- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 28. péntek, 16:36
-
Találatok: 2241
Én, mint balliberális seregek Menczer államtitkár rendszertani besorolása szerint – aki viszont kikandikált Szijjártó segglyukából – egész jól elvihogok most már ezen az egészen. Mint emlékezhetünk, a korrupt jachtról dolgozó Szijjártó kirúgással fenyegette azon külügyi alkalmazottakat, akiknek csak meg is fordult a fejében a home office, mert nem akartak elpusztulni a vírustól. Hadban álló országban azonban nincs helye a gyengeségnek, Orbán sem szereti a pocakos tábornokokat, csak Németh Rezsi a velőspacalt.
Tegnap azon morfondíroztam a mostani vérzivatar kapcsán, hogyan lehet, hogy ez a Szijjártó a helyén van még, és nem vitte el a rézfaszú bagoly. Mára azonban kiderült, nagyon komoly hátországa van a hülyeségben, de azért ő a félszemű király a vakok között. Itt van nekünk ez a Menczer Tamás, mint külügyi államtitkár, aki, mielőtt csinovnyik lett volna, az MTV keltetőjében melegedett, ott verték bele a szervilizmust, meg a mérhetetlen hazafias öntudatot. Ez pedig mára annyira szárba szökött, hogy tanórákat tart a haza szolgálatáról.
Azt mondja ez a Menczer, hogy a Szijjártó ordenáré aljasságát nem helyénvalónak tartók balliberális seregek, hőbörgők, akik nem értik, a külügy miért nem vonulhat home office-ba. De el nem magyarázza, a számítógép mennyivel működik másképp otthon, mint a külügy falai között, sőt, azt sem, hogy mivel normális diplomata ezzel a mi kakadunkkal szóba nem áll, azt a pár kipcsak és türk látogatást még a budiból is le lehet szervezni. De ezek a pátoszos fellegekben járnak egyfolytában, ők a Haza (így, nagy betűvel) szolgálatára szegődtek, és nem lopni. (Dehogynem)
Viszont jó ezt tudni azért, mert így vagyunk felvilágosítva, mi, balliberális hőbörgők, hogy „aki a Külügyminisztériumban dolgozik, az a Haza szolgálatára szegődött…A baloldal a bajban inkább hazavonulna, ők meg ilyenek”. Hát, ez az. Jachtoznak, kurváznak, amit mégsem komilfó otthon, hát persze, hogy nem megy haza a barma. Ez ugyan mellékszál, de most mégsem ezért hanyagolom, hanem, mert nagy hibát elkövetve igyekszem megérteni ezt a Menczert meg a fajtáját, hogy maguktól sötétek, vagy van valami tenyészprogram is az előállításukra a lebutító oktatáson kívül.

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 27. csütörtök, 23:20
-
Találatok: 2483
Szijjártó külügyes korrupciótól bűzlően nyaralgatott egy jachton, miközben azt kamuzta a nagyvilágnak, hogy lázasan dolgozik. Ugyanez a Szijjártó, miközben a járvány csúcsán a médiában az otthoni munkavégzésről papolt, azoknak a külügyi alkalmazottaknak, akiknek csak megfordult volna a fejében a home office, kirúgást ígért, ami aljassággal tegnap büszkélkedett el. Itt két olyan momentum is akad, ami miatt jobb helyeken magától adná be a lemondását.
Vagy, ha nem, politikai ellenfelei, párttársai, illetve a média kényszerítené ki belőle.
Magyarország nem szerepel ezen jobb helyek között. Amikor Szijjártót megpróbálták megkérdezni enyhén szólva is kétséges jachtos nyaralásáról, olyan dumát engedett el, ami után laptársunk, a 444.hu okkal adta azt írása címéül: “Így az alattvalókkal beszél az ember, nem a választóival”. Amit pedig tegnap előadott a külügyi dolgozókkal való bánásmódról, az a középkori gondolkodás iskolapéldája, ami persze egyáltalán nem idegen egy feudalizmusba révedő kormánytól:
„Volt még egy nagyon fontos varázskifejezés: home office és az erre vonatkozó törekvés. Ezt sem engedélyeztem, és nem fogom engedélyezni a jövőben sem. Azt kértem a helyettes államtitkároktól és a főosztályok vezetőitől, hogy írják össze azoknak a munkatársaknak a nevét, akiknek a teljesítményét és a munkáját ebben a helyzetben nélkülözni tudják. És zárójelben tettem hozzá, hogy akkor ezt véglegesen meg is köszönhetik.”
Mindezt úgy, hogy a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége Orbán Viktor Mihálynak címzett nyílt levelében arra kérte a kedves vezetőt, hogy a kormány lépjen a kormánytisztviselőkre vonatkozó otthoni munkavégzés ügyében az országban is megjelent koronavírus miatt: „Szakmai meggyőződésünk, hogy kizárólag az otthon végezhető munka azonnali elrendelése által biztosítható az államapparátus folyamatos működőképessége.” – írták a közszolgák.

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 26. szerda, 19:55
-
Találatok: 2023
Nyugdíjba vonul hát a Pálffy Ili. Ez így kimondva olyan rezgéseket generál az emberben, mint amikor Svejk a császár őfelsége légyszaros képe alatt sóhajtott fel: megölték hát a Ferdinándot. Ez cezúrát jelent, ami után borzalmak vagy mókák következnek gusztus vagy történelmi szükségszerűség szerint, ami minden időben bizonytalan, így momentán sem tudható a kimenetele. Pálffy Ili alakja beleégett a retinánkba és az agyunkba 2018. április 8-án.
Ekkor, mint mindenki tudja, szutykos gyalázatok történtek a diktatúra bebetonozására, és ez a Pálffy Ili tevőleg vagy tudólag és jóváhagyólag, netán elszenvedőleg, de részese volt ennek, tehát bűnös. Ezért utána ki is tüntették, mint most Müller Cecit, rájuk tették a billogot tehát. Ők Orbán nyunyókái, összetaknyozott plüssei. Így kinézetre ártalmatlan, bamba jószágnak tűnnek, de nagyobb kárt okoznak, mintsem gondolhatnánk. Orbán nyunyójelmezbe bújtatja a gonoszt, álruhába mintegy, hogy fel ne ismerhessük.
Úgy vélvén, a gombszemek, a kopottas nagymama külső védburkot képez a vérzivatar ellen, és voltaképp nem is számol rosszul. Amit Pálffy Ili 2018-ban elkövetett, azért egy vérmesebb országban meglincselték volna, lásd napjaink Belaruszát, pedig ott le sem állt a szerver. Kérdés, a lámpáktól megcsillanó szemüveg, rezgő szempillák, a rosszul szabott kosztüm, szaporodó ráncok mire elegendők, s hát, ennyire: lehetővé teszik a számonkérés nélküli elvonulást. Pedig J. A.-tól tudjuk, hogy „a bűn az nem lesz könnyebb, hiába hull a könnyed”.
2018. április 18-án Pálffy Ili pár óra alatt öregedett meg, amiből a jóindulatú szemlélő azt következtethette, hogy pislákol benne a lelkiismeret, nyomokban még fellelhető valahol. Ilyen készségekkel azonban alkalmatlan a szolgálatra. Nem feledhetően dadogott aztán a kamerák előtt akkor és azóta is, Pálffy Ili volt az a nyunyóka, akinek a feje fölött történtek az események. Ő Orbán marionettjeként töltötte be a bábszínházban rá osztott szerepet, és olybá tűnt, nem igazán tudja, hol is van. Ha lett volna mérhető mennyiségű lelkiismerete, akkor és ott mond le.

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 25. kedd, 22:50
-
Találatok: 1897
A boltban hat-, nyolcszáz forint az alma, banánt azonban már háromszázért is kaphatni. Pedig a banán rengeteget utazott, hacsak nem a felcsúti budi tövében termett, míg ellenben az alma olyan kies hazánkban, mint a gyom. A boltban megmutatkozó árak tehát valami közgazdasági nonszenszt rejtenek, de nem vagyok én Matolcsy, hogy ezt fölfejtsem. Csupán azt akartam megmutatni, ha nem vagyok esetleg almafüggő, és a kevéske pénzemből gyümölcsöt akarok venni, akkor a banánt választom, hogy maradjon csirkelábra is. Sokan gondolkoznak így, akik a hónap vége felé – vagy olykor az elején is – a pénztárcájuk mélyén kotorásszák a megbúvó aprót.
Válaszd a hazait. – Üzente tegnap egy videóban per tu Orbán Viktor Mihály, pedig nem őriztünk együtt nyájat, és kollégiumi szobatársa sem voltam. Hogy hozzájáruljunk a magyar gazdaság fejlődéséhez, meg kíméljük a környezetet, mert ugyanis a nem turulos termékek több ezer kilométert utaznak. – mondta vezérünk. Ekkor jutott eszembe az alma-banán dichotómia, sőt, ráadásként a Budapest-Belgrád vasútvonal, amelynek a fedősztorija a kínai áruk szállítása, így megkérdem szordínósan, hogy akkor most mi van. Tudnék hosszas előadást tartani boltbéli élményeimről, amelyekben az a tapasztalat, a magyar áru mindig drágább, és rendszerint ócskább idegen társánál, és ez erkölcsi dilemmát okoz.
Nem engedhetem meg, hogy olyan hatalmas hazafi legyek, aki minden egyes vásárlásnál kicseszik magával, nem futja a hazaszeretetre, ha ez a mérce. Ez is megmarad a gazdagokra, akik viszont furán viszonyulnak a nemzeti dilemmához. „Több Balaton, kevesebb Adria”, hirdette fennen a kedves vezető pár hete, s ehhez képest tegnap kiderült, mégis csak az Adrián áztatta a lompost, ilyképp ki kell belőlem szakadnia a sóhajtásnak, miszerint elmegy ő az anyukájába. És azért is el kell fáradnia oda, mert pár napja meg egy fazekat rakott ki, hogy ez az ő estebédje, mellette pedig egy üveg szerepelt, mint emlékezhetünk, rajta felirat, miszerint „Erős chili Viktortól”.
No most, innen a hazaitól visszatekintve, mért nem cseresznyepaprika, erőspista, vagy akármilyen turulfos, másrészt pedig halkan azt is megkérdem, hogy miért Knoros üvegben volt a a trutyi, ami üveg ezek szerint szintén sokat utazott, mielőtt ilyen imázskép lett belőle.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 25. kedd, 00:31
-
Találatok: 2129
Szijjártó külügyes bekérette a német nagykövetet, majd elhúzott Kínába. Állítólag. A jachtra mégsem hívhatta „be”, hogy leüvöltse a fejét, mert az szokatlan a diplomáciában, igaz, magunk közt szólván Szijjártó is az. Egyedi jelenség, de lassacskán egész kies hazánk is unikum lesz, amit szörnyülködve néznek a klubban, hogy kár érte, kiváló ország lehetett volna. És voltaképp ennyi az érzelmi töltés irányunkban az iszony mellett, a lenéző sajnálkozás, ahogy kedves vezetőnk zsebrebaszott kézzel, trottyos gatyában és ingujjban közlekedik. Bunkó nemzet leszünk vagy lettünk, ahogyan a fiúk a kollégiumból megöregedtek, olyanok lettek, mint apáik. Vidéki párttitkárok.
Ez, hogy Szijjártó behívta a nagykövetet, majd elszaladt, illetve úgy tett, mert voltaképp egyfolytában a csónakon volt, abból fakadt, hogy Michael Roth, német külügyi államtitkár a Magyarországon elharapózó antiszemitizmusról beszélt, megemlítve, hogy saját országában is van ilyen gond. Illetve a német még felsorolta a kies hazánkra jellemző idegengyűlöletet, a hajléktalanokkal szembeni intoleranciát és az LMBTQ közösségek és személyek elleni támadásokat. Hogy nem beszélt zöldségeket, mutatja, hogy épp a szivárványos-zászlóháború közepén ülünk, bájos magyar nácik létrával a hónuk alatt szaladgálnak, keresve, honnan lehetne letépni a rongyot.
Van helyzet tehát, nem is kicsi, s hogy ezt Roth külügyi államtitkár megemlítette, az az aggodalom hangja, Szijjártóé erre pedig az immár sajnálatosan megszokott, hogy má’ megin’ báncsák a magyar népet. Idáig ez évtizedes NER történet. Ott tartunk, hogy szóra sem volna érdemes, ha nem lenne benne egy új aktus, egy újabb nüansznyi fekália, mégpedig a hangnem. Szijjártó külügyes ugyanis megszólította ezt a Rothot, éspedig ekképp: „Fejezzed be a magyar emberek méltatlan támadását”. És nem is a magyar, meg az emberek meg a méltatlan az újság, hanem a ragozási mód, ez a „fejezzed”, ez a nyomatékosító felszólítás, amely egyáltalán nem az úri szalonok hangja.
Hogy kifejezzék képzelt, mérhetetlen erejüket, suttyó bandákban, vagy ezek felnőtt változataiban szoktak így bánni édes anyanyelvünkkel.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 23. vasárnap, 18:48
-
Találatok: 2000
A kóspallagi hagyományőrző kulturális rendezvényen megtudták a hagyományőrzők, hogy egy év múlva emelkedik a csecsemőgondozási díj (csed), de annyival, hogy hat hónap alatt majd egy hónapnyi lóvéval kapnak többet a csecsemőgondozók. Ezt hallva a hagyományőrzők egy része hazaszaladt gyereket csinálni a kedves vezetőnek, ezért lemaradt a lényegről, hogy valahogyan ezt Szent Istvánon át köszönhetjük a kormánynak. Gondolom, mert épp ez az államalapítós ünnepkör van momentán, azért. Valami Sölch Gellért nevű helyettes államtitkárt zavartak el Kóspallagra okoskodni, és ő ennek meg is felelt, mert jó elvtárs.
Én nem tudom, de azért elmondom. Szóval említette először ezt a rengeteg pénzt, mint kormányunk, pártunk s általuk a kedves vezető újabb jótéteményét a nemzet felé, hogy egyhavi pelenkapénz, ez már majdnem tizenharmadik havi nyugdíj. Én nem tudom, méltók vagyunk-e mindarra a boldogságra, amit kapunk sokat szenvedett hazánktól, de talán. Ez a Sölch helyettes államtitkár is megnyugtatott a pelenkapénz kapcsán, hogy „az a szabadság és szuverenitás kellett ahhoz, hogy a kormány időben hozhasson meg intézkedéseket, amelyet még Szent István király államszervező munkája eredményeként, rengeteg áldozattal őriztek meg őseink”. Eszonta Sölch helyettes államtitkár.
Sokan nem hallották már, mert épp tosztak otthon, hogy megkapják a majd egy hónapnyi suskát, CSOK-ot és a családi terepjárót. Ezt őrizték meg rengeteg áldozattal őseink Szent István államszervező munkája eredményeként a Fidesz segítségével. Mondom, mindezt Sölch helyettes államtitkár kifejtette, az MTI lejegyezte, a kóspallagi hagyományőrzők pedig meghallgatták, és nem röhögték halálra magukat. Felteszem, állva pisáltak, hogy leereszkedett közéjük egy helyettes államtitkár. hogy hülye, az már másodlagos, de érezni rajta a kedves vezető szotyolaszagát, meg a kölnijének távoli illatát is kolbászfüsttel elegyest. Valamint a koviubit.
De maradjunk Sölch helyettes államtitkáránál, aki egy nagyívű gondolatkísérlettel foglalta egységbe a pelenkapénzt,
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 22. szombat, 18:55
-
Találatok: 2638
Péntek volt megint, s mint tudjuk, ez az a nap, amelyen miniszterügynök elvtárs az éteren keresztül megosztja velünk végtelen bölcsességét, és útmutatást ad arról, hogyan kell látnunk a világot. Nincs ez így rendjén, mégis így van, miniszterügynök elvtárs azonban mintha belefáradt volna a feladatba, rendszerint hülyeségeket beszél. Megesik az ilyesmi olyannal, aki előtt kontroll nincsen, én magam is így járnék, ha a kertben szónokolnék rigóknak, macskának, mindennapos az ilyen. Ha és viszont önkontroll sincs az organizmusban, ez sajátos elegyet alkot, amit vizsgálva az ember arra a következtetésre jut – és kizárólag miniszterügynök elvtárs elmebéli és emberi minőségét vizsgálva –, hogy ez egy degenerált barom, fasiszta briganti.
Hogy erős szavakat használtam volna? Meglehet. Meg vagyok bántódva ugyanis módfelett, emellett fölháborodtam, megbotránkoztam, méltóságomban sértve vagyok, ami így együtt azt eredményezi, most már tele van a bránerem Orbán Viktor Mihállyal, de nagyon. És pol(in)korrekt leszek. Engemet ne kommunistázzon le. Az apukáját igen, önmagát is, párttársait is, mert kiérdemelték, engemet azonban ne. Nem direktben tette, Gyurcsányból indult ki, amikor Vidnyánszky kapcsán alákérdezett a rádió felszopó munkatársa. Mint emlékezhetünk, Gyurcsány azt üzente a magyar színházi élet mindenható urának, amikor SZFE kuratóriumi elnök lett, ne örüljön korán, minden el lesz véve tőle a rendszer újbóli változásakor.
Gyurcsány feltehetően a bitorolt címeiről, rangjairól, színházi hatalmáról beszélt, s egyúttal a szívemből is, mert az ebül szerzett jószágoknak ebül kell el is veszniük. Ez vonatkozik a gázszerelő, a vej, s minden közbeszerző bajnok javaira is, nem én kezdtem el emlegetni a vagyonelkobzást, számlák zárolását, ahogyan az diktatúrák bukása után szerte a világban divatban van. És nem is Gyurcsány emlegette. Ő csak lájtosan mondta, hogy Vidnyánszkytól vissza lesznek véve a dolgok, s ekképp a szívemből beszélt, és sokunkéból, úgy hiszem. No most, a felszopó érdeklődésére erre miniszterügynök elvtárs azt felelte: “Ezek kommunisták, ezt csinálták, amikor hatalomra kerültek Magyarországon: elvették az emberektől amijük volt. Miért gondoljuk, hogy megváltoztak?”

Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 21. péntek, 17:18
-
Találatok: 1981
Készen lett az Aranyvonat Szent Jobb-ereklyeszállító kocsija. Fel is avatták, meg is mutatták, már csak az hiányzik, hogy bejárja az egész magyarlakta vidéket Gyergyótól (Gheorgheni) Lékáig (Lockenhaus), ha már van ilyen sírdogálós gödrünk. Ez a kelet-nyugat metszet az útvonalban, de lehetne Borneótól New Yorkig, észak-délre meg Sydney-től Reykjavikig, mert minden magyar miniszterügynök elvtárs ünnepi delirálása nyomán. Vagy ha nem, az lesz, míg a meccset le nem fújják. A mi hatalmunk egészen degenerált, ezt mutatja a Szent Jobb-ereklyeszállító kocsi nívója, ami egy falusi búcsú céllövöldéjével vetekszik.
Mégis, ahogyan először megláttam a műalkotást, két név ötlött az eszembe egyből, mégpedig Raffay Ernőé és Bajusz bakteré. Az egyik azt mondja, történész, de nem kell neki feltétlenül hinni, plecsnit tegnap ugyanis feltehetően azért kapott, mert hangosan bír bömbölni Trianon miatt, és mellesleg véresszájú antiszemita. Ez a két tulajdonság már felér egy jól fizetett hivatallal a NER-ben, de Raffay az ereklyés kocsi miatt nem ezért ugrott be, hanem egy hadgyakorlat miatt, amely, ha jól emlékszem, Újdörögdön zajlott a rendszer változása után. Olyan szabad volt a levegő, és Raffay államtitkár volt Antallnál. Akkor még nem tudtuk, de abban a pillanatban lett elcseszve a jövőnk.
Raffay bemutatkozott mint államtitkár, kezet fogott, és összeütötte a bokáját, mint egy zupás őrmester, és utólag belegondolva már akkor is benne volt a téboly, csak még nem teljesedett ki. Viszont Mikszáth és Móricz világa igen, meg Horthyé, ahová visszavágyik az egész rühös banda, lásd ereklyeszállító kocsi, meg a nacionalizmustól gőzölgő agyuk. Ezt a világot mutatja be egyébként a Megy a gőzös, Koltai Róbert filmje is, amely nem elborzasztani, hanem röhögtetni akar Bajusz bakter, Ivaros és a Barcikai ősanya meséjével. De az országban hurcolászott múmia és az őt (azt) körüllengő pátosz olyan mélységes sötétséget mutat, mint ami az Aranyvonatból sugárzik.
De míg az film, ez véres valóság, és az ember ekkor döbben rá, hogy egy abszurd, szürreális vagy nem tudom milyen tébolydában él, ami egyáltalán nem vidám, bár az egyetlen autentikus viszonyulás hozzá ez: a képébe röhögni. Kierkegaard is ezt javasolja az élet elviseléséhez, de még nem látta a vonatunkat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 20. csütörtök, 18:49
-
Találatok: 2086
EU-csúcs: pipa, kormányülés: pipa, estebéd: pipa. Osztotta meg tegnapi ténykedésének velejét Orbán Viktor Mihály, és illusztrációul mellé biggyesztett egy piros fazekat, valamint egy bizonytalan identitású üveget pirosas trutymóval, rajta felirat: „Erős chili Viktortól”. Ehhöz jött egy hozzászólás, miszerint „jó, hogy megint köztünk van, és nyugalmat áraszt felénk, ha bajban vagyunk, tudjunk bizalommal önhöz fordulni”. Írta a fazéknak a magyar honpolgár, én pedig leestem a székről, most mászok vissza rá épp, de nehéz, mert magasan van.
Hülyékkel bonyolult az ember sorsa. Idézzük csak fel a Brian élete bájos jelenetét, amikor a bávatag népek követték a főhőst különféle vélt jelek alapján: hogy ez az ő töke, ez az ő saruja meg ilyenek, s amikor az elgyötört Brian nem bírta tovább, elordította magát, miszerint menjetek a picsába. A tömeg pedig egy arcban megmutatkozva kérdezte tőle: „Hogyan menjünk a picsába mester?” Valami ilyesmi szinten vagyunk, amikor a kedves vezető lefényképez egy fazekat, a „hogyan menjünk a picsába mester”, rajongó pedig üdvözli azt leborulva.
„Jó, hogy megint köztünk van, nyugalmat áraszt felénk”. – Van létjogosultsága a fröccsöntött Orbán-szobroknak, a világítós, kulcstartó Orbánoknak. Én például, ha élelmes vállalkozó lennék, faforgácsokat árulnék, mint annak idején – vagy most is, nem tudom, rég forgattam imakönyvet – a Krisztus keresztjéből való fadarabokat a belső borítóra ragasztva. Nos hát, erre a mintára mondanánk, hogy a fadarab egy kapufáról való, amelyet Orbán bődületes lövése forgácsolt le arról ifjú futballista korában. És még számos ilyen dolgot képes vagyok kitalálni.
Föl lehetne lendíteni az ereklyeipart, mint kitetszik, igény volna rá. Ez a játszma viszont kétoldalú, az egyik sarokban a birka öntudatú és intellektusú rajongó, a másikon viszont, aki felismeri, illetve eljutott odáig, az is elég, ha a fazekát megmutatja. Ez az istenné válás első lépcsőfoka, amit ugyan Orbán nem fogott fel, de láthatóan ínyére van a dolog. Ez az, amikor hagyja, hogy öregasszonyok csókolgassák a kezét, innentől már csak egy lépés a messiás-tudat, de most nem akarok elkezdeni hitlerezni. Csodálkozunk a jachtozáson, röpcsizésen, helikofferezésen? Ugyan.

Bővebben ...