Állami milliók a képviselő cégének + további nemzeti együttműködések
- Részletek
- Készült: 2013. június 13. csütörtök, 19:58
- Találatok: 1721
Egymás után kapja az állami segítséget Takács Gábor miskolci fideszes önkormányzati képviselő cége és családja. - A politikus felesége, Aswad Dina, anyósa Aswadné Gazdik Irén és testvére, Takács Gergő fejenként négy, összesen 12 dohánykoncesszióhoz jutott a városban, amelyből a tíz százalékra növelt árrés miatt busás jövedelmük lehet majd. A múlt héten pedig Takácsék családi vállalkozása, a New Man Kft. kapott 15 millió forint vissza nem térítendő támogatást a Nemzetgazdasági Minisztérium munkahelyteremtő pályázatán – hívta fel a figyelmet az eszon.hu. Bár a cég a dohányáru-kiskereskedelmet az idén februárban felvette a tevékenységi köreibe, nem a hamarosan megnyíló trafikjaikba vesznek fel eladókat. – Autómosás, gumiszerelés tevékenységre nyerte el a cég a támogatást. Összesen nyolc új munkahely létrehozását, ebből hat regisztrált munkanélküli foglalkoztatását vállalta a New Man Kft. – tájékoztatta a Blikket a gazdasági tárca.
Rossz hírünk van: a 2014. március 15-én életbe lépő Polgári törvénykönyv (Ptk.) végleg kicsinálja a sajtófotót. Meg a fotózást úgy általában. Csak ne tessenek fényképezgetni. Az új szabályozás szerint a fotósnak nemcsak a kép közzétételéhez, hanem már magához a kattintáshoz is engedélyt kell kérnie, ami konkrétan ellehetetlenít minden fotóst, profit és amatőrt, aki nem Orbán Viktor vagy Gyurcsány Ferenc árvízi hőstetteit szeretné megörökíteni. A szakma és a szólásszabadságjogi harcosok azon szoktak a leginkább fennakadni, tegyük hozzá, joggal, hogy Magyarországon az intézkedő rendőrt ezentúl sem lehet fényképezni (eddig sem lehetett), pedig a rendőr az államhatalom képviselője, és mihez fűződne több közérdek, mint ahhoz, hogy az államhatalom képviselőjét felelősségre lehessen vonni? Szokták emlegetni, hogy ekkora idiotizmust csak az azerbajdzsáni törvénykezésbe sikerült beépíteni, de a rendőrfotó csak a jéghegy csúcsa. Onnantól, hogy az új Ptk. életbe lép, szinte senkit nem lehet lefényképezni anélkül, hogy engedélyt ne kért volna tőle az ember.
Sokba került az adófizetőknek a negyedik, állami mobilszolgáltató, amely végül el sem indult, mert a bíróság – eljárási szabálytalanságok miatt – megsemmisítette a frekvenciahasználati jogának alapját képező hírközlési hatósági (NMHH) határozatokat. Az MPVI Zrt. első, nem teljes üzleti évét, a tavalyi évet 653 millió forint veszteséggel zárta. A cégbíróságra leadott éves beszámolójából és mérlegéből kiderül, amit a cég eddigi működése során sokáig nem kommunikált: 2012 végén 39 fő dolgozott az állami társaságban, nekik összesen 365 millió forintot fizettek ki bő fél év alatt, amely adókkal és járulékokkal együtt 506 millió forinttal terhelte meg az eredetileg 500 millió forint tőkével alapított cég kasszáját. Tiszteletdíjat ugyanakkor sem az igazgatóság, sem a felügyelőbizottság tagjai nem kaptak – szögezi le a jelentés. A mobilszolgáltató ugyan nem indult el, mégis volt értékesítésből származó bevétele: pontosan 13 ezer forint, melyet a munkavállalóknak kiszámlázott mobiltelefon-használat után könyvelt el, illetve emellett volt 270 ezer forint egyéb bevétel is.
Szinte nincs olyan nap, amikor a demokratikus ellenzék (vagy valamelyik prominense) ne kapitulálna. Egyik nap azt olvasom, hogy Konrád György szeretne dialógust azzal a jobboldallal, amely gyakorlatilag felszámolta minden dialógus lehetőségét, a másik nap azt hallom, hogy az árvíz idejére az ellenzék feladja a kritikához való jogát, ezzel igazolva, hogy a maradék eszüket is elveszítették. Aztán arról értesülök, hogy az ellenzéki zászlóshajónak mondott Klubrádióban Bolgár György felelősségre vonja az antifasiszta szövetség elnökét, hogyan merészelte Washingtonban azt állítani, hogy Magyarország a nácizmus kapujában van. Bajnai egyenesen megvédi az Orbán-kormányt a jogos külföldi kritikáktól. Mindenki a diktatúrával való kiegyezés híve, keresi a “dialógust”, a párbeszédet, cserébe konszolidációt kínálnak. Pesten az számít erénynek, aki erre képesnek és készségesnek mutatkozik. Nem is Orbán konszolidálja saját rendszerét, hanem az ellenzéke és a politikai ellenfelei. Az egész hányingert keltőbb, mint a nemzet gátőre, akit nem elhajtani akarnak ezek, hanem a könyörületére apellálnak.
Tovább gyengült tegnap a forint, ma reggelre pedig már 300 fölé került a HUF/EUR devizapár. 302,5 körül látható egy szint, ha ezt áttöri a devizapár, akkor a legutóbbi csúcspont fölé emelkedne a kurzus, ez pedig komoly trendfordulós jelzés. Már körülbelül egy hete kikerült az árfolyam a március közepe óta látható csökkenő trendcsatornából egyébként – írják az Erste elemzői. Egyre erősebb a kockázatkerülés, és ezt a forint is megérzi. Az elmúlt hetekben egyértelműen fordult a széljárás, ráadásul emögött okként már nem csupán a Fed-től várható likviditás csökkenést lehet megemlíteni. Utóbbinak esélyét egyébként növeli, hogy tegnap az S&P negatívról stabilra javította az USA adósságbesorolásának kilátását. Törökországban eközben áll a bál, ez pedig tovább rontja a hangulatot az amúgy is törékeny helyzetben. Az euró árfolyama 300 forint fölé került ebben a piaci környezetben.
A budapesti kormány időhúzó taktikájáról írt cikket a magyar ügyekben szakértőnek számító Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjogásza a New York Timesban. Az írásnak Paul Krugman közgazdász professzor adott helyet blogjában. Martonyi János magyar külügyminiszter a hét végén békeajánlatot tett Európának: alkotmányos változtatásokat ígért, amelyekkel eleget tennének az uniós korrekciós igényeknek. Óvakodni kell azonban a magyarok ajándékától - utal Scheppele a görögökkel kapcsolatos mondásra, amely a trójai faló adományozásához kötődik, azaz az átverés szinonimája. A Martonyi ajánlatában szereplő módosítások kivezetnek ugyan néhány kifogásolt passzust az alkotmányból, ám a lényegen nem változtatnak, ha nem kerülnek ki más törvényekből is. A külügyminiszter sajtótájékoztatója alapján az amerikai alkotmányjogász úgy véli, erről van szó.
Ami az elmúlt években történt, némán suhant el a magyar állampolgárok kócos feje fölött. A magyarországi jobboldal megértette az új médiák alaptermészetét, és erre a tudásra építi politikáját. Az Orbán-kormány ugyanis titkolja az intézkedéseit, megtévesztő nevekkel látja el őket – ezeket nincs idő helyesbíteni a médiasürgésben és médiaforgásban –, s ha mégis híre megy az aktusnak, hát elhallgatják, „cáfolják”, letagadják vagy az általános médiaömlenybe passzírozzák. - „Rien”, „semmi” – írta naplójába XVI. Lajos francia király 1789. július 14-én. Semmi említésre érdemes. Nem vette észre a forradalmat, vagy nem törődött vele. - Ugyanígy van evvel a magyarországi közvélemény. Nem nagyon figyelt föl rá, hogy életkörülményei radikálisan megváltoztak. Nem ugyanabban az államban él, mint pár évvel ezelőtt. Pedig még az állam hivatalos neve sem ugyanaz, mint korábban. Az új intézményes rend alig emlékeztet a polgári demokrácia eddigi formáira. Összezsugorodott a polgárok tetszés szerint, háborítatlanul intézett magánügyeinek övezete. Minimumra csökkentek a szociális jogok, gyökeresen átalakították az adórendszert. Alkotmányos szabállyá tették a konzervatív társadalmi és erkölcsi ízléspreferenciákat. Újra van hivatalos állami ideológia: az euroszkeptikus nacionalizmus és a nemzetállamtól elrugaszkodott etnicizmus eklektikus vegyüléke, kiegészítve meglehetősen őszintétlen vallásos, irredenta nosztalgiákkal, „kollektivizmusnak” álcázott korporatizmussal.
Az egyik hírportálon, a dunai árvízhelyzettel kapcsolatos cikk alatt a minap a következő (tipikusan “jobber”) kommentet olvastam: “Az Egész (sic!) Országot fenyegető katasztrófahelyzetben nincs, nem lehet helye a politizálásnak! Azok, akik ezt az Elemi Csapást IS a Miniszterelnök Úr és az Ország bírálatára, becsmérlésére használják fel ahelyett, hogy példát véve a Miniszterelnök Úrról saját testi épségük és életük kockáztatásával az első sorokban kűzdenének a gátakon, egyszerűen HAZAÁRULÓK! Becsületes magyar ember most csak azt mondhatja, hogy ‘Köszönjük Miniszterelnök Úr! Köszönjük Dr. Orbán Viktor!’” (Szöveghű idézet, a “sic!” betoldás tőlem!)
Elkerülheti az átmenő forgalom Alcsútdobozt és Felcsútat a jövőben – ez derül ki az országos területrendezési terv legújabb, decemberre elkészült változatából. A Belügyminisztérium területrendezési és településügyi főosztálya megbízásából elkészített módosító javaslatban a Székesfehérvárt az 1-es úttal Felcsút felett összekötő 811. számú főút nyomvonala az új tervezet szerint Zámoly irányába kerül, majd Csákváron át Felcsút külső érintésével vezet Óbarokra, ahol beletorkollik az M1-es főútba. Az új nyomvonal tehát nem megy át Lovasberényen, Vértesacsán, Alcsútdobozon és Felcsúton. Vagyis a másodrendű főút alcsúti-felcsúti szakasza a terv szerint „lecsúszik” az összekötő utak kategóriájába – így mentesítve a miniszterelnök szűkebb pátriáját a jövőben a jelentősebb autóterheléstől.