Hírek

Megszorítások semmiért: elbukott a szabadságharc

Négy év alatt az Orbán-kormány, amely úgy vette át a kormányzást, hogy mindent feláldozó harcot hirdet az államadósság ellen, összesen 3000 milliárd forinttal növelte az államadósság mértékét az Államadósság Kezelő Központ tájékoztatása szerint.

Orbán Viktor négy évvel ezelőtt szabadságharcot hirdetett az államadósság ellen. Ennek érdekében a ciklus során számos adósság-szabályt hozott a kétharmad - amelyet később, bonyolultságuk és betarthatatlanságuk okán fel is függesztettek. Az államadósság csökkentésének érdekében az államháztartás hiányát is igyekezetek - sajátos eszközökkel - 3 százalék alatt tartani. Korábban megírtuk: mindez szemfényvesztés csupán, hiszen a magánnyugdíj-pénztári befizetések államhoz visszaterelése nélkül most is 4 százalék fölött lenne a büdzsé hiánya.

A számok, amelyeket most az Államadósság Kezelő Központ tett közzé, arról árulkodnak: a szabadságharc csúfos kudarcba fulladt. Az utolsó, teljes egészében a szocialista kormány által irányított év végére, 2009 decemberében 18 964 milliárd forint lett a teljes adósságállomány. 2010 végére ez a szám 20 041 lett, vagyis ezermilliárd forinttal ugrott meg azonnal a tartozás.

A 2011-es évben a központi költségvetés 3000 milliárddal gazdagodott, a magánnyugdíjpénztárak teljes vagyonának lenyúlásával. Akkoriban a kormányzati kommunikáció központjában az állt: a teljes összeget az adósságállomány csökkentésére fordítják majd. Oly annyira elkötelezett volt a kétharmad, hogy külön pénzalapot hozott létre, amelybe az állampolgárok maguk is utalhattak, csakis a szabadságharc győzelemre segítése érdekében./ trencséni

A tetemes összeg felhasználása után 17 ezer milliárd körülire várnánk az év végi adósságot. Csalódnunk kell. 2011. december 31-én a magyar állam 21.426 milliárd forinttal tartozott hitelezőinek. Vagyis újabb egy év - és 3000 milliárd elteltével - 1400 milliárddal nőtt az adósság. 2012 végére minimális csökkenést sikerült elérni: 20 720 milliárdon állt a mutató. Nem sokáig. A tavalyi évet megint növekedéssel, 22 ezer milliárdos mínusszal zártuk.

Vagyis: 3000 milliárdnyi megtakarítás elégetése után az egyenleg a kormányváltáskori szinthez képest 3000 milliárdos adósságnövekmény. Ha ehhez a két számhoz még hozzáadjuk a 2500 milliárdnyi megszorítást, amelyet a kabinet léptetett életbe, összesen - a ciklus teljes egészét nézve 2,5 százalékos GDP-emelkedés mellett - 8500 milliárd forinttal lettek a magyar állampolgárok soványabbak. Ebből kétszer lehetne felépíteni a paksi bővítést, külső segítség nélkül. Ehhez képest Orbán Viktor még 3000 milliárd forintnyi hitelt vett fel Moszkvától az atomerőmű bővítésére. Vagyis a végső összeg: 11500 milliárd forint.

Cikk: http://stop.hu/belfold/megszoritasok-semmiert-elbukott-a-szabadsagharc/1211728/

Kapcsolódó cikkek:

  • Nagy N. Péter: A Fidesz-trükk
    Trükkök százairól beszélt annak idején Gyurcsány Ferenc, és arról, hogy másfél évig a kormányzás látszatát kívánták kelteni. A Fidesz elnöke majdan azt mondhatja: egyetlen nagy trükkel kormányoztunk. A népnek kínált látványos jótéteményeket mindig a következő ciklusok kormányainak költségére osztják, nekik, a folyó költségvetésnek szinte semmibe nem kerültek. Sőt. Ez a trükk. - Az első Orbán-kormány állami lakástámogatási rendszere 2000-től napjainkig majd 2000 milliárd forintjába került az államnak. Ebből a Fidesz-kormány alig fizetett. Első ciklusukban 37 ezer köttetett a nagyvonalú szerződésből, 230 ezer pedig utána, már az MSZP–SZDSZ-kormány idején, kényszerpályán. A költségvetés még tavalyelőtt, amikor lakás már alig épült is, 67 milliárdot fizetett erre az ötletre, miközben 2009 óta már nem lehet ilyen szerződést kötni. - A magánnyugdíj rendszerének felszámolása ugyanezzel a logikával működik. Nemcsak beforgatták a költségvetésbe az eddig félretett 3000 milliárd forintot, de mentesítették az államot – 2011-es szám – az évi 370 milliárd forint kompenzáció befizetésétől. Ezt is elköltötték, de fizetni miatta majd sokára kell. Akkor sokat és folyamatosan.
  • Orbán sikerei közelről: könyvelési trükkök százai
    Az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása, vagyis a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése a kormány egyik büszkesége. Az alacsonyan tartott deficit hozzájárul(na) a GDP-hez viszonyított államadósság csökkenéséhez is. Azonban úgy tűnik: csak tüneti kezelést alkalmazott a kabinet, sikert nem ért el.
  • OECD: Tovább romlott a magyar helyzet
    A régiós átlagnál sokkal gyengébb a magyar potenciális növekedés – derült ki az OECD magyar országértékelésének bemutatásán. Magasak a szabályozói terhek és a kiszámíthatatlanság, a kormány pedig ezerféleképpen torzítja a piacot, ezért nagyon alacsony a beruházási ráta, mondta Alvaro Pina, az OECD Magyarországgal foglalkozó osztályvezetője. Tovább romlott a helyzet a szabályozói környezet kiszámíthatóságában, leginkább azért, mert a kormány nem egyeztet a gazdaság szereplőivel – állapítja meg a jelentés. Az adminisztratív terhek nem változtak, és a versenybarát szabályozás is gyengült. Romlott az intézmények minősége is a tavalyi felmérés óta. - Árt a rezsicsökkentés - A rezsicsökkentés több módon árt a magyar versenyképességnek: csökkenti az energiahatékonyság kialakítása felé ható ösztönzőket, és az árakat is torzítja – mondta Alvaro Pina. A kisebb energiakereskedők kivonulhatnak a piacról, a helyüket kevésbé hatékony állami szereplők vehetik át.