Hírek

Minél többet keresel, annál jobban kedvezett neked a Fidesz-kormány

Részletek
Készült: 2017. december 03. vasárnap, 04:22
Print 
Találatok: 1326

osztjonapotAmióta újra hatalomra került Orbán Viktor, folyamatosan nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek Magyarországon, nem kis részben a kormány intézkedései miatt. Ez így volt akkor is, amikor inkább csökkentek a reáljövedelmek, és az utóbbi években is, amikor a munkaerőhiány miatt komolyabb béremelkedés indult. Különösen az adórendszer átalakítása, a szegényeket segítő szociális ellátórendszer visszavágása és a jövedelmeket felfelé átcsoportosító családpolitikai támogatások és adókedvezmények jellege fokozta fokozta a különbségeket.

 
Most közzétette a KSH az egyik legfontosabb éves adatgyűjtésének eredményeit, ami a háztartások jövedelmi helyzetével és életkörülményeivel foglalkozik, és ez újra megerősíti ezt a képet. Érdemes megnézni, hogyan változtak a magyar társadalom jövedelem szerint sorba rendezett tizedeinek jövedelmei a KSH komoly nagyságú minta megkérdezésén alapuló adatgyűjtése szerint.
 
Az egy főre jutó havi jövedelem így változott évente tizedenként. (Ez egyszerű forintösszeg, nincs benne az infláció hatása, ami 2010 és 2016 között 12 százalék volt.)

infogram

Ha a fenti számokat relatív változásra fordítjuk, az jön ki, hogy társadalom alsó tizedében átlagosan 11 százalékkal nőtt az egy főre jutó nettó jövedelem (havi 29,1 ezerről 31 ezerre), míg a legjobban kereső egymilliónál 31 százalékkal (havi 237 ezerről 315 ezerre).

infogram

Ez azt is jelenti, hogy a legszegényebbek reálértéken tavaly még mindig nem kerestek többet, mint hét éve, hiszen csak az inflációval arányosan nőttek a jövedelmeik. Ráadásul az infláció érzetre nagyobb, mint a hivatalos szám, és társadalom különböző jövedelmi szintjein jellemző eltérő fogyasztási minták miatt is máshogyan érinti az embereket.
 
Míg 2010-ben még a legszegényebb egymillió magyar egy főre jutó keresetének 8,1 szeresét vitte haza a leggazdagabb egymillió, addig 2016-ra ez az arány fokozatosan a 9,9 szeresére nőtt.
 
A legszegényebb és leggazdagabb kétmillió szorzója 5-ről 5,7-re emelkedett, a legszegényebb és a leggazdagabb és hárommilliónál 3,65-ről 4-re nőtt a szorzó. A folyamat nem lehet véletlen, hiszen a különbség minden egyes évben tovább nőtt mindhárom kategóriában.

infogram

A jövedelemkülönbség nem a munkával megkeresett bér miatt nőtt. A legkevésbé pont legszegényebb és a leggazdagabb tíz százalék munkából származó jövedelme emelkedett hét év alatt (28, illetve 26 százalék), a leginkább a társadalom közepe környéken emelkedtek a munkabérek.
 
Ha viszont az államtól érkező juttatásokat nézzük (társadalmi jövedelem), akkor elég sokkoló eredményt látunk: miközben a legszegényebb négymillió ember kevesebb segítséget kap az államtól, mint 2010-ben, addig pont a három legjobban kereső jövedelmi tizednél nőttek a leginkább az állami juttatások, a felső tíz százalék esetében 42 százalékkal.

infogram

Érdekes módon abszolút értékben sokkal több társadalmi jövedelemhez jutnak a jövedelmi ranglétra tetején, pedig nekik a munkabéren kívül más forrásból, így vállalkozásokból is jelentős jövedelmeik vannak. A nagy torzítás oka egyébként elsősorban nem a közmunkarendszer, aminek keretében a szegényebbek munkanélküliségi ellátásai csökkentek, a munkajövedelmei pedig nőttek. Hanem a nyugdíjrendszer, aminek meghatározásakor nagy szerepet játszik a korábbi munkabér, ami a mostanihoz hasonlóan egyenlőtlenül oszlott el. Úgy tűnik, az utóbbi években egyre több magas nyugdíjhoz jutó háztartás került be a leggazdagabb egymillió köreibe.
 
A jövedelmi tizedek adataiból arra is tudunk következtetni, hogy valójában mennyire adóztat igazságosan a magyar állam. Ehhez a háztartások által bevallott bruttó és a nettó jövedelmek különbségét érdemes megnézni a különböző jövedelmi szintek szerint. Ebből a különböző kereseti szinteken érzékelt adóztatás mértékére lehet következtetni.

infogram

Itt azt látjuk, hogy ugyan a legalsó két jövedelmi tizedben valóban alacsonyabb a nettó és a bruttó jövedelem különbsége (ez érthető, hiszen itt arányaiban jóval kisebb a munkajövedelem, és nagyobb a társadalmi jövedelem), viszont később nagyjából ugyanazon a szinten adóznak a jövedelmek. Ez utóbbit a progresszív adórendszer és az adójóváírás megszüntetése magyarázza. A szegények ezen túl elköltik a megszerzett jövedelmük nagy részét élelmiszerre és lakhatásra, nem tudnak megtakarítani, ezért arányaiban a 27 százalékos áfakulcs is erősebben terheli őket.
 
 

tldr.444.hu
Kettészakadt a magyar családpolitika: a tehetősebbekre öntik a pénzt, a szegényebbeket egyre inkább magukra hagyják / 2017.12.04.
Európa egyik legbőkezűbb családtámogatása a magyar, de sok család egyre kevesebbet tapasztal ebből. Alapjaiban alakult át a támogatások rendszere az elmúlt években, amivel a cél még mindig a születő gyerekek számának növelése. - A 2010 utáni kormányok szociálpolitikai intézkedéseiről legutóbb 2014 őszén beszélgettünk Szikra Dorottyával. Akkor az MTA kutatója azt állította, hogy nagyon nehéz a Fidesz-kormány intézkedéseit egy egységes szociálpolitikai keretben értelmezni, de ha létezik egy markáns irány ebben a diffúz rendszerben, akkor az a szegények büntetése.

hvg.hu
Az emberség erejével alapítványnak adott 130 millió forintot Soros György / 2017.12.02.
Félmillió dollárt, azaz 130 millió forintot kapott Soros György alapítványától Az emberség erejével nevű alapítvány. A pécsi szervezet elnöke elmondta: nem politikai tevékenységet folytatnak, ezt törvényileg meg sem tehetnék.

 

Kapcsolódó cikkeink:

sorosek-vidSorosék vidéken szállnak szembe a kormánnyal / Készült: 2017.12.01
Vidéki terjeszkedésbe kezd a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány, amely hamarosan több százezer dollárt fog szétosztani dél-dunántúli és észak-alföldi civil kezdeményezések között. Ez is illeszkedik az új stratégiába, amely aktívabban lép fel a kormányzati támadásokkal szemben. Kineveztek egy szóvivőt, Soros Györgyöt filantrópként mutatják be, közelebb mennek az emberekhez, és népszerűségre hajtanak. 

fszak_etoDagobert bácsi nem Róbert bácsi / Készült: 2017.11.28
Azt még megértettem, hogy a gazdagok azért gazdagok, mert elveszik a szegényektől mindazt, ami az ő gazdagodásukhoz kell. Jó, nincsenek egyszerű helyzetben ők sem, mert az illemtudás akadályozza, hogy bunkósbottal raboljanak, ezért mindenféle bonyolult tánclépéseket kell tenniük, például építeni egy stadiont, melynek költségeiből vidáman ki lehet csippenteni a saját részüket, és még csak a nép egyszerű gyermekét sem ingerlik - sőt.

szoc1A magyar kormány olyan ellen küzd, amit a magyarok szeretnének / Készült: 2017.11.26
Miközben a legfrissebb Eurobarometer felmérései azt mutatják, hogy a magyarok körében is igény lenne erősebb szociális védelemre és a szolidaritásra a magyar kormány - bár megszavazta - úgy tűnik, mégis az ezt lehetővé tévő szociális jogok európai pillére elleni küzdelmet választja és továbbra is aggasztja Brüsszel "lopakodó hatáskörelvonása". Az meg már csak hab a tortán, hogy a magyarok többsége egészségügyi és társadalombiztosítási kérdésekben szívesen látna több EU-szintű döntést, sőt, jelentős többség pedig még a szociális jóléti rendszerek harmonizációját is támogatná.

142544_szobeÉg és föld között / Készült: 2017.10.23
Mindjárt lesz itt nekünk ez az ünnep, illetve a sok politimókusnak lesz, akik nagy részének halovány fingja sincs arról, miért vannak zárva a boltok ezen a napon. Hős népek meg orosz tankok kavarognak a tudatában, ebből fakadóan az egyik oldalon az lesz az egészből, hogy komcsik, migráncsok, Soros, amihez nem kell feltétlenül huszonharmadikának lenni. Alkalmas a terep a böszmeségre akármely hónap elsején vagy tizenharmadikán ugyanúgy, mint azt érezhetjük is a bőrünkön meg az agyunk mélyén permanensen.

00519934Szegénység - Változnak a mutatók, marad a nyomor / Készült: 2017.10.18
Magyarországon tavaly 2 millió 540 ezer ember, köztük gyermekek százezrei éltek nyomorogva. - Egyre kevesebb a nyomorgók aránya Magyarországon, de még így is kétszer annyi, mint Csehországban. Januártól változik a számítás módszere.

ov_ibargyuSötét kép a magyar társadalomról - sokaknak megéri, ha mások nyomorognak / Készült: 2017.05.30
Magyarország távolodik az európai szociális modelltől. A strukturális egyenlőtlenségek stabilizálódtak, a magyar társadalomban túl sok réteg érdeke a szegénység fenntartása, a szegénység csökkentésének az egyik legnagyobb akadálya a nem-szegények haszna a szegénységből. Ez a rendszer nagyon stabil, bár kistelepülési példa azt mutatja, hogy a sikeresség mellett ebben - az uniós és állami - fejlesztési források is jelentős szerepet játszanak.