Hírek

Díszőrség

szbkdpArra kér minket a soknevű hadügyminiszter, a visszalépő ásványvizes férje, hogy menjünk a várba díszőrséget nézni, ami egy új tradíció kezdete. No most, nyelvi és időzavarba kerül az ember, mert a tradíció múltat és hagyományt jelent, ezt meg most akarják kezdeni, ráadásul terepruhában. Amúgy meg megy a rosseb díszőrséget bámulni, inkább a lányok szoknyás lábának ringását, mint a szép magyar vitézeket. Gyönyörű leventéket.

Az a barlanglakó (lásd: Kázmér) egyéni gusztusa, neveltetésének hiátusa a NER szempontjából ma már, hogy genetikusan irtózik az egyenruhától, amely képzeteiben erőszakszervezetek egyedeit takarja, vagy mindenféle olyan formális csoportot, ahol parancsolgatnak. Ettől a díszőrség még lehet szép, de leginkább mókás mégis, még az angol medvekucsmások is. Nos, az tradíció, de ez maximum egy miniszteri rendelet pöcséttel.
 
Őszintén szólva azonban meglepett az ásványvizes férje, aki sok nevének megfelelően eddig ilyen Noszty Feri módján élte a miniszteri életét,

Bővebben ...

Osztály, vigyázz!

essenmimÖnteltség volna, és nem is igazán sportszerű, ha a magyar láblabdások svájciaktól elszenvedett veresége után doktorminiszter urunk saját szavait dörgölnénk az orra alá, miszerint: na, ugye. Hogy is nézne ez ki. Hiszen nem leledzünk semmi olyan téveszmében, mint a mimagyarok zöme, hogy itt valami élet-halál harcról volna szó. Nézőpontunk szerint, amit leginkább a sub specie aeternitatis, azaz, az örökkévalóság módján meghatározással és szellemiséggel tudnánk jellemezni, ez a meccs úgyszólván semmi.

Illetve rövidgatyás dedósok sem vagyunk, hogy kárörvendjünk embertársaink nyomorán, akik ilyenek után a kardjukba dőlnének, képen vernék az asszonyt, vagy összetörnék a kocsma berendezését. Viszont, és éppen a fentiek miatt mélységes aggodalommal figyeltük a mérkőzés előtt a német utcákat ellepő, feketébe öltözött mimagyarokat, akik ebben, így és ott találták meg az identitásukat. Az übermensch tudatot, ha alaposabban vizsgáljuk, bár azért ennyire messze nem áll szándékunkban eljutni. Csak visz a lendület.

Bővebben ...

Pettyes labda a világkupában

debilvgyA kedves vezető tegnap elindult futballnézőbe. Szüret van neki, vagy gyereknap, mert nem is egy meccs lesz, hanem sok, a jósiten meg az UEFA gondoskodott arról, hogy épp a választások utánra és az EU soros elnökség elé beférjen ez a láblabdás Európa-bajnokság, így Orbán önfeledten hódolhat igazi szenvedélyének. Szotyola a kézben, a végén meg lehet mondani, na, ugye. Ettől őtet valami boldog elégedettség tölti el, gyermek lesz újra.

Mint minden indulásról és megérkezésről, erről is készült fotó a gombák és az alavju népség számára. A vezér kezében a Hungary feliratú szurkolói sál, a hozzá fűzött szöveg pediglen, hogy „Reszkess Németország”. Pedig Schmidt Mária szerint ilyen ország nincsen is, ennek ellenére azonban finggal fűtve fagytak meg, azaz, némi ellentmondás adódik a viszonyokban, de kicsire nem adunk, a nagy meg nem érdekes. Ilyen ez az élet.
 
De nem is ez, hanem doktorminiszter urunk ábrázata. A holdvilágképe neki, ahogyan a páncélozott, géperejű jármű mellett eltelten vigyorog a sállal a kézben.

Bővebben ...

Napi négyszáz millió

okesvgyNem engedünk a brüsszeli bürokraták pénzügyi zsarolásának! Megvédjük a határokat, és megvédjük a magyar embereket” – ezt óbégatta doktorminiszter urunk tegnap. A legszebb az egészben, hogy így első ránézésre meg nem tudjuk mondani, mi kapcsán szakadt ki belőle a „megvéggyük” és a Brüsszel, mert évek óta annyit halljuk, hogy ebben a formában már semmit nem jelent. Ilyen pusztába kiáltott, értelem nélküli betűhalmaz ez, Mária néni a sparhelt mellett is unja, csak kavar egyet a rántáson, hogy oda ne égjen.

Mintha a Jó ebédhez szól a nótát hallgatná. Mások pedig, akik igyekeznek valamelyest figyelni azért az óbégatásra, azt gondolják magukban, jól van aranyom, köszönjük az érettünk való buzgalmadat, ugorgyunk. Pedig a helyzet súlyos, mi több, letaglózó, mert kislisszolni, genyóskodni már nem lehet. Pénzre, rengeteg pénzre megy ki a játék, és ez szokott csak igazán fájni a rezsimnek. Sőt, egyedül ez. Nem csigáznám amúgy a képzeletet, bár úgyis tudja mindenki, hogy az Európai Bíróság elég súlyos ítéletet hozott.

Bővebben ...

Meddig tart egy meccs?

stka2Valamikor kihirdette a kedves vezető – szerinte – „nemzedékének” alapmondatát, miszerint „minden meccs addig tart, amíg meg nem nyerjük”. Nem kell különösebben elemezni ennek a morális tartalmát, ha sportra (futball csakis), ha pediglen kajla életünk más aspektusára vonatkoztatjuk. Egy dolog fakad belőle, a szabályok hiánya, illetve afféle alakítgatása, ami csak az egyik félnek kedvez. Íme, hölgyeim és uraim, előttünk áll a Fidesz törvénykezése, amit folytatnak másfél évtizede a bátoraikkal.

Demokráciáról ne beszéljünk, ismeretlen tartalmú jogállamról se, mert ez a grund etikája, hogy akié a labda, az dönt mindenről, a többi szutykos klottgatyás meg csak néz ki a fejéből, és ezek volnánk mi. Mert itt van ez a Budapest, amit Orbán eddig soha megszerezni nem tudott teljesen, egy bizonytalan állagú város, hogy az erkélyről alátekintve nincsen meg az ez mind az enyém érzés. Ez, valljuk be, frusztráló bír lenni. Álmatlanságot és emésztési zavarokat okoz, megbillenti a kényes lelki egyensúlyt.

Bővebben ...

Szülés utáni depresszió

hendecshA nagy, választási felbuzdulásban-lelohadásban, csűrdöngölésben és gyászzene közepette méltatlanul kevés szó esik az én fatornyosomról (vö.: Savaria, Steinamanger, a Nyugat Királynője, tehát Szombathely), annak eredményeiről, holott ez minden valószínűséggel, és épp orbáni értelemben a Holdról is látszik. De tovább megyek, a Marsról is, esetleg a mimagyarok anyabolygójáról, a Szíriuszról, ahol is a szűzanya világra hozta az első fideszistát még az ősrobbanás előtt. De nem csigázom tovább a képzeleteket.

Mert az történt, aki még nem halott volna róla, hogy itt mifelénk a Fidesz (és csatolmányai) akkora maflást kaptak, hogy megnémultak tőle, amiről majd elmélkednénk egy keveset. Előtte azonban a tények, más szóval a valóság, amitől egyébként a narancsfiak amúgy irtóznak, vagy úgy hajlítgatják ide meg oda, amíg számukra fogyaszthatóvá nem válik.

Bővebben ...

Viktor Csodaországban

nagyvezirOrbán Viktor duplán győzött. Ez derült ki egy tegnapi interjúból, mert legyűrte a régi és az új ellenséget is elmondása szerint. Ebből olybá tűnik, mintha duplaannyi háborúpárti támadt volna a békepapokra, akik a túlerő ellen is megvédték az országot – mint ki is jelentette -, a migránsoktól, a genderektől meg a háborútól, mintha csak a jándi falutábla jött volna szembe velünk újra, ahogyan pár hete is csak. Pedig milyen távolinak tűnik az egész.

Mindig érdekesek a választások utáni első órák. Amikor hétfőn magukhoz térnek a népek, és észreveszik, hogy ugyanúgy süt a nap, mint előtte, a madarak is csakúgy csácsognak, a világ tehát egyáltalán nem törődik azzal, ki nyert vagy veszített. Ha úgy tetszik, elmúlnak az ünnepek, a férgek fába szorulnak, és mindenkinek meg kell találnia a helyét ebben a katzenjammeres világban. Az első órák sok mindent eldöntenek a lehetséges jövőről.

Bővebben ...

Hová lettél, baloldal?

vgygyozoAz már kora reggel látszott, hogy az elmúlt napok kampányhadjárata eredményes volt, a korábbi önkormányzati vagy EP-választások arányánál sokkal többen indultak el szavazni. Ennek megfelelően azonnal megindult a találgatás: vajon kinek, illetve melyik pártnak kedvez a magas részvétel. A tippversenyt egyszerű találgatássá redukálta az a tény, hogy nem lehetett tudni, milyen mértékben változtatta meg a választói akaratot Magyar Péter megjelenése, de főként azt: a budapesti Tisza-hívők – nem lévén főpolgármester-jelöltjük –, követik-e vezérük ajánlását, és szándékosan érvénytelen voksot adnak le, vagy mégis választanak a két jelölt közül. Mint ahogy azt sem lehetett megjósolni, hogy egyáltalán mekkora szeletet fog kivágni a fővárosi közgyűlésből a Tisza Párt.

Nyugodtan kijelenthetjük: régen volt ennyire bizonytalan egy választás végkimenetele, akár az EP-listáról, akár a fővárosról beszéltünk. nepszava

Bővebben ...

A kígyó gyomrában

szornyekIndonéziában, közelebbről Dél-Celebesz tartomány Kappang falujában egy negyvenöt éves nő elindult otthonról, hogy csilipaprikát adjon el egy felvásárlónak, de nem tért haza. Szerettei, férje és a rokonság keresni kezdte őt, de csak az elhagyott holmiját találták meg, illetve egy, a közelben eltelten heverésző, ötméteres pitont leltek gyanúsan domborodó hassal. S bár azt nem tudjuk, olvasták-e a Kis herceget, s abban a kalapot, ami nem egyéb, mint csukott óriáskígyó, de fölvágták a szörnyeteg hasát.

Abban pedig megtalálták a nőt holtan. Sajnálatosan tehát ez nem Piroska és a farkas, amikor a nagymama és a főhős is élve kerül elő a gonosz farkasból, ami azt mutatja, hogy az élet nem habostorta, és mindenütt óriási veszélyek leselkednek benne. Ugyanakkor amennyire sajnálatos ez az esemény a csilitermelő – és ebbe ily módon belehaló – asszony számára, nekünk az elmúlt hetek hangzavara után, amikor csak azt hallottuk, mit mond Menczer, hol bukkan fel Orbán, s mikor kezdenek az atombombák hullani a fejünkre, maga a felüdülés.

Bővebben ...