Hírek

Szargolyócirkusz

zsemlenoviTudtuk. Eddig is tudtuk, most azonban a saját pici kis szájával mondta ki Semjén elvtárs, hogy ő maga semmi, egy semmiember, a pártja pedig nulla, nem létezik, csak káprázat Neria vészterhes egén. (Ennek ellenére drága, viszont fölöttébb káros, de mit lehessen tenni, ugye.) Azt mondta a szarvasvadász: a KDNP olyan szinten van szimbiózisban a Fidesszel, hogy nem is érzékelhető a különbség.

Sőt, az is kiderült, hogy ez az ő nullapártja nem pragmatikus módon, hanem elvi alapokon képviseli a kereszténydemokrácia eszményét, ezért nem elsősorban szavazók elérésére hajt, hanem ezen értékek őrzésére. Ilyenkor elgondolkozik a szavazópolgár, hogyan is van ez, pláne, ha még azt is hallja-olvassa a “Ezért akarják elvágni a torkunkat. Támadnak, gyaláznak, hihetetlen pénzeket megmozgatnak, hogy minket tönkretegyenek.”
 
Valamint: “Tőlünk azért félnek, mert amit mondunk, az a józan ész és az erkölcsi értékrend.” – És ezek nagyon érdekes megállapítások, legalább annyira, hogy csöppet elmerengjen rajta az ember. Főleg, ha azt hallja, hogy a KDNP nem akar szavazatot szerezni, ami pedig egy párt életében elengedhetetlen momentum, ha pártként akar működni. Mint kiderült, a KDNP-nek esze ágában sincs ilyen földhözragadt dolgokkal foglalatoskodni, ezért meg kell kérdeznünk, mi is ez a KDNP valójában?

Olybá tűnik, hogy mint az “értékek őrzője” nem egyéb, mint a Fidesz papi rendje, azaz, a naplopók közt is a király, létezése tehát kizárólag szellemi síkon értékelhető, és ezt engedjük is meg neki átmenetileg. Ilyképp Hesse Üveggyöngyjátékának kis magyar változata ők. Mint az ismeretes, az üveggyöngyjáték a tökély keresésének jelképes formája, egyfajta kifinomult alkímia, közeledés az önmagában egységes szellemhez, tehát Istenhez.
Ugyanakkor csak rá kell néznünk Semjén elvtársra és pártbarátaira, úgymint Harrach elvtárs és Rétvári elvtárs, valamint az összes többi naplopó, és egyből beláthatjuk, amit itt ők összedelirálnak, az egyáltalán nem üveggyöngyjáték, köze nincs a tökély kereséséhez. Sokkal inkább nevezhetnénk az analógia nyomán szargolyócirkusznak, bár ez sem állna meg, hiszen Sheldon óta tudjuk, hogy még a galacsinhajtó bogár is a csillagok állása alapján határozza meg az útvonalát.
 
Ehhez sincs hát közük igazából. Nézzük akkor az állítás azon részét, amely szerint ők – mármint a KDNP – amit mondanak “az a józan ész és erkölcsi értékrend”, s ezen a ponton tetten is érhető Semjén és csürhéje. A “józan ész”-ről beszélni esetükben teljességgel értelmetlen, mert itt is meghazudtolják magukat, a hit ugyanis, aminek a bajnokai állítólag, kívül esik a logika hatáskörén. Ezért nevezik hitnek.

Másrészt az erkölcsi értékrendet vizsgálva is csak valami kietlen tájat találunk, ha csupán Harrach elvtárs kijelentésébe belegondolunk, miszerint a gyerekek azért nem esznek, éheznek úgymond, mert nem is akarnak táplálkozni, így élvezkednek. Ez az egy állítás elég volna a kiábránduláshoz, ha keresztény értékrendű lenne az a szavazópolgár, aki őket juttatja hatalomba. De ők is csak annyira azok azonban, mint ezek az ájtatos szentfazekak, tehát semennyire. Kurválkodik itt a hittel mindenki, így találnak egymásra.

Bővebben ...

Mészárosék már nyomulnak, célkeresztben a hazai vadászkastélyok

2b3fa14f077Megkezdődött az üresen álló, néhol furcsa tulajdonosi hátterű vadászkastélyok és vadászkúriák feltérképezése, kormányközeli kezekbe juttatása. A vadászati törvény remek díszletül szolgál az ágazat bekebelezéséhez.

 
A vadászkastélyok két éve kerültek reflektorfénybe, amikor az Orbán család egyik kedvenc üzletembere, az időközben elhunyt Gaith Pharaon megvette a seregélyesi Zichy–Hadik-kastélyt, majd gyorsan levédette a Le Palais de Chasse (vadászkastély) elnevezést. A Pharaon-Alfa Kft. ezzel kizárólagos jogot szerzett arra, hogy 2024-ig ezzel a „márkanévvel” reklámozza vadászattal kapcsolatos szolgáltatásait. Nem sokkal később a turai kastély került a Pharaonnal üzleti kapcsolatban álló kormányfői vő, Tiborcz István érdekkörébe. A két kastély azóta a külvilágtól elzárva várja sorsa kiteljesedését.

A Zichy–Hadik-kastély / © Máté Péter

A hírekben is gyakran szereplő turai és a Zichy–Hadik-kastélyon kívül azonban van más potenciális célpontjuk is a kastélyfelújításban utazó kormányközeli szereplőknek, akiknek azzal is kedvükben járt a parlament, hogy az efféle munkálatokat ma már bőkezű adókedvezménnyel honorálja az állam: a karbantartás összegét teljes egészében le lehet vonni a társasági adó alapjából, míg a felújításnál annak kétszeresét is, az adózó kedve szerinti ütemezéssel.
 
Eladósorba kerülhet a rábasebesi Széchenyi-vadászkastély, ahol nagy változások vannak készülőben – tudta meg a HVG. A korábban szállodaként működő, jelenleg a „Műszaki okok miatt zárva” táblával „lepecsételt” ingatlan a honlapján egyébként nemcsak magát, hanem a Tiborczhoz köthető turai kastélyt is reklámozza. Ami elsőre azért is meglepő, mert a rábasebesi kastély tulajdonosa 2014 óta a Hegyvidék Property Kft., amelynek látszólag semmi köze a tágabb Orbán család turai birodalmához. A két kastély legújabb kori története ott látszik összeérni, hogy a Széchenyi-vadászkastélyt birtokló cég egykori ügyvezető igazgatója, Demeczky István abban az időben vezette a Turai Kastély Kft.-t is, amikor az Tiborcz köreihez került.

A rábasebesi Széchenyi-vadászkastély / © Filep István

A tisztánlátás érdekében természetesen szerettünk volna első kézből is tájékozódni, ám a rábasebesi kastély honlapján megadott kapcsolattartói telefonszámon bejelentkező férfi azt mondta, hogy évek óta nem foglalkozik az ingatlannal. Amellyel kapcsolatban a Kisalföld 2014-es tudósítása, illetve a társaság szintén négy évvel ezelőtti Facebook-bejegyzése a legfrissebb nyilvános híradás. Ezek arról szóltak, hogy rövid időn belül felújítják és megnyitják az épületet a nagyközönség előtt. Múlt heti ottjártunkkor azonban a nagyszabású tervek megvalósításából semmi sem látszott. A kastély kertjében dolgozó, magát a tulajdonos cég alkalmazottjának mondó munkás viszont azt mondta, hogy a napokban bejárás lesz a kastélyban, ahol a jelenlegi és a jövendő tulajdonos készíti elő az újabb átadást. Ő úgy tudta, hogy hasonló jövő vár a rábasebesi vadászkastélyra, mint a turai társára: az átalakítás után elit, exkluzív vendégkört fog kiszolgálni.

Bővebben ...

Ki blöfföl? – Orbán Viktor vs. CEU

fishercenter_ceuAz Európai Bíróság és nyomában az Alkotmánybíróság is el fogja kaszálni a lex CEU-t – ennek tudatában az Orbán-kormány nem tesz semmit azért, hogy az egyetemmel megállapodást írjon alá. Orbán Viktor arra játszik, hogy hatályon kívül helyezik a jogszabályt, így nemcsak európai partnerei, de a Trump-adminisztráció elől is kimenekülhet saját politikai blöffjéből. Csakhogy – és nyilván ez a cél – a CEU addigra távozik Budapestről.

„A Soros-egyetem ma is zavartalanul működik Budapesten, a körülötte keltett hisztéria csak egy politikai blöff.” De vajon kinek a blöffjéről van szó? Az idézett Fidesz-közlemény a Momentum Mozgalom múlt heti tüntetésének szólt, de a kormányzati kommunikáció csökönyösnek bizonyult az után, hogy a Közép-európai Egyetem (CEU) vezetősége csütörtökön bejelentette: ha december elsejéig nem sikerül megoldást találni az intézmény körül kialakult helyzetre, a felsőoktatási intézmény amerikai akkreditációjú mester- és doktori programjaira jelentkező új hallgatók a 2019/20-as tanévtől a CEU bécsi campusán tanulnak majd.
 
Kovács Zoltán kormányszóvivő még aznap úgy reagált: a kormány szerint a bejelentés „Soros-féle politikai blöff”. A Közép-európai Egyetem „ezelőtt is, ma is és véleményünk szerint a jövőben is” Magyarországon fog működni. De nem csak ez volt gyanús: a budapesti amerikai nagykövetség közleménye is arról szólt, hogy David B. Cornstein szerint a CEU prioritás az amerikai kormány számára, és elsöprő kétpárti támogatást élvez az Egyesült Államokban. A nagykövet megértéséről biztosította a CEU-t, értve az intézmény álláspontját, ugyanis – mint Cornstein írta – a hosszan tartó bizonytalanság nem fenntartható állapot egy oktatási intézmény esetében. Ezzel együtt „még mindig van egy apró esély arra, hogy az ügy rendeződjék” – értékelt a Donald Trump jó barátja hírében álló nagykövet, hozzátéve: gyorsan kell cselekedni. Cornstein „mindkét féllel együtt dolgozik azon, hogy folytatódjanak a tárgyalások”, és elfogadható megoldást találjanak december elseje előtt.
 
De miben reménykedhetne az Orbán Viktort nyáron még új barátjának nevező, Magyarországot s így a magyar jogállamiságot is hónapokon át egekbe dicsérő amerikai nagykövet, miután állítólag ő maga tájékoztatta a CEU-vezetőséget arról, a kormány illetékesei néhány hete közölték vele, nem írnak alá megállapodást New York állammal? És miféle tárgyalásokról lehet szó, ha az egyetem állítja, hogy tavaly szeptember óta lényegében nem is áll velük szóba a kormány?

Fotó: Merész Márton

Michael Ignatieff, a CEU rektora azt is egyértelművé tette múlt csütörtökön: a CEU nem azért ragaszkodik Budapesthez, hogy politikai harcot tartson fenn egy demokratikusan megválasztott vezetéssel szemben. A rektor hangsúlyozta: „Mi egy tudományos intézmény vagyunk. Az elejétől fogva ismételgetem: nem vagyok Orbán Viktor ellenzéke, és a CEU nem civil szervezet. Az ország egyik legjobb tanintézménye a miénk. Számunkra az egyetem érdeke az első. Ha itt nem tudunk szabadon és háborítatlanul dolgozni, akkor olyan városba kell költöznünk, ahol ennek feltételei adottak.”
 
Ehhez képest az Orbán-kormány azt állítja: csakis a CEU-n múlik a döntés, sőt a kabinetnek semmi köze nem lesz ahhoz, ha az intézmény Bécsbe költözik.
 
Mindennek csakis akkor lehet értelme, ha a kormányoldal pontosan tudja: hamarosan nem lesz hatályban az a jogszabály, amelynek alapján december 31-ig kapott haladékot az intézmény arra, hogy amerikai campusa legyen, és aláírják a működését engedélyező államközi megállapodást. A CEU a hatályos jogszabály minden elemének megfelel, amerikai campusán január óta folyik az oktatás, a New Yorkkal kötendő államközi megállapodástervezet tavaly szeptember óta készen van. Viszont az Orbán-kormány nem írta alá és nem terjesztette az Országgyűlés elé több mint egy éve. A legutóbbi kormányzati nyilatkozatok pedig azt sugallták: nem csak az időt húzták, nem tervezik betartani a maguk alkotta jogszabályt. 168ora_logo

Bővebben ...

A magyarok lemondtak arról, hogy tegyenek valamit a jövőjükért

Ovi_pexelsPolitikai részvételt vizsgált a Pew Research 14 országban, csaknem 15 ezer résztvevővel ■ A magyar társadalom mélyen depolitizált: szavazunk, de semmi mást nem vagyunk hajlandók tenni azért, hogy számunkra pozitív irányba változzon a politika ■ Nem veszünk részt rendezvényeken, tüntetéseken, nem vagyunk hajlandóak megkeresni képviselőket az ügyeinkért, és általában: nem állunk ki magunkért

A politikai részvétel az egészséges demokrácia velejárója. Minél többen vállalnak szerepet különböző formában a politika és közélet alakításában, annál nagyobb az esélye annak, hogy meghallják a döntéshozók az „átlagember” hangját– írja a Pew Research Center, amely 14 országban (Magyarország mellett: Argentína, Brazília, Dél-Afrikai Köztársaság, Fülöp-szigetek, Görögország, Indonézia, Izrael, Kenya, Lengyelország, Mexikó, Nigéria, Olaszország, Tunézia) végzett felmérést a témában összesen 14875 ember megkérdezésével. A kutatásból kiderül: a magyarok hihetetlen módon eltávolodtak a politikától, szavazni hajlandóak vagyunk, de a túlnyomó többségünk semmilyen más formában nem vesz részt a közéletben. Márpedig ez, függetlenül attól, hogy mit gondolunk a kormányról, igen súlyos probléma; azt jelzi, hogy a magyarok lényegében lemondtak arról, hogy aktív cselekvéssel változtassanak a jövőjükön.
 
Magyarország a politikai részvétel lényegében minden formáját tekintve a legutolsó a felmért országok közül. Ez alól a szavazás kivétel: hazánk fiainak és lányainak 72%-a mondta, hogy részt vett az elmúlt évben valamely voksoláson (a 2018-as országgyűlési választáson 70%-os volt a szavazók aránya, ennek hibahatáron belül megfelel a válasz). Ellenben például a tüntetésen való részvételben utolsók vagyunk a 14 felmért állam közül: 2016-ban és idén is a magyarok mindössze 2 százaléka vallotta, hogy részt vett bármilyen politikai cél érdekében folytatott tüntetésen, és csupán 12 százalék mondta azt, hogy az elmúlt évben nem tett ugyan ilyet, de bizonyos esetben elképzelhetőnek tartaná ezt. A felmért 14 ország közül a nyílt diktatúrába forduló, a saját kezűleg elkövetett gyilkosságokkal kérkedő Rodrigo Duterte által irányított Fülöp-szigeteket kivéve a magyarok tiltakozási hajlandósága a legalacsonyabb. Míg a magyarok 80%-a utasította el, hogy akár a múltban részt vett, akár a jövőben részt venne politikai jellegű tiltakozáson, a lengyeleknek csupán 60, a görögöknek 47, az olaszoknak 51 százaléka.
 
Többségünk (78%) nem ment és nem is menne el soha politikai kampányrendezvényre vagy beszédre, ez messze a legalacsonyabb szám a felmért országok közül. Csupán a magyarok 4%-a állítja, hogy az elmúlt évben részt vett ilyenen – míg például a kenyaiak 46%-a, a dél-afrikaiak 21%-a, a brazilok 15%-a, az olaszok 7%-a válaszolta erre a kérdésre, hogy politikai rendezvényt szervezett vagy annak résztvevője volt. A lengyel és görög válaszadók csupán 2%-a mondta, hogy politikai beszéden vagy rendezvényen volt múlt évben. Persze ezt a trendet a választási ciklusok is befolyásolhatják: Lengyelországban például a múlt héten rendeztek helyhatósági és regionális választásokat, ami nyilvánvalóan megdobta volna ezt a számot – csak hát az adatfelvétel tavasszal zajlott.
 
A magyarok négyötöde kizárja, hogy politikai vagy társadalmi kérdésekben véleményt nyilvánítson, vagy akár kommentet írjon a közösségi médiában, e tekintetben Magyarország szintén utolsó a felmért államok közül. Egészen meglepőnek tűnhet, hogy mindössze a magyarok 5%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben posztolt vagy kommentelt politikával kapcsolatban. Ez az arány Izraelben 14%, Olaszországban 13%, Brazíliában 19% – csupán Lengyelország (6%) és Görögország (5%) produkált a magyarokéhoz hasonló alacsony arányokat. Ezek után aligha meglepő, hogy legutolsók vagyunk önkéntességben is: hazánk csupán 4 százaléka állította, hogy 2017-ben önkéntesen részt vett valamely politikai, vallási vagy jótékonysági szervezet munkájában. A világ 13 másik országában ez az arány sehol sem csökkent 5% alá, de még a gyengébb számokat produkáló lengyelek és olaszok is 10% fölött válaszoltak igennel a kérdésre. Adakozásban (3%) is rosszak vagyunk, bár e tekintetben a Fülöp-szigetek, Indonézia (2%) és Mexikó (3%) sem büszkélkedhet – érdekes viszont, hogy a dúsgazdagnak aligha nevezhető Kenyában az emberek 14%-a, Nigériában pedig 13%-a mondta, hogy az elmúlt évben pénzt adott jótékony célra.
 
A magyarok passzivitása igazán kitűnik abban a kérdéssorban, amely azt firtatja, milyen ügyért lennénk hajlandók tüntetni vagy más politikai cselekedetet végrehajtani (például egy választott képviselőhöz fordulni). tenygyar

Bővebben ...

Cizellált emberek

balog_paterBalog Zoltán, amint kikerült a gonosz közvetlen vonzásából, rögtön megvilágosodott, és más színben látja a kajla világot. Az összes hajdani Orbán-bábu így van ezzel. Ahogyan nincs a nyakukon a kés, mindjárt színesebb lesz minden, és ezt nem győzik hangsúlyozni, mintha attól kevésbé lennének bűnösök, ha a rendszer fogaskerekéből besúgóvá, provokátorrá és kollaboránssá alakulnak. Szenvedő alanyai soha nem voltak, így akármennyire kaparnak is a körön kívül, soha nem lesznek feloldozva.

Én magam különben is zéró toleranciát hirdettem a NER minden alkatrészével és elsőáldozó hívével szemben, de nem úri passzióból, vagy, mert nem bírom a szagukat, hanem, abból a meggyőződésből, hogy az írmagjuktól is meg kell tisztítani az országot. Ez amellett, hogy elemi érdeke a hajdanvolt köztársaságnak, önös dolog is. Nem anyagi vagy ilyesmi álmodozások miatt, mert ez engemet már egyáltalán nem érdekel, hanem a lélek egészsége okán.
 
És most, hogy elmeséltem az életemet, nézzük, miből is élünk. Balog elvtárs, ahogyan pedellusból tiszteletes lett, azt meséli el a nagyérdeműnek, hogy ő, amikor az eredendő bűnt elkövette, akkor is “cizelláltabb” álláspontot képviselt, mint a többi ganyé. S ahelyett, hogy megkérdeznénk, télleg, drága Zoltán, télleg? – fussunk át miniszteri életművén, hogy mennyire volt az cizellált, ami kijelentés úgysem egyéb, mint felvezetése a leendő tárgyalás mentegetőzésének, miszerint: parancsra tettem.
 
Ilyeneket szoktak mondani a kivégző osztag előtt, vagy az elvetemültebbje, hogy találkozunk a pokolban. Szóval a teljesség legkisebb igénye nélkül idézzük ide, amikor Balog miniszter az egészségügy lerohadása kapcsán meggondolatlanul olyat mondott, hogy “Aki tehetősebb, az meg tud olyan dolgokat is vásárolni, amiket mások nem.” Az emlékezetes hiltonos ámokfutása kapcsán pedig: “Erre a kormányra, mint testületre, kimondottan jellemző a puritánság.
 
Most így kesereg az oktatás kapcsán: “Nekem elment az energiám miniszterként arra, hogy van-e mindenhol számítógép meg vécépapír, az egész iskolarendszer szervezési, átalakítási részére, közben viszont nem foglalkoztunk eleget azzal, hogy mit és hogyan tanulnak a gyerekeink, és kik tanítják őket.” – Akkoriban csak a biciklit tolták túl. Sőt, most már a keresztény-magyarországozás sem komilfó a tiszteletesnek: “Nem a politikusok újítják meg a keresztényi értékeket.” – ezt meséli most színét változtatva.
 
Viszont a bűn az nem lesz könnyebb, és a múltat sem lehet végképp eltörölni. Csak olyan komcsik szeretnék ezt, mint maga Orbán Viktor Mihály és első számú történelem-farigcsálója, az érinthetetlen Schmidt Mária és a plakátjai. Szóval az nem fog menni, hogy kifarolunk a meséből, mert a végén még Németh Szilárd is olyan reneszánsz ember lesz a mai tokaszalonnás zsírdisznóból, aki görög-latinul dicsérte a migráncsokat a mecsetben, sőt, Sorost pelenkázta az elfekvőben szíve összes szeretetével.
 
Viszont Balog színeváltozása a jó példa arra, mi lesz itt, ha nem nekik fütyöl az a madár, hogy mivé válik az a kígyó, amelyik uralmon úgy beszélt az ellenfeleivel, sőt, azzal a hét-nyolcmillióval is, amelynek nem tetszett a pofája, mintha a valagából rángatta volna elő őket. Ez megy most is, ez a fennhéjazó, pökhendi stílus. Bunkóktól mondjuk mást várni nem is lehet, de az is nehezen képzelhető, hogy a plebs elfelejti a megalázást és megnyomorítást, mert nem mindenki jámbor Arany János az úri lócsiszárjával.
 
Bizony, az élet nem habostorta, csak ezt még Balog tiszteletes nem tudja. Na, majd. S aztán. Legalábbis, néha ezt remélem.

hvg.hu
Balog Zoltán: A választók mobili­zálását a migránso­zással lehetett a legjobban elérni / 2018.10.30.
Balog Zoltán volt emberi erőforrás-miniszter interjút adott a Szemlélek keresztény blognak

Bővebben ...

Totálisan Trócsányi László kezébe kerülnek a közigazgatási bíróságok: minden érdemi döntést a miniszter hozhat meg

biro_oviA jövőben „nem bírói jogállású személyekből” is a legdurvábban politikai érintettségű ügyekben ítélkező bíró lehet, ráadásul a pályázatok és álláshelyek is lényegében csak kormányzati akaraton múlnak majd.

Ma délben lejárt az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási bíróságokról szóló, sok elemében sarkalatos törvényjavaslatának társadalmi egyeztetése. A 68 oldalas dokumentum október 25-én került fel minden bővebb kommentár, vagy bejelentés nélkül a kormányzati portálra, arról egyelőre nem tudni, mikor nyújthatja be Trócsányi László miniszter a kormány nevében a parlamentnek, de ez még az idén várható – ez a hatályba léptető joganyagból is kiolvasható.
 
Sőt, minden jel arra utal, kapkodni fognak a törvény elfogadásával, hiszen jövő év elejére egy új, a rendes-bírósági rendszertől teljesen különálló intézményi struktúrát akarnak létrehozni. Ráadásul a javaslat alaposan biztosítja, hogy maga az igazságügyi miniszter, azaz Trócsányi László minden szinten befolyásolhassa a közigazgatási pereket a jövőben.
 
A javaslat értelmében ugyanis a közigazgatási bíróságok – szemben a rendes bíróságokkal – kétszintű rendszer képeznek a közigazgatási ügyek gyors elintézéséhez fűződő érdekre és a közigazgatási per sajátos szabályaira hivatkozva. A jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási törvényszékek és a Közigazgatási Felsőbíróság együtt alkotják majd a közigazgatási bíróságok fogalmát – egyaránt a miniszter felügyelete alatt.
 
A javaslat alapján a közigazgatási bíróságok elsősorban közigazgatási jogvitákban járnak el. Ez – noha a törvényszöveg nem, hanem a miniszter által megalkotott részletszabályok, továbbá egy a Kúrián és a Közigazgatási Felsőbíróságon létrejövő, közös „hatásköri” tanács fogja ezt tisztázni, elsősorban a jelentős politikai érintettségű ügyekre vonatkozik majd. A közigazgatási döntések közé tartoznak ugyanis a járási és megyei kormányhivatalok döntéseitől kezdve a jegyző határozatokig, illetve olyan szervek döntésein át, mint a NAV, GVH vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság minden, ami az állam működésével összefügg. Ma még az összes idevágó ügyben a végső szót felülvizsgálat formájában a Kúria mondhatja ki, hiszen a mai alkotmányos rendben ez a legfelsőbb bírói fórum, a régi legfelsőbb bíróság – csak átnevezve. Ám a közigazgatási perek bírósági jogorvoslatát ezentúl nem a rendes bíróságok, hanem egy ettől elkülönített szervezet fogja ellátni, méghozzá totális kormányzati felügyelet alatt.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A kormányzati érvelés úgy szól: a közigazgatási bírák függetlenségének egyik legjelentősebb szervezeti garanciája, hogy a központi költségvetésben a közigazgatási bíróságok önálló fejezetet alkotnak – magyarán a manapság botrányos bírósági igazgatási rendszerhez, így Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke sem képez majd számukra egzisztenciális függőséget – másnak kell megfelelniük. Trócsányi Lászlónak, avagy a mindenkori igazságügyért felelős miniszternek, aki Handó valamennyi igazgatási jogkörét megkapja a közigazgatási rendszerre, sőt, talán még erősebb felhatalmazást is.
 

Na de hogyan tálalja mindezt a tervezet?

A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, ugyanakkor a közigazgatási törvényszékek a hatáskörükbe tartozó ügyekben a következő illetékességi területen járnak el: Budapest főváros területén a Fővárosi Közigazgatási Törvényszék; 168ora_logo

Bővebben ...

Ájultra zsibbasztották, rommá hülyítették, kiskorúsították és teljes letargiába taszították

7580367_133mNem lesz olyan érdekes, mint Vajna Tímea magánrepülővel és beteg cicával körített, rongyot rázó pofátlansága, sőt Tökömbojtján sem kavarja fel a sehova nem vezető egzisztenciális vegetálás állóvizét, de legalább nagyságrendekkel súlyosabb az, amiről szót fogok ejteni alább. Ha valaha a büdös életben minden idők legelvetemültebb európai kormányát a nép – az egyedüli, akinek ez hatalmában áll – eltakarítja oda, ahol jól megérdemelt helye van, akkor is évtizedekbe fog kerülni feldolgozni, hogy egyáltalán mit műveltek itt a legnagyobb lelki nyugalommal, miközben ájultra zsibbasztották, rommá hülyítették, kiskorúsították és teljes letargiába taszították a nemzetet.

Beszéljünk most a kollektív szemfényvesztés mögött megbújó, szerintem aktuálisan legsúlyosabb fejleményről, ami a határokon átívelő, következmények nélküli, nagy valószínűséggel nemzetbiztonsági kockázatot is vastagon magában rejtő kormányzati korrupcióról szól. Mert mi másról szólna? Ja, és ne mondják, hogy min csodálkozom, hogy ebben mi a hírérték, és mégis mi másra számítottam.
 
Miközben az állampárt Kósa-Németh-Kövér teljes testsúlyával vetette rá magát Demeter Mártára, akiben a Fideszre és a magyar emberekre leselkedő egyik legnagyobb veszélyforrást azonosították (monnyon is le!),
 
miközben a Habony-Rogán néphülyítő propagandaegység testhez álló új szlogent – Soros-expressz – izzadt ki magából és adott a Hollik-Németh kaliberű figurák szájába, hogy lebegtessék a szűnni nem akaró mindmeghalunk életérzést,
 
miközben újabb milliárdos lopásra alkalmas nemzeti kamukonzultációs rizsával terelik a figyelmet a plebejus miniszterelnök ,
 
miközben a szemfényvesztés kedvéért nyolc év után először találtak bűnszervezetben elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és egyéb bűncselekményekkel már eddig is nyilvánvaló kapcsolatot ápoló Simonka Györgyöt, akivel példát akarnak statuálni arra, hogy lám-lám, példásan működik a Polt Péter főelsikáló fejétől bűzlő magyar jogállam,
 
ugyanaz az ügyészség megszüntette a nyomozást szerintem minden idők egyik legfelháborítóbb ügyében, amely nem más, mint a moszkvai nagykövetségen működő vízumgyár ügye. A maga idején erről elég félreérthetetlenül leírtuk, amit gondolunk, íme:

kolozsvaros.com
Tényleg vérnek kell folynia, hogy észbe kapjunk, mekkora nagy a baj? / 2017.02.08.
Azt vajon tudta a gyanútlan magyar állampolgár, hogy miközben szeretett ormánya egész Európát védi a kecskebaszó terrorista-migránsoktól, óvja-ápolja és eltakarja a magyar nemzeti érdeket, valamint két kézzel szórja a közpénzt a kötelező pánikkeltésre (Pharaon professzor-bűnöző is inkább meghalt, nehogy gondot okozzon a kormányzati kommunikációnak), a moszkvai magyar nagykövetség konzuli osztálya minden dokumentált ellenőrzés nélkül több ezer schengeni vízumot adott ki tisztázatlan anyagi hátterű és foglalkozású orosz állampolgároknak?


Tavaly február óta tehát – vér szerencsére nem folyt – kiderült, hogy a fideszes magyar igazságszolgáltatás és a fideszes, Pintér-féle rendőrség a világon semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy a Kiss Szilárd nevű volt agrárattasé több ezres tételben intézett vízumokat prostituáltaknak és orosz bűnözőknek. Vagyis ma Magyarországon a kibaszott fideszes ügyészség „a rendelkezésre álló adatok illetve bizonyítási eszközök alapján” nem tudta megállapítani bűncselekmény elkövetését, miután a moszkvai magyar nagykövetség konzuli osztálya minden dokumentált ellenőrzés nélkül több ezer schengeni vízumot adott ki tisztázatlan anyagi hátterű és foglalkozású orosz állampolgároknak. Akikről azt sem tudták tehát, hogy kicsodák, és akiknek egy része aztán köszönte szépen, felszívódott az Európai Unióban.

Bővebben ...

Murphy

0408-plasticPéntek nagy nap volt Neriában, innentől fogva száztizenhat településen nem viszik el a szemetet, mert elfogyott a benzin, lerohadtak az autók, s legfőképpen, mert a rezsicsökkentés miatt – amivel egyszer választást nyert ez a csürhe -, hiányzik két és félmilliárd pénz a rendszerből, ormányunk pedig nem hajlandó fizetni. Sőt, Gulyás elvtárs jó elvtárshoz méltón azt is kijelentette, nem engednek a zsarolásnak, ott rohadjon meg minden, és ebből az immár szó szerinti trutyiból egészen sok kilukadás következik, aminek megpróbálunk utána nézni az alábbiakban.

Az első és legfontosabb, az alapvetés mintegy, hogy ami elromolhat, az el is romlik, mint azt a modern kor legnagyobb filozófusától, Edward A. Murphy Jr. mérnök és pilótától tudhatjuk. Ennek a kiinduló tételnek a NER-es kiegészítése, hogy olykor az is elromlik, aminek nem is lehetne, illetve a végső folyomány: amihez ezek hozzá nyúlnak, az szarrá megy. Most épp a szemétszállítás, de az élet legapróbb szegletei is bizonyságok arra – oktatástól egészségügyig, sőt, uram ne hagyj el, a futballig – hogy a NER-rel fertőzött dolgok atomjaikra hullanak, elszáll belőlük az élet, aminek nagyon rossz vége lesz.
 
Mindig így van ez, ha egy ideológia irányítja a hétköznapokat. Az már a végső stádium, amikor a Kósa-Németh szakértői páros szemlézi a határt, hogy véd-e a tatár ellen, és megállapítják, hogy igen. A drótok megfelelően kanyarodnak, itt nincs mitől félni a megerőszakolásra és lefejezésre váró asszonyoknak és férfiaknak, és ez el fog tartani egészen az uniós választásokig mindannyiunk legnagyobb közös gyönyörűségére. Tehetik, hülyének nézhetik a választópolgárokat szerte Neriában, a tébolyt nincs erő, ami megállítaná. Ebben a szemét-ügyben is, ahelyett, hogy pofán verték volna azt, aki kitalálta a rezsizést, két MSZP-s bárányka kiállt a Kossuth térre két zacskó hulladékkal.
 
Ennek az lesz a folyománya, hogy holnaptól az eemúútnyóóc lesz a hibás, ha büdösek lesznek az utcák, sőt, az engedetlen kukások, akik ingyen nem viszik el a mocskot, meg Soros ügynökökké válnak, akik így rontanak rá a nemzetre. A vaddisznó gyomorbaját is egy migráncs okozta az eldobott szendvicsével, mint arra emlékezhetünk. És fájdalmasan kell tudomásul vennünk, hogy ennyit tudnak, és ennyivel is tarolnak, sőt, még betegesen agresszívek is, amire nem csak Gulyás elvtárs zsarolós dumája, hanem az is bizonyság, hogy Demeter elvtársnőre meg rászabadították a nemzetbiztonságot, miközben Orbán terroristákkal üzletel.
 
Máma vasárnap van, sőt, egy órával hosszabb, ami jó a mormotáknak, de rossz a szemétnek, tovább tud rohadni ugyanis. Érdekes dolog ez a biológia, kémia és fizika egyszerre – tehát az élet maga -, hogy mennyi idő alatt tűnik el magától a mocsok. Egyes nehézfémek millió évek alatt válnak ártalmatlanná, egy műanyag zacskó ezer év alatt, ellenben az emberi test ideális körülmények között két hét alatt eljuthat a szkeletonizáció, azaz a csontvázzá alakulás fázisába. Csak meleg kell hozzá, kis pára, és a kórház klozettjában hagyott hulla magától válik porrá és hamuvá keresztényileg. Ezért figyelmeztethetett pártunk arra, hogy szegényebb sorsú alattvalói okosan fűtsenek, viszont sehogyan sem fognak, de a fagyhalál után tavaszig is elállhatnak, ha kellően hideg van.
 

Ormányunk azt tervezi azonban, hogy a katasztrófavédők szedik majd össze a mocskot, így verik le a lázadást. 2011-ben Nápolyban is volt szemétválság, amely tulajdonképpen a Camorra – az ottani maffia, amely azonban csak jelenthet ennek a miénknek – és Luigi de Magistris polgármester közötti küzdelem eredménye volt. Ez a de Magistris “Öt nap alatt eltakarítom a szemetet” jelszóval győzött, de cseszhette, a katonáknak kellett a mocskot elhordani. Itt is javasolhatnám a TEK-et, mint köztisztasági segéderőt, de ez nálunk nem megy. Olaszországban a katonák a maffia ellen voltak ugyanis, ez a mi fegyveres erőnk pedig épp azt szolgálja. Innen is látszik, hogy tényleg minden elromlott, és végképp javíthatatlanul.

Bővebben ...

Remélhetőleg anyuka közpénz-sertéstelepe és Habony Árpád is jól van

KosaorbanAzért van annak egy jókora adag, távolról sem diszkrét, de legalább forrón bűzlő bája, hogy a Fidesz látványosan és bizonyíthatóan legéletlenebb kése a NER-fiókban, a mindenkori magyar politikai élet talán legostobább alakja (akit egy csengeri háziasszony ezermilliárdos nagyságrendű kamuvagyon rablómeséjével át tud verni, az ugye nem jóhiszemű, naiv, ártatlan áldozat, hanem egy vérostoba szellemi árvízkárosult) egyik NER-tévétől a másikig haknizik egységnyi idő alatt és Demeter Márta szánalmas és primitív politikai haszonszerzéséről, valamint nemzetbiztonsági kockázat jellegéről sápítozik bele az éterbe.

Tegnapi témába vágó írásom óta a nemzet legbutább Lajosa megjárta a hadak útják a Hír TV-től a Migráns1 közpénztelevízióig, sőt ezt megelőzően az MTI-nek külön közleményt is küldött, és nemes küldetése jegyében köti a lobotómiával közeli barátságot ápoló nemzeti karót Demeter Mártához. Lajosnak, akinek a papírból felolvasás is komoly szellemi kihívást jelent, magánvéleménye van: bár Demeter sorsáról a honvédelmi bizottság fog dönteni (miközben Kövér házelnök jól elrendeli a renitens nemzetbiztonsági átvilágításának felülvizsgálatát), szerinte ki kell őt zárni a honvédelmi és rendészeti bizottságból. Mert megszegte a képviselői esküjét, mert nem nyilvános adatot hozott nyilvánosságra, mert hazudott, mert egy kétéves kislány adataival élt vissza, és – bár ez csak érintőlegesen kapcsolódik a bűnei közé – annyira hülye is, hogy nem tudja: a hatályos magyar törvények kifejezetten tiltják Orbán Viktor nemzetbiztonsági átvilágítását.

Jó, is hogy minden csengeri háziasszonyok gyöngye, és Habony Árpád munkanélküli vitrines folyosói beszélgetőpartnere szóba hozta ezt a kérdést, így lehetőségem van visszacsatolni a kikapcsolt mikrofonhoz, és néhány pontosítást tenni ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Még ha nem is fog az újdonság erejével hatni.

Lajosnak kivételesen igazat beszélt a szája e tekintetben, még akkor is, ha az ő kútfejéből a másoknak tulajdonított primitív politikai haszonszerzés úgy hangzik, mint egy öblös káromkodás. Elképzelni sem tudok annál büdösebb, cinikusabb, immorálisabb retorikai fordulatot, mint ezt: hogy a fennállása óta kizárólag primitív, háromszavas csatakiáltásokkal népet hergelő kivénhedt demokraták gyülekezete másokat vádol primitív politikai haszonleséssel.

Legalább ennyire ordítóan sokatmondó az, ami a diktátorokhoz dörgölőző, moszkvai iránymutatás alapján az Európai Uniót bomlasztó, az országot kismillió évre titkosított paktumok alapján madzagon rángató Orbán Viktor nemzetbiztonsági átvilágításának lehetetlenségével kapcsolatos. Lendüljünk túl hamar azokon az önmegnyugtató tényeken, hogy dehát a cseh és a brit miniszterelnököt, a német kancellárt és az amerikai elnököt sem világították át, akkor mit akarunk mi, és mit akar a tájékozatlan, tudatlan Demeter Márta ezzel kapcsolatban? Francért kell neki a parlamenti mikrofonok közelébe kerülni és ott arról beszélni, hogy 28 év miért nem volt elegendő Felcsút híres szülöttének átvilágítására?

Az a kézenfekvő válasz szerintem senkit ne nyugtasson meg, hogy egyfelől Németországban, Nagy-Britanniában vagy Csehországban, pláne az Egyesült Államokban sem divat átvilágítani a kormányfőket (ilyenkor a hanyatló Nyugat jó példa), vagy hogy másfelől évtizedek óta hatályos magyar szabály alapján (tehát nem a Fidesz fércelte össze a kétharmadával estétől reggelig) Magyarországon nemzetbiztonsági szempontból ellenőrizhetetlen az államfő, a miniszterelnök, a házelnök, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, a Kúria elnöke, vagyis a legfontosabb politikai tisztségeket betöltő figurák. Ennek fényében már csak az érdekelne, hogy egyfelől akkor miért kell Demeter Mártába, vagy bármelyik képviselőbe belefojtani a szót, aki Orbán átvilágításáról érdeklődik, ha az pillanatnyilag törvényes úton nem kivitelezhető? Ez is csak azért érdekel, mert noha Kósa már tegnap is bezzegMedgyessyzett egy vereteset (akiről kiderült, hogy a Kádár-korszakban ügynök volt), azon a tényen ez semmit nem változtat, hogy Orbán az egyetlen miniszterelnök, aki nem esett át nemzetbiztonsági ellenőrzésen (mindenki más töltött be olyan tisztséget, ami miatt át kellett világítani).

Bővebben ...