Hírek

Most, hogy ön azon gondolkozik, ki tudja-e fizetni a gyereknek a nyári tábort, vagy kulcsos gyerek lesz belőle, illetve a nagyihotelbe megy, gondoltuk, elmeséljük ezt a sztorit. Nem azért, hogy agyvérzést okozzunk, hanem, hogy lássa, hol is él. Bár minden bizonnyal nélkülünk is tudja, ha nyitva tartja a szemét és a fülét, így bizonyára arról is van tudomása, hogy ez az intézmény, a janicsárképző MCC hatszáz milliót fizetett a rendezvényei étel-, és italszámláira. Nem tudjuk, mennyi rendezvény volt ez darabszámra.

No most, arról, hogy százezres tömeg volt a Kossuth téren, Menczernek a háború jutott az eszébe. Nem az a fajtája – s ebből is kitetszik, nem igazán meri látni a valóságot -, amely őt, a pártját és annak vezérét elsöpörheti, hanem világháborút vizionált vélhetőleg abból kiindulva, hogy ez a legutóbbi választáson milyen jól bejött. Menczer tehát – ahogyan a komplett Fidesz – nem fejlődőképes, mondhatnánk azt is, nincs egy önálló gondolata. Ilyképp a legnagyobb papagáj a brancsban, de nem is az esze miatt kapta meg a hivatalt.

Semjén miniszterelnökhelyettes pedig az érdemi válasz helyett azt felelte: „A képviselő asszony figyelmébe ajánlom, hogy az egyházellenesség szégyenletes ideológia, az irigység pedig csúnya jellemhiba”. Delikát. Azért mégpedig, mert nem hallottuk sehol, hogy Vadai alelnök Voltaire-t idézett volna, miszerint „Tapossátok el a gyalázatost” – az egyházra gondolva a félreértések elkerülése végett -, mert ez nevezhető volna egyházellenesnek, a miért pedig nem.

Mocskos volt már ez az egész addig is. Azután pedig még inkább, hogy kiderült, a Spar vezér jogosan mondta „meg akarja védeni vagyonát Orbán Viktor magyar miniszterelnök karmaitól”, hiszen, mint kiderült, nem más, mint a nemzet veje (Tiborcz) is szemet vetett a Spar magyarországi érdekeltségeire. Nagy M. miniszter tehát vagy hazudott, vagy nem tudott a vételi szándékról, de akkor nem kellene miniszternek lennie.

Bár Hollik ténykedéséből nem igazán derült ki, mi a jó fene a feladata a párt effajta arcának a hőbörgésen kívül. Hogy Hollikkal mi lesz, arról nem szólnak a híradások, izgulunk hát, hogy az út szélén marad-e, ami azt jelenti, benyomják pár felügyelőbizottságba némi apróért, vagy a front másik szakszára helyezik. Szemszögünkből irreleváns, hiszen megtapasztaltuk, semmihez sem ért, de azért jó hangos volt, és kellően ostoba.

Már akinek. Mert ezek szerint Orbánnak nem, sőt, nagy valószínűséggel büszkén veszi át, mint olyat, ami a saját nagyságát jelzi újra és megint, csak az a baj, ezt kizárólag bizonyos szűk körben gondolják így. Ez a jól behatárolt közeg pedig a szélsőjobb, amelynek élén a mi egyetlenünk Brüsszel elfoglalására készül a nyáron, csak azt nem tudjuk, komolyan gondolja-e a hatalomátvételt, vagy csak a szokásos delírium mondatja vele.

Hogy szenvedjenek ők a könnyeikkel, aztán a nagy utcai harcos aztán idvezült arccal és két pofára tömheti a tormát a gyerekek nyomorúságából fakadva. Kegyelmes urunk ugyan nem tudja, de apró kis jellemrajzot állított ki magáról, ami nyomán az alavju népség bizonyára állva pisált a gyönyöröktől, milyen emberi, ahogyan a fenséges család napjaiba betekintést nyerhet. És nem érezte azt a hányingert sem, amely a jobb érzésű emberekben az ilyen közlések nyomán óhatatlanul előtolul, miután fölfordult a gyomruk.

Az interjú elején John Bolton leszögezi, Donald Trump megértéséhez mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a volt elnöknek semmilyen politikai filozófiája sincs, számára minden kérdést az adott pillanat határoz meg, és az, hogy az adott helyzet milyen hasznot hoz neki politikailag vagy személyesen. Ezért amikor az emberek Donald Trump politikájának rendszerét próbálják vizsgálni, akkor valami olyasmiről beszélnek, ami nem létezik.

Nem a mostani a CÖF-CÖKA első nagy hatású, a magyarság megmaradásnak szempontjából kulcsfontosságú dobása. 2019 decemberében, nem sokkal karácsony előtt azzal az örömteli hírrel lepték meg a közvéleményt, hogy kéthavonta imareggeliket rendeznek, mégpedig azért, hogy ezzel inspirálják Európa népeit a keresztény értékek védelmére. Barsi Balázs személyében egy ferences szerzetest is sikerült megnyerni az ügynek, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy „az ima által kapcsolatba lépünk Istennel, az étkezés által pedig részévé válunk az univerzumnak.”