Átadva, kitiltva, megbüntetve
- Részletek
- Készült: 2018. november 24. szombat, 04:38
- Találatok: 1415
Félmilliót kóstál egy bohócorr, elsősorban azért, mert Polt Péter kapta. Kövér pedellus elvtárs taksálja ennyire, egészen pontosan 504.900 forintra, de, hogy ez miképp jött ki neki, milyen furmányokkal, azt én nem tudom. Mindenesetre Tordai Bence, a Párbeszéd báránykája kell ennyit fizessen, mivel az egyik Országgyűlés-béli szeánszon nevezte Poltot bohócnak, majd egy ilyen szép, piros cuccot vitt oda a legfőbb legfőbbnek – ügyésznek nem hívnám, a többi bizonytalan -, levideózta, majd annak rendje és módja szerint közzé is tette.
Most fizethet, de magunk közt szólva még jól járt, mert Kövér pedellus elvtárs ott helyben le is lövethette volna, hadserege már van hozzá és az elszántsága is kellően buzog. Csak bele kell nézni a tébolyult szemeibe, meghallgatni olykor, miket delirál össze, és jobb helyeken már vasalnák is élire a kényszerzubbonyt, itt, minálunk meg közjogtalan méltóságon aluli tábornok. Amióta kötelet ígért minden fideszen kívül álló organizmusnak, tudjuk, hogy gyilkos szándékok munkálkodnak benne, s hogy ne legyen belőle tűzparancsot kiadó eszelős, a nyilvánosság tartja vissza egyelőre.
www.atv.hu / videó
Egyenes Beszéd Kontra - Tordai Bence (Párbeszéd) / 2018.11.23.
Krug Emília kérdezőtársai Dull Szabolcs az Index újságírója és Kósa András a Népszava újságírója.
Ezt viszont igyekeznek teljességgel eltüntetni, mert arra például egyáltalán nincs épeszű magyarázat, hogy a tegnap mindnyájunk legteljesebb gyönyörűségére átadott, a legrészletesebb és legkegyelmesebb nevén “Budapest Honvéd Magyar Futball Akadémiájának Utánpótlásközpontja” nagy avatási ceremóniájára mért nem engedték be az Euronewst, hogy mi a szartól féltek. Igaz, a hermetizálás annyira jól sikerült, hogy Détári Lajos sem sem volt képes bejutni a falak mögé annak ellenére, hogy odabent pályát neveztek el róla. Nem jelzett vissza időben, oda be nem tehette a lábát.
Ez is mutatja, hogy a NER másképp működik, mint akármely kezdő diktatúra, már belakta magát, mondhatni. Itt olajozottan mennek a dolgok, minden a helyén, mindenki tudja a feladatát. Mint egy száz éves pénztárgép, úgy csörög, csattog és kattog a NER, olyan szenvtelenül és félelmetesen. A kitiltó kitilt, a cerberus be nem enged, a népek pediglen tapsolnak. Ezt a kitiltási mániát egyébként Kövér pedellus elvtárs hozta olyan nagy divatba, hogy szerte Neriában elterjedt, az origója viszont maga Orbán Viktor Mihály volt, ő kezdte, hogy csak azzal áll szóba, aki megkérdezi tőle, mit kérdezhet.
De, ha már szóba került ez az új futballista-keltető, ez is delikát egy dolog. Nem az, hogy hány milliárdot baszott el a rezsim, ez ma már oly gyakori, hogy fel sem tűnik, hanem a vezér színjátéka, az a klafa. Honvéd sálban mórikálta magát az előtt az ember előtt, aki pár éve még, amikor ellopta tőle a Puskás nevet a fatornyosa számára, legszívesebben kitekerte volna a nyakát. Most viszont Hemingway elvtárs, mint a klub tulajdonosa, olyan éléken lefetyelte a vezéri valagat, hogy idáig hallatszott a csattogása.
Ebből is kitetszik, hogy a NER mindenkit ledarál, lepecsétel, elintéz, iktat és legyőz. Egy nagy, szenvtelen hivatal az ország, amely az állam – következésképp a vezér – szolgálatában áll. Aki beáll a sorba, mint ez a Hemingway is, megkapja a jutalomfalatkáját, aki meg nem, azt igyekeznek megdögöleszteni. Most épp Demeter Márta van a bögyükben nagyon, a bakó feni a bárdot, és csorog a nyála. Az egész fidesz-falka körülötte csahol, most épp a NATO közgyűlésből hívnák vissza, mint közveszélyes alakot.
Ilyen nyomást, amit kap ez a nő, sokáig bírni nem lehet. Vagy sírva rohan el majd, vagy megtér. Nincs az a mocsok, ami ne lenne megengedett, például a Gyurcsány házaspárt is mindenféle ismeretlen bolgár bűnözőkkel boronálják össze, hogy a Gruevszkijükről eltereljék a figyelmet. 
Mi lesz, ha futni kell?
- Részletek
- Készült: 2018. november 22. csütörtök, 19:41
- Találatok: 1571
Meg kell magyaráznia Orbán Viktornak, hogy miért fogadta be Nikola Gruevszkit. Mondta ezt szemöldökráncolva valamelyik uniós biztos, bizonytalan, vagy a fene tudja. Ó, Orbán bizonyára összerezzent a szigorkodástól, hiszen ha Twitteren üzengetnek az embernek unióék, az komoly dolog. Aha. Boldog karácsonyt! Idén lesz bejgli?
Addig is, ameddig tokától bokáig megrémül ez a nagyon tehetséges ember, rugikát vásárolgat az unokának, mert az olyan emberivé teszi. A szerető nagypapi, aki bemegy a meccs előtt a boltba és vesz mindegyik dednek valami apróságot. Véletlenül videó is készült a spontán eseményről, fel is került a drágaminiszterelnökúr fészbukjára, ájul is a nép rendesen. Bár mostanság kicsit fura a kormányfideszorbán közösségi oldal, mert valamiért nem irtják azokat a kommenteket sem, melyek nem hálaistenkednek a csúti láttán. Ennek az a következménye, hogy az eddigi néhány tucat hozzászólás helyet (melyek mindegyike éltette a félistent), most többszáz komment is felgyűlik egy poszt alatt és fura módon alig maradt támogató hozzászólás. Mintha azok, akik a
csakígytovábbviktor,
aMagyaremberekmegmentője,
mindenországnakilyenminiszterelnökkel,
csókoltatjukcsíkbóldrágaviktor
és hasonlóan színvonalas megnyilatkozásokat bekörmölték, elfogytak volna. Pedig annyira összetartó társaság volt, tényleg! Még a helyesírási hibáik is centire azonosak voltak. Most pedig a többségük eltűnt, nem szurkolnak Németországból, a Vajdaságból és Kiskunlacházáról, de még a külföldi rajongók sem érzik fontosnak örök szerelmükről biztosítani Orbán Viktort.
Pedig a rugdalózóvásárlós videó annyira cukker. Minden rajta van, aminek ott kell lennie. Lazán zsebrevágott kéz – én is úgy járok vásárolni – nyakkendőrángatás nyakkendő nélkül, jópofi. Ha valahol, ott aztán rá lehetne világítani ennek a nagyszerű és még annál is nagyobb formátumú politikusnak az emberi kvalitásaira. Hiszen Flóra lányát meccsre viszi, az unokáknak vásárolgat, micsoda nagyszerű apa és nagypapa! Éljen! Zárójel: a királyi fodrász szabadságon van? Zárójel bezárva.
Azon töprengek – jó, tudom, becsípődött nekem Gruevszki, a politikai menekült -, hogy amikor (nem ha. Amikor) bukik a rezsim és esetleg úgy alakul, hogy a következő kormány történetesen jobboldali lesz (úgy értem, valóban jobboldali), akkor nagypapi a dolgok logikája szerint egy baloldali vezetésű országban fog politikai menedékjogért folyamodni? Putyin baloldali? Vagy addigra az lesz? Mert azt ciki lenne kijelenteni, hogy az önjelölt jobboldali önjelölt apostolt egy jobboldali kormány üldözi.
Aztán még az is eszembe jutott, hogy ha esetleg futni kell, azt egyedül kell, vagy a komplett család rohan olyankor? Mert Gruevszki például nős, van két gyereke is, ráadásul két lány. Velük mi a helyzet? Őket nem üldözi senki, ők biztonságban vannak otthon? Mert én úgy tudom, csúf dolog amikor egy erős férfiember elfut a biztonságba és hátrahagyja a nőket és gyerekeket. Vagy várható a család is? Lesz családegyesítés? A teljes rokonság is jön utána? Már aki még nincs börtönben. Fura diktatúra az, ahol csak a családfő forog veszélyben. Én eddig úgy tudtam, hogy az ilyen brutális rezsimek, melyek valaki életére törnek, a családot sem kímélik. Sőt, kimondottan zsarolásra szokták felhasználni a családtagokat.
Orbán esete persze más, ő már kénytelen lesz majd a családot is kicsenni az országból. Na, nem azért, mert a gyilkos rezsim (nem a mostani, mert ez egy virágzó demokrácia) rajtuk akarna bosszút állni, hanem azért, mert a családtagok többsége saját jogon is bíróság elé fog kerülni. De még mindig izgat, hogy hová tud majd menni? És ki fog még úgy dönteni, hogy üldözi az ellenség? A miniszterek? A szomszéd? Lehet hogy egy egész falut kell igényelni nekik? Vagy kisvárost? Esetleg nem is olyan kicsi várost? Súlyos kérdések ezek, de majd kapunk rájuk választ. Remélem, hamarosan. 
Jelentés a pöcegödör aljáról
- Részletek
- Készült: 2018. november 21. szerda, 20:40
- Találatok: 1527
Tegnap úgy összesűrűsödött a kurvamagyar élet, hogy ember legyen a talpán, aki illendő szavakkal tud mesélni róla, miközben elönti az undor. Úgy figyeli, ahogyan végképp kiiratkoztunk már nemcsak Európából, hanem általában a kultúrnemzetek sorából is, és megérkeztünk Ázsia végtelen tájaira, ahová OVM kicsi szíve annyira vágyott.
Gruevszki elvtárs megkapta a menekülti státust. S mivelhogy nagy valószínűséggel ettől a hírtől zuhant önmagába a Facebook, ezen túl máma mindenki erről fog mesélni a szakmában, én úgy döntöttem, hogy ennek a folyományait figyelem ki, hogy mit vált ki az események ilyetén alakulása a fidesztaknyokból, és nem is kellett csalódnom ünnepi várakozásomban. – Gyurcsány, perszehogy.
Hollik elvtárs megint domborított egyet, mint az akárhány kommunikációs fidesztakony, mindenféle igazgatók és alvezérek, akik naponta játszanak az ember zilált idegrendszerével. Miközben Gruevszkitől bűzlött minden, mint egy jobbfajta pöcegödör, ez a Hollik fölszólította Gyurcsányt, tisztázza magát, milyen kapcsolat fűzi egy Cvetan Vaszilev nevű bolgár bűnözőhöz.
Ez a balkáni ember is lopott, és a fidesztaknyok arra kíváncsiak, jutott-e abból a pénzből Magyarországra is. A fidesztakony azt követeli, Gyurcsány “számoljon be arról, a DK kapott-e pénzt abból, amit ez a bolgár ellopott”. Ebből megint Czeglédy-féle vádaskodás lesz, ő is minden pénzét elpolitizálta szerintük, és annyiféle érdekességet állítottak róla, hogy most meg nem győznek helyreigazítani és bocsánatot kérni.
Mint ahogyan Rezsiszilárd is. Ő régebben az Eötvös Károly Intézetnek ment neki sorosilag, és mit ád Isten, hazudott. Bírósági ítélet kötelezte őt kártérítésre és bocsánatkérésre, ez a rezsis azonban szart az egészre, egészen tegnapig. Mert két napja már végrehajtást rendeltek el ellene, így mégiscsak kéri azt a bocsánatot és kifizeti a sérelemdíjat és a perköltséget is.
Ebből is kietszik, milyen viszonyban vannak ezek a törvénnyel, hogy szarnak rá egészen addig, míg személyükben fenyegetve nem érzik magukat. A gruevszkis döntéssel is fölrúgtak mindenféle írott és íratlan szabályt, sőt, a saját Stopsorosukat is, szembeköpték a jogot, az erköcsöt, a jó ízlést, a megvezetett választóikat és saját magukat is. Ott csorog a csula a képükön, és jól érzik magukat, sőt, nagy a pofájuk.
Az Állami Számvevőszék például már most befenyegette a DK-t, hogy nagyon sajnálja, ha a párt minden papírja elégett ebben a bizonytalan tűzben, ennek ellenére ő azokat kérni fogja. És, idézem “a politikai pártok döntő mértékben közpénzekből gazdálkodnak és működnek, így a kár közvetve közvagyont is érintett”. Az ember pofája leszakad, ahogyan látja, már dörgölik a mocskos mancsukat, hogyan szívathatják Gyurcsányt nemlétező papírok követelésével.
Ennek a Gyurcsány-féle Cvetan Vaszilevnek egyébként, ha lenne egy csöpp esze, menekülti státuszért folyamodna Orbánhoz, hogy őt a Soros üldözi és a kommunisták vegzálják. Hogy mi lenne akkor? Mert a hvg.hu egy olvasója karakán következtetést vont le a tegnapi trágyából: “Ez, bazmeg, olyan erős precedens, hogy a világ összes, aljas bűnözőjének csak azt kell mondania, rettegek, üldöznek, szeretetre vágyom, és a fideszparasztok idetaxizzák.”
Ebből is kitetszik, hogy a NER kezd önmaga paródiájába fordulni, ennek ellenére mégis erősen tarja magát. Ebben a Szent Korona Tan siet a segítségére, ahová Kásler miniszter a tízparancsolattól tegnap eljutott: “A Szent Korona eszme máig nemzetösszetartó erő, amelynek értelmében az ország és a hatalom nem az uralkodóé, hanem a koronáé, amelynek része az uralkodó és a nemzet, ketten együtt alkotnak egy egészet.” – Jelentette ki az onkológus fősámán.
Nincs mitől félnünk, ha ilyen emberek vezetnek minket, ha mást nem is, a végítéletkor a bűnbocsánatot biztosan elnyerjük, és az sem semmi. Sírunk, ahová elsüllyedünk, tökéletes lesz, mert tegnap azt is megtudtuk, hogy a V4 nemcsak OVM nagy barátja, hanem sírásóversenyeket is rendeznek benne. A hódmezővásárhelyi csapat Trencsénben bronzérmes lett, és állítólag nagyon jó hangulatú volt a viadal.
Fábián András: Magyar diplomácia nem volt, hanem nincs
- Részletek
- Készült: 2018. november 20. kedd, 17:06
- Találatok: 1660
Mostanában az osztrák sajtómunkások érthetetlen éllel arról futtatják az eszmét, hogy ki lehet az a magyar diplomata,aki az amúgy lakhatatlan Bécs (csak azt a Lázár Jánost, csak azt tudnám feledni) kihalt utcáit rója, egy Aston Martin bőr kormánykerekét két ujjal pörgetve.
Képet is közölnek a nem mindennapi autóról, ami még a császárokat is látott Bécsben sem tűnik másként, mint cifra urizálásnak. Pedig ott azért volt hagyománya a fényűzésnek, míg no-go zónává nem változott e hajdan mesés város. Különösen felkeltette a figyelmet ez a mi magyar diplomatánk, miután az efféle luxusjárgányok eddig csak Közel-keleti olajhercegekhez köthetőek. Igaz, azok leginkább aranyból készültek, a hercegek gyerekeié meg minimum aranyozva vannak.
Nyilván senki rá se bojszintott volna erre az egész Aston Martin ügyre, ha kiderül, hogy ez egy brit diplomata járgánya, akit úgy hívnak, hogy Bond. James Bond. Pontosan tudjuk azonban, hogy a hanyatló nyugat nem hagy ki egyetlen kínálkozó alkalmat sem, ha édes hazánkat, a világ lendkerekét, a szabadság viszonyítási pontját, ezt a mi felülmúlhatatlanul gyorsan fejlődő Magyarországunkat támadhatja. Meg is teszi, amikor csak teheti. Nyilvánvaló és egyértelmű, hogy irigyeink támadásainak vagyunk most is alanyai és elszenvedői.
Vannak emlékképeim hajdani diplomáciai szolgálati éveimből, és meg kell mondanom, az én időmben azért még nagykövet urunk sem engedhetett meg magának efféle csodamasinát. Nagy szüksége nem is volt rá, persze, hiszen hozta-vitte őt az állami Mercedes állami sofőrrel. Micsoda idejétmúlt, léha dekadencia! Magángépjárműre legfeljebb őexcellenciája, a nagykövet asszony számára kellett költeni. Változnak persze és szerencsére az idők. Ahogy Magyarország ütemesen erősödik, kezdi beérni a világ legfejlettebb országait, mi több, lassan, itt-ott, meg is előzi azokat. A külszolgálatra kényszerült magyaroknak minden esetre már láthatóan biztosítani tudja az ország azt a színvonalat, ami az ő életnívójukon és köreikben elvárható. Esetünkben azt még kissé meg is haladja, már ha a brit kollégákat nem vonjuk be ebbe a körbe.
Ne irigyeljük mi azért a magyar diplomatákat. Jól megy ugyan (talán) nekik, de nem könnyű az életük. Egyrészt egy jelentős részük ma már nem a szakmai szamárlétra megmászása után került, ahova került. Futsal termekben edzett, kisportolt atlétákként ugyan nyilván kiválóan futnak majd, amikor futni kell, az ész azonban, lássuk be, nem azok osztályrésze, akik ördögien kezelik a labdát. (Kabát Petin például én mindig hallatlanul elcsodálkozom.) Ma már a nyelvtudás sem olyan követelmény, ami nélkül egy minden egyéb tekintetben kiemelkedő képességű főkonzul ne tudná ellátni a feladatát. Mondjuk, a Milanói Scala díszpáholyát remekül be lehet mutatni miniszterelnök urunknak és bájos feleségének. Persze kellő felkészülés után. A Photoshop kiváló eszközrendszere segítségével. Igaz, Jenő?
Különben is! Miért támasztanánk mi túlzott igényeket a beosztottakkal szemben, amikor az államtitkárok, helyettes államtitkárok, sőt maga a barokkos túlzással miniszternek nevezett illető is – finoman fogalmazva – olyan, amilyen… Akivel lehetett azzal mi már összevesztünk, mint bolond bojtár a falusi kocsmában. Azt hihetnők, hogy egy olyan fiatalember, aki tojások közt nevelkedett (aki nem tudná, apuci a Szijjártó-tojás), az majd a diplomáciai tojáshéjakon is óvatosan és megfontoltan pipiskedik, ahogyan az már egy ilyen magas polcon illendő és szokás. Hát nem. Szijjártó, durr, a kirakat!
Szóval, mondom, meg vagyunk mi áldva vagy verve ezekkel a magyar diplomatákkal. Valahogy soha nincs az úgy jól, ahogy ők azt jónak gondolják. Nyilván a nemzetközi környezetben van a hiba. Mindenki más hülye, ugye, csak mi vagyunk valami haszongépjármű. Igen, igen. Jó is, hogy eszembe jut. Tulajdonképpen mindig a gépjárművekkel van a baj. Egy héten belül immáron másodszor (meg persze amiről még nem is tudunk).
Kezdődött először is ezzel a Gruevszkivel. Őt is a magyar diplomaták szállították ide a vesztőhelyről, akarom mondani a börtön kapujából (Istenem, mindig ez a börtön, ez a fenyegetett élethelyzet). Ráadásul diplomáciai rendszámú autón. 
A végén ott fogunk állni a csontig lerabolt országban és nem fogjuk érteni, hogyan történhetett ez
- Részletek
- Készült: 2018. november 19. hétfő, 18:57
- Találatok: 1538
Komoly cikk jelent meg a 24.hu-n arról, hogy egy mindössze négyfős, egy nyírségi kocsmába telephelyként bejegyzett, minimális forgalmat bonyolító cég olyannyira biztos lehetett abban, hogy ők fogják megnyerni a kukaholding pénzbehajtó buliját, hogy már akkor elkezdték kiépíteni az országos hálózatot, amikor a pályázat végeredményét még ki sem hirdették. Sőt, már azelőtt, hogy a pályázatot egyáltalán KIÍRTÁK volna. Jóval előbb tudhatták a végeredményt, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a győztes cég (mely ellen a NAV behajtást kezdeményezett nagyjából akkor, amikor a pályáztatásnak nevezett cirkusz is zajlott) vezetője Seszták Miklós falubelije. A behajtócég működésére leginkább az volt a jellemző, hogy a cég jól járt, azok az alvállalkozók és alkalmazottak azonban, akik a tényleges munkát végezték, nem jártak jól.
Lehetne azt mondani, hogy véletlenek sorozatáról van itt szó és biztos vagyok abban, hogy a pártpropaganda betanított munkásai pontosan ezt fogják állítani, valamint körkörösen kikérik maguknak a gyanúsítgatást és szemrebbenés nélkül azt fogják állítani, hogy Gyurcsány/Soros/Márky-Zay/Heller Ágnes/Bródy János/Alföldi Róbert/Gémesi György/Botka László (valamelyikük, vagy akár mindannyian) tehetnek mindenről.
24.hu
Biztos lehetett abban a négyfős nyírségi cég, hogy megkapja a kukaholding pénzbehajtó bizniszét / 2018.11.19.
Nagyon bátran vagy nagyon jó információk birtokában vágott bele a nyírségi Nagykálló egyik kocsmaépületében székelő Pepp and Cars Kft. az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Zrt. szemétdíjbizniszébe. - A Pepp and Cars 2016-ban nagyjából egy falusi vegyesbolt forgalmához mérhető 19 millió forintos bevétellel rendelkezett, tartozásai miatt pedig 2017 elején a NAV végrehajtás indított ellene.
A szomorú valóság azonban az, hogy ez az ügy semmiben nem más, nem rosszabb és nem aljasabb, mint bármi egyéb, ami ebben az országban történik. Ez a fideszes gépezet működésének gyönyörű példája. Ez megy évek óta, minden területen ugyanez történik, ennek tapsol a fél ország. Pontosan ennek.
Jól látható volt ez akkor is, amikor Simicska Lajos vitte sorra a megbízásokat, majd abban a pillanatban, amikor összeveszett a bűntársával, máris nem ő, hanem Mészáros Lőrinc lett a legalkalmasabb minden feladatra. Ez persze csak a felszín, de alacsonyabb szinteken is pontosan ez megy. Baráti és családi alapon osztják az elvtársak egymás között azokat a pénzeket, melyekből az ország élhetőbbé tételét kellene biztosítani. De ez nem történik meg egyetlen esetben sem, mert soha nem ez volt a cél. A cél nem más, mint a társadalom teljes kifosztása. A legfelsőbb szinten, a legzsírosabb üzleteket viszik az Orbán pereputty tagjai és a közvetlen strómanok, a maradékon megosztoznak a hűséges szolgák. Jut mindenkinek valami. Ilyen üzletek, mint a fenti, állami támogatások, szerződések, a legalján néhány trafik, pár sportklub. Ezer és ezer módot találnak arra, hogy senki más, egyetlen normális, saját erőből működő vállalkozás se juthasson üzleti lehetőséghez. A mohó hiénák bendője telhetetlen,soha nem laknak jól.
Egy időben volt egy olyan indok a választók részéről, hogy ezek már megszedték magukat, ezekre kell szavazni, mert ha újak jönnek, azok még éhesek, többet fognak lopni. Azóta kiderült, hogy nem, ezek soha nem laknak jól. Sőt, minden falattal csak éhesebbek lesznek, minden nappal többet zabálnak. Elég, ha bárki körbenéz a saját környezetében és ezt fogja tapasztalni. Kicsiben vagy nagyban, de a fideszes banda nyomulása és önfeledt csámcsogása látható mindenhol, minden területen. A városoktól kezdve a legkisebb zsákfaluig ez van. Mindegy, hogy most éppen (megint) Seszták neve bukkant elő, lehetett volna bárki más, akár Orbán Ráhel barátnője, vagy a barátnője barátnőjének a barátnője is. Mert mindenkinek van egy ismerőse, az ismerősnek is van ismerőse és mindegyikük fontosabb, mint tetszőleges olyan polgár, aki nem tartozik a brancsba.
Őrült és közveszélyes
- Részletek
- Készült: 2018. november 18. vasárnap, 17:20
- Találatok: 1546
Én nagyon tisztelem Pető Ivánt még abból az időből, amikor úgy tűnt, ezzel a reménytelen országgal lehet kezdeni valamit. Ma viszont ott tartunk, azon kell vitatkoznom vele, hogy az ország jelenlegi első embere normális, avagy sem. Ide jutottunk. Pető Iván ugyanis sok egyéb mellett arra ragadtatta magát, hogy vitatkozik azokkal, akik Orbánt elmebeteg, pszichésen súlyosan sérült emberként jellemzik. Szerinte tudatos, de erkölcstelen politikusról van szó, s lám és ím, velem is hadban áll emiatt.
Már első országlása idején is, amikor messze volt a mai tébolyult formájától, az akkori főnököm elalélt a vélt okosságától. Nem győztem ellent mondani neki, s hogy jó volt a szimatom, állítólag már akkor le is fasisztáztam. Erre nem is emlékeztem a mai vérzivatarban, egy ismerősöm mesélte a minap vihogva. Ez nem érdem, hanem végtelen szomorúság forrása. Különben is, most Orbán Viktor elmebéli állapota a kérdés, nem pedig az elcseszett világnézete, pedig az is megérne egy misét.
Köztudomásúlag a hülyeségnek három fokozata van orvosilag, amelyet súlyosbodó sorrendben imbecillis, debilis és idióta névvel illet a szakirodalom. A legutolsó már ilyen taknya-nyála folyós szint, Orbán Viktornak viszont nem ilyen értelemben ment el az esze, hanem a gonoszság vitte el nagyon messze. Vagy azért lett gonosz, mert a személyisége meghasadt, ezt én nem tudhatom, viszont mesélni tudok róla, és ez kötelességem is, ha már ilyen betűvetőnek szegődtem a holocén korban.
Hogy egy emberi lény nem passzol a környezetéhez agyilag, azt a szavaiból és a cselekedeteiből tudjuk lemérni. Orbán Viktor is azt hangsúlyozza minduntalan, hogy ezeket figyeljük, illetve, hogy az egyiket ne, azt ne, amit mond, csak azt, amit tesz, mint az közismert a szenvedő magyarok köreiben. Ennek ellenére be nem áll a szája, s bár ezt jól megfontolt politikai érdekből teszi, mégsem mindegy kórtanilag, hogy miket delirál össze. Ha orvos volnék, ami nem vagyok, föl tudnám állítani belőle a diagnózist.
Igaz, egyszerű paraszti ésszel is, ami van nekem, megállapíthatom a sarki ivó stílusában de mégis karakánul és hibátlanul, hogy hülye ez, vazze. Mert az. Túllépve most a kényszeres testi tüneteken, gondoljunk csak a dakota korszakára, amikor mindent a lovon fordítva ülve látott, és kommunistázott veszettül. Ezek is kényszerek voltak, mint a mai keresztényezés, ez az út, ahogyan borul rá a sötétség. Mert, míg fénykorában még azért volt értelme annak, amit beszélt, sok esetben most már az sincs.
“Most itt állunk, azon a helyszínen, ahonnan szétsugárzott, szerteáradt a mágikus energia, amely felvillanyozta és nagyszerű nemzetté formálta a magyarokat. Ha van szakrális lépcső a magyar történelemben, ez minden bizonnyal az. Miképpen az is bizonyos, hogyha van szakrális momentuma, főnix pillanata a magyar lélek újjászületésének, az a pillanat 1848. március 15-e. Ez a magyar élet, ez a magyar történelem páros vezércsillaga. Vérvonal, cél, értelem és mérce. Zsinórmérték.”
Ezt Orbán Viktor mondta, ő maga, a saját szájával, mint ünnepi beszéd. Tessenek elgondolkozni rajta, és levonni a következtetést, hülye ez vagy nem. Nem sértően, hanem orvosi értelemben, hogy a szavak, mondatok, amiket megformál, azok mit takarnak, így egymás mellé rakva mit jelentenek. Érteni vélem a célját, a mondandóját, hogy mit akart mondani a költő, csak nem sikerült adekvátan kifejezni a fejében gomolygó ködöket. Mint a szomszéd Józsi, amikor tök részeg, ettől elveszíti a valóságot, és ismeretlen vidékeken jár az agya.
Az orbáni dumáról többet nem is érdemes, mindenkinek megvan a maga kis színese, ugorgyunk hát a teteleire.
A hit nyertesei
- Részletek
- Készült: 2018. november 17. szombat, 23:10
- Találatok: 1671
A hit állítólag csodákra képes. Hegyeket mozdít meg és hasonlókat csinál. Rá kellett jönnöm, hogy ez teljesen igaz, élő példának itt van mindjárt Orbán Gáspár, jelen állás szerint Jézus menyasszonya. A fiatalember nyelveken szól és imával gyógyít. Ez nem annyira szokatlan, mint hinnénk, hiszen Harry Potter is tudott párszaszóul, az imával gyógyításnak pedig kimondottan nagy hagyománya van nálunk a Balog Zoltántól Kásler Miklósig ívelő csodatévők sorában. Egyszóval lényegében kormányprogramról beszélhetünk, melynek legfontosabb eleme a hit.
Más nem is kell ahhoz, hogy csodák történjenek. Mert történnek dögivel. Gondoljunk csak bele!
Egy iskolázatlan, nem túl okos gázszerelő negyven éves koráig lényegében annyit tud kihozni a vállalkozásából, amiből szűkösen el tudja tartani a családját, majd homlokon találja a megvilágosodás és jobbnál jobb üzletek sorát köti olyan tempóban, hogy még ő maga sem tudja, aznap milyen pályázaton nyert milliárdokat, másnap milyen tévécsatornát fog vásárolni. Néhány röpke év alatt a falusi mesterből multimilliárdossá válik. Mindez kizárólag a hit erejével!
Egy öregedő parókakészítő hazatántorog Amerikából, miután ott erősen legatyásodott az adócsalás miatt kivetett súlyos bírságoknak köszönhetően. Tök önzetlenül hazajön, hogy itt megmentse a magyar filmgyártást és a szerencsejáték piacot és lám, lőn csoda. Megmenti. Azt is megtudjuk időben, hogy azért kell neki adni a kaszinókat, mert majd jó sok adót fog utánuk fizetni és a jóságos kormány ebből fogja megszüntetni a gyermekéhezést. Igaz ugyan, hogy az adóbevétel az addigi töredékére esett vissza – nagyobb forgalom mellett, ami szintén valóságos csoda -, de még így is marad bőven nyereség, amit azon nyomban ki is visz az országból a mi jótevőnk. De hogy ne maradjunk árván, a gyönyörű és majdnem ifjú felesége időnként megnyugtatja a populációt, hogy nem nyomorog a család. Mármint az ő családjuk. Ehhez sem kell semmi más, mint hit.
Aztán itt van a hit következő nyertese, egy komplett dinasztia. Az apuka, aki egyszerű alkalmazottból bányatulajdonossá, majd néhány év alatt vállalkozásbirodalmat irányító multifunkciós zsenivé okosodik. Az okos apuka okos fiacskája, aki egészen misztikus csodára képes. Mivel soha életében nem dolgozott a versenyszektorban, hanem mindig közpénzből tengődött, jól követhető a bevétele. Aminek a sokszorosát költötte évről évre. Például 2006. december 30-án 5035 négyzetméter belterületi ingatlant vásárolt Felcsúton. Az sajnos nem látható a vagyonnyilatkozatában, hogy szeretve tisztelt felesége hány hektár boldog tulajdonosa és főleg miből, mert amennyire tudom, őnagysága óraadóként tanított valamelyik egyetemen egy ideig, de nem hinném, hogy azzal vagyonokra lehet szert tenni. Más kereső tevékenységéről nem tudni. A családfenntartó tehát a családfő, aki földeket vásárol, öt gyereket és egy feleséget tart el (Nárcisz kutyáról nem beszélve), 2011-ben a egymillió forint megtakarítással rendelkezik a házaspár, valamint 11 390 612 Ft. tartozásuk van a bank felé. Ez a helyzet 2011-ben. 2017-ben a felcsúti belterületi ingatlanok nem szerepelnek a bevallásban (elvitte a cica), az adósság a bank felé 4 184 703 Ft. A bankban 945 000 Ft. megtakarítás van és sikerült vásárolni egy felcsúti lakóházat szép nagy udvarral.
Összesítsünk tehát, hogy a csoda átláthatóbb legyen és a hit erőre kaphasson. Ez a tehetséges ember hét év leforgása alatt vásárolt egy lakóházat, visszafizetett 7 205 909 Ft. hitelt, eltartott összesen hat embert, taníttatott öt gyereket, az egyiket egyenesen Svájcban, ahol a tandíj magasabb, mint ennek a nagyszerű embernek az éves fizetése, majd lagzit rendezett a gyerekének. Közben a fizetése átlagban (juttatásokkal együtt, nettóban) nem nagyon haladta meg az egymillió forintot. És még így is futja minden évben egy kis nyaralásra.
Na, ez is hit kérdése, mert aki nem hívő, az ezt nem értheti. Ahogy azt sem, hogy a puritán miniszterelnök Svájcban kupálódott lánya, aki nem éppen a kirobbanó intellektusáról közismert, hogyan veszi át szép lassan a magas jövedelmezőségű ágazatokat és miből telik neki milliós ridikülre, tizenmilliós órára. A hívők persze tudják, hogy ő és férje a saját lábukon állnak. Az a férj, aki a családba kerülés előtt az összes vállalkozásából nem szerzett annyi jövedelmet, amennyiből önmagát el tudta volna tartani és a családi vállalkozás sem hasított különösebben, hiszen árulták a tanyát, mert ráfizetéses volt. Ehhez képest néhány év alatt a férj milliárdos lett, kastélyokat vásárolgat szabadidejében és karitatív tevékenységet is folytat, amennyiben felvásárolja a bajba került vállalkozók tulajdoni elemeit.
Drága nekünk nagyurunk egészsége
- Részletek
- Készült: 2018. november 16. péntek, 19:27
- Találatok: 2464
Vannak dolgok, melyeket nem nagyon vagyok képes megérteni, úgy látszik ez a hardware, amit itt a fejemben hordok, ezekhez kevés, de az is lehet, hogy a software elavult, legyen bár az agyam bármennyire soft. Pedig hányszor ütögettem meg a kobakom büszkén, mondván, hogy van itt egy arzenál, vénségemre kiderült, hogy nem csak a deriválás és a női gondolkodás marad örök rejtély számomra.
Jó, tudom, igaza van Mária kérem, nincs női és férfi gondolkodásmód, gender-szak sincs, csak nyugodjon meg kérem és vakargassa tovább bátran a tökeit!
Szóval kiderült, hogy a tömegek lélektana is megfejthetetlen számomra, de persze nem adom fel, és ehhez Lánglelkű Vezérünk ad számomra fogódzót.
Persze először meg kell fogalmazni a problémát, mit is nem értek?
Hát van egynéhány dolog.
Itt van például elsőként mindjárt Miniszterelnök Urunk személye.
Nagyurunk - mint ezt már szakemberek is megállapították - komoly mentális kihívásokkal küzd.
Nem sültbolond ő, sőt, meglehetősen okos is, amikor a sok ostobát ráveszi arra, hogy fonják meg a nemzet számára azt a kötelet, melyen aztán maguk is lengedezni fognak, és kössenek erre a kötélre kisebb hurkokat, hogy legyen helye unokáik buksi kis fejének is.
Igaz, a kötél háromfonatú, piros, fehér és zöld pászmákból áll, de ez csak addig érdekes, míg rajta nem lengedezik a delikvens, utána ennek jelentősége azért már némileg csökken.
A Nemzet Esze vélhetőleg antiszociális személyiségzavarban szenved, ami egy pszichiátriai betegség, vélhetőleg genetikai háttérrel, a betegségek nemzetközi osztályozása is ismeri, F6020 a BNO kódja.
Nem lehet rá alkalmazni azt, amit Shakespeare III. Richárdnál kegyetlensége kiváltó okának vélt: "Úgy döntöttem, hogy gazember leszek!" - ez nem elhatározás kérdése, hanem a betegség tünete.
Erre az emberre egy házinyulat se szabadna rábízni, mégis büszkén masírozva vezeti a nemzetet a megsemmisülés felé.
Ez idáig rendben is lenne, a nemzet boldogan röhigcsél azon, hogy a grazi klinikán ő az Egyeske, csak az a baj, hogy ez a dolog nem ilyen nevetséges.
Amit nem értek az az, hogy ameddig egy autóbusz vezetőjének egészségi állapotát rendszeresen vizsgálni kell, addig annak az állapota, aki mögött képletesen szólva tízmillióan ülünk, közömbös a népnek, közömbös a pártoknak, egyházaknak, majdnem mindenkinek.
Már régen népszavazást kellett volna kezdeményezni azért, hogy az ország vezetői - képviselővel bezárólag - kinevezésük vagy megválasztásuk előtt essenek át orvosi vizsgálatokon, és csak a testileg-lelkileg arra képes és alkalmas emberek vezethessék az országot.
Azt sem értem, hogy az ország miniszterelnöke hogyan kerülheti ki a nemzetbiztonsági átvilágítást, már persze, ha nem kezeljük Nagyurunkat XIV. Lajossal egy kategóriában: L'etat c'est moi - az állam én vagyok.
Ehhez képest még saját hívei szerint is lop, mint a kamionos szarka, csal és hazudozik, krimibe illő külföldi kapcsolatai vannak, és főállásban foglalkozik pénzmosással.
Krőzusi vagyona van strómanok nevén, tisztázatlan halálesetek kötődnek hatalmához, egyszemélyi diktatúrát épített ki, és ezen az sem változtat, hogy a demokrácia formai követelményeinek eleget tesz.
Ha sz@rból formázunk tortát, lehet, hogy barna lesz, de élvezeti értéke kissé azért lemarad a csokitortától.
Mégsem háborog szorgos népünk, csendesen szemléli, hogy Vezérük kilopja a szemüket is, csak kapjanak egy Erzsébet-utalványt...
Az is vicces, hogy az ellen se háborog senki, hogy ki akarja vezetni az országot az Unióból, jóllehet még saját hívei se szeretnék ezt.
Ez hozzávetőleg a nemzethalállal lenne egyenlő.
Az se fáj senkinek, hogy a nemzet morális állapota rettenetes, az emberek már félnek - nem csak beszélni, de olvasni, kommentelni is, és azt hiszik, ezzel el tudnak tűnni a hiéna-falka szeme elől. 
Soros üldözi Gruevszkit – azé’
- Részletek
- Készült: 2018. november 15. csütörtök, 20:26
- Találatok: 1530
Egyszerű ez, mint a faék, és, mint Hidvéghi Balázs, aki Pártunk kommunikációs igazgatója volna. De volt ő már magyar diaszpóráért felelős stratégiai igazgatóhelyettes is, valamint erdőben a vadnyom. Időnkét megnyilvánul igazgató elvtárs, olyankor kifolyik a száján Orbán Viktor maga, trottyos gatyástól és stadionostól együtt.
Tegnap is volt ilyen szeánsz az önsorsrontó brüsszeli elitről, színészetet tanuló (sic!) migráncsokról és közbevetőleg a kies hazánkban héderező tolvajról, Nikola Gruevszki volt Macedón miniszterelnökről. És egészen érdekes dolgok derültek ki az éppen aktuális címlapsztoriról.
Ezek arra engednek következtetni, igazgató elvtárs elkezdett megágyazni annak a gyalázatnak, hogy az égre-földre keresett tolvajt befogadjuk, menedéket és kacsalábon forgó otthont nyújtsunk neki, ha már annyit szenvedett inaltában. Erre abból juthatunk, hogy igazgató elvtárs a lopás tényállását nagyvonalúan feledve a következőket adta elő:
“Magyarországon egy olyan politikus kért menedéket, akit egy baloldali kormány – amely mögött Soros György befolyása nyilvánvalóan kimutatható – e pillanatban üldöz és fenyeget. Vannak olyan, szintén szocialisták vezette országok az Európai Unióban, például Málta, ahol újságírókat gyilkolnak meg. Más országokban csak fenyegetőznek és politikai riválisokat üldöznek.”
Csak a hülye nem látja, hogy ebben kőkeményen benne van a politikai menedékjog lebegtetése, mert, mint a logika azt megmutatja nekünk, a volt miniszterelnököt nem azért akarják rács mögé dugni, mert lopott, hanem, mert Soros. Nos, ez a duma megint csak a szavazótábornak szól, a külvilágnak elég soványka, viszont, ha megtörténik a befogadás aktusa, akkor végleg lemegyünk a térképről.
Mert, amíg a tenyeres-talpas Fidesz-szavazónak fingja sincs arról, hogy ez a Gruevszki egyáltalán a világon van, Orbán elvtárs viszont most cezúrához érkezett, sőt Rubikonhoz, amit, ha átlép, már nincsen visszaút. Most dől el, hogy van-e önálló akarata, vagy azt végleg a Kremlben hagyta, vagy valami félre eső dácsában a félig rágott pirog melett.
Ha ugyanis menedéket ad ennek a tolvajnak, akkor azt bizonyítja, fontosabb neki a Balkán fellazítása és Európától való távoltartása, mint annak az országnak az érdeke, amelyért beosztásánál fogva felelős. Látja majd ezt az Unió is és a Néppárt is, aztán a pár szavazatért cserébe elfordítják a fejüket, mert ez egy ilyen játszma. Tényleg a vesztébe rohan az egész nyüves világ.
Hogy aztán ez a Gruevszki hogyan jutott át a határon, anyókának öltözve, vagy atlétaként átmászva a kerítésen, megcsúfolva dicső hadseregünket és egyenesen Rezsibambát és a belügyért, az is tök mindegy. Szerintem különgéppel jött. Ez a nem is kormánygép azt, és oda visz, ahová csak akar, és ahová nem szégyellik. Aranyat Svájcba, tolvajt Budapestre, teljesen mindegy.
Meg sem tudhatjuk soha, ennek Demeter elvtársnő a megmondhatója, akit épp készül kerékbe törni a rezsim. Visszatérve azért még erre a Gruevszkire, hogy ebből is sorosozás lett, azt mutatja, hogy más mondanivalójuk már tényleg nincsen. Lassan úgy néz ki ez az egész, mint egy Bosch festmény, vagy egy utolsó, tébolyult tangó, mielőtt összedől a világ.
Gyakorta vannak nekem rossz érzéseim, ezek azonban mostanában kezdenek összesűrűsödni. Nem azért, mert most épp szarabb volna, mint tegnap, hanem töményebb. Olyan monolit bazaltot kezd képezni a gyalázat, amely a jelek szerint csak földtörténeti ritmusban bomlik el, vagy, mint a sugárzó rádium. Tehát emberi léptékkel sohasem, viszont addig százszor bele lehet halni.