Hírek

Orbán-bánya Zalában: a magánérdek mocsara + frissítés

Részletek
Készült: 2013. július 22. hétfő, 14:50
Print 
Találatok: 4197

Így lehetséges, hogy ökológiailag egységes tőzeges terület közepén 200 hektárról kiderül, nem is láp, és szabadon bányászható, míg a többiről – természetvédelmi indokkal – kitiltják a bányákat.

Nemcsak az állatok, hanem a lápok között is vannak „egyenlőbbek”: s ha a tulajdonosnak megfelelő pártháttere van, akkor megtörténhet, hogy egy több mint ezerhektáros, ökológiailag egységes tőzeges terület közepén 200 hektárról kiderül, hogy nem is láp, és szabadon bányászható, míg a többiről – természetvédelmi indokkal – kitiltják a bányákat.

A Zala megyei Szévíz-völgyben játszódó történetnek nem csak a politikához közeli szála érdekes: az is kiviláglik belőle, hogy Magyarországon a jogszerű bányaüzemeltetés feltételrendszere, a természetvédelmi korlátozásokért járó kártalanítások ügye és a mindezért felelős hatósági rendszer működése esetleges és személyre szabott./ Hargitai Miklós

A természetvédelmi törvény 2003 óta hatályos szövege szerint idehaza minden láp „ex lege” (a törvény erejénél fogva) védett, de ezt sem a politika, sem a bányászati szakma nem tudja lenyelni immár egy évtizede. A gyakorlatban a védettséghez a természetvédelmi hatóság közreműködésére (a láp határainak kijelölésére, illetve a lápjelleg földhivatali bejegyzésének kezdeményezésére) is szükség van.

... Egy korábban a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban dolgozó, a környéket alaposan ismerő ökológus lapunknak azt mondta: a tavalyi kijelölés nem természetvédelmi logikát követ, hiszen az Orbán-bánya „nem lápi” területén is vannak értékes láprétmozaikok (ráadásul a teljes bányatelek Natura 2000-terület), és a lápként elkönyvelt, nem bányászható zónába is bekerültek külszíni fejtéssel leművelt bányaterületek, illetve az azok helyén keletkezett bányatavak is. Hogy végezetül essen szó a pénzről is: az Orbán családhoz köthető 200 hektáros területen szakértői becslés szerint eredetileg átlagosan másfél méter vastag, azaz hárommillió köbméter tőzeg volt. Ebből eddig félmillió köbmétert termeltek ki, tehát további két és fél millió köbméter még kitermelhető. Egy köbméter tőzeg ára jelenleg 3000 forint, vagyis a zöldhatóság által a bányacég számára „megmentett” teljes tőzegvagyon értékesítéséből hét és fél milliárd forint árbevétel érhető el.

Teljes cikk: http://nol.hu/belfold/20130722-a_maganerdek_mocsara

Kapcsolódó cikkek:

  • Tahóság és maffia - kiakadtak Gyurcsányék Orbán bányászkodó édesapjára
    A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a "Fidesz-maffia" létezésének újabb bizonyítéka, hogy sajtóhírek alapján a kormányoldal kizárólag egy az Orbán-családhoz köthető cégnek biztosít bányászati jogot egy zalai védett lápos területen. - Erről Varju László, a Gyurcsány Ferenc vezette párt független országgyűlési képviselője beszélt hétfőn, Budapesten. Az ellenzéki politikus sajtóhírekre hivatkozva közölte, a Szévízi völgyben, az ország egyik legértékesebb összefüggő lápterületén, a kormányfő apjához és fivéréhez köthető Gánt-KŐ és Tőzeg kft. folytathat bányászati tevékenységet.
  • Orbánék hatósági segítséggel jutottak bányászati monopóliumhoz
    Nincs béke a Zala megyei Szévízvölgyben: az új keletű természetvédelmi korlátozások elszenvedői az Orbán család bányavállalatának legújabb terjeszkedési akciójaként élik meg azokat a hatósági beavatkozásokat, amelyek kizárólag a kormányfőközeli vállalkozásra nem vonatkoznak.
  • A Közgép is hizlalhatja Orbán Győző cégét (2012)
    Az építőipar lanyha teljesítménye ellenére tavaly 40 százalékkal növelte forgalmát a miniszterelnök édesapjának többségi tulajdonában lévő gánti Dolomit Kőbányászati Kft., amely 800 millió forint értékű új beruházásba is kezdett. A kőbányászati boom csak lokális jelenség lehet: a konkurens bányák mindegyikének csökkent ugyanis az árbevétele tavaly, többnél jelentős mértékben. Nem kizárt, hogy a bővülés hátterében egy közgépes projekt áll.
  • Fiúk a bányában - az Orbán család vállalkozásai (2011)
    Hahóti indulatok - A vállalkozások terjeszkedése azonban ekkor sem állt meg, sôt: átlépték Fejér megye határát is. A Zala megyei Hahót községben azonban nem fogadták kitörôörömmel az Orbán család érkezését: az általuk a település határában megnyitott tôzegbánya egy máig húzódó per tárgya, amely a helyiek jelentôs részébôlkomoly indulatokat váltott ki. Ennek oka, hogy a falu külterületén fekvô 210 hektáros, korábban a helyi szövetkezet tulajdonában álló földterületen közel kétszázan osztoznak, akik fôként kárpótlási jegyek ellenében szereztek itt tulajdont. Azt azonban kevesen tudták, hogy a föld mélye olcsón kitermelhetô ásványi anyagot - többek között a virágföldek alapanyagául szolgáló tôzeget - rejt. Nem így Orbán Gyôzô és fia, illetve társaik, Kappel Gizella bányamérnök és férje,Kappel Róbert, a Veszprémi Bányakapitányság dolgozója, akik együtt, egymillió forintos törzstôkével Hahót-Tôzeg Kft. néven újabb vállalkozást hoztak létre a terület hasznosítására. Ôk idôben kapcsoltak, és a helyi termelôszövetkezettôl megszerzett tízhektáros területen geológiai kutatásokat kezdtek, majd az eredmény birtokában a teljes területet úgynevezett bányatelekké minôsíttették.
  • CSERI PÉTER : A hahótiak esete a tőzeggel (1999.)
    Az alábbi írás nem az Orbán család hahóti bányavállalkozásainak titkairól szól, bár az ügyben kétségtelenül szerepet játszik a hivatalban lévő miniszterelnök öccse és édesapja. A történetben elhanyagolható körülmény, hogy a zalai településen tőzegbányát nyitó Hahót Tőzeg Kft. két tulajdonosát ifjabb és idősebb Orbán Győzőnek hívják. Sokkal inkább annak kívántunk utánajárni: miként találkoztak a hahótiak azzal a ténnyel, hogy a földjeik alatt hatalmas tőzegkincs található, hogyan vesztették el a lehetőségét annak, hogy ezt a vagyont a maguk számára hasznosítsák.
  • Orbán fociakadémiája a legegyenlőbb civil szervezet – tavaly 3 milliárdos bevétele volt
    A felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia (PLA) nemsokára Európa legnagyobb utánpótlás-képző centruma lesz – legalábbis Mészáros Lőrinc álmai szerint. Mészáros álmai pedig nem szoktak hazudni: a PLA bevétele és vagyona az utóbbi években mértani haladvány szerint növekszik, míg a többi honi futballakadémia jóval szerényebb összegből gazdálkodik. Pedig az akadémiát működtető alapítvány alig kap támogatást. Mármint közvetlenül az adózóktól, 1 százalékos felajánlás formájában. A 2011-ben csupán 320 ezer forint folyt be ötvenhárom magánszemély ez irányú rendelkezése nyomán, tavaly – dacára annak, hogy immár ötvenöten rendelkeztek a jövedelemadójuk 1 százalékáról az alapítvány javára – még ennél is kevesebb, mindössze 223 ezer forint.