Az év grafikonjai: egyre csak fogy a magyar a családbarát kormány idején
- Részletek
- Készült: 2024. december 29. vasárnap, 10:08
- Találatok: 1876
Lehetetlen kiválasztani, melyik grafikon jellemzi legjobban az idei évet, annyi közül lehetne választani. Mi – önkényesen – azonban csak „ráböktünk” egyre, mégpedig az ország siralmas demográfiai helyzetét demonstráló adatsorra. Pontosabban, adatsorokra: merthogy az élveszületések, a halálozások, és e kettő eredményeként a népesség természetes változása – nálunk hosszabb ideje már csökkenése – az, amit alább grafikonok segítségével plasztikus formában megmutatunk.
Demográfiai szempontból 2024 meglehetősen rossz esztendőként fog bevonulni a magyar történelembe. Ugyan december végén még nincsenek teljes éves adatok, de az egyértelműen látszik, hogy nem állt meg a folyamatos népességfogyás. Jól hangzik a szlogen, hogy a kormány családbarát, csak éppen nem igaz. A számok ugyanis nem csalnak: egyre kevesebb gyerek születik idehaza. És ez már 14 éve tart. 
Ne üljünk bele abba a hintába, hogy Brüsszel és a tagállamok külön entitások, és egymással harcolnak – mondta a Hírklikknek Jávor Benedek. Az Európai Parlament korábbi képviselője szerint Orbán még azoknak a tagállamoknak a vezetőjével sem tud szövetséget kialakítani, amelyekkel hasonlítanak a politikai nézeteik, mert belpolitikai érdekből folyton rálép a lehetséges szövetségesek tyúkszemére.
A világért sem mondaná az ember, hogy a szilveszteri elnöki beszédek az élete közepe lettek volna. Olyan aktusok és alkalmak, amelyekre egész évben várt, miatta öltöztette díszbe a bozontos lelkét a befogadáshoz, majd pediglen hosszú időkön át majszolgatta azok tartalmát. De mégis immár hagyomány volt, ha olyan is amilyen. Hogy amikor éjfelet ütött az óra, akkor hallgatta a himnuszt, aztán a lelke és a maligánok állásától függően mondotta magában, hogy akkor lássuk, hogyan kell élnünk az intelmek alapján ezután.
Kudarcként értékelhető a magyar gazdaság felzárkózása az Európai Unióhoz való csatlakozás óta eltelt húsz évben. A magyar mutatók önmagunkhoz képest ugyan szépek, de közben még a később csatlakozó Bulgária és Románia lehagyott minket. Hibákat többen vétettek, de igazán nagy bűnöket az egymást követő Orbán-kormányok követtek el. Nem csupán a pártpolitikában, hanem a gazdaságpolitikában is új rendszerváltásra van szükség. Az ország számára egyetlen járható út létezik, az uniós csatlakozás megújítása.
Az, hogy valaki jár valamerre, és bekiabál az ablakon, még nem fog tűzszünetet eredményezni − jelentette ki a Népszavának adott videóinterjújában Balázs Péter volt külügyminiszter Orbán Viktor úgynevezett békemissziójáról. Videóinterjú.
Egy esztendővel korábban jött, mint amikorra Orbán Viktor (legutóbb) megígérte, de tényleg fantasztikus évünk lett. Hogy mennyire, annak érzékeltetéséhez egy gondolatkísérletet ajánlunk a kedves olvasónak. Mennyire néztük volna bolondnak azt az embert, aki 2023 karácsonyán azt állítja/ígéri: az egymásba érő botrányok miatt Orbán meneszteni kényszerül a köztársasági elnököt és az igazságügy-minisztert (meg fél évre elrejteni a nyilvánosság elől a saját feleségét); ezzel párhuzamosan megszűnik a Fidesz két évtizede (!) töretlen tematizálási monopóliuma; jobb lehetőség híján Deutsch Tamás lesz a kormánypárt EP-listavezetője, és az említett listát majdnem beéri az EP-választáson egy 2023 decemberében még bőven ismeretlen formáció; a miniszterelnök kampányát magtárakba és csűrökbe szervezik, mert félnek őt a választók közé engedni; 2024 őszére a kutatások átlaga szerint a kormánykoalíció pártjai csak a második helyen állnak a pártpreferencia-sorrendben; 
Majdnem abban a pillanatban, amikor jó doktorminiszter urunk azt jelentette ki az M1-en, hogy „kilábalunk a háborúból, karnyújtásnyira vagyunk a békétől”, Putyin elvtárs szenvtelenül közölte, hogy 
Nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Orbán Viktor. Úgy gondolta ő meg a Fidesz, hogy így az év vége felé még egyszer előadja ugyanazt, amit amúgy is eddig permanensen hajtogatott. Összefoglalja és lepecsételi, akárha testamentum. A magunk részéről úgy véljük, nem kellett volna. S nemcsak azért, mert ha valamit annyiszor ismételnek, akkor a hallgatóságról már lepereg, de esetleg meg is csömörlik, mint Pelikán gátőr gyermeke a töpörtyűtől.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal (vö.: a magyar állam titkosszolgálata) a Magyar Hang három újságíróját rendelte be, kötötte poligráfra (hazugságvizsgáló), és vallatta őket, akárha inkvizíció. Vagy az ÁVH, illetve a Gestapo pribékjei. Ez a hír valahogyan elsikkadt a nagy hangzavarban, pedig ilyen eddig még nem volt a magyar demokrácia (?) történetében. Éppen ebből fakadólag fogalmazhatunk úgy, hogy Orbán rezsimje szintet lépett.