbér emeléséről. Ez alapján jövő évtől a minimálbér 98 ezer forintról 101 ezer 500 forintra emelkedik. A szakmunkás bérminimum pedig 114 ezerről 118 ezerre. Ez az előbbi esetében 3,6 százalékos, az utóbbiban 3,5 százalékos béremelést jelent.

Azonban a mostani ciklus során hiába emelkedett jelentősen a bruttó, ha a nettó csak elhanyagolható mértékben. Sőt, 2009-es reálértéken számolva még csökkent is. Ezzel párhuzamosan pedig növekedtek a munkáltatói terhek. Így az egész minimálbér-emelés egy blöff csupán. Ráadásul egyre nagyobb a különbség a nettó minimálbér és a létminimum között.

Az sem mellékes, hogy a versenyszférában dolgozók száma jó indulattal fogalmazva is stagnál a kormányváltás óta. Ennek egyik oka az erőltetett minimálbér-emelés és az egykulcsos adó miatt kikényszerített bérkompenzáció volt. A tavalyi csökkenés után idén a reálbérek mindazonáltal növekednek, köszönhetően az alacsony inflációnak és az idei szja-csökkentésnek. A KSH szerint az idei első félévben a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

Bővebben ...

A legdrágább megszorítást választja a kormány

A kormányzati beruházások csökkentésén és a vállalati adók emelésén keresztüli kiigazítások vágják vissza leginkább a gazdasági növekedést, illetve a reálbéreket is - derül ki egy nemrég megjelent tanulmányból, ami a magyar gazdaságra kalibrált modell eredményeit ismerteti.

A megszorítások nélküli gazdaságpolitika mégsem megszorítások nélküli, sőt, valójában az egyik legjobban húsba vágó megoldás - ez derül ki az IMF egyik szakértőjének tanulmányából, amely kifejezetten a magyar gazdaságra kalibrálva értékelte a különféle költségvetési kiigazítások hatásait. Az eredmény a közgazdászok számára nem meglepő (hasonló következtetésre vezető elemzések Magyarországon is készültek), de a hétköznapokban mégsem igazán közismertek.

Alejandro Guerson egy általános egyensúlyi modellt alkalmazott Magyarországra, abból a célból, hogy szimulálja a különböző eszközökkel végrehajtott költségvetési kiigazítás hatásait. Az eredményekből le lehet szűrni, hogy a kiigazítási kényszerben lévő költségvetési politikának milyen módszereket érdemes választani, ha minél kisebb rövid és hosszú távú áldozattal kívánja megoldani a feladatot.

Bővebben ...

A parlament egyszer már majdnem foglalkozott a cukros áfacsalással

Lehet, hogy rossz bizottsági ülésre jött a képviselő úr!
Ezt válaszolta Ivanics Ferenc fideszes képviselő Gőgös Zoltánnak, a szocialisták agrárpolitikusának arra a felvetésére, hogy talán érdemes lenne foglalkozni a cukorhoz köthető áfacsalásokkal.

Szó szerint ezt mondta Gőgös:

"Én azt hiszem, azzal is foglalkozni kellene – és talán ez lenne a fontosabb –, hogy miért lett a cukor mondjuk az áfacsalás legnagyobb terepe, amiben, úgy halljuk, kormányhoz közeli cég is keményen érintve van, legalábbis az egyik partnerén keresztül, most voltak letartóztatások. (Ivanics Ferenc: Lehet, hogy rossz bizottsági ülésre jött a képviselő úr!) Nem, de ennek a bizottságnak az is dolga kellene hogy legyen, hogy akkor miért van az, hogy nagyságrendekkel több cukrot exportálunk papíron, mint amennyit gyártunk, azért ezekkel csak kellene foglalkozni – ez nyilván azért van, mert csak papíron exportálnak cégek. Szerintem ez lenne a fontosabb, mert lehet, hogy akkor az árakkal is tudnánk valamit kezdeni."

A felszólalás egy parlamenti vizsgálóbizottság ülésén hangzott el, 2011. november 18-án. A bizottság felállítását két fideszes képviselő, Font Sándor mellett éppen Ivanics Ferenc kezdeményezte.

Bővebben ...

Itt a DK tizenhat pontos programja

Tizenhat pontból álló programot hirdetett meg Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke vasárnap Budapesten. A pártelnök tájékoztatása szerint a programot februárban véglegesítik, és további 70-80 ponttal kiegészítik.

Szavai szerint nem akarnak "kompromisszumot az önkénnyel", hanem le akarják győzni, és ezt tisztességes, jogszerű eszközökkel képviselik a kampányban.

Gyurcsány Ferenc az első pontként az európai jövőt említette, közös szándékként jelölte meg az euró bevezetése feltételeinek megteremtését 2018-ig, és 2020-tól a közös valuta bevezetését. Álláspontja szerint Magyarország a hétköznapjaiban osztozó emberek közös hazája, ezért annak lenne választójoga, aki állandó lakhellyel itt él, itt fizet adót, és vállalja döntése következményét.

A pártelnök jelezte: Magyarországon a vallásos meggyőződésnek a legszentebb magánügynek kell lennie. Kiemelte: felmondanák a vatikáni szerződést, megszüntetnék az összes egyházi privilégiumot és az egyházaknak fizetett hitéleti támogatást.

Bővebben ...

Így forgatta fel a politikát Horváth András

A kisebb pártok egymással versengve próbálják minél nagyobbra dagasztani az áfacsalási ügyet, a nagyobbak viszont távolságot tartanak tőle, vagy próbálják kisebbíteni a jelentőségét. Mivel kalkulálnak a két oldalon?

Néhány hét alatt a politika egyik legfontosabb szereplőjévé vált Horváth András korábbi adóhivatali munkatárs, aki november elején állt elő azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal asszisztál a sorozatos, évente több ezer milliárdos áfacsalásokhoz. Bár Horváth nem fogalmazott meg vádakat egyik párttal szemben sem, állításai felforgatták a politikát is.

A frontvonalak a következőképp alakultak: a kisebb pártok Horváthtal rokonszenvező nyilatkozatokat tesznek, és igyekeznek minél nagyobbra dagasztani az ügyet, a nagyobbak pedig vagy hűvösen, vagy ellenségesen viszonyulnak Horváthhoz és állításaihoz.

Bővebben ...

Matolcsy lemondásra szólította fel Olli Rehnt

Az MNB elnöke felminősítési tárgyalásokra szólította fel a hitelminősítőket a Napi.hu makrokonferenciáján. - Nincs árfolyamcél, kamatcél, foglalkoztatási cél - nincs semmilyen más cél - fogalmazott Matolcsy György a Napi.hu és a Napi Gazdaság közösen szervezett makrogazdasági konferenciáján tartott előadásában. Az MNB egy rugalmas, ám tiszta célra koncentrál, innentől kezdve nincs értelme azon elmélkedni, hogy mikor emel kamatot a jegybank - hiszen belső okok nincsenek. Minden más külső ok és a forint árfolyamának változása is csak az inflációs folyamatokon keresztül hathat a kamatpolitikára.

A jegybank elnöke az elhibázott gazdaságpolitika miatt lemondásra szólította fel Olli Rehn gazdasági és pénzügyi uniós biztost, a nagy hitelminősítőket pedig arra szólította fel, hogy kezdjenek tárgyalásokat Magyarország felminősítéséről. Hozzátette: új, a jegybankihoz hasonló inflációkövető fiskális politikára van szükség az EU-ban. Az EU vezetőinek 5 pontból álló csomagot javasol Matolcsy: ->

Bővebben ...