Hírek

TGM: Európa-komplexus

hatarMindenki tudja, hogy a Sargentini-jelentés alapján az Európai Parlament többsége – mindenekelőtt a jogállamiság hiányai miatt – elítélte a magyar kormány, a magyar állam politikáját. A nagy hatalmú magyarországi kormánypárt talán kieshet a konzervatív európai pártszövetségből. Kevesebben vették észre, bár legalább ennyire fontos, hogy az ENSZ is elmarasztalta a magyar állam joggyakorlatát és alkotmányos teljesítményét.

A strasbourg-i szavazás végkimenetele átmenetileg megerősítheti a hivatalban lévő magyar kormányt, mert sokan nemzeti szégyennek érzik a magyar állam elmarasztalását, ráadásul a magyarországi ellenzéki pártok – amint megszokhattuk – megint idétlenül viselkednek, ami ezt az érzést és a belőle fakadó haragot csak fokozza.
 
A lényeg az, hogy az Európai Parlament (és az ENSZ!) a magyar állam által is hivatalosan elismert kritériumok szerint elmarasztalta Orbán Viktor jobboldali (sok tekintetben szélsőjobboldali) kormányát, megállapította, hogy a mai magyar állam nem tekinthető alkotmányos-szabadelvű jogállamnak.
 

Ez – akármilyen mércével mérünk – hatalmas morális vereség.

De az autoritárius, etnicista politika nagyon népszerű az egész világon, bár nem jár együtt mindenhol a hatalomnak az államtól a hatalmat gyakorlók informális körébe való átzsilipelésével, a formális állam leépülésével és az informális, ún. mély állam hatalomátvételével, a nemzeti vagyon hajmeresztően nagy részének az államvezető vazallusai és tágabb családja birtokába utalásával, mint – sajnos – Magyarországon.
 
Orbán Viktor miniszterelnök Kirgiziában világossá tette (nem először), hogy a magyar nemzet szellemi otthonát nem Európában véli föllelhetni. A magyarországi lakosság véleménye ambivalens: erős a Nyugat-ellenesség és erős dr. Orbán úr kormánypártjának tekintélye, de paradox módon az Európai Unió is népszerű, legalábbis mostanáig népszerű volt.
 
Mindez azonban csak a fölszín.
 
A mélységet idézettel fogom megvilágítani, amely az Orbán-rezsim egyik legfontosabb ideológiai és kulturális exponensétől, a magyarországi jobboldal legbefolyásosabb publicistájától származik. Írásának alkalma a Serena Williams amerikai hivatásos teniszjátékosról megjelent durva gúnyrajz, amelyről a nagyhírű Bayer Zsolt így beszél:
„…karikatúra, amely igen találóan és tényszerűen kibaszott hisztis picsának ábrázolja a mérkőzésen kibaszott hisztis picsaként viselkedő teniszezőt. Igen ám, de a mai világban ez nem megy, ha kibaszott hisztis picsaként ábrázolsz egy kibaszott hisztis picsát, akkor mindjárt kiderül, hogy szexista vagy meg rasszista vagy. Ez persze már a nevezetes mérkőzésen szóba került, amikor Serena Williams leszexistázta és rasszistázta a bírót, aki merészelte figyelmeztetni, hogy ne viselkedjen úgy, mint egy kibaszott hisztis picsa. Sőt, le is tolvajozta és megfenyegette a bírót. Abban a biztos tudatban, hogy ő ezt megteheti, azon egyszerű oknál fogva, hogy néger. Na, ezért tessék szépen megnézni és jó sokfelé terjeszteni ezt a karikatúrát.
 
Nehogy azt hihesse a világ egyik legjobb teniszezője, nyugodtan viselkedhet kibaszott hisztis picsaként, csak azért, mert feka, és csak azért, mert az idióta liberális világ majd úgyis megvédi őt.”
Bayer Zsolt nem tehetségtelen ember, nekem régi személyes ismerősöm, ma a kormánylap, a Magyar Idők vezető kolumnistája, kormánytévék állandó szereplője, műsora van a Karc FM rádióban, a békemenetek (és minden nagyobb kormánypárti rendezvény) egyik „arca”, a hivatalos magyarországi (szélső)jobboldal kevés igazi szellemi vezérének egyike. Ezt a blogbejegyzését a Magyar Telekom hírcsatornája sok százezer mobiltelefonra továbbította.

Bővebben ...

Bartus László: Gyurcsány Ferenc macskája

gyurcsany-fcLassan eljutunk a lényegig, beszéljünk végre a lényegről. Nem számít mennyien voltak az ellenzéki tüntetésen (egyébként kevesen), mert ez egyik napról a másikra megváltozhat. A független képviselő Mellár Tamást tiszteljük, de nem a politikai progaramalkotásáért, mert amit az ellenzéki tüntetésen előadott, az a kilincs fényesítése a süllyedő Titanicon.

Iványi Gábor civilként és egyházi vezetőként részt vehet bármilyen ellenzéki tüntetésen, és amúgy is bűnös mulasztás, hogy a “keresztény” nevet istengyalázó módon magára aggató Orbán-rezsimmel szemben nem mutatják fel a közéletben levő egyetlen keresztény lelkészt és egyházi vezetőt, aki a bibliai normákat képviseli és a krisztusi természetet bemutatja.
 
Az MSZP-ről azért nem érdemes beszélni, mert ez a párt nem tudja, hol van, nem tudja, kicsoda, saját magával sincs tisztában, a belső viszonyait sem látja át. Érdektelen az, mit mondanak, mert olyanok, mint egy filmgyári díszlet, amit lehet ide-oda tologatni, de nem jó semmire, csak porosodik a sarokban. Beszéljünk a lényegről, amit Gyurcsány Ferenc a lelkiismerettől gyötörve felvetett.
 
Bevallotta: az ellenzéki pártok olyanok a parlamentben, mint Orbán kalapján a pávatoll. A parlamenti ellenzéki politizálásnak nincs értelme, és sehova nem vezet. Bevallotta, hogy a közvetett demokrácia nem működik, mert a szavazók jogait nem képesek képviselni, mert semmiféle eszközük nincs ehhez. Üzent a választóknak, ne reménykedjenek, ne bízzanak abban, hogy majd ők képviselik az érdekeiket, mert erre semmiféle lehetőségük nincs.
 
Felmerül a kérdés, ha a parlamentben semmit nem tehetnek, mi értelme van ott maradni? Erre nem adott világos választ Gyurcsány Ferenc, mert nem tárta őszintén a hallgatóság elé a dilemma lényegét. Pedig elmondta, hogy hónapok hallgatása ezen való töprengéssel telt, ami egyébként a magyar ellenállás Achilles sarka. A hallgatóságát azonban nem avatta be abba, hogy a dilemma legsúlyosabb kérdése a pénz.
 
Ott van nem tudom én hány ember, akiknek családjuk van, ez a munkájuk, meg kell élniük. A pártnak is működnie kell. Mi, akik nem politikából élünk, részvétlenül vetjük az ellenzéki pártok szemére, hogy pénzért legitimálják a rendszert, emiatt ülnek bent a parlamentben, amivel meggyőződésük ellenére demokráciának láttatják a diktatúrát. Az alábbiakban erről szeretnék beszélni, hogyan lehet és kell feloldani ezt a dilemmát, ami mindennek a kulcsa.
 
A párt nem tudja az embereit fizetni, ha kivonul a parlementből, elveszíti a finanszírozást, mert ilyen nagyságrendű egyéb forrásai nincsenek. Ezért kell bent maradni pávatollnak és a demokrácia díszletének a parlamentben. Ez valódi dilemma. Csakhogy Gyurcsány Ferenc nem csupán azt hallgatta el, hogy vívódása egyik oldalán a megoldatlan pénzkérdés és sok ember egzisztenciája áll, hanem a tekintetben sem bontotta ki az igazság minden részletét, hogy ők a parlamentben nemcsak pávatollak Orbán kalapján. Ennél súlyosabb a szerepük.
 
Ha csak arról lenne szó, hogy nem tudnak tenni semmit, de így megszerzik a működéshez szükséges pénzt, akkor túljártak Orbán eszén. Mert annyira vegyük komolyan egymást, és tiszteljük egymnást, hogy nem beszélünk olyanokat, hogy ez az adófizetők pénze, és nem Orbán pénze, ez pedig nekik jár. Magyarországon az adófizetők minden pénze, és az ország teljes vagyona Orbán tulajdona, annak adja, akinek akarja. Senkinek nem jár semmi.
 
Az állami pártfinanszírozásra kifizetett pénzt sem adná ellenzéki pártoknak, ha nem lenne szüksége rájuk a parlamentben. Az ellenzéki pártok ugyanis nem csak a pávatoll szerepét játsszák el Orbán seggében, hanem legitimálják a diktatúrát, a demokrácia hamis látszatát kölcsönzik neki. Ez Orbán elemi érdeke, ez az Orbán-rendszer létezésének az alapja.
 
A Sargentini-jelentés lényege éppen az, hogy ezt a hazugságot kezdi ki. Ezért fájdalmas, mert a rendszer alapját döntögeti, miközben az ellenzéki pártok parlamenti jelenléte ezt az alapot erősíti és hitelesíti. Az ellenzék parlamenti jelenléte ellene megy és tagadja ennek a jelentésnek a lényegi tartalmát és üzenetét, amit Gyurcsány Ferenc kimondott: az Orbán-rendszer diktatúra. Ezért a parlamenti jelenlét nem csupán etikai kérdés, hanem a rendszer alapját érinti.

Bővebben ...

Mátyás Győző: Brüsszel visszaüzent Orbánnak

xvmf6a6d80a7Addig üzengettünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék… míg végül megértették. És Brüsszel vissza is üzent. Igaz, Strasbourgból, viszont kétharmaddal.

 
És innentől egyfolytában az hallatszik kormányoldalról, hogy a sok Soros-bérenc (inkluzíve Sebastian Kurz, aki tán még egy hete is világraszóló bruder volt) kommunistákra valló koncepciós perben hamis vádak alapján megbünteti a magyar népet. Ja és ne feledjük, hogy az ENSZ is bosszút lihegve rágalmaz és fenekedik. Meg amúgy el se fogadták a Sargentini-jelentést, mert csalás volt. (Értsd: a szokásos szavazási rendet nem változtatták meg a Fidesz kedvéért. S nem írták jóvá nekik a le nem adott szavazatokat. Meg a ruhatári vállfák számát.) Hazai terepen eddig is ez a moszkvabrüsszelezéssel tarkított tohuvabohuzás ment, de nemzetközi színtéren ez a vagdalkozás némileg új. A brüsszeli politbüró tagjai elég jól tűrték, hogy a bölcs vezető kettős mércét alkalmazó zsarolónak, hatalmukkal visszaélő tisztességtelen rágalmazónak nevezze őket, de arra a vádra már kiakadtak, hogy ők egy egész népet akarnának elítélni. Ez „a gyávák mellébeszélése. Ne próbáljanak elbújni a kormány bírálata elől azzal, hogy azt mondják, nem őket, hanem a népét támadják!” mondta indignálódottan Frans Timmermans.
 
De azért voltak derűs pillanatai is a vitának, amikor a mi bölcs vezetőnk tréfálkozott, ekként szólva: „Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk.” Mondja ezt egy olyan hatalom fejeként, amelyik (strómanja révén) újságot zárat be, a sajtó nagy részéből propagandagenerátort kreál, a kritikus civilszervezeteket vegzálja. S amelyikkel kapcsolatban az ominózus jelentés egyik legsúlyosabb vádpontja éppen a szólásszabadság korlátozása. Hát jót derültünk.

Többek között ez az epizód mutatott rá arra is, hogy mennyire meddő egy ilyen vita, pontosabban mennyire reménytelen vállalkozás meggyőzni a NER korifeusait bármiről.
 
Jó dolog, hogy az európai közösség képviselői – félbehagyva a pártpolitikai iszapbirkózást – nagy többségben demonstrálták, hogy fontosak számukra a demokrácia értékei, a jogállam, az alapvető emberi jogok tisztelete, olyasmik, amiktől az Európai Unió az, ami. S ekként kijelölik a határt, amit nem léphet át az, aki ennek a közösségnek a tagja kíván lenni. Ez a fajta önterápiás kiállás nagyszerű dolog, csak igazán sok értelme nincs olyanokkal szemben, akik kétharmados magasságból tesznek mindenféle elvre, s csupán hatalomtechnikai (na jó: pragmatikus) megfontolásaik vannak. Minek következtében az érvelés koherenciája vagy tárgyszerűsége sem tartozik fő erényeik közé.
 
Nem csoda, hogy Orbán Viktor Strasbourgban előállt a Világok Harca politfantasy hardcore változatával, azzal, hogy itten a megveszekedett bevándorláspárti összeesküvők azért állnak bosszút rajtunk (bántják a magyart!), mert nem engedjük, hogy kedvükre telemigránsozhassák az országunkat. Hogy ez a fikciós elbeszélés nem teljesen kvadrál az igazsággal, az nem zavarja, mint ahogy az sem, hogy a vita nem erről a kérdésről szólt. Minthogy a jelentésnek csak töredéke foglalkozott a migrációval, s annak is főként emberjogi vonatkozásaival. A riport azt taglalta, hogy a NER égisze alatt mivé is sikerült silányítani a demokráciát és a jogállamot. A mi bölcs vezetőnk azonban csak színezte a víziót a migránssimogató gonosz és a hős bevándorlásellenes végvárvédők csatájáról. Nyilván, hiszen ez a retorika eddig népszerűséget és győzelmeket eredményezett. Ami érthető, mert a Fidesz egy súlyos problémát, illetve az azzal kapcsolatban kialakult morális pánikot és félelmeket használta fel politikai narratívája kialakításához. (Ami elég sajátos pályára tereli a hős kormányerőket a tényleges megoldás terén is. 168ora_logo 

Bővebben ...

Uram, a kényszerzubbonya

ovi_zubbonyOlykor megsűrűsödik az élet, és tömény eszenciaként, arcán bamba vigyorral ott áll előttünk a téboly maga (tízpontos festmény). Csak rá kell nézni Orbán Viktor Mihály szétfolyó ábrázatjára, s nem kell ahhoz Lombrosonak lenni egyáltalán, hogy megveregessük a szomszédunk vállát, föltéve neki a kérdést, hogy hát, hülye ez? És ő teljes bizonyossággal felelné, persze, nem látod? De, és ez nagy baj.

Az őrültek paranoiával társult hatalomvágya mindig hullahegyekkel járt, ami nem jó ómen. S ezen a ponton módosítanom kell pár napos tételemet, amelyben lenáciztam Orbán Viktor Mihályt, tévedtem. A nácik élcsapata többnyire elég jó intellektusú manus volt, így például Himmler – a történetírók szerint – éles eszű, nagy munkabírású gonoszként élt, racionálisan beteg gondolkodással.
 
Hozzá képest ez a mi elvetemültünk, bár a katyvasz a fejében nem kevésbé démoni, de mégis csak egy útszéli degenerált. Erre kell jutnunk, ha a lingviszták azon igaz tételét vesszük alapul, hogy a nyelv a gondolkodás tükre és terméke, s ha ránézünk arra, ami ennek eredményeként Orbán Viktor Mihály fejéből a száján át kifolyik, kétség sem férhet hozzá, minősített esettel van dolgunk.
 
A dolgok logikája mentén az sem meglepő, hogy munkatársai, akik segítik őtet a világ elleni permanens küzdelemben, hasonló problémával küzdenek, mint a gazdájuk. Így, ha egyben rájuk néz az ember, egy komplett és összkomfortos tébolydát lát, olyan késztetésekkel, hogy, mielőtt rájuk zárja az ajtót, még benyújtsa a megfelelő ruhadarabot így szólva, itt a kényszerzubbonya, uram, ne felejtse el magára ölteni.
 
Nem a levegőbe beszélek, elég csupán a tegnapi csudálatos nap történéseit föleleveníteni, és máris írhatjuk a zárójelentést azzal az iszonnyal, hogy bassza meg, ezeknek a kezében van az ország, következésképp az én sorsom is. Így egyben nézve a dolgot pedig erős késztetést érzek, hogy engedelmes szívvel készülődjek a kegyes halálra, mert megkezdtük a zuhanórepülést.
 
Az alaphangot Orbán Viktor Mihály adta meg a Kossuthban, midőn arról ábrándozott, hogy
 
“Brüsszel a magyar fiaink, a határt őrző és védő magyar rendőrök és katonák helyett zsoldosokat küldene, akik beengednék a migránsokat.”
 
– Aztán erre nap közben egy egész szimfónia rakódott, kezdve azzal, hogy csöppet sem késlekedve a rezsiember örömmel számolt be a bevándorlásellenes kabinet megalakulásáról, amit ő dirigál majd.
 
Innentől tudta az ember, hogy el van veszve teljesen, de a Kocsis Máté-Harrach Péter duó még erre is bírt tenni pár lapáttal. Én kifejezetten rajongok Marquez bácsi mágikus realizmusáért, amely technika segítségével minden megtörténhet, a legszürreálisabb dolgok is, de még szegény mester is sírva könyörögne azért a receptért, amit ez a kettő előadott.
 
Nincs nehéz dolgom, kékszegélyű kistányéron nyújtották át a hülyeséget masnival átkötve, elég csak szemezgetni belőle. Megtudtuk, hogy ezek az országgyűlés elé visznek egy olyan határozattervezet – amelyet majd állva tapsolva el is fogadnak -, hogy
 
“A Sargentini-jelentés hazug, melyet csalással fogadott el az Európai Parlament, és a határozatban ki szeretnék mondani, hogy a jelentést Soros György emberei írták, és az ő emberei fogadták el.”
 
Továbbá:
 
“Egy olyan dekadens ideológia képviselői gyakoroltak erős nyomást a jelentést megszavazókra, amely elítéli a normális világot megvalósító Magyarországot, így a jelentés megszavazása nem a kormány, hanem Magyarország ellen irányult, ezért az ezt megszavazó magyar képviselők hazaárulást követtek el.”
 
– Ilyen tömény őrülettel nem sok mindent lehet kezdeni, maximum az emlegetett ruhadarab átnyújtását szíves viselésre.

Bővebben ...

Ma is bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor és emberei nem tudnak igazat mondani uniós kérdésekben

orban_junck5Orbán brüsszeli zsoldosokról beszél, pedig a közös uniós határvédelem az állami hatóságok felügyelete, és a nemzeti jogszabályok szerint működne a bizottsági javaslatcsomag szerint. De vannak más gondok is a kormánykommunikáció valóságtartalmával.

 
„Magyarországtól el akarják venni a határőrizet jogát, Brüsszelből zsoldosokat akarnak ideküldeni, akik be fogják engedni a migránsokat” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádióban szokásos péntek reggeli rádiós igehirdetésében. Beszámoltunk arról, miféle hazugságokkal igyekezett tüzelni választóit a kormányfő az Európai Unió összefogása és fellépése nyomán, amely valójában a magyar állampolgárok jogainak védelmét szolgálja.
 
Ezzel szemben Orbán tovább szőtte fantazmagóriáit arról, hogy „a terv az, hogy ha Magyarországot nem lehet rákényszeríteni a migránsok beengedésére, akkor el kell venni tőle a határvédelem jogát. Magyarországot meg akarják bélyegezni, a magyar ellenállást meg akarják gyengíteni. (...)
A magyar határőrök és katonák helyett, akik esküt tettek és akiknek fontos a hazájuk, zsoldosokat akarnak ideküldeni Brüsszelből, akik be fogják engedni a migránsokat – állította a miniszterelnök. 
Csakhogy Orbán Viktor ismét hazudott.
 
Megírtuk azt is: szeptember 12-én, az Unió helyzetéről szóló beszéde alkalmával Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök kijelentette: „Nem folytatható az, hogy minden egyes új hajó érkezésekor eseti megoldásokon kezdünk el civakodni. Az ideiglenes szolidaritás nem elégséges. Több szolidaritásra van szükségünk most és a jövőre nézve is – tartós szolidaritásra.” Az Európai Bizottság javaslatot a migrációkezelés és a határigazgatás reformjával kapcsolatos kompromisszumhoz még szükséges utolsó elemekre tett javaslatot, amint azt Juncker az Európai Parlamentben szerdán reggel, évértékelő beszédében is ismertette.
 
A dokumentumcsomagban az Európai Határ- és Parti Őrség további megerősítését és hatásköreinek bővítését javasolja, többek között egy 10 000 fős műveleti személyzetből álló készenléti alakulat létrehozása révén, hogy az intézmény megfelelhessen azoknak a közös kihívásoknak, amelyek Európa előtt állnak a migrációkezelés és a határigazgatás területén. Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége megerősítésére annak érdekében van szükség, hogy a tagállamok teljes körű uniós műveleti támogatást vehessenek igénybe. Ez az, amiről a magyar kormányfő el akarja hitetni, hogy az állami rendvédelmi szervek – így a magyar határőrség – feje felett dolgoznának. Csakhogy a javaslatcsomag világosan leírja:

Jean-Claude Juncker beszéde, s a benyújtott javaslatcsomag is világos, Orbán Viktor azonban ismét hazudik belpolitikai céljai elérése érdekében

„Az Európai Határ- és Parti Őrség, az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége és az Europol szakértőiből álló csapatokat a Bizottság fogja koordinálni. A fogadó tagállam felügyelete mellett képesek lesznek ellátni az érkezők fogadásához, a védelemre szoruló és a védelemre nem szoruló személyek közötti különbségtételhez, valamint a menekültügyi és kiutasítási eljárásokhoz kapcsolódó összes feladatot.” 168ora_logo

Bővebben ...

Tóta W.: Magyarország nem vádlott, hanem áldozat

8b14e70fd3d"Nem csak a szemetek tudnak magyarul." - Vélemény.

Mivel most hetekig bugyog majd minden lefolyóból, hogy megbélyegezték, megszégyenítették és elfenekelték Magyarországot és az összes magyart egyenként, még az elején szólnék, hogy engem ugyan nem.
 
Nem zárattam be ugyanis újságokat, nem vegzáltam civil szervezeteket, nem küldtem kopaszokat népszavazások ellen, és nem akadályoztam meg egyik párt kampányát sem. Ezenkívül nem loptam, és a családomat sem tanítom be lopásra.
 
Nem ingem tehát Orbán Viktor csíkos pizsije, és nem gatyám az a rongyszőnyeg sem, amit hivatali útjain visel. A vádirat nem rólam szól.
 
Ezt még sok millióan elmondhatják magukról. Azok, akik nem is szavaztak rá, de még a támogatóinak a többsége is. A Sargentini-jelentés Orbán Viktor és kormánya tetteit vette sorra, és állapította meg róluk nagyjából pont azt, amivel ez a kormány idehaza egyenesen dicsekedni szokott.
 
Sérelmük nem az enyém, ahogy bűneik és törekvéseik sem. Közösséget pedig azokkal érzek inkább, akik szintén felröhögnek, amikor ez a suttyó elpróbálja odakint a belpiacos mutatványait. Igen, jó látni, hogy van még hely, ahol tőle keményeket kérdeznek, és ahol kikacagják félelem nélkül, amikor hazudik. A németek, belgák és franciák ezt a saját vezetőikkel tehetik meg otthon, saját nyilvánosságukban, köztévéjükben és parlamentjükben. A vita meg arról szól, hogy nálunk miért halt ki ez a szokás – ez a jog.
 
A mi hazánk ebben az ügyben nem vádlott, hanem áldozat – és tanú.
Magyarország, ahogy az Európai Parlamentben is elhangzott, nem Orbán Viktor, és nem a Fidesz. Magyarország rengeteg dolog szivárványló összessége, és ebben benne van minden a zengői bazsarózsától a Király utca sarkán száradó szarig.
 
Mármost ha a szarra azt mondja valaki, akár egy jöttment holland, hogy büdös és nem oda való, azon én nem sértődök meg. Nem fogom verni a mellem, pláne összekenni szarral, hogy ez a mi kutyánk kölyke, hungarikum, és nekünk ez ízlik. Nem találok ki elméleteket arról, hogy máshol is van szar, és ez az egész fintorgás csak azért van, mert nem akarunk beengedni ezermillió arabot. Arról nyithatunk egy másik vitát, ám amit a kutyaszarról mond a nemes hölgy, az bizony tény.
 
Ettől nem leszek kevésbé magyar, csak kevésbé szaros.
Az igaz, hogy amikor a szar mellett elment már száz honfitársam, és egy holland turista kezdi összeszedni illatos zsebkendőjével, akkor kínosan érzem magam. Ez az érzés rokon a szégyennel.
 
Baljós gondolat, hogy amint nálunk milliók képzelik azt, hogy minden egyes menekült őrjöngő vadállat, odakint talán sokan azt hiszik, hogy minden magyar az utcasarkon tolja le a gatyáját, mint Orbán Viktor. És Bécsben megint kikerülnek a kirakatba a táblák, hogy Magyar, ne lopj. A szégyen és a bűn ma Orbáné. Magyarország jobbik felének feladata – köztük éppen azoké, akiknek elnyomása ellen Európa most szót emelt –, hogy létével és munkájával jelezze: nem vagyunk mind cinkosok, és némák sem. 

444.hu
Az európai képviselők kinevették Orbánt, de itthonról nézve ez nem olyan jó poén / 2018.09.12.
„Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek egyet velünk” - mondta a miniszterelnök, aki elhallgattatott már újságokat, tanárokat, civileket, tudósokat.

Bővebben ...

Orbán Viktor nemhogy Magyarországot, magát sem tudta megvédeni

835656449afA magyar kormányfő mindenképpen nyert az Európai Parlamenttel folytatott vitával, bármi legyen a szavazás kimenetele – mondta a tízmillió politológus országának többsége. Ők valószínűleg nem gondolták át, mi következik a Sargentini-jelentés elfogadása után. És talán nem gondolta át Orbán Viktor sem. Elemzés.

A Sargentini-jelentés szerdai megszavazását Orbán Viktor provokálta ki.
Ez tisztán kiderült az elmúlt két nap strasbourgi eseményeiből. A zöldpárti képviselő által összeállított dokumentum tartalmazott elég vitatható pontot, hogy azt hatékonyan támadni lehessen, és az Európai Néppárt frakcióvezetője ki is fejtette: egy-két ügyben tett engedményért hajlandó lett volna megvédeni a magyar kormányt. Manfred Weber múlt héten telefonon puhította Orbánt, majd a plénum előtt kért tőle belátást néhány tarthatatlan döntéssel kapcsolatban, és még egy utolsó utáni esélyt is adott neki a zárt ajtók mögött zajló frakcióülésen.

Mandred Weber felszólalása / © MTI / Európai Parlament Multimédiás Központja / Genevieve Engel

A német sajtó szerint kedd este botrányosra sikerült ez az utolsó megbeszélés. Orbán ugyanis ragaszkodott ahhoz, amit a nyilvánosság előtt is mondott. A Néppárt szerinte gyenge, mert engedményeket tesz a baloldali frakcióknak. Talán odabent elmagyarázták Orbánnak, hogy a demokrácia éppen arról szól, hogyan vagyunk képesek többséget teremteni a álláspontunknak. A 751 fős Európai Parlamentben 218 képviselője van a Néppártnak. Ez talán a magyar kormány számítása szerint is kevesebb, mint a képviselők fele. Tehát a demokrácia legalapvetőbb szabályát követve együttműködik olyanokkal, akik más véleményen vannak.
Orbán problémája az, hogy a Néppárt nem azokkal működik együtt, akikkel ő szeretne: a szélsőjobboldallal.
Többször leírtuk az elmúlt napokban: a politikai középtől jobbra álló erőknek többsége lenne a strasbourgi testületben, ha a kereszténydemokraták együttműködnének mindenkivel a luxemburgi konzervatívoktól a görög Arany Hajnal náci provokátoraival bezáruló palettán. De a német CDU és a bajor CSU, vagy az osztrák ÖVP inkább tart a liberálisokkal, a baloldallal és a zöldekkel fontos szavazások alkalmából, mert az ő véleményüket közelebbinek érzi magához, mint a demokráciát megvető radikálisokét. És ilyen fontos ügy 2018 szeptemberében a magyar jogállam helyzete. Hosszan eltartott.
 
Orbán Viktor ha nem is védte meg Magyarországot nyolc éven keresztül a támadásoktól, önmagát sikeresen megvédte az uniós intézményektől. Az Európai Bizottsággal elvitatkozott pár intézkedésen, az Európai Unió Bírósága néhány paragrafust sikeresen felülírt, de minden maradt a jogászkodás keretein belül. Az Európai Parlamentben ugyanis a Fidesz elég együttműködő volt a Néppárt számára ahhoz, hogy az cserébe megvédje az Orbán-kormányt politikai ellenfeleitől. És ez igaz volt az Európai Tanácsra is, amelyet konzervatív párttárs vezet, és amelyben szintén a néppárti állam- és kormányfők vannak többségben.

© AFP / FREDERICK FLORIN   

Bővebben ...

Orbán Viktor úgy megvédett minket, hogy belesántulunk

epNem tudom, másnak feltűnt-e a dolog. Talán nem, mert önszántából többnyire csak az olvassa a Párt faliújságját, akinek felesleges is olvasnia, már régen megjegyezte, hogy Orbán Viktor az utolsó reménye Európának, jól élünk, mert Orbán Viktor emeli a nyugdíjat, ha úgy vannak a számok és Orbán Viktor megvédi az ő híveit a migránsoktól. Ezért aztán a legtöbb rajongója nem is látott migránst soha életében. Nem azért, mintha nem tódulnának és csődülnének hordákban, hanem azért, mert fennakadnak a kerítésen.

Na, már el is kalandoztam, pedig csak azt szerettem volna mondani, hogy napok óta nem tiltott le senkit a liberális diktatúra a Facebookról. Nem is értem, mi ez a hanyagság.
 
Így jár az (ez esetben én), aki cikkírás közben belebambul az űrbe. Az történt, hogy megkezdődött az EP-ben a Sargentini-jelentés vitája. Orbán Viktor kissé artikulálatlanul óbégatta el, amit mindig is szokott. Talán nem szóltak neki, hogy a mikrofon azért van, hogy ne kelljen üvölteni. Mindenesetre az önfelkent vezér arról ordibált, hogy márpedig ő a magyar embereket képviseli és akkor sem engedünk be migránsokat és kész. Merthogy meg akarja büntetni Magyarországot a sorosista migránsbarát banda, de ő nem enged. Amúgy meg mennyire szemét dolog már, hogy el akarják venni Magyarország szavazati jogát. Mert ő (mármint ő, Orbán Viktor, aki azonos az országgal, ha jól értettem) soha a büdös életben nem tenne olyat, hogy elhallgattassa a vitapartnereit.
 
Ezen a ponton kezdtem erősen sajnálni, hogy egyrészt nem szeretem a pálinkát, másrészt fényes délután nem illik berúgni. Orbán Viktor a szólásszabadság védelmezője… édesjóistenem. Meg persze Európa védelmezője is, mert miért pont az ne lenne?
 
A korrupcióról, a szabadságjogok korlátozásáról, a demokrácia leépítéséről, az összes többi szemétségről, amiről valójában a jelentés szól, egy büdös rohadt szót nem mondott. Tehát ahogy vártuk: üzent a híveinek, ahogy szokott. Sajnálatos módon a többi felszólaló nem a migránsokról akar csacsogni. Hanem arról, hogy az EP és az Unió feladata nem Orbán Viktor lelkének pátyolgatása, hanem a magyar emberek, a demokrácia és az európai értékek védelme. Akár a saját kormányával szemben is ki kell állniuk a magyar emberek érdekében.
 
Sőt, azt bátorkodott valaki mondani, hogy Orbán rendszere a legkorruptabb rendszer jelenleg az Unióban és ennek véget kell vetni. Szóba került Orbán veje. Hiába, Tiborcz István nagy hírnévre tett szert.
 
Van persze védelmezője is a mi büszke vezérünknek. Ütős érvei vannak neki. Szerinte Orbánt nem Hófehérke és a hét törpe választotta meg, márpedig akkor azt csinál, amit csak akar. Szerintem is van ez annyira jó érv, mint a migráncsok kontra korrupció, migráncsok kontra demokrácia, migráncsok kontra akármi, bármi és minden.
 
Nini, azt merte mondani Orbán egyik vitapartnere, hogy ne azonosítsa már magát mindennel és mindenkivel. Orbán nem azonos Magyarországgal és nem azonos a magyar emberekkel, csupán a kormány vezetője. Magyarország sokkal, de sokkal több annál, mint egy ember, mint Orbán Viktor. Nem az Unió kirekesztő, hanem Orbán, akinek fő célja Európa megosztása.
 
És igen, a következő hozzászóló is azt mondja, hogy bizony Orbán nem azonos Magyarországgal, ne bújjon az emberek mögé. Az kevés, ha lehazugozza Sargentinit, az a tényeken még egyáltalán semennyit sem változtat. Az EU-hoz való tartozás nem csak jogokat, kötelezettségeket is jelent. Itt az ideje, hogy ha más mód nincs, kikényszerítse az Unió a kötelezettségek betartását.
 
Figyelek közben a felszólalásokra, de jelzem, nem először, nem ötödször üti meg a fülemet Orbán szélsőjobbos minősítése. Mintha kezdenék megérteni az EP-ben is, hogy micsoda őrületes veszélyt jelent az, ami történik az Unión belül.
 
Nigel Farage előadta a magánszámát. A Brexit arca fényesre nyalta Orbánt, majd azzal zárta a felszólalását, hogy szerinte most nem Magyarországot, hanem Orbán Viktort sértették meg. Ezért azt javasolja. lépjen ki Orbán az Eu-ból, szeretettel várja a Brexit Klubban.
 
Azt hiszem, nem nagyon kell ellenség annak, akit Farage úr barátjának kiált ki.

Bővebben ...

Az ország, ahol mindenki bevásárolhatja magát Mészáros cégébe, és magániskolába adhatja gyerekét

tiborczorbanAnnál habzóbb élvezetet nem láthatunk magyar ember arcán, mint amikor a fideszesek „liberálisozhatnak” egy jó kiadósat. Nem új a lemez, nincs is benne semmi meglepő, ám az már vicces, hogy ennek az amúgy respektábilis európai politikai áramlatnak a legkárosabb reflexeit maguk a fideszesek használják lépten-nyomon.

Az csak hagyján, hogy a másokat bő nyállal neoliberálisozó Fidesz az, akinek a kormányzása alatt minden eddiginél nagyobb összegű adóforint vándorolt a nagy multik zsebébe különböző támogatások és stratégiai partnerségek formájában. Azon is lépjünk túl, hogy az elmúlt években Orbánék kvázi adóparadicsommá változtatták az országot a nagyvállalatok számára, miután az amúgy is alacsony 19-ről 9 százalékra csökkentették a nagyvállalatok társasági adóját. Ha ehhez még a TAO-zást és hasonló kiváltságokat hozzávesszük, akkor egy nagy multi csupán 5 százalékot adózik Magyarországon.
 
Ez mind olyan pénz, amelyet tőlünk vesznek el, azoktól a közszolgáltatásoktól, amelyek a mi életminőségünket javíthatnák.
Ha ez nem neoliberalizmus, akkor semmi.
De vannak itt még érdekességek, amelyek leleplezik a Fidesz képmutatását.
 
A szombati kötcsei piknik előtt az Index lencsevégre kapta a miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt, és arról kérdezte, hogyan is vásárolta be magát Mészáros Lőrinc egyik holdingjába.
 
Az ifjú Tiborcznak pedig csak annyi mondanivalója volt, hogy hát az egy nyrt. – nyilvánosan működő részvénytársaság -, így mindenki bevásárolhatja oda magát. A mondat kiválóan rímel Novák Katalin minapi kijelentéseire, melyek szerint mindenkinek a saját döntése, hogy magántanárhoz, esetleg magániskolába járatja-e a gyermekét.
Ezeknél a mondatoknál nevetségesebb és egyben érzéketlenebb vulgárliberalizmust nehéz is lehetne szerte az országban találni.
Azt nem feltételezhetjük, hogy ezek az illusztris kormánypárti alakok ne lennének tisztában a ténnyel, hogy minden magyar állampolgárnak nincs elegendő pénze ezekre a „befektetésekre”. Biztos tudják, nem is ezzel van a baj.
 
A baj ott kezdődik, hogy ez a „mindenkinek a saját” döntése megközelítés elfed egy alapvető igazságot, mégpedig az, hogy az egyének nem egy légüres térben lebegnek, ahol saját rátermettségük függvényében javakra tesznek szert, és azok segítségével aztán szabad döntéseket hoznak, ahogy épp jónak látják.
 
A világ ugyanis nem így működik, ezt csupán csak a liberális emberfelfogás gondolja így, de már a liberálisoknak is csak egy apró kisebbsége, a piaci fundamentalista libertáriusok gondolkodnak így, a liberálisok többsége leszámolt már ezzel az illúzióval.
 
Az emberek társadalmi, gazdasági, politikai szerkezetekben élnek, ezek a szerkezetek, struktúrák pedig befolyásolják az esélyeiket. Az év elején napvilágot látott OLAF-jelentésből például tudhatjuk, hogy Tiborcz István meggazdagodása nem a rátermett üzleti készségeinek a következménye, hanem annak, hogy a magyar állam – csalástól sem visszariadva – egész súlyával Tiborcz felé döntötte meg a pályát.
 
De persze ez csak egy látványos példája az ilyen társadalmi struktúrának, ennél sokkal láthatatlanabbak is vannak. Hallottunk például olyanról, hogy az állam százmilliókkal támogasson meg egy átlagembert? Nem. De olyanról igen, hogy százmilliárddal támogat meg egy nagyvállalatot.
 
Hogyan gondoljuk, hogy egy munkavállaló ugyanolyan eséllyel tudja érvényesíteni az érdekeit, mint egy nagyvállalat, miközben előbbinek törvény tiltja a sztrájkot, utóbbinak törvény adja a lehetőséget, hogy TAO formájában jó pénzzel politikusokat fizessen le?
 
Tudjuk például, mennyire egyenlőtlen az oktatás minősége országszerte. Hogyan gondoljuk, hogy ugyanolyan eséllyel indul egy szegényebb, rosszul felszerelt iskolában tanuló gyerek, mint egy nagyvárosi, módosabb diák, akinek futja magántanárra?

Bővebben ...