Hírek

Paks II. : valamit nagyon másképp tud a kormány, mint az EU

Részletek
Készült: 2014. február 05. szerda, 09:40
Print 
Találatok: 2253

Bár a magyar kormány állítása szerint a paksi bővítésről szóló államközi szerződés ügyében mindenről tájékoztatták előzetesen az Európai Bizottságot, és a testület nem jelezte, hogy bármilyen kifogása lenne, a bizottság szóvivője a hvg.hu-val közölte: "hamarosan" vizsgálatot indítanak. Szerdán Martonyi János Berlinben tárgyal, ahol Ukrajna mellett Paks ügye is terítékre kerülhet. Noha nagyobb diplomáciai szélviharra a választások előtt várhatóan nem kell a kormánynak felkészülnie, az oroszokkal kötött deal több forrásunk szerint komolyan sérti az uniós érdekeket.

Porszem kerülhetett a kommunikációba a magyar kormány és az Európai Bizottság között Paks ügyében. Legalábbis a kormányban úgy tudják, nem indul vizsgálat amiatt, hogy Orbán Viktor nyilvános pályázatot nélkülözve állapodott meg Oroszországgal a két új blokk felépítéséről. Lázár János korábban már beszélt arról: a kormány 30 nappal az egyezmény megkötését megelőzően három alkalommal is tájékoztatást adott az Európai Bizottságnak a tervezett beruházásról, és semmilyen észrevétel nem érkezett hozzájuk, nem volt szó arról, hogy vizsgálat indulna. A kormányzati kommunikációs államtitkárságon megerősítették Lázár János információit a hvg.hu-nak.

Ehhez képest kérdésünkre az Európai Bizottságtól teljesen más információ érkezett. "Hamarosan szakértőkkel vizsgáltatja meg a paksi bővítésről kötött egyezmény közbeszerzési vonatkozásait az Európai Bizottság" – közölte megkeresésünkre Chantal Hughes szóvivő, hozzátéve: „ahogy mindig, a bizottság nagy jelentőséget tulajdonít a megfelelő versenyeztetési irányelvek alkalmazásának, hiszen ezek az EU gazdaságpolitikájának alapját jelentik”. Az Energetikai Biztosságtól szintén olyan információink vannak, hogy lesz vizsgálat a pályáztatás elmaradása miatt. Ugyanakkor bizottsági forrásaink hangsúlyozták, hogy mivel eddig nem kaptak érdemi információkat a beruházásról, arról sem mondhatnak semmit, mi lehet a vizsgálat kimenetele. Úgy tudjuk, a vizsgálat közeli megindulása meglepetést okozott a kormányban is, mert ott arra számítottak, hogy Brüsszel csak a munkálatok konkrét megkezdésekor vizsgálja majd, közbeszerzés útján választják-e ki a kivitelezőket./ Kósa András - Orosz Márta

... A német kormánynak is tanácsokat adó Umbach, akinek a szakterületéhez tartozik többek közt Oroszország, a német és európai energiapiac, valamint a globális energiabiztonsági kihívások, szintén figyelmeztetett arra, hogy az orosz külpolitikát jelentős részben az energiapolitika határozza meg. Egész pontosan: az energiaszektor jelenti Oroszország kezében a legfontosabb eszközt, ha a Varsói Szerződés egykori országaival folytatott külpolitikáról van szó. „Mivel az EU, de a visegrádi országok is határozottabban fel akarnak lépni Oroszországgal szemben, Putyin az oszd meg és uralkodj elvét alkalmazza. Első körben kétoldalú szerződéseket csikar ki, hogy aztán az Európai Bizottságot kész tények elé állítsa. Ez a stratégia azonban, mindeddig nem vált be, ahogyan azt a Déli Áramlat esetén is láthattuk. (Az Európai Bizottság vizsgálata decemberben azt mutatta, hogy a Déli Áramlatban érintett kelet-európai országok kormányközi szerződései Oroszországgal uniós jogba ütköznek – a szerk.).

Emiatt Umbach azt gondolja, nem szolgálja különösebben sem a magyar, sem az európai érdekeket, ha a budapesti kormány a paksi bővítésről szóló szerződést úgy köti meg, hogy előtte sem az EU-val, sem a visegrádi partnereivel nem konzultált. "Mivel a nemzeti infrastruktúrák országokat átívelő hálózatot alkotnak, szem előtt kell tartanunk, hogy nem lehet már csupán nemzeti érdekek mentén hozni az energiapolitikai döntéseket. Az egyéni nemzeti döntések az ország határain túl a szomszédos államokra és a közös uniós energiapolitikára is kihatnak” – fejtette ki.

Ennek nyomán érdekes lehet (akár csak a lengyelországi reakciókból is kiindulva), hogy a visegrádi országok miként reagálnak a magyar-orosz paksi dealre. Főleg, hogy Magyarország eddig fennhangon hangoztatta a közös visegrádi energiapolitika fontosságát az energiafüggetlenség és -biztonság megteremtésében.

Teljes cikk: http://hvg.hu/itthon/20140205_Paks_diplomacia_EU_vizsgalat


Menekülnek, sunyítanak, makognak, köcsögösködnek a képviselők, amikor a világ legegyszerűbb dolgát kérdezik tőlük Paksról. - Az atomerőmű bővítéséről nem kell népszavazás, mert nem olyan egyszerű, mint a 300 forintos vizitdíj. Különben is, Gyurcsány miatt írt alá Orbán Moszkvában, Gyurcsánynak pedig Dobrev a felesége. És még Wittner Mária is oroszbarát lett. Kormánypárti érvparádé a moszkvai megállapodás védelmében.


Megjelenés ideje: 2014 febr 6. - Az LMP képviselői molinókkal és szirénával akadályozták meg a paksi bővítésről szóló szavazást a parlament ülésén. A szavazást elhalasztották és rendkívüli házbizottsági ülést hívtak össze.

Kapcsolódó cikkek:

  • Itt hatalmazták fel Viktort Paks bővítésére és a paktum megkötésére Gulyás Gergely szerint.
    H/9173. számú országgyűlési határozati javaslat az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján, a paksi atomerőműtelephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulás megadásáról (pdf)
  • NEMZETI NAGYCIRKUSZ
    Valahogy olyan ez a magyar parlament, mint amikor Rejtő könyvében a rendőrfőnök bejelentette, hogy a rendőrség fenntartja a rendet – erre kitört a pánik.Itt az Országgyűlés elnöke jelentette be, hogy megvédi az Országgyűlés tekintélyét. Erre a Parlament tagjai elkezdtek teljesen idétlenül viselkedni. Úgyhogy az ülésteremből átmenetileg ki is kellett költözködni, hogy a szükséges műszaki átalakításokat – trapézok és védőháló (remélhetőleg nem a szociális védőháló, mert azon csak egy lyuk van, de az akkora, mint a porond…) felszerelése a kupolába, ketrecek felállítása, hogy meg ne harapjon valakit a felbőszült házelnök, fűrészpor a képviselői fejekből a manézsba, miegyéb – el lehessen végezni.
  • Viktor, te gyáva!
    Pártunk és kormányunk úgy vélte, minek várni a Putyin elé térdeléssel még egy hetet, mikor kézen fogva térdel le velük kisöccsük, a Jobbik is? Nosza, hajrá, amit ma megtehetsz azt ne halaszd holnapra, eladósított orosz gyarmat nem lehetünk elég hamar. Azon nem lepődtünk meg igazából, hogy a Kovács Bélájuk óta oroszbarát Jobbik asszisztált ehhez. Elvégre ők azok, akik legmegújultabb formájukban is úgy öntik a bort ország világ szeme láttára, hogy nem nyitják ki a palackot, úgyhogy a bonyolultabb összefüggések megértését nem várjuk el komolyan.
  • Civilek arra kérik Ádert, ne írja alá a Paks-törvényt
    A kormány nem arra kapott felhatalmazást 2009-ben, hogy véglegesen döntsön a paksi beruházásról - állítják civil szervezetek, amelyek arra kérték a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. Azt is állítják, hogy a törvény alapján az oroszok akárhány atomerőművi blokkot építhetnének.
  • A parlament jóváhagyta a paksi bővítést
    A kormánypárti, illetve a jobbikos képviselők szavazatával a parlament is rábólintott a paksi bővítésről szóló szerződésre. Az LMP-sek szirénával szakították félbe az ülést, Orbán Viktor miniszterelnök nem vett részt a szavazásban, mert Szegedre ment egy alpkő-letételi ünnepségre.
  • Paksi bővítés: drágább áram, brutális veszteség
    „Trükkök százait” vetette be az Orbán-kabinet, hogy ne kelljen előállnia a paksi bővítés valós számaival a beruházásról szóló egyezmény parlamenti végszavazása előtt. A titkolózás oka az, hogy – információnk szerint – az állami energiavállalat, az MVM számára készült számítások szerint a projekt az új blokkok tervezett élettartama alatt nem térül meg, és jelentős áramár-emelkedést eredményez. - Információnk szerint az MVM számára korábban készült elemzés azt tartalmazza, hogy 2000 milliárd forintos beruházási költség esetén – amennyiben azt az állami energiacég a saját forrásaiból finanszírozza – 22 forintra jönne ki az új reaktorokban a termelői áramár kilowattóránként. Ez 3000 milliárd forintnál 33 forintos áramárat feltételezne, amely a 16 forintos szabadpiaci áramár ismeretében nyilvánvalóan vállalhatatlan. Ha kizárólag a minimálisan számolt 3000 milliárdos hitel nyomán keletkező tőketartozást terhelnék az atomerőműre, és a kamatokat, illetve a csatlakozó beruházások és szolgáltatások (hálózatfejlesztés, tartalék-erőművi kapacitás, fűtőanyag, hulladékkezelés) árát a költségvetés – az adófizetőkre szétterítve – „benyelné”, mai árakon számolva akkor is kilowattóránként 25 forint körüli összegre jönne ki a nullszaldót biztosító áramár, amely még mindig 60 százalékkal magasabb a jelenlegi (és a prognózisok szerint tartósan ebben a sávban maradó) piaci árnál.
  • 4-4,9 százalékos kamatú orosz hitelt vettünk fel Paksra
    Sikerült megállapodni szerdán Oroszországgal a paksi atomerőmű-beruházás pénzügyi szerződésének részletkérdéseiről – jelentette be a nemzetgazdasági miniszter a Hír TV Magyarország élőben című műsorában, írja az MTI. Varga Mihály közölte: a szerződést néhány napon belül alá tudják írni. - Sávos, 4, 4,5 és 4,9 százalék lesz annak a 2025 és 2046 között törlesztendő euróhitelnek a kamata, amit a paksi bővítésre ad Oroszország - jelentette be csütörtökön Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a köztévében, idézi a Népszabadság. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni és az 21 évig tart, és elő is törlesztehtünk, ha valamiért hirtelen sok pénzhez jutnánk. A lap számításai szerint a 21 törlesztési év a tőke és a kamat mai áron évente átlagosan körülbelül 300 milliárd forinttal terheli majd a költségvetést.
  • Sosem tudjuk meg, hogy tényleg az évszázad üzlete-e a paksi bővítés?
    A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem adja ki azokat a számításokat, amelyekből kiderülne, hogy mire alapozta a kormány a paksi beruházás szükségességét. Az iratok még 10 évig titkosak lesznek. Az Energiaklub közérdekű adatigénylést nyújtott be még január közepén, hogy láthassák az atomerőműről bővítéséről szóló döntést megalapozó dokumentumokat. Ezek alapján lehetne eldönteni, hogy igaz-e a Lázár János által is használt, - az évszázad üzlete a paksi bővítés - szófordulat.
  • „Orbán stratégiai hibát követett el” – kifakadt a kormányfő lengyel életrajzírója
    „Orbán Viktor stratégiai hibát követett el” – így kommentálta saját blogján Igor Janke, Orbán lengyel önéletrajzírója a miniszterelnök és Vlagyimir Putyin megállapodását a paksi atomerőmű bővítéséről.
  • Korábbi cikkek, videók