Hírek

Totálisan Trócsányi László kezébe kerülnek a közigazgatási bíróságok: minden érdemi döntést a miniszter hozhat meg

Részletek: Készült: 2018. október 30. kedd, 22:43
Print; Találatok: 1372

biro_ovi A jövőben „nem bírói jogállású személyekből” is a legdurvábban politikai érintettségű ügyekben ítélkező bíró lehet, ráadásul a pályázatok és álláshelyek is lényegében csak kormányzati akaraton múlnak majd.

Ma délben lejárt az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási bíróságokról szóló, sok elemében sarkalatos törvényjavaslatának társadalmi egyeztetése. A 68 oldalas dokumentum október 25-én került fel minden bővebb kommentár, vagy bejelentés nélkül a kormányzati portálra, arról egyelőre nem tudni, mikor nyújthatja be Trócsányi László miniszter a kormány nevében a parlamentnek, de ez még az idén várható – ez a hatályba léptető joganyagból is kiolvasható.

Sőt, minden jel arra utal, kapkodni fognak a törvény elfogadásával, hiszen jövő év elejére egy új, a rendes-bírósági rendszertől teljesen különálló intézményi struktúrát akarnak létrehozni. Ráadásul a javaslat alaposan biztosítja, hogy maga az igazságügyi miniszter, azaz Trócsányi László minden szinten befolyásolhassa a közigazgatási pereket a jövőben.

A javaslat értelmében ugyanis a közigazgatási bíróságok – szemben a rendes bíróságokkal – kétszintű rendszer képeznek a közigazgatási ügyek gyors elintézéséhez fűződő érdekre és a közigazgatási per sajátos szabályaira hivatkozva. A jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási törvényszékek és a Közigazgatási Felsőbíróság együtt alkotják majd a közigazgatási bíróságok fogalmát – egyaránt a miniszter felügyelete alatt.

A javaslat alapján a közigazgatási bíróságok elsősorban közigazgatási jogvitákban járnak el. Ez – noha a törvényszöveg nem, hanem a miniszter által megalkotott részletszabályok, továbbá egy a Kúrián és a Közigazgatási Felsőbíróságon létrejövő, közös „hatásköri” tanács fogja ezt tisztázni, elsősorban a jelentős politikai érintettségű ügyekre vonatkozik majd. A közigazgatási döntések közé tartoznak ugyanis a járási és megyei kormányhivatalok döntéseitől kezdve a jegyző határozatokig, illetve olyan szervek döntésein át, mint a NAV, GVH vagy a Közbeszerzési Döntőbizottság minden, ami az állam működésével összefügg. Ma még az összes idevágó ügyben a végső szót felülvizsgálat formájában a Kúria mondhatja ki, hiszen a mai alkotmányos rendben ez a legfelsőbb bírói fórum, a régi legfelsőbb bíróság – csak átnevezve. Ám a közigazgatási perek bírósági jogorvoslatát ezentúl nem a rendes bíróságok, hanem egy ettől elkülönített szervezet fogja ellátni, méghozzá totális kormányzati felügyelet alatt.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A kormányzati érvelés úgy szól: a közigazgatási bírák függetlenségének egyik legjelentősebb szervezeti garanciája, hogy a központi költségvetésben a közigazgatási bíróságok önálló fejezetet alkotnak – magyarán a manapság botrányos bírósági igazgatási rendszerhez, így Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke sem képez majd számukra egzisztenciális függőséget – másnak kell megfelelniük. Trócsányi Lászlónak, avagy a mindenkori igazságügyért felelős miniszternek, aki Handó valamennyi igazgatási jogkörét megkapja a közigazgatási rendszerre, sőt, talán még erősebb felhatalmazást is.

Na de hogyan tálalja mindezt a tervezet?

A Közigazgatási Felsőbíróság székhelye Esztergom lesz, ugyanakkor a közigazgatási törvényszékek a hatáskörükbe tartozó ügyekben a következő illetékességi területen járnak el: Budapest főváros területén a Fővárosi Közigazgatási Törvényszék;

Nógrád megye és Pest megye területén Budapest Környéki Közigazgatási Törvényszék; Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén a Debreceni Közigazgatási Törvényszék; Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Vas megye területén a Győri Közigazgatási Törvényszék; Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Heves megye területén a Miskolci Közigazgatási Törvényszék; Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye területén a Pécsi Közigazgatási Törvényszék; Bács-Kiskun megye, a Békés megye, és Csongrád megye területén a Szegedi Közigazgatási Törvényszék; Fejér megye, Veszprém megye és Zala megye területén a Veszprémi Közigazgatási Törvényszék.

A közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról szóló tervezet szerint a közigazgatási és munkaügyi bíróság bírósági vezetőinek, valamint a Fővárosi Törvényszék és a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiuma bírósági vezetőinek megbízatása a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatályba lépését megelőző napon megszűnik.

A javaslat egyfajta „lehetőségként” kínálja fel, hogy a közigazgatási és munkaügyi bíróság azon bírái, valamint a Fővárosi Törvényszék és a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiumának azon tagjai, akik a javaslatban meghatározott jogvesztő határidőn belül kérik, a törvény erejénél fogva „átvételre kerüljenek” a közigazgatási törvényszékekhez, illetve a Közigazgatási Felsőbírósághoz.

Sőt, a rendes bírósági szervezetben szakmai vezetői megbízatással (tanácselnök, kollégiumvezető, illetve kollégiumvezető-helyettes) rendelkező bírák „címadományozás” révén új vezetői kinevezésükig, illetve az eredeti megbízatás lejártáig azonos illetmény mellett folytathatják a munkájukat az új típusú bíróságokon.

De csak akkor, ha ezt az igazságügyi miniszter jóváhagyja.

A tervezet értelmében az Országgyűlés a köztársasági elnök 2019. február 28. napjáig megtett javaslatára a Közigazgatási Felsőbíróság első elnökét 2019. március 31. napjáig választja meg.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A Közigazgatási Felsőbíróság elnökét az Országgyűlés „a határozatlan időre kinevezett és összesen legalább ötéves, rendes bíróságon közigazgatási ügyszakban vagy közigazgatási bíróságon eltöltött bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák és közigazgatási bírák, vagy a határozatlan időre kinevezett bírói szolgálati viszonnyal, valamint összesen legalább tízéves – e törvényben meghatározott – közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati idővel rendelkező személyek közül választja”.

A feltételek kissé komikusak: a legfontosabb közigazgatási bíróság vezetőjének alkalmazásában ugyanis „közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati időnek minősül a jogi szakvizsga letételét követő:

hatósági jogalkalmazói tevékenység, valamint annak közvetlen irányítása, a közigazgatási határozatok felülvizsgálata iránti perekben, illetve közigazgatási perekben a hatóság képviselete,

gazságügyi alkalmazottként közigazgatási ügyszakban kifejtett tevékenység,
alkotmánybíróként, ügyészként, ügyészségi alkalmazottként, ügyvédként, jogtanácsosként közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett tevékenység,
az Alkotmánybíróság Hivatalánál, az Állami Számvevőszéknél valamint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál a hatósági jogalkalmazói tevékenység külső ellenőrzéséhez, vagy közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett tevékenység,
a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben, közigazgatási jogvitákhoz kapcsolódóan kifejtett igazságszolgáltatási tevékenység,
közigazgatási eljárásjogi vagy közigazgatási perjogi jogszabály-előkészítésben, véleményezésében való részvétel időtartama.

Magyarán: akár politikai pályafutás és szinte nulla bírói tapasztalat is „alkalmassá” tehet valakit arra, hogy vezesse a rendes bírósági rendszerből teljesen kiválló ám azzal, sőt, a Kúria jogerős döntéseivel egyenértékű ítéleteket hozó szervezetet.

Ha a Közigazgatási Felsőbíróság megválasztott elnöke nem kúriai bíró, őt az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke a Kúriára áthelyezi. Arról már korábban írtunk, hogy az új felsőbíróság elnöke várhatóan Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lemondott rektora, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság volt elnöke lesz. Patyi ennek érdekében már az alaptörvény hetedik módosításátkövetően le is mondott tisztségeiről, sőt egy lex Patyinak elnevezett rendeletmódosítás révén gyorsan ki is nevezték bírónak, méghozzá rögtön ő vezeti a Kúriának azt a tanácsát elnökként, amelyik a népszavazási kérdésekben és más választási ügyekben bíráskodik.

Így szinte mindegy, mihez is ért valójában Patyi, gyakorlatilag bármikor megválaszthatják a Közigazgatási Felsőbíróság elnökének, méghozzá úgy, ahogyan Polt Péter vezeti a Legfőbb Ügyészséget: ha egy valamikori Országgyűlésben nem lesz többség az utódja megválasztásához, akkor szinte bármeddig maradhat az elnöki székben. …

Teljes cikk: https://168ora.hu/itthon/totalisan-trocsanyi-laszlo-kezebe-...-minden-erdemi-dontest-a-miniszter-hozhat-meg-158353

168ora.hu

Írt három Facebook-posztot, a parlamenti választások után kirúgták a munkájáért többször elismert ügyészt / 2018.10.30.
A per sokat elárulhat a Polt Péter vezette vádhatóság működéséről. Azonnali hatállyal fegyelmi eljárást indítottak egy ügyész ellen április 9-én három, a parlamenti választások előtt írt Facebook-posztja miatt. A fegyelmi eljárás az ügyész menesztésével ért véget – derül ki az Index részletekbe menő cikkéből.