Mit találunk Mészáros Lőrinc seggében?
- Részletek
- Készült: 2025. április 08. kedd, 01:28
- Találatok: 2055
Azért ennek az országjáró versenynek, ami kialakult a magyar politikai élet szereplői között, igazán szép mellékhajtásai vannak. Persze lehet, hogy ez nem is a mellék-, hanem a főhajtás, akárhogy is: mindenképpen megtanítják a magyar népet a szép beszédre, és arra, hogy tiszteld a másikban az embert. Ennek talán a legszebb példányát Lázár János produkálta, a következő mondattal. Így hangzott: „Nem olyan régen Magyar Péter Mészáros Lőrinc seggéből nyalta ki a 10 fillért”.
Nos, nagyon nehéz csak úgy átlépni ezen a mondaton, és nyilván segít nekünk eligazodni, hogy az idézett kijelentés Menczer Tamás kampányrendezvényén hangozott el. Ahol egyébként Menczer azt jelentette be, hogy bizonyos út megépítését elintézte a pátyiaknak. Merthogy ez nálunk így működik. És ne csodálkozzunk ezen, hogy így működik: valamit valamiért. Vagyis: Magyar Péter napi alázása is nekünk kerül pénzbe; Orbán könnyedén odaígér egy utat a mi közös pénzünkből. 
A világhírű filozófus attól tart, hogy az amerikai elnök világgazdasági válságot okoz, szétrombolja a NATO-t és véget vet minden szolidaritásnak a demokratikus államok között.
20 százalékos általános vámot vetett ki Donald Trump az Európai Unióból érkező termékekre szerdán. Az amerikai elnök korábban kivetett, autóipart érintő 25 százalékos vámja csütörtöktől lép érvénybe, míg az általános vám 
Betelt a pohár, vége az együttműködésnek, elegem lett a képmutatásból, a kártevésből, a lopásból, a rombolásból. Az a cinizmus volt az utolsó csepp a poharamban, amivel Szijjártó Péter külügyminiszter a Donald Trump amerikai elnök által kivetett 20 százalékos importvámokat kommentálta. Nem Trumpot hibáztatta az Európai Uniónak és Magyarországnak hatalmas gazdasági károkat okozó döntésért, hanem a „brüsszeli bürokratákat”, akik szerinte nem tárgyaltak az amerikai elnökkel. Áldozathibáztatás a köbön: miért ment oda, miért öltözött kihívóan, miért engedett az erőszaknak?
Így megy ez, a kormány gondot észlel, jön, intézkedik, és minden problémánk elillan, igaz, jó mélyre besöpörve a szőnyeg alá, de akkor is.
Amennyiben a kedves olvasóban – mondjuk két kampánykrumpli-osztás közben - felmerül, hogy mennyire értékelheti őt a kormány(fő), gondoljon Sulyok Tamásra. A név valószínűleg nem fog elsőre eszébe jutni (arra mindenképp jó volt a Novák-ügy, hogy megtanuljuk: fölösleges megjegyezni ezeket az eldobható NER-alkatrészeket – állampolgári szempontból indokolatlan több tiszteletet és empátiát mutatni irántuk, mint az, aki a függöny mögül a színpadra taszigálja őket; a szánalom nem politikai kategória), de hosszas gondolkodás után esetleg felrémlik, hogy van az a jellegzetesen káderarcú figura, aki mostanában rendszeresen Orbán Viktor helyett magyarázkodik.
A Fidesz–KDNP beszűkült tudatállapotú kommunikációs igazgatója veszélyességi pótlékot kér a főnökétől, mert szerinte Magyar Péter személyében minden nap elmebeteggel harcol. Azt még nem tudja, tb-támogatás járna-e neki ezért, de ha beadja írásban, a kormányfő megvizsgálja az ügyet.
Az idei év sem indult jól a magyarok számának alakulása szempontjából: februárban tovább folytatódott a természetes fogyás, 5653 gyermek született, és 10 934 ember halt meg. Hiába udvarol a kormány a fiataloknak, hiába veti be a leghatékonyabbnak remélt eszközt, a pénzt és a támogatást csáberőként – a magyarok szülési kedve egyre mérséklődik. Csak egy adat erre: a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,34, egy évvel korábban 1,40 volt. Objektíven nézve, ez nem csoda, a mai magyar valóság messze nem kedvez a családalapításnak, -bővítésnek. A másik oldalon pedig látjuk, tapasztaljuk a szétvert állami egészségügy helyzetét, s ismertek a szegénységi mutatók, amelyek nem éppen hosszú életre predesztinálják a magyart. Köszönjük, Orbán-kormány!
Egy skót újságíró, J. M. Ledgard a kétezres évek elején Afrikában volt külpolitikai tudósító. Ott bukkant rá a szocialista zsiráfok történetére.