Hírek
Offshore cégeknél landoltak a rezsimilliárdok
- Részletek
- Készült: 2014. január 27. hétfő, 19:58
- Találatok: 2128
A távhősök támogatásának árnyékában offshore cégeket juttatott olcsó gázhoz az állami MVM kereskedőcége, a szálak kajmán-szigeteki, ciprusi, svájci cégekhez vezetnek. Hogy levigye az árakat, a kormány rátenyerelt a nyugati irányból érkező olcsó gázforrásra, azt ígérve, hogy abból majd közintézményeket, megszorult távhőtermelőket segít. Ezzel egy időben viszont helyzetbe hozott egy homályos tulajdoni hátterű magáncéget is, amelynek egy év alatt elképesztő mértékben, tízmilliárdokkal ugrott meg a nyeresége. A szerződések felkerültek az internetre.
- A távhős cégek árat akartak emelni.
- Hogy ne emeljenek, a kormány segítségül olcsó gázt ígért.
- A kormány megbízta az állami MVMP-t, hogy adjon gázt a távhősöknek a tartalékból, majd pótolja vissza szabad piaci olcsó gázból.
- Hogy vissza tudja pótolni, a cégnek hozzáférést biztosított az olcsó, szabadpiaci gázhoz.
- Sokkal több gázt biztosított, mint amennyi a visszapótláshoz kellett, hogy juttassa el azt is olcsón a fogyasztókhoz.
- Az olcsó gáz elég nagy részét viszont az MVMP olcsón továbbadta egy offshore hátterű magáncégnek, a Mol Energiakereskedőnek (mai nevén MET Magyarország Energiakereskedő).
- A helyzetbe hozott cég lefölözhette a hasznot.
Feszült pillanatok
A történet messziről indul. Az Orbán-kormány 2011-ben úgy döntött, hogy kizárja a támogatott erőművek köréből (KÁT) azokat, amelyek egyszerre termelnek hőt és áramot, szerintük a rendszer igazságtalan és költséges volt. A döntést ugyan sokan támogatták, az első pillanattól világos volt, hogy ez nagy érvágás lesz a távhős cégeknek, a döntés miatt 30-40 százalékkal kellett volna árat emelni.
Bár a kormány akkor még nem lépett a rezsicsökkentés útjára, a drasztikus áremelés politikailag már akkor sem tűnt vállalhatónak. Lehetett tudni, hogy valamilyen mentőövet kell dobni a távhősöknek. Hosszas gondolkodás, belharc és huzavona után előálltak a megoldással. A javaslat két lábon állt.
Támogatás és olcsó gáz
Az egyik egy új, direkt a kizárt erőművekre szabott támogatási rendszer volt, az áram árába beépítettek egy mindenki által fizetett, úgynevezett kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díjat, az ebből befolyó évi durván 70 milliárd forintot megkapják a távhős cégek, akik így el tudják kerülni az áremelést.
A megoldás másik – és számunkra most fontosabb – lába az volt, hogy a kormány olcsóbb földgázzal látja el a távhőtermelőket, és a lakosságot, közintézményeket ellátó szolgáltatókat, így kerülve el az áremelkedést.
Hogyan szerez a kormány olcsó gázt? Úgy, hogy megbízza az állami MVM-et, vegyék ki a biztonsági földgázkészletekből, adják oda olcsón a fogyasztóknak, majd pótolják vissza az alacsony árú, szabadpiaci gázból. A nyugati gázár, holland gáztőzsdei ár (TTF) ugyanis az utóbbi években jelentősen olcsóbb volt, mint amit a hosszú távú szerződésben rögzített képlet alapján az oroszoktól kaptunk.
... Volt, aki furcsállta
Egyébként már önmagában az is egy érdekes kérdés, miért volt szüksége az MVMP-nek egyáltalán a Mol Energiakereskedő Zrt.-re, különösen annak tároltatási szolgáltatásaira. A két társaság ugyanis elvileg ugyanazokkal a földgáz-kereskedelmi engedélyekkel rendelkezik, vagyis bármelyikük jogosult közvetlenül tárgyalni és eljárni a tároló üzemeltetőjével. Ráadásul az MVMP a tároltatási szolgáltatásokért majdnem annyit fizet ki a Mol Energiakereskedőnek, mint amennyi haszonra szert tesz a földgáz adásvételi szerződéssel...
Teljes cikk: http://index.hu/gazdasag/2014/01/27/mol/
Megjelenés ideje: 2014 febr 3. - Az ATV Start vendége Szanyi Tibor országgyűlési képviselő, MSZP.
Kapcsolódó cikkek:
- Milliárdok a rezsicsökkentésből: kiket pénzel a kormány?
Fidesz-közeli üzleti körök, esetleg előre kifizetett orosz gázbárók? Biztosan nem lehet tudni, de az Átlátszó.hu értesülései szerint a fehérvári labdarúgócsapat tulajdonosa, Garancsi István és a Wallis-alapító Nagy György állhat a rezsicsökkentésből milliárdos hasznot húzó offshore cég mögött, amelyeket a magyar állam tömött ki rengeteg pénzzel. - Tóth: ellopják az állam által olcsón behozott földgázt
A rezsicsökkentés hangzatos jelszava alatt a magyar állam offshore hátterű cégeket milliárdokhoz segített hozzá. Ezeknek a cégeknek az MVM a kereskedővállalatán keresztül biztosított hozzáférést az olcsóbb nyugati gázhoz, viszont az üzletből egy ugyancsak gyanús hátterű cég húzta a hasznot. Az MSZP szerint a Fidesz az emberek helyett az offshore cégeket támogatja, Németh Lászlóné pedig hazudik az Uniónak, hogy olcsó földgázhoz juthassanak az ügylethez. - Nagy György és Garancsi István is részesülnek az offshore gázbizniszből
A fehérvári labdarúgócsapat tulajdonosa, Garancsi István, és az exwallisos Nagy György is szerepelnek a feltehetően a magyar állam jóvoltából is rendkívül nyereséges energiakereskedőcéget tulajdonló offshore céghálóban. - Január 21-én egy ismeretlen hátterű blogon valaki közzétett az állami tulajdonú MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt. (MVMP) és a MET Magyarország Energiakereskedő Zrt (MET) között kötött szerződéseket. Ezekből az derül ki, hogy az állami energiacéggel kötött kontraktusok és egy miniszteri rendelet vélhetően jelentős profitot biztosít a magántulajdonban lévő energiakereskedő cégnek. A szerződések részleteiről tegnap az Index írt bővebben. A blogon megjelent dokumentumok valódiságát kérdésünkre sem a MET, sem az MVMP illetékese nem cáfolta. Az viszont még nem derült ki, hogy a bonyolult tranzakció kiknek hajt hasznot.
- OECD: Tovább romlott a magyar helyzet
A régiós átlagnál sokkal gyengébb a magyar potenciális növekedés – derült ki az OECD magyar országértékelésének bemutatásán. Magasak a szabályozói terhek és a kiszámíthatatlanság, a kormány pedig ezerféleképpen torzítja a piacot, ezért nagyon alacsony a beruházási ráta, mondta Alvaro Pina, az OECD Magyarországgal foglalkozó osztályvezetője. Tovább romlott a helyzet a szabályozói környezet kiszámíthatóságában, leginkább azért, mert a kormány nem egyeztet a gazdaság szereplőivel – állapítja meg a jelentés. Az adminisztratív terhek nem változtak, és a versenybarát szabályozás is gyengült. Romlott az intézmények minősége is a tavalyi felmérés óta. - Árt a rezsicsökkentés - A rezsicsökkentés több módon árt a magyar versenyképességnek: csökkenti az energiahatékonyság kialakítása felé ható ösztönzőket, és az árakat is torzítja – mondta Alvaro Pina. A kisebb energiakereskedők kivonulhatnak a piacról, a helyüket kevésbé hatékony állami szereplők vehetik át. - Megin’ báncsák a magyart
Mostanság Brüsszelből leselkedik ránk a veszély, gyarmatosítani akarnak bennünket, miközben a vak is látja, hogy Oroszország a tolerancia hazája, s Putyinnal az évszázad üzletét kötöttük. A Zunijó rosszat akar a magyar embereknek. - Tulajdonképpen azért jött létre annak idején a Zunijó, hogy árcson a magyarnak,. Mer azok ottan nem szeretnek minket, utálják bennünk, hogy karakánok vagyunk, és lóhátrafelé nyilazunk, valamint, hogy nyereg alatt puhítva, fél kézzel esszük a nápolyit. Rogán Antal megint megmondta a tutit. - Németh Szilárd más szerszámával veri a csalánt
Ellenséget lát a bankokban Németh Szilárd, a Fidesz rezsicsökkentéséért felelős szellemi verőlegénye. A csepeli polgármester, aki két évvel ezelőtt Orbán Viktorért szólította imára az önkormányzat képviselőit, most a pénzügyi rezsicsökkentés terén alkotna maradandót. - Németh úr, ahogyan azt a magyar mondják, a más szerszámával veri csalánt, s ezúttal a bankok kontójára, az ingyenes készpénzfelvétel terén lépne még egyet: legújabb elképzelése szerint nem egyszer, hanem négyszer, és nem 150 ezer, hanem ennél több pénzt lehetne ingyen felvenni. - Rezsimilliárdok: offshore cégekhez vándoroltak
... Az offshore hátterű Mol Energiakereskedő tulajdonosai 55 milliárd forint osztalékot vehettek fel, miután a távhősök támogatásának árnyékában olcsó gázhoz juttatta a céget az állami MVM kereskedőcége. - A Mol Energiakereskedő beszámolója szerint a leánycégekkel együtt számolva 2011-ben még csak 22,4 milliárd forint volt a konszolidált adózás előtti eredménye, ez 2012-ben 49 milliárd forint ugrott. Magának az anyavállalatnak, a Mol Energiakereskedőnek az adózás előtti eredménye 11,6 milliárd forintról 51 milliárd forintra ugrott. A tulajdonosok 55 milliárd forintot vettek ki a cégből az év végén.