Hírek

Senki nem írta még le úgy a korrupciót, mint két magyar

Részletek: Készült: 2014. augusztus 21. csütörtök, 09:49
Print; Találatok: 4970

korrupcio Magyarországon meg sem akarták jelentetni a tanulmányukat a korrupcióról, az Egyesült Államokban viszont habozás nélkül közölték, és a cikkel rangos díjat nyert a két magyar kutató szociológus szerző. Itthon lényegében senkit sem érdekel, amit csinálnak, pedig az amerikaiak szerint azt írták le, amit még senkinek sem sikerült: azt, hogy hogyan működik hatékonyan egy szervezetben a korrupció.

Magyarországon évek óta nem tudta leközöltetni két korrupciókutató szociológus az egyik kutatásáról szóló cikket, az Egyesült Államokban viszont nemcsak megjelent egy rangos folyóiratban, de idén augusztusban elnyerte a szervezetszociológia területén mértékadó tudományos szervezet, az Academy of Management legjobb tavalyi cikkért járó díját is. Az amerikai bírálók nagy újdonságként fogadták a kutatást, és most úgy látják, hogy a korrupciót olyan megközelítésből sikerült bemutatniuk a magyar kutatóknak, amit még sose írt le senki. A vizsgálódásuk során megalkotott fogalomra az egyik amerikai bíráló például azt írta, hogy ez a felfedezés a legérdekesebb eleme a tanulmánynak, és ez valószínűleg olyasmi, amire a jövőben más kutatók hivatkozni fognak.

Jávor István, az ELTE Szociológia Tanszékének egyetemi docense és Jancsics Dávid, aki szintén az ELTE-n végzett szociológus, jelenleg a City University of New York kutatója a szervezeteken belüli korrupció működését próbálta meg tudományosan leírni a szervezetek hatalmi viszonyai alapján. Ehhez 42 mélyinterjút készítettek 2009 decembere és 2010 júliusa között felső vezetőkkel, középszintű menedzserekkel és szakemberekkel, alacsonyabb beosztású alkalmazottakkal, politikusokkal és oknyomozó újságírókkal. (2012-ben mindkét kutató írt a hvg.hu korrupcióval foglalkozó cikksorozatába, Jávor cikke itt, Jancsicsé itt olvasható).

A tanulmány megállapításaira sokan lehet, hogy legyintenek, mondván, „de hát ez evidens, ezt én is tudom, nem találták fel a spanyolviaszt a kutatók”, Magyarországon így működik a korrupció. Az elemzésnek viszont épp az adja a jelentőségét, hogy a korrupció ilyen valósághű, pontos leírására kevesen – sőt a kutatópáros állítása szerint rajtuk kívül mások nem is – vállalkoztak idehaza (hiszen konkrét esetek képezik a kutatás kiindulópontját). A tanulmány kiindulópontja lehet például annak, hogy egy szervezet felépítésénél mire kell figyelni ahhoz, hogy a korrupciót kizárják vagy minimálisra szorítsák a szervezet létrehozói (a cég tulajdonosai, esetleg állami szervnél az állam). Rámutat az anyag arra is, hogyan torzul el a hierarchikus irányítás, hogyan alakulnak a függőségi viszonyok, és hogyan válik átláthatatlanná a szervezet. De mintául szolgálhat azoknak is, akik a közbeszerzési kiírásokat bogarásszák, arra vadászva, hogy azokat kire írták ki, mely paraméterek, pályázati feltételek azok, amelyeknek csak egyetlen – már kiszemelt – pályázó fog megfelelni.

A díjnyertes kutatás eredményeit összegző cikk 2011-re készült el, de hiába próbálkoztak a Szociológiai Szemlénél és a Közgazdasági Szemlénél. Érdeklődtünk mindkét folyóiratnál, hogy miért zárkóztak el egy ilyen cikk megjelentetésétől, de csak a Közgazdasági Szemle válaszolt. A szemle főszerkesztője azt írta, szó sem volt elzárkózásról, csak a cikk tárgya és megközelítésmódja miatt átirányították a Szociológiai Szemléhez. Ott viszont Jávor István elmondása szerint majd egy évig nem bírálták el a cikket, elsikkadt, és még most is egy újabb bírálatra vár.

Magyarország korrupt ország

Az újszerű korrupciós tanulmány hányattatott sorsa idehaza azért is furcsa, mert Magyarországon burjánzik a korrupció.

Magyarország évek óta változatlanul abba az országcsoportba tartozik, amelyik az Európai Unió legkorruptabb harmada: az EU 28 tagállamából a 20. helyen áll a Transparency International (TI) tavalyi korrupciós jelentése szerint. A jelentésben szereplő 177 ország között a 47. helyen vagyunk, magyarán világviszonylatban a tisztább első harmadba sorolnak minket. Azonban az utóbbi eredmény csalóka: a felmérésben az országok 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának érzékelt) között kapnak valamilyen pontszámot, és Magyarországot tavaly 54 pontra értékelték a jelentésben. A régiónkon belül ez a középmezőny: Észtország, Lengyelország, Litvánia és Szlovénia megelőz minket.

A rossz eredménynek a TI szerint leginkább az az oka, hogy az Orbán-kormány iránt elkötelezett vezetők irányítják az állami intézményeket, amelyeknek a kormány hatalmát kellene ellenőrizniük, és szinte teljesen felszámolták a fékek és az ellensúlyok rendszerét, ami nagy korrupciós kockázat. Emellett a jogalkotás a közérdek helyett a politikai hatalom pillanatnyi érdekeit szolgálja, jogszabályi akadályokat gördítenek a civil kontroll útjába vagy egyes gazdasági érdekcsoportokat hoznak helyzetbe.

Teljes cikk: http://hvg.hu/itthon/20140821_Nalunk_nem_kellett_Amerikaban_dijaztak