Hírek
A valóság Orbán Viktorral szemben az
- Részletek
- Készült: 2014. február 18. kedd, 21:34
- Találatok: 1442
Orbán Viktor évértékelő beszédét föllőtte a bibliai képek, mítikus küzdelmeket vívó héroszok világmagyarázat-sztratoszférájába, és eléggé vigyázott arra, hogy konkrét adatot, állítást vagy eredményt véletlenül se említsen, csak amúgy szimbolikusan. Nem dobta be azokat az érezhetően legfölső pártszinten kimunkált szólamokat, amelyeket bőkezűen szórtak az elmúlt hetekben mindenféle fórumokon, raktár- és budiajtóavatókon erre rendszeresített emberei: Szíjjártó Péter főleg, de néha maga a miniszterelnök is, például Kínában, ahol már az EU növekedési motorjaként mutatta be az országot. Ezt azért nem tudja nem körberöhögni az, aki ismeri a térség valós gazdasági helyzetét és számait. Ezeken a szeánszokon a leggyakoribb és elég nyilvánvalóan nem igaz állítások:
- Magyarország Európa (ipari) termelési központjává vált.
- A magyar gazdasági növekedés stabil és fenntartható, üteme gyorsul.
- A kormány intézkedéseinek köszönhetően javult az ország versenyképessége.
Milyen termelési központ?
Magyarország nem vált semmiféle termelési központtá. Körülbelül ugyanazokkal a kapcitásokkal termel, mint öt vagy tíz éve. A kormány meghirdetetett valamilyen újraiparosítási programot, ami nagyjából ezen a szólamszinten ki is fulladt, a legnagyobb részt multicégek tulajdonolta exportképes, korszerű magyar ipar meg tette a dolgát: amikor tudott exportálni (volt vásárló az Unióban, Németországban vagy másutt), akkor exportált. Ami jelentős ipari kapacitás létesült az országban az elmúlt négy évben – Mercedes-gyár, Audi-bővítés – azt még az előző kormányok tárgyalták le, Orbánékra kábé a szalagátvágás maradt. Ezeken kívül szinte semmi. A magyar ipar nem lendült előre látványosan, nem termeli nagyobb hányadát a GDP-nek, mint korábban (Szíjjártó például ezt állította néhány hete egy tatabányai avatáson).
Nem hogy nem lettünk termelési központ, de a beruházások szinje rekordalacsonyra esett az utóbbi három évben.
Olyan alacsonyra, hogy a cégek az eszközeik elhasználódását (amortizációt) sem pótolták vissza, tehát a termelési potenciál nem hogy nem nőtt, de csökkent.
/ Uj Péter – Kerner Zsolt
Ez a beruházási szint kezd most visszaállni, legalább az amortizációt pótolják a hazai cégek, hogy ne épüljenek le teljesen. Ez a Varga Mihály-féle, kissé cinikusan interpretált „egyszer csak elromlik a hűtő, és akkor újat kell venni” hatás. (Gondoljanak bele, amikor ez a magyar gazdasági növekedés fenntartható alapja.) A beruházási kedv a tavalyi, viszonylagos növekedés ellenére még mindig rendkívül alacsony szinten van. A beruházások GDP-hez viszonyított aránya még mindig jóval kisebb az egészségesnél. A kormány a nevetségesen kevés és kevéssé jelentős beruházást is teljes erővel kommunikálja, sorban jönnek a „stratágiai megállapodások”. Régebben ilyen nagyságrendű beruházásokhoz nem hogy államtitkárok nem szálltak ki, de még a helyi lapokba is nehezen kerültek be. Szivattyúgyár új gépsora, raktárbázisbővítés és a többi. A startégiai megállapodás = a normális üzletmenethez szükséges, szokásos beruházás + a fotón Szíjjártó Péter, és tudósítás a Híradóban. Ez a tartalmatlan gesztus-gazdaságpolitika károkat legalább nem okoz, csak éppen hazudik reggel, éjjel meg este. Újraiparosítás? Az ipar részesedése a magyar GDP-ből 8-9 százalékponttal alacsonyabb, mint 2008-ban volt. (Egyébként meg tök mindegy, mekkora az a részesedés, a szolgáltatási szektor részesedése még fontosabb, csak azzal nem lehet olyan hangzatos kommunista beszédeket tartani: „újraszolgáltatószektorosítás”?)
Teljes cikk: http://444.hu/2014/02/18/orban-viktor-velemenye-a-magyar-gazdasagrol-es-a-valosag/
Kapcsolódó cikkek:
- Gazdaság: kormányzati költés pörgeti a GDP-t?
A múlthéten megjelent KSH gyorsbecslés alapján 2013-ban 1,1 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék, amely valamelyest magasabb volt az elemzői várakozásoknál. A relatíve kedvező adathoz hozzájárult az utolsó negyedév teljesítménye is: év/év alapon 2,7 százalékkal, míg a harmadik negyedévhez viszonyítva 0,6 százalékkal emelkedett a GDP. - Részletes adatok még nem állnak rendelkezésre, azonban a korábbi adatok alapján valószínűsíthető, hogy a növekedés mögött a kormányzattól kevésbé, a napsütéses órák számától viszont annál inkább függő mezőgazdasági teljesítmény, a leginkább uniós pénzből származó kormányzati beruházások mesterséges felpörgetése, valamint az uniós források gyorsabb lehívása, az MNB Növekedési Hitelprogramja és a tavalyi év rossz gazdasági teljesítményéből adódó bázishatás állhat, nem pedig a reálgazdaság bővülése. Reálgazdasági bővülés nélkül pedig nincs értelme növekedési fordulatról beszélni. - Úgy él egy pesti, mint egy amerikai
Gyorsan terjed a Facebookon egy térkép, amit azt mutatja, hogy a Magyarország megyéinek egy főre jutó GDP-je milyen országok hasonló adatának felel meg. Ha megyékre darabolnánk szét az országunkat, egészen változatos életszínvonalú helyek maradnának utána: Budapest például elérné a belga szintet, Csongrádnak viszont meg kellene elégednie a kazah egy főre jutó GDP-vel a térkép készítői szerint.
- Sorra buknak el a fuvarozók
Egymás után dobják be a törülközőt a közúti fuvarozók. A szakvállalkozások tömeges megszűnése 2010 óta megállíthatatlannak látszik: négy év alatt hétezer fuvaros, a 2009-ben piacon lévők harmada adta vissza engedélyét. - Legtöbbjüket a hazánkban elhúzódó gazdasági válság vitte el. Tündérország elöljáróinak alighanem jól jönne, ha a kincstári nyelven „piactisztulásként” emlegetett folyamatot a megtett úttal arányos útdíjak tavaly nyári, a nemzetgazdasági érdek diktálta bevezetésére foghatnák. A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) adatai azonban még ezt sem igazolják. - Orbán bizonyítványa
Videók a Kedves Vezető történelmi léptékű sikereiről, eredményeiről - Viktor mondja: hasítunk!
A Kedves Vezető eredményei grafikonokon