Hírek

Tamás Ervin: Lélekláda

orban_nyugdkAzt kapjuk, amit megérdemlünk. Olyan az ország is, amilyennek építjük. Olyan a vezérünk, a pártjaink, a mező, amelyet parlagfű ver fel, a repülőtéri tranzitváró, amelynek foteljein hosszan fölhasadt a szövet. A magyar társadalom is olyan médiát kap, amilyet megérdemel. Sorolhatók az ebből a determináltnak tűnő keretből kilógó, száműzött vagy csak csendben magukba forduló egyének, akik bizonyos számú csörte után lógó orral látják be, hogy környezetüknek esze ágában sincs megváltani, átformálni a hazát.

Azaz korholni, birkázni lehet a népet, ahogy azt tették évszázadok óta legnagyobb költőink, íróink, az eredmény mindössze néhány kiugró történelmi esemény, amelynek hullámai elülnek, nyomait elmossa az idő, hatása pedig végül pusztán annyi, hogy emlékét minden rezsim kedvére gyúrja-gyömöszöli. Legutóbb Vajda Mihály filozófus kapott hideget-meleget, mivel kifejtette véleményét az úgynevezett jobbágymentalitásról, amely szerinte az egész keleti blokkot jellemzi, a volt NDK-t is beleértve. Mindezt nem csupán az évtizedes elnyomás, a kommunista uralom mélyítette el, meghatározta a régebbi múlt is. A németek esetében például az „Elbán túli vidék” a junkerek által uralt jobbágyok világa, ahol a demokratikus magatartásformáknak nem volt keresnivalójuk. Ezen a fertályon elvétve találni parasztpolgárt, ahol ez a típus szórványosan kialakulhatott, ott másolására, elterjesztésére nem volt mód. A démosz kenyeret, rendet akart, nem liberális demokráciát. Néhol ideig-óráig a városi polgárság meg tudott erősödni, miliőt, kultúrát teremteni, de tartósan képtelenek voltak a felvilágosodás, a modernizálás szolgálatába állni, mert megosztotta őket származásuk, neveltetésük, és nemigen tudtak mit kezdeni az iparosodás révén beözönlő vidéki tömegekkel.
 
Rossz szembesülni az efféle eszmefuttatásokkal, történelmi meghatározottsággal, mert egyrészt lábhoz téteti a fegyvert, másrészt minden felelősséget leolvaszt azokról, akik azért mégiscsak tehettek volna, tehetnének valamit az alattvalók szellemi-anyagi fölemeléséért, az „örökölt” habitus megváltoztatásáért.
 
Manapság azonban inkább annak szól a dicshimnusz, aki a legjobban ráérzett a néplélekre, a politika non plus ultrája, ha valaki, ahelyett hogy átformálni, meghaladni próbálná a meghajlott, begyepesedett tulajdonságokat, akkurátusan egybeköti őket, s minden eszközt hadrendbe állítva a maga javára fordítja.
 
Kádár János az aktív közéletet a lojális tagságnak és a szimpatizánsoknak tartotta fenn, s nem zavarta, hogy a tömegek úri passziónak tartották a politikát. Ez a rezsim legszívesebben csak a feltétel nélküli rajongókat, a kiválasztottakat avatná be a műhelytitkokba. Naponta tapasztalható, hogy mennyire idegesíti hivatalait a mások, az „idegenek” kíváncsisága, akadékoskodása, tárgyalóasztalhoz pedig a legritkább esetben ül le velük. Egyik tanult emberük okfejtése abszurd, de őszinte: hogyan mer beleszólni politikai döntésekbe az a civil, akit erre nem választott meg senki? És ez a torz érv, ahogy a többi tett, gondolat ömlik tovább, egészen a legkisebb falu legkisebb intézményéig, ahol az úrhatnámság és a kiszolgáltatottság összes elporladtnak hitt jegye visszaköszön. Honfitársaink zöme máig nem tanulta meg, mi a különbség a helyét keresni és a helyezkedni szó között, hogy saját felelősségét ne küldje mindig más irányítószámra, ne mindig mást okoljon kudarcáért.
 
Orbán Viktor tulajdonképpen azt ismerte fel, hogy a helyezkedők országát nem megváltoztatni kell, hanem építeni rá.
 
Kora gyerekkortól elültetni, kifejleszteni az alkalmazkodás tudományát a legkülönbözőbb szinteken, tudással és képességekkel, de voltaképpen ugyanazt, az információt, a feladatot, a döntést felülről váró, az előrejutást, boldogulást az aktuális hatalomtól váró sereget létrehozni, amely hinni és gyűlölni egyformán szeret. Észre sem vesszük már, hogy a sok nemzetféltőnek az anyanyelvvel van a legtöbb gondja. 168ora_logo

Bővebben ...

A magyar nemzet vesztésre áll a világban

ai-vr-3-8109A történelem menetét, nemzetek és birodalmak felemelkedését és eltűnését hosszabb távon egyetlen tényező dönti el: a technológiai fejlettségük. Az ezt lehetővé tevő közösségi tanulás, mozgósítóerő és forráshatékonyság pedig meghatározza, hogy kié lesz a domináns technológia: szinte kivétel nélkül az aktuálisan hatékonyabb politikai alakulatoké.

 
Ez történt a kőkortól a vaskorba való átmenet különböző fázisaiban, a kapitalizáció és a tőkekoncentráció, és ezzel összefüggésben az ipari forradalmak idején, ez történt az atombomba ledobásához vezető fejlesztési folyamatban és ez történik most, amikor a digitális technológia és a mesterséges intelligencia révén egyes - többnyire eleve tőkeerős - országok növelni fogják az előnyüket a szegényebb, gyengébb országokkal szemben. Például Magyarországgal szemben.
 
A magyar nemzet jövőjét nem az etnikai homogenitása fogja eldönteni, hanem a technológiai fejlettsége, a globális technológiai változásokhoz való szuverén hozzájárulása és a közösségi ereje. A kormányzati propaganda azzal áltatja a hozzá nem értő embereket (a szavazók többségét), hogy a magyar nemzet erős (ami sajátos összekeverése a magyar kormányzat magyar nemzettel szembeni és a nemzet objektív erejének). Valójában a magyar nemzet egyre gyengébb, mert úgy döntött a Fidesz-kormány uralomban tartásával, hogy az eleve hiányos közösségi kompetenciáit, piacát, tőkéjét és tudását visszafejleszti. Ahelyett, hogy szembenézne a hiányosságaival, tragikus módon fátyolba vonja azokat maga előtt és hagyja a képességeit tovább sorvadni.
 
Ahelyett, hogy erősödne a nemzet szuverenitása, mert a versenyképessége révén a világ technológiai, tőke- és szociális kompetenciaközösségének élvonalában van, folyamatosan gyengül: nemcsak a saját kormányával szemben, de ami még fontosabb, a világ valós trendjeivel szemben is. A versenyképességet nem lehet kiiktatni, megkerülni, elszabotálni, elhazudni. Ezek egyikét sem lehet vele. Vannak objektív mércéi jórészt már a makroadatokat messze megelőzően és náluk sokkal árulkodóbban: pl. a start-up tőke mennyisége, a tanárbérek, a globális felsőoktatási ranglisták, a kutatás-fejlesztés és az innováció hozzáadott értéke a nemzetgazdaságban, a nemzeti vállalatok kapitalizációja és tőkeexportja, a digitalizációra költött pénz a szolgáltatási szektorban stb. Pontosan lehet látni azokat a világfolyamatokat, amelyek számítanak a XXI. században, és ahol Magyarország -- elenyésző mértékig -- csak a nyugati integráció révén van jelen, a maga jogán és erejéből ellenben jószerivel nem jegyzik, nincs. Nálunk szervezett tolvajlás van, ennek üzemszerű elhazudása van és Tállai András van, amint tehénszaros utakat ad át papi áldással. Nálunk az új harmincashetvenes évek van, a soros válság kitörését megelőző évtized van.
 
Ha a magyar nép -- amely önmagában apró (próbáljuk elgondolni, a teljes hazai lakosságnál már 50-60 darab nagyobb lélekszámú város, ún. megacity van a világban) -- rövidesen csak vevője lehet a fejlett technológiának, és ha a vevők körében is kis lélekszámú és gyenge, akkor óhatatlanul kiszolgáltatottá válik a világot irányító folyamatoknak, tehát a szuverenitása legföljebb a politikai propagandában érvényesülhet -- de itt is már csak egy darabig. Orbán azt hiszi, hogy az országot a kétségbeesés szülte orosz geopolitikai célokhoz láncolva bármit is tud változtatni a vert helyzetünkön. Téved. De ami még rosszabb: lehet, hogy ezen a vert helyzeten egyáltalán nem akar már változtatni, mindössze egyet akar: a maga javát.
 
Etnikai homogenitással házalni egyébként súlyos történelmi ismerethiányokat elárulva, a honfoglalás korát idealizálni a negyedik ipari forradalom, a platformok összekapcsolásának, a genetika és az IT összeolvadása és a kiborgok korának nyitányán -- eleve, azt hinni, hogy egy nemzet bármilyen módon boldogulhat egyedül, nota bene ellenségek és opponáló folyamatok gyűrűjében -- oly mértékű (dimenzionális) tévedés,

Bővebben ...

Végre nyilvános a Fidesz választási programajánlata a szavazóknak!

ovi_rabloLehet, hogy rossz ómen lesz, de a Fidesz nyilvánossá tette választási programját. Végre agyra vették  a sok kritikát, ami érte a pártot, Orbán magába szállt és valaki a laptopján összeütött egy virtigli választási programot.

 
Ámulj és bámulj!
 
  • NEM Tiborcz István csalt tízmilliárdokat!
  • NEM stróman az anyám!
  • NEM stróman Mészáros!
  • NEM lopunk!
  • DE Soros veszélyes!
  • DE betelepít!
  • DE Gyurcsány!
  • DE emútnyócév’!
  • NEM, DE, DE, NEM, DE!
  • SOROS SOROS SOROS SOROS! GYURCSÁNY GYURCSÁNY GYURCSÁNY!
 
Ez az összes mondanivaló, program, üzenet, jövőkép…, és sehol egy ápoló, sehol a térdüket röhögve csapkodó kandikamerások, sehol aggódó orvosok, hatalmas adag nyugtatóval.
 
Azért itt valami végérvényesen elpattant, elgurult. Itt valami bődült nagy baj van!
 
(Varga Zoltán)
kurir.hu
 

 
 

Bővebben ...

Cserpes Tamás: Lop-e Orbán?

Ovi_kulugyMármint ez a Viktor nevezetű pernahajder, aki foglakozására nézve jelenleg miniszterelnök. Itt van számunkra ez az illetlen, provokatív, kellőképpen tiszteletlen, mélységesen felháborító, de teljesen őszinte kérdés.

 
Izgalmas kérdés, fontos kérdés, és úgy néz ki, az aktualitását sem nagyon hajlandó elveszíteni. Ott lebeg a levegőben, a tömegközlekedési eszközökön, a magánbeszélgetéseken, egyre több helyen. Motoszkál, izeg-mozog, nyugtalankodik, próbálja valahogy felhívni magára a figyelmet. Sokan kezdtek el morgolódni, hogy ez azért egy kicsit már sok, meg aztán valahogy vissza kéne venni ebből az ész nélküli harácsolásból, mivel a végén valami baj lesz belőle. Olyan rémült futkározás, meg aztán, izé, hogy… szóval a megszokott zavaros mentegetőzés:
 
„Én kérem szépen kizárólag parancsra loptam! Mások élvezték ennek minden gyümölcsét! Merő figyelmetlenségből megint egy elnyomó rendszer áldozata lettem, aztán zavaromban kiszolgáltam. Immár másodszor. Vagy harmadszor? Mindegy. Kérem, sürgősen kártalanítsanak.”
 
Szomorú történet, de ismerős. Hányan kényszerültek időben kilépni a az MSZMP-ből, amikor praktikusan csalódtak benne?
 
Persze van néhány alattomos Soros-terv, ami nem egészen úgy van, ahogy van, de lehet róla beszélni, őszintén felháborodni, fegyvert ragadni, legfőképpen büszkén szavazni. A koszovói diverzánsokat is időben meg kell állítani, mielőtt elérnék a berlini Alexander Platzot, amely éppen Budapest határában található, onnan alig 500 kilométerre.
 
Van tehát gondunk elegendő, ha meg nincs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda (Honi Légvédelem) legyártja ezeket szépen, majd ki is postázza levélben azt, hogy éppen miféle baj, ármány fenyegeti magyarságunkat, legfőképpen őszinte keresztény hitünket. Manapság egyre keresztényebbek leszünk. Fogy is a szenteltvíz hektoliterszámra. Nekem olyan rengeteg a bűnöm, hogy napi fogyasztásom nagyjábó 30-40 liter körül jár, de nem hiszem, hogy hatna is valamit. Megrögzött gonosztevőként nem sok esélyem van a bűnbocsánatra, de hagyjuk az intim problémákat. Legfeljebb veszek hitelesített búcsúscédulákat, mihelyt a Nemzeti Dohányboltokban elkezdik forgalmazni az ilyesmiket. Porcelánból készült, csúcskategóriás Szűz Máriám már van, tehát nincs még teljesen veszve a lelkem, csak le kéne fizetni. Az exkommunista Gajdics pajtás is megtért, majd elkezdte piszkosul utálni régi önmagát és bohókás ifjonti éveit. Akadnak ilyen furcsa lélekvándorok minden családban. Muszáj valahogy elviselni, a hátuk mögött pedig jól kiröhögni őket.
 
Hagyományos módon Orbán nem lop. Se rúd szalámit, se marhát, se elektromos masinákat, se ezüst étkészletet. Jogi értelemben sem útonálló, zsebmetsző, sikkasztó, mivel szorgos jogászai alaposan megtisztítják előtte terepet, így aztán mire arra kerül a sor, az egész sógor-komaság szilárdan áll a lábán. Polt Péter, valamint egy egész államapparátus dolgozik azon, nehogy a miniszterelnök véletlenül aknára lépjen, aztán elszálljon a fenébe.
 
Neki, mármint a drága papának, és még annál is kedvesebb vezérnek papíron nagyjából semmije sincsen. Nála talán még Kádár elvtárs is nagyobb fényűzést évezett a sötét elnyomás évtizedei alatt, bár ő nem gyűjtött futball stadionokat, valamint drága sportcsarnokokat.
 
Itt mifelénk, az Európai Unió gazdasági, szellemi központjában erkölcsi értelemben folyik a monumentális disznólkodás, mutyizás, garázdálkodás, meg minden más, ami ezekkel a tevékenységekkel jár. Következmények? Jó nagy választási győzelem, aztán „Hajrá Fidesz!”, meg „Folytatjuk, idióta balekok!”. Ebben az üzenetben legalább nagyjából őszinték. A balekok pedig örvendeznek, valamint nemzeti önrendelkeznek, azaz szó nélkül kifizetik a számlát. huppa

Bővebben ...

“Polt börtönbe fog kerülni” – így reagáltak az ellenzéki pártok az Orbán vejéről szóló OLAF-jelentésre

tiborczA 24.hu tárta fel az európai uniós korrupcióellenes hivatal az OLAF jelentésének azon részleteit, amelyekből kiderült, Orbán veje szervezetten csalta el a városi világításra telepítendő ledlámpák körüli tendereket.

 
A feltárt tényekre, és arra, hogy az OLAF az ügy miatt összesen 13 milliárd forintos büntetést kíván kiszabni Magyarországra a többi ellenzéki párt is reagált.
 
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP képviselője “politikai atombombának, atomcsapásnak” tartja a kormánypártokra nézve rendkívül kínos jelentést a választások előtt. Emlékeztetett:
A 24.hu által megszerzett jelentés szerint az a mód, ahogy a [Tiborcz István által] irányított Elios Innovatív Zrt. bonyolította a pályázatokat, szinte minden eresztékében szabálytalan, megkárosította az önkormányzatokat, Magyarországot, az EU-s adófizetőket…, működésében pedig megfelel a szervezett bűnözés kritériumainak.
Az ominózus kijelentésre reagálva Jávor is megismétli, már az OLAF is megállapította, hogy
“a magyar miniszterelnök családja bűnszervezetként működik. “

DK: Polt Péternek börtönbe kell mennie

Varju László, a Demokratikus Koalíció alelnöke elmondta, szerinte
Először a Demokratikus Koalíció tette szóvá, hogy mit művel Orbán veje a világítási biznisszel.  A DK európai parlamenti képviselői hívták fel az OLAF figyelmét az ügyre, ezt követően indult meg az az uniós vizsgálat.”
Varju ehhez most hozzátette, a nyilvánosságra került, monstre visszaélések miatt Polt Péter legfőbb ügyésznek egy kormányváltás után mindenképpen távoznia kell,
“de ha megpróbálja elsikálni Orbán vejének csalási botrányát, ő maga is börtönbe fog kerülni.”

Jobbik: “Orbánnak le kell mondania”

Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő szerint a miniszterelnök vejének ügye olyan súlyos korrupciós botrányba keverte Magyarországot, hogy annak csak egyetlen következménye lehet, az, hogy Orbán Viktor kormányfő lemondana, mert véleménye szerint “normális országokban” egy ilyen, családi szálakkal terhelt ügynek azonnali következménye van.
 
Szilágyi hozzátette, hogy amennyiben a lemondás nem történik meg, úgy a magyar választóknak kell ebben az ügyben szavazataikkal eldönteniük, ki vezesse Magyarországot: “Orbán Viktor mint egy korrupt gazember, vagy Vona Gábor, a tisztakezű politikus, aki rendet fog tenni az országban”. A jobbikos képviselő az Orbán-família érintett tagjain kívül felelősként nevezte meg az ügyben eljáró krományzati tisztviselőket és önkormányzati képviselőket is.

Bővebben ...

Ghána, Uganda és Ukrajna alatt - Magyarország csúnya bizonyítványt kapott

orban_viktorAz egész világon romlottak a költségvetési átláthatósági folyamatok, ezen belül pedig Magyarország is rosszabb pontszámot kapott egy rendszeresen elvégzett nemzetközi felmérés friss kimutatása szerint. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország szerepelt a legrosszabbul a 2017-es adatok alapján.

Megszakadt a pozitív trend

Szomorú következtetésre jutott az országok költségvetési folyamatait az átláthatóság szempontjából elemző International Budget Partnership nemzetközi szervezet a legújabb, 2017-es felmérése alapján.
Megállapításuk szerint ugyanis több kormány is kevesebb információt tesz közzé arról, hogyan szedi be és költi el a közpénzt. Az Open Budget Survey 2017 eredményei szerint 115 ország közül 89 nem tesz közzé elégséges információt a költségvetésről.
Ennek következtében egy tíz éve tartó töretlenül javuló trend szakadt meg a tavalyi számok alapján (az első felmérés 2006-ban volt, így ez most a hatodik hullám). A költségvetési átláthatóság index globális átlaga a 2015-ös 45 pontról 43 pontra csökkent 2017-re. Az átláthatóság növekedésének visszájára fordulása különösen aggasztó annak fényében, hogy a vizsgált országok háromnegyede nem publikál elégséges információt a költségvetéséről (vagyis nem ér el legalább 61 pontot) - mutat rá az intézet.
 
Az OBS 2017 azt is feltárta, hogy a legtöbb országban nincsenek érdemi lehetőségek arra, hogy a nyilvánosság részt vegyen a költségvetési folyamatban - sem abban a tekintetben, hogy információkat nyújthasson a közpénzek beszedésével és elosztásával kapcsolatos döntésekhez, sem abban a tekintetben, hogy a kormányokat elszámoltathassa e döntések végrehajtásáért. A vizsgált 115 ország közül egyetlen egy sem kínált megfelelőnek tekinthető (61 pontot vagy annál magasabbat elérő) részvételi lehetőségeket. A világátlag mindössze 12 a 100-ból, és 111 ország ért el gyenge (41 pontnál alacsonyabb) eredményt.
 
Az átláthatóság és a részvétel értékelésén felül az OBS a formális felügyeleti intézmények, mint a számvevőszék és a törvényhozás szerepét is vizsgálta. A felmérés megállapította, hogy mindössze 32 ország (28 százalék) törvényhozásának felügyeleti gyakorlata megfelelő, 47 ország (41 százalék) korlátozott, 36 ország (31 százalék) pedig gyenge felügyeleti gyakorlatot folytat. Összehasonlításul, az OBS vizsgálata szerint a 115 országból 75-ben (65 százalék) biztosítottak az alapvető feltételek ahhoz, hogy a számvevőszék megfelelő szintű felügyeleti tevékenységet lásson el.

Bővebben ...

Inotai András: Nem lesz több esély 2018 után!

00559153Magyarország nem áll a saját lábán – nyilatkozta egyebek mellett a Népszavának Inotai András közgazdász. Szerinte 2018. április 8. az utolsó alkalom, hogy leválható legyen a Fidesz-hatalom.

- Elégedetten hátradőlhetünk azután, hogy Orbán Viktortól megtudhattuk, már nem csak a lánya és veje, de az ország iis a saját lábára állt, nincs szükségünk külső forrásokra?
 
- Ezekből az állításokból az országra nézve semmi nem igaz. Az Európai Uniótól 2014-20. között összesen 23 milliárd eurót kapunk a kohéziós alapból. Ebben nincs benne az évi nagyjából 1 milliárd eurós mezőgazdasági támogatások összege és egyéb kisebb céltámogatások.
 
- A kormányfő gyakran azzal is érvel, hogy csak azt kapjuk vissza, amit befizetünk. Van ebben igazság?
 
- Legföljebb annyi, hogy Magyarország megközelítőleg annyit fizet be a közös kasszába, amennyit az agrárium támogatására kap. Azt a 23 milliárdot tehát nettó értékben kell számolni.
 
- A miniszterelnök kommunikációja szerint ebben az évben az összes uniós forrást be kell söpörni. Ez mennyire pörgetheti fel a gazdaságot?
 
- Szerintem ez megmarad a szavak szintjén, mert technikailag is lehetetlen amiről a miniszterelnök beszél. Nem világos, mi a valójában fontos: hogy azt a támogatást, ami beérkezik hatékonyan használjuk-e fel, vagy az, hogy az utolsó euróig mindent lehívjunk. Az utóbbi esetben pedig, hogy mire költöttük a pénzt, ne kérdezze senki.
 
- A tapasztalatok szerint hogyan használtuk fel ezt az irdatlan összeget?
 
- Az uniós forrásokból sajnos nagyon kevés fenntartható növekedést elősegítő-megalapozó beruházás valósult meg. Helyette a legkülönbözőbb, sokszor a kormánykommunikációban olcsón eladható célokat szolgáló, de a versenyképességgel köszönő viszonyt sem ápoló programok jutnak jelentős összegekhez. Mivel pedig az uniós támogatások jelentős része a magyar költségvetésen keresztül jut el a nyertesekhez, akkor levonhatjuk azt a következtetést is, hogy a magyar költségvetés 3 százalék alatti hiánya addig tartható, amíg uniós pénzek érkeznek.
 
- Mi történhet, ha elapadnak ezek a források?

- Akár össze is omolhat a költségvetés, vagy olyan mértékű megszorításokat kell végrehajtani, hogy az felérne azzal, mintha mindkét saját lábunkat amputálnák, amiken állítólag állunk. Félretéve az egyáltalán nem vicces hasonlatot: a magyar gazdaság alapvetően függ az uniós forrásoktól. Egyébként még csak nem is ez az egyetlen úgynevezett külső forrás, amire szükségünk van. Az elmúlt néhány évben hasonló nagyságrendű, közel 4 milliárd euró transzfer érkezett a külföldön dolgozó magyaroktól. Azzal számolni kell, hogy az uniós pénzek nem jönnek örökké. Az elmúlt 10 évben, elsősorban az uniós forrásoknak köszönhetően olyan páratlan modernizációs lehetősége volt az országnak, amit sikerült nem csak elszalasztani, de tudatosan és felelőtlenül tönkre is tenni. Ez a lehetőség pedig soha nem fog visszatérni.
 
- Nincs ebben felelőssége a szocialista kormányoknak is, hiszen 2007. óta már teljes jogú tagként kapcsolódhattunk be a 7 éves uniós pénzügyi ciklusba?
 
- A támogatások nagy részét már 2010. után használta fel az ország. nepszava

Bővebben ...

"Senkinek nem tűnne fel, ha Magyarország kilépne az EU-ból"

eutuzHosszú, bíráló cikkben foglalkozik Magyarországgal a Guardian. Az elemzésben megszólaltatják Schmidt Máriát, a Terrorháza vezetőjét, aki szerint Németország túl fiatal ország, hogy bíráskodjon Magyarország felett. Miközben szakértők úgy látják, hogy hiába retteg a magyar kormány az európai multikulturalizmustól, a félelme alaptalan. Ahogyan feleslegesen támadják a Visegrádi országok azt a Németországot, amelytől gazdaságilag a leginkább függnek. Főként, hogy a v4-ek valójában csak lazán kötődnek egymáshoz.

 
"Van egy vita Európa jövőjéről: vagy megmarad nemzetállamok szövetségének, vagy egy birodalommá növi ki magát. Én nem hiszek a birodalmakban. Hol van most a Szovjetunió? Hol van a Harmadik Birodalom? Hol van az Ottomán császárság vagy a Brit birodalom? Mindeközben Magyarország még mindig itt van. Ez egy állam, amely 1100 éves" - idézi a Guardian Schmidt Máriát, a Terrorháza igazgatóját, valamint legújabban az I. világháborús megemlékezésért felelős biztost.
 
A lap a történész gondolataiból indítva bontja ki, hogy milyen a jelenlegi magyarországi, illetve közép- és kelet-európai helyzet, mi lehet az Európai Unió jövője a térségben. Ahogy a magyar kormány álláspontja szerint az Afganisztánból, Irakból és Szíriából útnak induló emberek nem menekültek, hiába tépte szét háború ezeket az országokat, úgy Schmidt is így látja ezt. Szerinte nincsenek menekültek, migránsok vannak, akik nem jelenthetnek megoldást a térség demográfiai problémáira.
 
Épp ezért is beszél arról, hogy nincs helye a multikulturalizmusnak Európában, amely szavai alapján egyet jelent a birodalmi, nagyhatalmi EU-s jövővel. Visszatérve az 1100 éves Magyarország példájához bírálta Berlint is a történész: "Németország összehasonlításképpen egy fiatal ország. Nem szeretem, ha olyan népek oktatnak ki, amelyek képtelenek voltak létrehozni egy nemzetet egészen 1871-ig" - mondta el élőben, de az újság kiemeli, hogy egy emailváltás Schmidt külön kitért rá, hogy ezt a megjegyzést csak viccnek szánta.
 

A fő ideológiai harc csak politikai üzenet

A Guardian elemzése szerint a fent ismertetett gondolatmenet, amely Schmidt Mária mellett Orbán Viktor miniszterelnökre is igaz, annak a bizonyítéka, hogy a magyar fél újabb szintre emelné az illiberális demokrácia brandet, melynek része a - lap véleménye alapján - a szabadságjogok visszaszorítása és a kereszténység védelmének hangoztatása a muszlim emberekkel szemben.
 
"Huszonhét évvel ezelőtt itt Közép-Európában abban hittünk, hogy Európa a jövőnk, ma már úgy érezzük, mi vagyunk Európa jövője" - idézik a cikkben Orbán Viktor egy korábbi kijelentését, amelyet még júliusban, a román kormány látogatásakor mondott. Ekkor festett le egy olyan jövőképet, hogy Magyarország formálhatná a kontinens jövőbeni arcát.
 
A lap szerint ennek már van is nyoma: a várakozások szerint az áprilisi választásokon ismét győzedelmeskedő Fidesz-KDNP-kormány politikai hadviselése ragadós: megjelentek követőik más országokban is. Példaként hozták Lengyelországot és Csehországot, ahol a bevándorlásellenes Milos Zeman megőrizte elnöki székét a januári szavazáson - igaz szoros eredmény született. De még Ausztriában is hasonló folyamatok zajlanak, megerősödött az idegenellenes Heinz-Christian Strache szélsőjobboldali Osztrák Szabadság Pártja (FPÖ), valamint hasonló gondolkodásmódú vezető Sebastian Kurz miniszterelnök is, a néppárt új csillaga.
 

Nincs olyan, hogy V4-ek

A történelem felől közelíti meg a jelenlegi helyzetet a Bécsi Egyetem történelem professzora, Philipp Ther is:

Bővebben ...

Hemzsegtek a szabálytalanságok Rogánék letelepedési kötvényprogramjában, büntetőügy lehet

roganbanki-4Több esetben is szabálytalan volt a letelepedési kötvényüzletben részt vevő vállalkozások engedélyezési eljárása, amely – azonkívül, hogy bűncselekmény gyanúját veti fel – komoly nemzetbiztonsági kockázatot is jelent Magyarország számára, derült ki a birtokunkba jutott dokumentumokból. Az Orbán-kormány közel 20 ezer külföldinek adott ezen a programon keresztül 2013 és 2017 között letelepedési és tartózkodási engedélyt, vagyis nem mindegy, hogy mi alapján választották ki azt a nyolc céget, amellyel a külföldi ügyfelek szerződtek, és amelyek lejegyezték a magyar állampapírokat.

Eleve furcsa volt, hogy a bevándorlás ellen harciasan küzdő kabinet nem egy, a kormányzat által könnyen ellenőrizhető állami hatóságra bízta a programban részt vevő vállalkozások ellenőrzését, hanem az Országgyűlés gazdasági bizottságára. A parlamenti testületek és az országgyűlési képviselők ugyanis jogi értelemben nem vonhatóak felelősségre döntéseik után. Egy képviselőt például nem lehet azért börtönbe csukni, mert igennel, vagy nemmel szavazott a parlamentben. A gazdasági bizottságot sem lehet beperelni, egyedül a közérdekű adatkérés megtagadása esetén lehet a bírósághoz fordulni.

Mi is a Fővárosi Törvényszék, majd a másodfokú bíróság jogerős döntését követően jutottunk hozzá a dokumentumokhoz.

Ezekből kiderült, hogy egy kivételével az összes cég esetében törvénysértő módon járhatott el a testület.

Pontosabban a bizottság nem is tudott a törvénysértésekről, mert feltételezhetően a testület fideszes elnökei, előbb Rogán Antal, majd miniszterré történő kinevezését követően utódja, Bánki Erik, önhatalmúlag dönthetett arról, hogy a cégek kérvényei közül, melyiket terjeszti a bizottsági ülés elé, és melyiket nem. Ez pedig kimerítheti a hivatali visszaélés bűncselekményét, hiszen szembe megy a kötvényprogramot szabályozó törvénnyel, amely kimondja, hogy a bizottságnak kell dönteni és nem az elnöknek.

Bár a testületben többségben vannak a fideszes képviselők, vannak ellenzéki tagok is. Ők semmit nem tudtak a háttérben zajló eseményekről, mivel a vállalkozásokkal a bizottság elnökei tartották a kapcsolatok. A dokumentumok szerint Rogán Antal és Bánki Erik válaszolt a megkeresésekre, és kért hiánypótlást, ha éppen arra volt szükség. Az átláthatóság nem volt prioritás a kötvényprogramban, hiszen a nyolc cég közül – egy kivételével – mindegyik adóparadicsomnak számító helyszínen volt bejegyezve.

A kötvényprogramban az a külföldi, aki 300 ezer euróval rendelkezett, letelepedési engedélyt kapott Magyarországon. A speciális állampapírt azonban nem a bevándorló jegyezte le személyesen, hanem a gazdasági bizottságtól engedélyt kapó közvetítő cég vásárolhatta csak meg. Egy vállalkozás csak egy országra kapott engedélyt, vagyis mindegyik cég monopolhelyzetben volt a nemzetközi vízumpiacon. Mivel a kötvényprogramot sehol sem hirdették meg az induláskor, feltételezhető, hogy csak olyan cégek jelentkeztek, amelyek valamilyen módon tudomást szereztek a lehetőségről. A jól értesültek az Országgyűlés gazdasági bizottságának honlapján található, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. emailcímen, vagy a parlament postai címére küldött kérvényekkel jelentkeztek a programra.

Minden kérvényről a bizottsági ülésen döntöttek a képviselők, vagyis a napirendi pontok között szerepelnie kellett a vállalkozások kérvényeinek. Ez azonban nem mindig volt így.

Bővebben ...