- Részletek
-
Készült: 2017. december 04. hétfő, 00:52
-
Találatok: 1399
Hát bizony, nem könnyű ma ellenzékinek lenni Magyarországon! Egyrészt az elmúlt évek során annyi baromságot ugattak egymásra az ellenzéki pártok, hogy mára amelyikük nem akarja lecsinálni a saját fejét, az hasal a saját magának ácsolt kutyaházban és töprengő pofával nézeget kifelé, az életbenmaradás módjain spekulálva. A kutyaházak mérete fordítottan arányos a lakók méretével, ez egyébként az ugatérozás hangerejére is vonatkozik...
Mindenesetre végre kissé visszafogták magukat, és csak a legsötétebbje gyűlölködik tovább, nem értve még ma sem, hogy az ellenzéket mai állapotába éppen az juttatta, hogy az ellenfelet nem annyira a regnáló hatalomban, mint inkább a másik ellenzéki csoportban látta.
Bármennyire is vicces, de egészen úgy tűnik, hogy a "Hogyan lehetünk hatékony ellenzékiek" tanfolyamon mindahányan a Brian élete című filmet tekintették tananyagnak, most meg csodálkoznak, hogy kemény a padló...
Itt aztán már azon sem folyhat a vita, hogy mit kaptunk a romaiaktól, hiszen nyilvánvalóan kettőt kaptunk a szemünk alá, oszt jónapot!
Mindenki tisztában van azzal, hogy csak a teljes és hiánytalan összefogás hozghat valós eredményt, gyakorlatban mégis másfelé veszik az irányt, baromságokkal szórakoztatják magukat.
Például itt van a régi és új pártok összefogása című nóta, ami akkora hülyeség, mint ide Lacháza.
Emlékeztetnék a régi bölcsességre, mely szerint nincs öreg zenész, meg új zenész, csak jó vagy rossz zenész van, és ha az új zenészek annyira jók lennének, már régen eltemették volna kis diktatúrácskánkat, melynek névadója már egy ideje a sitten vazelínozná a fenekét, vazallusaival egyetemben.
De nem ez történik, hanem a társadalom további megosztása Orbán receptje szerint.
Aztán itt van a Jobbikkal való technikai koalíció problémája, ebben a témában a néhai SZDSZ doktrinerei éledtek fel haló poraikból, átvéve az irredentáktól a szent jelszót: Nem, Nem, Soha!
Hogy képtelenek felérni ésszel, hogy ez messze nem azt jelentené, hogy Vonát miniszterelnöknek kérné fel a MAZSIHISZ, ez nem zavarja őket, egy a lényeg, hogy akit ők antiszemita ellenségként azonosítottak, az maradjon is az, ha a fene fenét eszik, akkor is.
Hogy közben elemeire szaggatja a társadalmat a Fidesz, ez nem érdekli őket, márpedig csak a demokratikus államrend lenne képes a jövőben is megvédeni a társadalmi kisebbségeket - a mai hatalom érdeke az, hogy szembefordítsa őket egymással és a többségi társadalommal egyaránt.
Azt mondják az okosok, hogy tűzz valakinek a hajtókájára egy jelvényt és elkezd annak megfelelően viselkedni.
Szerintem kár Vona gárdamellényére horogkeresztet tűzni, kellene talán valami megfelelőbb jelképet találni, ha már ő így akarja.
És nem kell vele kapcsooatban megvalósíthatatlan elvárásokat támasztani, egy párt nem úgy fordul politikailag, mint egy játékos a kézilabdában, hanem úgy, mint egy jégtörő a Dunán, jégzajlás idején.
A jobbik mindig radikális párt fog maradni, még, ha sikeres lesz Vona elképzelése, akkor is, hiszen ilyen emberek adják a szavazóbázisát.
Hogy a doktrinerek finnyás ízlésének nem felel meg a politikailag korrektnek nem nevezhető beszéd a cigánybűnözésről meg a migráncsokról, az egy dolog, a másik meg az, hogy Julcsa néni rájuk fog szavazni, mert csak tőlük remélheti, hogy megvédik a libáját a faluszéli (utolsó ház, két szoba, az egyiket konyhának hívják és egyesíti a zuhanyfülke és a hűtőszekrény előnyös tulajdonságait...) etnikum beható érdeklődésétől.
Más kérdés, hogy migráncsot a rettegők és a védelmezésükre jelentkezők kilencven százaléka csak filmben látott, de kit érdekel ez?
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. december 03. vasárnap, 04:22
-
Találatok: 1326
Amióta újra hatalomra került Orbán Viktor, folyamatosan nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon, nem kis részben a kormány intézkedései miatt. Ez így volt akkor is, amikor inkább csökkentek a reáljövedelmek, és az utóbbi években is, amikor a munkaerőhiány miatt komolyabb béremelkedés indult. Különösen az adórendszer átalakítása, a szegényeket segítő szociális ellátórendszer visszavágása és a jövedelmeket felfelé átcsoportosító családpolitikai támogatások és adókedvezmények jellege fokozta fokozta a különbségeket.
Most
közzétette a KSH az egyik legfontosabb éves adatgyűjtésének eredményeit, ami a háztartások jövedelmi helyzetével és életkörülményeivel foglalkozik, és ez újra megerősíti ezt a képet. Érdemes megnézni, hogyan változtak a magyar társadalom jövedelem szerint sorba rendezett tizedeinek jövedelmei a KSH
komoly nagyságú minta megkérdezésén alapuló adatgyűjtése szerint.
Az egy főre jutó havi jövedelem így változott évente tizedenként. (Ez egyszerű forintösszeg, nincs benne az infláció hatása, ami 2010 és 2016 között 12 százalék volt.)
infogram
Ha a fenti számokat relatív változásra fordítjuk, az jön ki, hogy társadalom alsó tizedében átlagosan 11 százalékkal nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem (havi 29,1 ezerről 31 ezerre), míg a legjobban kereső egymilliónál 31 százalékkal (havi 237 ezerről 315 ezerre).
infogram
Ez azt is jelenti, hogy a legszegényebbek reálértéken tavaly még mindig nem kerestek többet, mint hét éve, hiszen csak az inflációval arányosan nőttek a jövedelmeik. Ráadásul az infláció érzetre nagyobb, mint a hivatalos szám, és társadalom különböző jövedelmi szintjein jellemző eltérő fogyasztási minták miatt is máshogyan érinti az embereket.
Míg 2010-ben még a legszegényebb egymillió magyar egy főre jutó keresetének 8,1 szeresét vitte haza a leggazdagabb egymillió, addig 2016-ra ez az arány fokozatosan a 9,9 szeresére nőtt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. december 02. szombat, 01:56
-
Találatok: 1583
Mint ez már lenni szokott, választások előtt a hülyeség tengerében lubickolhatunk boldogan. A kormányzó párt cukiság-kampányt folytat és olyan dicsőségekkel kampányol, mint a jövő évi nyugdíjemelés, mondván: Januárban ismét emelkednek a nyugdíjak!
Emelkednek hát, a törvénynek megfelelően, és ha szerencsénk van, akkor annál nem sokkal kisebb mértékben, mint idén januárban, amikor csak a rohamnyuggerek határozott mozgolódására, a járókeretek és rollátorok gyülekezésére felfigyelve hozta a valósághoz közelebb a kormány a nyugdíjemelés mértékét, arra természetesen gondosan figyelve, hogy az év vége felé - választási év kövekezik, ugye - maradjon még egy kis érzékelhető kiosztanivaló.
A kormány arra épít, hogy a nyugger olyan, mint az aranyhal, elfelejti, hogy mi jár neki, hozzácsapja a választási alamizsnát az év végi korrekcióhoz, majd bejelenti, hogy januárban is lesz nyugdíjemelés, merthogy ez a kormány lépten-nyomon emeli a nyugdíjakat.
Hát nem, nyugdíjemelés egyszer van egy évben, év végén azt adják oda, amit nem adtak januárban, és amit az állam egész évben használt.
Ennek kamatköltségét zsebreteszik, majd kiosztják alamizsnálkodás, meg Erzsébet utalvány keretében, mely utóbbin megint csak kaszálnak egy kicsit, így nyomva le az okos lányt, aki adott is meg nem is, hozott is meg nem is Mátyás királynak, a tetejébe még gyönyörű dudái is voltak.
Ögyes, mondta Kohn, mikor az automata elnyelte a harmadik egydollárosát is...
Mindenesetre a trükk bejön, könnybelábadt szemű nyugdíjasok tervezik be a jövő évre az ünnepi libakabát-vásárlást a szokásos csirkefarhát helyett, áldják a tolvajt, aki visszaadja azt, amit ellopott.
Áldják, mint Julcsa néni Jóskát a bálban, aki miután megpocsékolta féllábú lányát, visszavitte hozzá, és nem hagyta a fának támasztva, mint a többiek...
Ebben az a kisebb baj, hogy Orbán lop, ezt már megszoktuk, nála már rutin-számba megy a dolog, ami ennél sokkal jobban fáj, az az alattvalói mentalitás, mely ezt az egész országot jellemzi és amely Pocak-királyt hatalomban tartja.
Boldogabb országokban a polgárnak van tartása, nálunk meg devizahitel-tartozása van, melyet fizethet élete végéig.
Igaz, van neki MOL-részvénye is a Magyar Állam nevén, csak annak az osztaléka nem nála csapódik le, hanem valamelyik fidesz-közeli oligarcha zsebét duzzasztja egy stadionépítés nyereségeként.
A fent említett boldogabb régiókban ha a polgár zsebében kotorászna a kormány, az a következő választáson már nem lenne kormány, az biztos.
Nálunk meg hálás a nép, mint hajdan az orosz nép Sztálinnak, aki visszarúgta a gyerekeknek a labdát, jóllehet ki is végeztethette volna őket.
Mindig elképedek, mikor kívülnézetből egészen normálisnak tűnő emberek képtelenek észrevenni, hogy mit művelnek velük "ezek", viszont ezer - többnyire hamis - érvet hoznak fel a vélt eredmények mellett, miközben a valóság köszönőviszonyban sincs az álmaikkal.
Azt mondják, hogy az ország minden mutatója javult, például csökkent az államadósság, miközben csak átstrukturálódott, a deviza adósság csökkent, míg a forint-adósság nőtt, miként az együttes érték is.
Mutogatnak a GDP-arányos adósságra is, ami azért is vicces, mert közben elfelejtenek arra a félmillió emberre mutogatni, akik elhagyták az országot, de hazautalt pénzükkel a GDP-t éppen annyival növelték, amennyivel a kormány dicsekszik.
Ha ezzel korrigáljuk a teljesítményt, akkor kiderül, hogy a gazdaság egy tapodtat sem lépett előre, és akkor még a német autógyárakról nem is beszéltünk.
Mindenesetre a GDP azért jó mutató, mert szinte senki nem érti, hogy ebben benne van a feketemunka is, meg benne vannak a stadionok is, melyekkel az isten se tudja, mit kezd majd egy normális kormány.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. december 01. péntek, 02:07
-
Találatok: 1467
Vidéki terjeszkedésbe kezd a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány, amely hamarosan több százezer dollárt fog szétosztani dél-dunántúli és észak-alföldi civil kezdeményezések között. Ez is illeszkedik az új stratégiába, amely aktívabban lép fel a kormányzati támadásokkal szemben. Kineveztek egy szóvivőt, Soros Györgyöt filantrópként mutatják be, közelebb mennek az emberekhez, és népszerűségre hajtanak.
Új programot indít a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány a dél-dunántúli és észak-alföldi régióban, ahol több százezer dollárt fognak szétosztani civil kzdeményezések között. Erről Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány nemrég kinevezett szóvivője beszélt az Abcúgnak. A projekt részeként új irodák nyílnak Pécsen és Debrecenben is.
“Felismertük, hogy mélyebbre kell menni a társadalmi gondok kezelésében, és nem lehet Budapestről megmondani, mire van szükség egy ormánsági faluban” – mondta Csontos. Ezért megállapodtak egy pécsi és egy debreceni civil szervezettel, amelyek az elmúlt hónapokban felmérték, melyek a legnagyobb, szegénységből adódó problémák a saját régiójukban. A napokban ki is írják a pályázatokat lakhatási, oktatási, egészségügyi és mindenféle, szegénységgel kapcsolatos témákban.
Soros György a CEU új budapesti épületének átadóján, 2016. október 19-én. | Forrás: flickr.com/CEU/Tuba Zoltán
“A Nyílt Társadalom Alapítvány a kommunikációban és a módszertanban fogja segíteni a két elosztószervet, de nem mi fogjuk megmondani, mit csináljanak”. Kisebb léptékű projekteket szeretnének támogatni, egyenként legfeljebb 12 ezer dollárral (3 millió forinttal). Csontos szerint erre azért van szükség, mert nemcsak már meglevő civil szervezetekhez akarnak eljutni, hanem kisebb közösségekhez, akár családokhoz is, amelyek nem jogi személyek.
“De ez nemcsak a pénzosztásról szól, hanem közösségszervezésről is” – mondta Csontos. Ezért a két központ nem irodaként, hanem közösségi térként fog működni, ahol a helyi civilek maguk köré gyűjthetik a környékbeli kezdeményezéseket és segíthetik őket. “Úgy látjuk, hogy a szegénység mellett a másik legnagyobb probléma, hogy szétestek a helyi közösségek, nincs köztük párbeszéd és bizalom. Azt szeretnénk elérni, hogy a helyi közösségek karolják fel az ügyeket. Ha valakinek tüzifára van szüksége, akkor ne az legyen, hogy odavisszük teherautóval, hanem fogjon össze az utca, és nézzenek rá a nélkülöző idősekre”.
Bár a Nyílt Társadalom Alapítványnak eddig is voltak oktatással vagy egészségüggyel kapcsolatos projektjei, Magyarországon az elmúlt években inkább a nagy, jogvédő szervezeteknek adott támogatásaikkal voltak ismertek, a kormány is erről az oldalról támadja őket. Ez főleg az uniós csatlakozás óta volt így, de az alapítványnál most úgy látják, nagyobb erőkkel kell támogatni a szegénységcsökkentő projekteket. Igaz, ettől még nem fog kevesebb pénzt kapni a TASZ vagy a Helsinki Bizottság.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 29. szerda, 20:55
-
Találatok: 1326
Tisztelt szavazópolgárok, ma arról fogom tájékoztatni önöket, hogyan lopta el az Európai Unió a magyarok pénzét, hogyan fosztják ki a brüsszeli bürokraták ezt a független, erős és büszke országot, hogyan büntetik pusztán azért, mert hallatni merte a hangját és meghallotta az idők szavát, büntetik azért, mert az új világrend éllovasa lett, megtalálta önmagát a káoszban, és utat mutatott Európának és a világnak.
Azért büntetnek minket, mert Orbán Viktor az új évezred Galileije, azért akarnak minket visszarántani a saját kisszerűségük mocsarába, a saját elmaradott és pusztulásra ítélt poklába, mert képtelenek elviselni, hogy Magyarország – ez a területre talán nem túl nagy, de lelkében hatalmas ország – olyan új utakra lépett, amit nemhogy követni képtelen Európa – állítólag – meghatározó központja, de még csak fel sem ismerték volna, ha nincs Orbán Viktor.
Talán túlzásnak tűnhet egyeseknek, de Orbán Viktor az új évezred Krisztusa.
Az Európai Unió tehát kicsinyes bosszú által feltüzelve lopja a magyarok pénzét, mert miközben mi itt a végeken (egyben Európa szakrális központjában) védjük a civilizációt, a keresztény és zsidó értékeket, a latin betűket és a római számokat, az euklideszi és nem euklideszi geometriát, a természetes és nem természetes számokat, az Ottó-motort, a vetésforgót, az intelligens mosóporokat és a kamatos kamatot, szóval mindazt, amit közösen teremtettünk és amit meghaladva megőrizni szándékozunk, szóval eközben a brüsszeli barmok nem adják ide az ezért járó összeget, arra kárhoztatva a magyar lakosságot, csecsemőtől aggastyánig, hogy a saját zsebükből építsenek kerítést, stadiont, lőtereket és föld alatti kilátókat a kormánypárti civileknek.
A küldött számlán részleteztük, de álljon itt is világosan és egyértelműen, hogy mennyivel tartozik nekünk az Unió. 16000 milliárd euró jár a magyar népnek a tatárjárás utáni újjáépítésért, illetve az okozott érzelmi kárért, jó hírnév megsértéséért. 31000 milliárd euró a törökért, azért, mert Európa keresztény maradt, mert Zrínyi kirohant, mert Jumurdzsák annyi szenvedést okozott, mert jövevényszavak rombolták a magyar nyelvet, mert Török Gábor elemez. 61000 milliárd euró a nácikért, 85000 milliárd euró a komcsikért, és akkor direkt nem számoltuk a rendszerváltás óta eltelt zavaros harminc évet, mert nagyvonalúak vagyunk, és nem ennek ellentéte, ami hirtelen nem jut eszembe… kisvonalúak vagy valami ilyesmi. Ezek nem vagyunk.
A kamatok ketyegnek, a brüszszeli bumburnyákok pedig húzzák az időt, nemhogy fizetni nem akarnak, hanem még a követelés jogosságát is vitatják, átlátszó, gyönge érvekkel, de az igazi ok az, hogy gyűlölik a magyarokat.
Emberek és asszonyok, magyarok! Az Európai Unió el akar hagyni minket!
Lezsák Sándor lesz a magyarok köré rögzített Európa fizikai és lelki kidolgozásáért felelős miniszteri jogkörrel rendelkező miniszteri biztos. Széles Gábor a helyettese.
Nem arról van szó tehát, amit a liberális sajtó utóvédje harsog naponta, már-már hazaárulás szintjén, hogy mi akarunk kilépni az Unióból, hiszen mi – a magyar nép és a magyar kormány – másra sem vágyunk, mint az Unió részének lenni, hanem sokkal inkább arról, hogy a megújulásra képtelen, Soros György által rángatott EU ragaszkodik a múlt kísérteteihez, a meghaladott nézetekhez, a torz történelemfilozófiához, a beteg paradigmához, a bukott vezetőkhöz, miközben Magyarország, a magyar nép rálépett a jövőbe vezető útra, és onnan visszafordulni nem fog. Arra is hajlandók lennénk, hogy magunkkal cipeljük az elmaradott Uniót.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 28. kedd, 22:36
-
Találatok: 1290
Kicsit elsiklottunk a fölött a “párbeszéd” fölött, amely tegnap Z. Kárpát Dániel jobbikos politikus és Orbán Viktor miniszterelnök között zajlott le az Országgyűlésben. Z. Kárpát a devizahitelesek megsegítése érdekében sürgetett egyfajta szakmai konszenzust, amely a pártok felett talál megoldást a problémára.
A jobbikos politikus azt is kiemelte, hogy jelenleg van hazánkban mintegy 140 ezer ember, “akiken nem tudtak, vagy nem akartak segíteni”, és 90 napot meghaladó tartozásuk miatt könnyen kilakoltathatják őket. Z. Kárpát ezzel kapcsolatban azt kérdezte:
“mit üzen a kormányfő ezeknek az embereknek?“
Orbán válaszában először természetesen elsorolta mindazokat a kormányzati intézkedéseket, amelyeket a Fidesz-KDNP foganatosított az elmúlt években: végtörlesztés, árfolyamgát, bankok elszámoltatása, forintosítás, áron aluli árverések tilalma, kilakoltatási moratórium kiterjesztése.
A miniszterelnök arra azonban nem tért ki, hogy például a kilakoltatási moratóriumot csak ebben az évben, vagyis hát az elmúlt hetekben hosszabbították meg, méghozzá érdekes módon úgy, hogy 2018-ban pont a választások utánig még kitartanak – ami nyilván jól mutat majd a statisztikákban, és bár a helyzetet nem oldja meg, de legalább elfedi…
Aztán Orbán áttévedt egy másik dimenzióba:
“Magyarország olyan ország, amire a legkevésbé jellemző az európai kultúrkörben, hogy az embereket ki lehet tenni az otthonaikból.”
Ami persze nagyon jól hangzik, de valójában semmi értelme nincsen.
Az európai országok (kultúrkörök?) lakáspolitikáit egymással összehasonlítani nem igazán lehet, hiszen mindenhol más rendszer működik, más a szociális segélyezés, nem mindegy, hogy hol mennyi állami lakás van, ezek hogyan aránylanak a lakáspiac egészéhez, hogy oszlanak meg a rászorulók között, és így tovább.
Annak már lenne persze értelme, ha Orbán Viktor azt elemezgetné, hogy Magyarországon hogyan alakul a szociális lakhatás ügye, vagy úgy általában véve a kilakoltatások száma. És hogy minderre a Fidesz-KDNP által feljebb felsorolt intézkedéseknek milyen hatásai voltak.
Hogy a miniszterelnök ezt nem tette meg, és inkább nemzetközileg értelmezhetetlen összehasonlítása bonyolódott, az nem véletlen.
A devizahitelesek megsegítésére kitalált kormányzati intézkedések ellenére ugyanis azt látjuk, hogy Magyarországon a lakhatási szegénység ma tömegeket érint, miközben a szociális védőháló lyukas, és az embereket úgy fenyegeti a kilakoltatás réme, hogy esélyük sincs arra, hogy kimásszanak az adósságaikból. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 28. kedd, 01:47
-
Találatok: 1528
Azt még megértettem, hogy a gazdagok azért gazdagok, mert elveszik a szegényektől mindazt, ami az ő gazdagodásukhoz kell. Jó, nincsenek egyszerű helyzetben ők sem, mert az illemtudás akadályozza, hogy bunkósbottal raboljanak, ezért mindenféle bonyolult tánclépéseket kell tenniük, például építeni egy stadiont, melynek költségeiből vidáman ki lehet csippenteni a saját részüket, és még csak a nép egyszerű gyermekét sem ingerlik - sőt.
Egyszerű Józsi adományként fogja fel, amit neki és hatszáz társának adott a Nemzeti Erőlködés Rendszere, mert igenis, megérdemli, hogy kényelmesen nézhesse a huszonkét botlábú szenvedését a negyvenezres stadionban, hiszen így akár hatvanhat ülésen is elterpeszkedhet.
Aki nem ismerné a dolog mechanizmusát, azt most kisegíteném.
Minden szabályos, a stadionravalót azok a cégek dobják össze, amelyek szeretnének részt venni a stadion építésében, meg azok, melyek résztvesznek a fejlett NER önzetlen építésében.
Ezt a pénzt a kóbor apácák megtévesztése okán TAO sporttámogatásnak hívják, ez az adónkból ellopott pénz leánykori neve.
Normálisabb helyeken ilyen nincs, mert ott, ha az állam támogatni kíván valamilyen célt, akkor beszedi az adót és abból támogatást ad - megvan ennek a maga rendje.
Itt viszont azt, amit adóba kellene befizetni, közvetlenül annak utalják, aki a magasztos célt megjelöli - persze, csak ha szeretjük és nertársunk.
A 2011-ben bevezetett tao-rendszernek az a lényege, hogy a nyereséges vállalkozások társasági adójuk egy részét sportcélokra ajánlhatják fel.
A pénzre az utánpótlásneveléssel foglalkozó foci-, kézilabda-, kosárlabda- és vízilabdaklubok és alapítványok pályázhatnak, hogy plusz bevételhez juthassanak, és a gyerekek jobb körülmények között sportolhassanak.
Nomármost olyan sportklub nincs, melynek ne lennének serdülő és ifjúsági csapatai, ezért aztán mindenki pályázhat, aztán a létesítményben majd az fog sportolni, akit a vezetőség arra érdemesnek ítél.
De a gond nem csak ez, hanem legfőképpen az, hogy amiből felépítik a negyvenkettedik stadiont, annak a pénznek lehetne esetleg jobb helye is, de nem lesz, mert abból a lóvéból stadion vagy kézilabda-akadémia lesz, amely persze Csodaországban menet közben átlényegülhet akár wellness-szállóvá is.
A létesítmény felépítésére kiírt pályázaton természetesen az fog nyerni, akit a rendszer erre érdemesnek tart, és ki lenne érdemesebb, mint azok, akik a rendszert megteremtették.
A pályázati elbírálásnak megvannak a maga jól bejáratott technikái, vagy úgy írják ki a pályázatot, hogy csak a jövendőbeli nyertes győzhessen (pl, a nyertes építőipari cégnek legyen manikűr - pedikűr - walkűr részlege), és láss csodát, a Hentes és Mészáros Kft éppen ilyen.
Esetleg az árajánlatnál legyen három ajánlat - a cég+haver+csókos - és a legalacsonyabb ajánlat valamilyen csodás módon a cégé lesz.
Ha mégis tesz valaki jobb ajánlatot azt azonnal kizárják a pályázatból, mint csalót, bűnözőt, migráncs herebimbót, felelőtlen álmodozót és kiszáll hozzá a NAV.
A nyertes alvállakozókkal dolgozik, azok csalnak vadul és zsebből osztanak vissza a nyertesnek, cserébe a nyertes ráolvasással védi őketa rontástól és a NAV-tól.
A nyertes természetesen emellett még nyereséges is, merthogy a valóságos árnál lényegesen drágábban dolgozik, úgyhogy jut pént osztalékra is - a TAO sporttámogatás mellett.
Te meg csodálkozva nézel, miért is mehetsz ultrahangra jövő november 18.-án, ha lesz még addigra olyan orvos, aki nem úgy olvassa a képeket, mint humoralista a szabásmintát.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 26. vasárnap, 23:54
-
Találatok: 1439
Miközben a legfrissebb Eurobarometer felmérései azt mutatják, hogy a magyarok körében is igény lenne erősebb szociális védelemre és a szolidaritásra a magyar kormány - bár megszavazta - úgy tűnik, mégis az ezt lehetővé tévő szociális jogok európai pillére elleni küzdelmet választja és továbbra is aggasztja Brüsszel "lopakodó hatáskörelvonása". Az meg már csak hab a tortán, hogy a magyarok többsége egészségügyi és társadalombiztosítási kérdésekben szívesen látna több EU-szintű döntést, sőt, jelentős többség pedig még a szociális jóléti rendszerek harmonizációját is támogatná.
A szociális jogok európai pillérét 2017. november 17-én Göteborgban hirdették ki, a
dokumentumot Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke és Juri Ratas észt miniszterelnök írta alá, amelyet a napokban elindított európai szemeszter is átültet a gyakorlatba. Ezzel - legalábbis ahogy Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos fogalmazott az európai szemeszter bemutatásakor - elindítja a jobb munka- és életkörülmények felé irányuló, a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli megújított konvergenciafolyamatot.
A szociális jogok európai pillérét 2017. november 17-én Göteborgban hirdették ki, a dokumentumot Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke, Jean-Claude Juncker az Európai Bizottság elnöke és Juri Ratas észt miniszterelnök írta alá, amelyet a napokban elindított európai szemeszter is átültet a gyakorlatba. Ezzel - legalábbis ahogy Marianne Thyssen foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos fogalmazott az európai szemeszter bemutatásakor - elindítja a jobb munka- és életkörülmények felé irányuló, a tagállamok közötti és a tagállamokon belüli megújított konvergenciafolyamatot.
A pillérben szereplő 20 alapelvet három csoportra osztották:
- Egyenlő lehetőségek és hozzáférés a munkaerőpiachoz (például oktatás, tréning, élethosszig tartó tanulás, nemek közötti egyenlőség, a foglalkoztatás aktív támogatása);
- tisztességes munkakörülmények (például minimálbér, szociális párbeszéd és a munkavállalók bevonása, munka-magánélet közötti egyensúly, egészséges, biztonságos munkakörnyezet és adatvédelem);
- szociális védelem és befogadás (például gyermekgondozás, gyerekek támogatása, munkanélküli juttatás, minimum jövedelem, időskori jövedelem és nyugdíj, egészségügyi ellátás, hosszútávú gondozás, lakhatási segítség a hontalanoknak, a fogyatékkal élők bevonása, a létfontosságú szolgáltatásokhoz való hozzáférés).
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2017. november 25. szombat, 16:52
-
Találatok: 1579
A kormány idén kiegészítő nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal és egyszeri 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal keresi az időskorú választók kegyét. Közben folyamatosan elmondják, hogy nem csak megőrizték a nyugdíjak értékét, hanem növelni is tudták az elmúlt években. Most egy friss elemzés azt vizsgálta meg, hogy a magyar nyugdíjak növekedése mennyire egyedülálló az Európai Unió keleti felén.
Szépen nőttek a nyugdíjak, de…
Amennyiben a
nyugdíjemelést vizsgáljuk, akkor két számot is érdemes figyelembe venni. Az egyik az évenkénti emelés mértéke, amely a gazdasági válság óta 33 százalék volt. Azaz, aki akkor már öregségi nyugdíjas volt, annak a nyugdíja mintegy harmadával emelkedett. A másik adat az átlagnyugdíjak alakulása és növekedése. Ez – szintén 2008-hoz viszonyítva – 42 százalék-os növekedést mutat. A két szám közötti különbség abból adódik, hogy az induló nyugdíjak az elmúlt években növekedtek, és az időközben meghaltak nyugdíjaaz alacsonyabb sávba tartozott – írja a Privátbankár.hu-nak küldött elemzésében a Polcy Agenda.
Jön a felháborodás
Az átlagbérek változása 2016 és 2008 között is szinte megegyezett az átlagnyugdíjak emelkedésével, csak annak időbelisége tért el. Míg 2014-ig a nettó átlagbér elmaradásban volt a nyugdíjaktól, addig az utolsó két teljes évben már jóval meghaladta annak növekedését.
A probléma és a felháborodás az elkövetkező években lesz egyre nagyobb, mivel az átlagbérek idei kétszámjegyű növekedése, és a jövő évre várható szintén jelentős béremelkedés miatt a nyugdíjak elmaradnak a bérek emelkedésétől.
Nyugdíjak és átlagbérek évenkénti alakulása (Forrás: Policy Agenda)
Mi a helyzet külföldön?
A környező országokkal, és a V4-ekkel összehasonlítva az látszik, hogy tényleg szépen nőttek az átlagnyugdíjak. Magyarországnál csak Románia és Lengyelország tudott jobban teljesíteni. Amennyiben azonban reálértéken nézzük a növekedést, akkor 2016 és 2008 között a reálemelkedés mértéke 20 százalék volt, és ez azonban már elmarad Romániától, Lengyelországtól és Szlovákiától is. Egyedül Csehországot és egy kicsivel Horvátországot előzzük meg a Visegrádi-tagállamok közül.
Bővebben ...
