Ide lőjetek
- Részletek
- Készült: 2023. december 17. vasárnap, 07:40
- Találatok: 1718
Megszületett a szuverenitásvédelmi törvény. Orbán a Brüsszelből sugárzott pénteki szózatában foglalkozott vele, és többek között kijelentette, „már nem gurulhatnak dollárok a magyar baloldal zsebébe”. Ezt ő győzelemnek tartja, mint ahogyan azt is, hogy ezzel párhuzamosan az ÁSZ szarrá bünteti az összes ellenzéki pártot, amelyeknek így semmi pénzük nem marad kampányra. De még talán működésre sem. Egyszerűbb lett volna betiltani őket, mint ahogyan a kefebajszos előd tette, de a XXI. században és Európa közepén ez macerás.
Meg nem is vetne túl jó fényt a rezsimre a direkt tiltás. Bár az Unió mostani működését elnézve még így is megkapná a pénzecskéket, hogy neki meg legyen miből nyomatni a kretén propagandát, a maradékot pedig ellopni. Így megy, ez ilyen. Az Unió nyomorával azonban máma nem foglalkozunk, megvan nekünk a saját bejáratú bajunk épp elég, köztük ez az aljas törvény és annak összes folyománya. Mert ne feledjük, ez nem csak a pártokra, hanem mindenkire (sajtóra, civilekre) is kihegyezett, hogy be lehessen fogni a szájukat. 
Csütörtökön este történt valami, jelesül, hogy Orbán nem vétózta meg Ukrajna EU-s csatlakozásának megkezdését, de nem árt, ha visszamegyünk az időben az értelmezésért. Nem sokat, egy napot csupán, amit a kedves vezető idehaza, éspedig a parlament falai között töltött. Szerdán még arról tajtékzott a bátor képviselői előtt, hogy olyan isten nem létezik, ami intelmei vagy utasításai szerint ő meg ne vétózná az Unió ukránokat a soraiba hívó kezdeményezését.
1938-ban, Münchenből hazatérvén Neville Chamberlain, brit miniszterelnök a reptéren lobogtatott egy papírdarabot, amelyiken aláírásukkal az akkori „nagyok” odaadták Hitlernek Csehszlovákia egy részét. A szerencsétlen és naiv Chamberlain a béke zálogául tekintett a papírfecnire, hogy ezzel jóllakatta a szörnyet, és akkor már minden rendben is lesz. Aztán tudjuk, mi jött utána, keserves volt a lecke, de a jelek szerint nem tanultak belőle a demokráciák. Képtelenek rá.
Mint tegnap is mondtuk, pörögnek a harci dobok, akárha rosseb. Mindemellett, amikor ezek hangzavaráról újólag mesélnénk kicsit, jegyezzük meg, benne van a pakliban, hogy hamarosan nem tehetünk ilyesmit, mert elvisz minket a nagy, fekete autó. Elfogadták ugyanis – ahogyan ez borítékolható volt – a szuverenitásvédelmi törvényt, amely laza és megengedő fogalmazásával mindenkire alkalmazható, akinek nem tetszik a képe, nagy a pofája, lekókad a füle, zöld a szeme, vagy nincsen rajta sapka.
Egyre zajosabban peregnek a harci dobok, Szijjártó már majdnem be is szakította. Mert és ugyanis uniós csúcs következik, ahol a fő téma Ukrajna csatlakozása és a neki szánt támogatások, amiről már konzultál is a kedves vezető a nemzettel. Ám nem várja meg az összesítést, mit is akar az ő népe ebben a tárgyban, mert a parlamentben ma készülnek elfogadni egy határozati javaslatot arról, hogy nem.
Nyílt 
Nézi az ember a kosárlabda meccset a tévében, hogy megfeledkezzen legalább szűk két órára erről a mocskos világról, és akkor persze, hogy a képibe tolják a szünetben a szokásos egy perc gyűlöletet. Mert hülye volt meg nem eléggé gyors, és nem kapcsolt el villámkézzel más csatornára, ahová nem ér el a Fidesz keze. Igaza van Hadházy képviselőnek, aki szinte már monomániásan hajtogatja, a propagandagépezetet kellene porrá zúzni Orbán legyőzésének első feltételeként, és sajnálatosan állapítjuk meg, álmodozni lehet.
Ukrajna, illetve az ukránok közeledve az EU csatlakozáshoz, teljesíteni igyekezve annak feltételeit, törvényt hoztak a korrupció ellen, és visszaadták a nemzetiségeik (köztük a magyarok) nyelvhasználati jogait. Az oroszokét nem, jegyezzük meg gyorsan, ami a jelenlegi helyzetben, miszerint módszeresen pusztítják az országukat, talán érthető, mert ilyen világot élünk. De megszületett a Fidesz reakciója is minderre.
Macron meghívta magához Orbánt, hogy valamiképp a lelkére beszéljen, ne legyen már olyan dúvad itt, Európában, és ne akarja szétbarmolni az egész öreg és szerencsétlen földrészt Putyin gusztusa szerint. Macron naiv. Illetve tán ismeri azt az alakot, akit meghívott, és azt hitte, tesz még egy utolsó kísérletet vele, mint Chamberlain 1938-ban Münchenben Hitlerrel, aminek ismerjük a végét. Az Orbán-Macron találkozó folyományait meg majd ezután fogjuk.