Önök kérték: Hogyan lett a közmédiából propagandagépezet
- Részletek
- Készült: 2013. június 06. csütörtök, 16:32
- Találatok: 1613
A 2010-ben elfogadott médiatörvény teljesen átalakította a közmédia működési, intézményi és személyi feltételeit. Egyrészt a médiatörvény rendelkezéseinek megfelelően központosították a tartalomgyártást: az addig függetlenül, különálló társaságokban működő intézményeket ugyan megtartották, de a közszolgálati rádió, televízió és a Duna TV számára egy központi szervezet, a Médiaszolgáltató és Vagyonkezelő Alap szolgáltatja a híreket. A közszolgálati intézmények ugyan papíron a megrendelői az Alapnak, a valóságban azonban a központi tartalomgyárnak van a legnagyobb befolyása arra, hogy milyen tartalommal jelentkezik a közmédia, így a központi ellenőrzés is könnyebbé vált. Az intézményi feltételek átalakítása mellett a közmédia vezetőségét is teljesen lecserélte a kormányzat, amely többnyire a jobboldali médiából érkező, a kormánypárthoz lojális vezetőket nevezett ki a médiumok élére, és a több hullámban zajló elbocsátások során arra törekedtek, hogy a politkailag hűséges munkatársak kerüljenek a kulcspozíciókba.
Orbán Viktor legutóbbi kísérleti videóetűdjében ismét az emberi létezés legalapvetőbb kérdéseire keresi a választ. Meddig mehet el az egyén? Hol van a közösségből kiváló emberi akarat határa? Van-e a lineáris létezésnek végpontja? És ha van, akkor a létezés végességén túl hol kezdődik a semmi vagy az ismeretlen valami? A cselekmény kezdetén a látszólagos harmónia illúziója szinte tökéletes, viszkető feszültség, a hitchcock suspense fokozatosan kúszik be a néző bőre alá. Ezt szinte észrevétlen, virtuóz filmnyelvi eszközökkel éri el az alkotás. Például úgy, hogy a szereplők arcai egészen a film geometriai közepéig szinte teljesen láthatatlanok (csak a Tarkovszkijt pimaszul idéző tükröződés engedi sejtetni, hogy ki is ülhet a volánnál). Egy akaratos ismeretlen vezet minket, nézőket az ismeretlenbe.
A Társaság a Szabadságjogokért jogi képviseletével hat szervezet, köztük az [origo] pert indít a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. ellen a trafik-pályázatok nyilvánosságáért.
A pozitivista szemlélet a legfontosabb kormánykörökben: a nemzetgazdasági minisztérium számára nem jelent nehézséget, hogy pozitív hírként tálalja a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentését, amely szerint a ki- és behozatal egyaránt visszaesett a tavalyi év azonos időszakához képest. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatsora szerint "2013 harmadik hónapjában a kivitel és a behozatal volumene 0,9, illetve 3,2%-kal volt alacsonyabb a tavaly márciusi szintnél. A külkereskedelmi forgalom volumene az első negyedévben az előző évhez képest nem változott. A kivitel értéke az év első három hónapjában 5891 milliárd forint (19,9 milliárd euró), a behozatalé 5367 milliárd forint (18,2 milliárd euró) volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 524 milliárd forintot (1,7 milliárd eurót) tett ki, 29 milliárd forinttal (51 millió euróval) többet, mint 2012 azonos időszakában."
A hiányt leszorító erőszakos intézkedésekkel az Orbán-kormány föláldozta a magyar gazdaság növekedési képességét - magyarázza Békesi László, hogy milyen árat fizetünk azért, hogy az ország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. Az egykori pénzügyminiszter szerint most ugyan dübörög a kormányzati sikerpropaganda, de a növekvő terheket a jövőben meg kell fizetni, vagyis elmaradnak beruházások, nem fog nőni a kapacitás és a foglalkoztatottság, rosszabbodni fog a szolgáltatások színvonala. - Mi az ára annak, hogy 9 év után kikerült az ország a túlzottdeficit-eljárás alól? - Pontosítanék, az Európai Bizottság (EB) azt javasolja az Ecofinnek, hogy kerüljünk ki, vagyis ez még nem történt meg. A pénzügyminiszterek tanácsa június 22-én dönt, de nyilvánvaló: ez lesz a végleges döntés. Inkább az a kérdés, hogy ez valójában milyen eredmény.
A csapból is a Hibbant folyik. - Hogy egyházának tagjai ünneplik az ő Moon tiszteletesüket, ez még csak rendben is lenne, de a cikkek túlnyomó része, melyekben megemlékeznek a Nagy Születésnapról, ájult szemforgatással rója a tiszteletköröket a gátlástalanság és agresszív erőszakosság oltára előtt, melynek tetején guggolva éppen a magyar demokráciát és a jogállamot tiszteli oldalba a szociopata, aki évek, sőt évtizedek óta köpi le, hazudja szembe és lopja szét az országot. Hát igen, van a bűnnek és a pofátlanságnak egy olyan mértéke, mely már tiszteletet vív ki környezetéből - van olyan nő is, aki már olyan csúnya, hogy az már szép. De talán azért a sajtónak dolga lenne, hogy reálisan szembesítse a népet azzal, hogy kire is bízta a családi kasszát, a felesége tisztességét és a lánya szüzességét. / 
Elfogadhatatlannak tartja az alaptörvény negyedik módosítását a Velencei Bizottság jelentéstervezete, mely szerint a jogalkotó állandósította a magyar alkotmányos rendszer hibáit. A már elkészült, ám csak június közepén elfogadásra kerülő dokumentum csütörtökön véletlenül került ki a Velenc ei Bizottság honlapjára. - A Velencei Bizottság (VB) jelentéstervezete a negyedik magyar alaptörvény-módosításról vélhetően egy műszaki hiba folytán vált néhány órára elérhetővé tegnap a testület honlapján, ugyanis a szervezet csak a június 14-15-i közgyűlésén tárgyalja és fogadja majd el a dokumentumot - írja a Népszava, amelynek azonban sikerült letöltenie a szöveget. Az osztrák Christoph Grabenwarter, a német Wolfgang Hoffmann-Riem, a lengyel Hanna Suchocka, a finn Kaarlo Tuori és a belga Jan Velaers által készített, 34 oldalas, 7 fejezetes jelentés összesen 155 pontban fogalmazza meg kritikáit az alaptörvény legutóbbi módosításával, valamint a kialakult alkotmányos helyzettel kapcsolatban. 
Meglepte az elemzőket, hogy a tavalyi nagy zuhanás után még ekkorát tudott esni a beruházási volumen 2013 első negyedében. A nagy mínuszban a beruházásigényes energiaszektort sújtó különadó is ludas. Néhány szakértő azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a jövő heti első negyedéves GDP-adatot lefelé fogja módosítani a KSH. - Mellbe vágó volt ez az adat, az elmúlt hetek makrogazdasági optimizmusából vissza kell most venni - mondják egybehangzóan az elemzők. Külön csalódást keltő a részadatok között, hogy a 13 legnagyobb súlyú ág mindegyike esett - emelte ki értékelésében Tóth Gergely, a Buda-Cash közgazdásza. Egy adatsorból persze még nem lehet messzemenő következtetést levonni, de most kiderült, hogy sajnos a magyar gazdaság növekedési szerkezete nagyon egészségtelen, és komoly fenntarthatósági kérdéseket vet fel. Tóth arra számít, hogy a KSH a szerdai részletes GDP-adattal párhuzamosan felülvizsgálhatja az első negyedéves - egyébként meglepően jó - olvasatot.
Kevés szabadságharc szenvedett ilyen gyors és látványos vereséget, mint Orbán Viktornak a brüsszeli gyarmatosítók ellen vívott ún. szabadságharca. Orbán Viktor meghajolt az idegen akaratnak, engedett a külföldi pénzügyi körök nyomásának és megadta magát a brüsszeli gyarmatosítóknak. Annak érdekében, hogy a külföldi elnyomók kedvében járjon, elnyomta saját nemzetét, kifosztotta a nyugdíjpénztárat, megsarcolta a szegényeket, lerombolta az oktatást és az egészségügyet: szegény ember gyereke nem tanulhat, ha nincs elég pénze, szegény embert nem gyógyítják meg, ha pénze van, sok esetben akkor sem, a hatalom kliensei viszont eközben meggazdagodtak – így lehet összefoglalni a szabadságharc első három évét. Azzal, hogy a túlzottdeficit-eljárás alól való felszabadulás miatt Orbán teljesítette a brüsszeli követelményeket, szabadságharcának lényege kérdőjeleződött meg. Milyen szabadságharcos az, aki leteszi a fegyvert? Milyen szabadságharcos az, aki enged a gyarmatosítók követeléseinek?