- Részletek
-
Készült: 2018. február 22. csütörtök, 00:29
-
Találatok: 1798
Jobban dívik a korrupció Magyarországon, mint egy évvel korábban – mutatja a Transparency International legújabb jelentése.
A Transparency International közzétette a friss korrupcióérzékelési listáját, az eredmény magyar szemszögből lesújtó. A legfőbb megállapítások:
- Magyarország az EU második legkorruptabb országa, és a saját korábbi helyzetünkhöz képest is rosszabbul állunk.
- A törvények megsértése mellett sokszor már a törvények átírásakor jelentkezik a korrupció, de még így sem mindig sikerül betartani a saját képre alkotott szabályokat.
- A közbeszerzések közel fele vagy hirdetmény nélküli, vagy egy induló van csak.
- A közbeszerzésekből a kormányközeli oligarchák mesésen gazdagodnak.
- A tao-támogatások jelentik az új hűbéri rendszer egyik igazodási pontját, több tízmilliárd forint közpénz folyt el a politikailag jól fekvő klubokhoz és sportágakhoz.
- Akik kidolgozták a letelepedési államkötvények rendszerét, azokat hűtlen kezelésért felelősségre lehetne vonni.
Magyarország 2017-ben 45 pontot ért el a Transparency International globális korrupcióérzékelési listáján, ez 3 pontos romlás az előző évi, 2016-os adathoz képest. Ez kilenc helyes zuhanást jelent, jelenleg a 66. a rangsorban, ezzel világviszonylatban még mindig a közepesen korrupt országok közé tartozik.
Míg az Európai Unió tagállamai közül 2016-ban még Bulgáriában, Görögországban és Olaszországban is rosszabb volt a helyzet a magyarnál – azaz a lehetséges 100 pontból kevesebbet szereztek, mint Magyarország –, addig a tavalyi adatok szerint már csak Bulgáriát sikerült megelőzni. A jelentés súlyosan fogalmaz: Magyarországon
"a korrupció immár nemcsak a szabályok ellenében valósul meg, hanem a szabályok átírásával is."
Globális összehasonlításban Magyarország korrupciós fertőzöttsége Szenegállal van azonos szinten, teljesítménye valamivel rosszabb, mint Malajziáé és Montenegróé, és valamivel jobb, mint Ománé, Jamaicáé vagy Fehéroroszországé.
Az élbolyban nincs nagy változás, a világ legkevésbé korrupt országa Új-Zéland, Európáé pedig Dánia, Finnország, Norvégia és Svájc.
A jelentés azt is kiemeli: a régiónkban az elmúlt hat évben Magyarország korrupció elleni teljesítményének a megítélése zuhant a legnagyobbat. Ez pedig azért is különösen nagy baj, mert az EU-ban erős az összefüggés az egy főre jutó GDP és a korrupciós kitettség között. Ami a magyar példát illeti: a Transparency International a Világbank felmérésével hasonlította össze a sajátját, és arra jutott: a jogálamiság eeróziója összefügg a beruházások csökkenésével.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. február 20. kedd, 23:18
-
Találatok: 1612
Kevesebb mint két hónap múlva parlamenti választások lesznek Magyarországon. Az eredményt előre lehet tudni: a Fidesz kapja majd a legtöbb szavazatot. De nagyon nem mindegy, hogy mennyivel és hogyan. Ezért minden rossz előjel ellenére is el kell menni szavazni – április 8-ának van tétje.
Ebben a cikkben amellett fogok érvelni, hogy akinek egy kicsit is számít, hogy merre megy az ország, annak részt kell vennie az előttünk álló országgyűlési választáson. Mert a leadott szavazatoknak – minden látszat ellenére – igenis lesz tétje. Nem a hagyományos formában és mértékben: a kormányváltásról nagy valószínűséggel nem dönthetünk – ez most nem adatik meg nekünk. Ehhez képest csak korlátozott sikereket és hatásokat remélhetünk egy jó választási kimeneteltől – viszont ezek sem elhanyagolható jelentőségűek, főleg a legutóbbi közvélemény-kutatások fényében.
Közpolitikai tétek
A Fidesz 2010 óta tartó rendszerépítése két ciklust követően végéhez közeledik – szinte nem maradt olyan intézmény, amely valódi veszélyt jelenthet az Orbán vezette “család” vagyonrablást szolgáló hatalmi bebetonozására.
A gépezet szépen lassan mindent elfoglalt vagy ledarált: a Parlament mára csak díszlet, a közmédia bezsebelve, “kemény” munkával mellé jött a hagyományos és digitális sajtó 80%-a is (vidéki körzetek esetében 100%). Ügyészség, Számvevőszék, Médiahatóság, állami apparátus, rendőrség, ombudsmanok, választási hatóságok mind fideszes ellenőrzés alatt.
Ezek együtt készséges díszletként szolgálják azt a mindenre kiterjedő gazdasági rablássorozatot, aminek révén egy szűk, pár ezres kör ellopja közös jövőnk erőforrásait. Mert minden más csak showelem és bűvésztrükk – ez a lényege a rendszernek.
Mégis van még két terület, ami időről-időre, bátortalanul és esetlenül, de gátat vagy legalábbis akadályt tud képezni az ország teljes lenyúlásának során. Olyan intézmények ezek, amelyek – minden hibájuk mellett – még nyomokban tartalmaznak demokráciát, erkölcsöt, jogállamiságot, sőt szakértelmet is. Ezek az önkormányzati rendszer és a bíróságok.
És ha Orbánnak ismét kétharmada lesz, akkor az ellenállásnak ezeket az utolsó bástyáit fogja lerombolni – hatalma teljes, gyakorlatilag kikezdhetetlen lesz.
Az önkormányzatoknál már az elmúlt évek is arról szóltak, hogy fokozatosan egyre több hatáskört és így pénzt vettek el tőlük. Minden valódi, téttel bíró döntési jogkör a központosított rendszerekbe került. Így meggyengülve, anyagilag kivéreztetve várják az utolsó csapást.
Hiszen egy újabb kétharmad esetén, az eddig kiszivárgott tervek alapján már szimplán meg is szüntetik a jelenlegi rendszert, eltörlik a helyi önkormányzatokat. Azaz nem lesz helyben választott, a helyieknek felelős vezetése az egyes kerületeknek, városoknak, falvaknak. Ehelyett minden fontos ügyben egy központilag (értsd a kormány és így Orbán Viktor által) kinevezett “prefektus” fog dönteni.
Lehet persze nem szeretni, kritizálni a jelenlegi önkormányzati rendszert, bagatellizálni jelentőségét, de a helyi közösségek autonómiájának ilyen jellegű teljes eltörlése mégis kulcsfontosságú lépés. 
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. február 19. hétfő, 20:56
-
Találatok: 1995
Maffiagyanús, szervezett bűncselekmény-sorozat, az elmúlt 27 év legsúlyosabb, a legmagasabb szintet is elérő korrupciós ügye – így jellemzik az ellenzéki pártok az Orbán Viktor miniszterelnök vejét, Tiborcz Istvánt érintő Elios- botrányt. Az ügyet az amerikai The Wall Street Journal robbantotta ki még januárban, amikor megírták: súlyos szabálytalanságokat tárt fel az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) az Elios Innovatív Zrt. által 2009 és 2015 között elnyert, uniós forrásból fizetett közbeszerzésekkel kapcsolatban.
Két évig nyomoztak, 35 önkormányzati közvilágítási közbeszerzést vizsgáltak meg, és végül azt javasolták az Európai Bizottságnak: a teljes, mintegy 13 milliárd forintnyi uniós támogatási összeget vonják vissza. A The Wall Street Journal szerint a szabálytalanságok lényege: Hamar Endrének, az Elios egykori közvetett tulajdonosának cége, a Sistrade részt vett egyes pályázatok előkészítésében az önkormányzatok oldalán, miközben az üzletembernek még az Eliosban is volt érdekeltsége. Az Elios nyert ezeken a pályázatokon, így lett a munkák kivitelezője. Hamar Endre az Eliosban szintén befolyással bíró Tiborcz István iskolai barátja. Orbán Viktor veje az Eliosban meglévő üzletrészét 2015-ben adta el – a G7 portál számításai szerint – mintegy 3 milliárd forintért.
A kormány nem hozta nyilvánosságra a miniszterelnöki rokon érintettségére vonatkozó OLAF-jelentést, bár korábban már volt arra példa, hogy a csalás elleni hivatal jelentését megismerhetővé tette a kormány. A Fidesznek ugyanis ez akkor politikai érdeke volt, mivel a 4-es metró ügyében a baloldalhoz köthető politikusok és üzleti körök voltak érintettek. Most várhatóan aktatologatás veszi majd kezdetét az Elios-ügyben, a Legfőbb Ügyészség már jelezte, hogy évekig tartó nyomozás várható a Pest Megyei Főügyészség felügyelete alatt és a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozóiroda bevonásával. Házkutatásról, lefoglalásról, tanúkihallgatásról azóta sem hallani.
A 24.hu azonban megszerezte az OLAF-jelentést, amit azóta cikksorozatban dolgoz fel. Úgy fogalmaztak, hogy a szervezett bűnözés feltételeinek is megfelelhet az a szisztéma, amit az uniós hivatal feltárt az Elios-ügyben. A 35 önkormányzati projekt mindegyikénél találtak szabálytalanságot, de 17 esetben arra jutottak, hogy szervezett csalási mechanizmust építettek ki. A 2012-es csomagba tartozó pályázatokat például eleve úgy írták ki, hogy a feltételeknek csak az Elios feleljen meg, vagy az a konzorcium, amelynek tagja a cég. Az Elios volt például az egyetlen vállalkozás, amelynek 2012-ben volt már komolyabb LED-lámpás referenciája az első, 2009–2010-es hódmezővásárhelyi projektből. Ennek kapcsán Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy Tiborcz Istvánnal tárgyalt a város közvilágításának megújítása kapcsán, és ők ketten találták ki az egész beruházást.
A 24.hu cikke szerint a 17 pályázatban nagyon hasonló módon játszották ki a feltételeket, például trükköztek az úgynevezett megtérülési rátával: az Elios nem felelt volna meg az elvárt megtérülésnek, amit 50 ezer világított órával, 15 évre kellett volna kiszámolni, mert ennyi lett volna a lámpák élettartama. A pályázat beadása előtti utolsó pillanatban viszont a képletben használt 50 ezer órát minden pályázatban átírták százezerre. Bár a valóságban a lámpák élettartama csak körülbelül 60 ezer óra, a megtérülési mutató így megfelelt az elvártnak. Az OLAF szerint az egyik komoly probléma az volt, hogy az Elios ajánlatainál a második és harmadik legjobb ajánlat minden esetben 5 és 7 százalékkal volt magasabbra árazva, függetlenül a költségektől és a lámpák árától. Ezek azonban nem igazi ajánlatok voltak, hanem ugyanaz a személy ugyanazon a számítógépen írta őket.
Az egyik legkomolyabb vád pedig, hogy „egyeztetett az önkormányzatokkal és a közbeszerzéseket előkészítő cégekkel az Elios Innovatív Zrt. egyik vezetője, és minderre az OLAF jelentésében olyan bizonyítékok vannak, amelyeket a magyar rendőrség valamiért nem talált” – írta a 24.hu.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. február 19. hétfő, 04:59
-
Találatok: 1792
A kampánynyitó alkalmából narancssárga nyakkendőt öltő miniszterelnök elkerülte az oktatás, az egészségügy és a korrupciós botrányok említését, hallgatásával jelölve meg gyenge pontjait. Huszadik évértékelője biztatás volt a híveknek, az eredmények katalógusa, ám egyúttal arról is szólt: Orbánnal ilyen marad az ország, akinek most nem jó, annak az ő uralma alatt nem is lesz jobb.
A választási harc küszöbén a kormány és az ellenzék nem csak másképp ítéli meg a helyzetet, de teljesen eltérő az is, amiről beszélnek.
Rég túl vagyunk azon, hogy az ellenzék szerint a kormány rosszul végzi a munkáját, a kormány viszont elégedett önmagával. Ehelyett az ellenzék a rendszerváltás szükségességéről, az alkotmányosság helyreállításáról, a korrupt rezsim működtetőinek elszámoltatásról, az Orbán-rezsim kárvallottjainak kárpótlásáról, a súlyos társadalmi igazságtalanságok mielőbbi enyhítéséről beszél. A kormányfő viszont egy másik dimenzióban egyrészt saját működését méltatja átfogóan, leszólva az ellenzéket, főként pedig történelmi veszélyekről, küzdelmekről, felismerésekről szónokol, a magyar önazonosságról és a világméretű küzdelemről elmélkedik.
Világképek csatája zajlik, amit nem lehet azzal elintézni, hogy Orbán hazudik. Ha úgy vesszük, a miniszterelnök féligazságokból állít elő politikai tényeket, miközben az ellenfelei nem tudnak tőkét kovácsolni a valóságból.
Fotó: Merész Márton
Holott Orbán legnagyobb ellenfele saját elégedettsége. Mi egyebet tehetne egy nyolc éve hatalom lévő kormányfő, aki sorozatban a harmadik ciklusáért küzd, dicséri a portékáját: a több mint 700 ezer új munkahelyet (nem taglalva, hogy ezek egy része közmunka, egy másik szelete külföldi munkavállalás), a letört inflációt, a robogó beruházásokat (az uniós pénzekről szó se esett), a most először fizetendő nyugdíjprémiumot, a devizahitelesek megmentését (amiről párszázezer embernek más benyomása van), valamint az életvitel változását, mert, kérem szépen, több a turistaház és többen járnak még moziba is.
Ez a nyolc év bizony jól sikerült, jobban is, mint vártuk – összegzett Orbán, aki ezúttal is hozzátette, ez még nem az út vége, vagy, ahogy a minap fogalmazott, kezdünk jól kinézni, de még nem nézünk ki jól. Mégis, aki odafigyel a szavaira, kihallhatta belőle, hogy akkor eszerint ennél nem lesz jobb. Ami most van, azt nyújtja az Orbán-rendszer. Aki egyetért vele, aki nyertesnek érzi magát, annak fontos az eredmények lajstroma, hogy kedve támadjon megint Orbánra szavazni. Aki viszont elégedetlen, az így járt, ne számítson másra.
Ha ez nem ösztönzés Orbánnal szemben, akkor nem tudom, mi lehetne az.
Nem véletlen, hogy a miniszterelnöki évértékelés fele nem is erről szólt. A migráció tarolt, hiszen „a demográfia alakítja a történelmet”, s bár az iszlám ellen délről meg tudjuk magunkat védeni, lásd kerítés és köszönet Pintér Sándornak, a veszély most nyugatról jön, mert a nyugatiak bevándorlóországokká lettek. Milyen igaz, például tőlünk is nyugatra mennek az emberek, de ezt Orbán természetesen nem fűzte hozzá. A migráció terjed, mint az influenzajárvány, mondta az európai uniós miniszterelnök, aki saját szavai szerint lubickol az inkorrektség luxusában.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. február 17. szombat, 23:43
-
Találatok: 1923
Miközben a közvélemény-kutatási adatok szerint a Fidesz népszerűbb, mint valaha, Balázs Péter egykori uniós biztos és külügyminiszter a rendszer külső és belső repedéseiről, s már a Fidesz utáni idők forgatókönyvéről beszél.
HVG: Mennyire látja reálisnak, hogy minden nyerhető választókerületben egyetlen ellenzéki jelölt álljon szembe a Fidesszel a választásokon?
Balázs Péter: Érik a pártokban a felismerés, hogy ez az egyetlen járható út, és vannak látható jelei is. Lehet bírálni a pártokat, de azért azt mindig el kell mondani, hogy nehezített pályán játszanak. Hiszen a ma is folyvást alakuló pártstruktúrában nagy szükség lenne az első fordulóra. Ezen a pártok begyűjthetnék a listás szavazatokat, az egyezkedést pedig – már a pontos eredmények ismeretében – a második fordulóra lehetne hagyni. Most azonban szinte a sötétben tapogatóznak.
Mit gondol, Karácsony Gergely képes lesz összefogni az ellenzék nagy részét?
Nagyon örülök, hogy vannak olyan fiatal politikusai az ellenzéknek, mint Karácsony. Jó párost alkot Kunhalmi Ágnessel. Személyük garancia arra, hogy nem ismételjük meg a múlt hibáit. Hasonlóan hiteles politikusokat látok az LMP élén is. Kár, hogy be vannak szorítva a választási törvény adta szűk mozgástérbe, és kénytelenek egymással konkurálni, ahelyett hogy minden erejüket a közös célra, a kormány leváltására összpontosítanák.
Orbán trükkjei nem hosszú életűek / © Fazekas István
Ön is szóba került ellenzéki miniszterelnök-jelöltként. Mit gondol, hárul még önre feladat a magyar belpolitikában?
Én most a minél nagyobb választói aktivitásért küzdő V18-ban látok a magam számára feladatot. Meg kell őriznünk azt a sikerünket, hogy a legkülönbözőbb politikai nézetű, egykor kormányzati felelősséget viselt embereknek sikerült egy asztalhoz ülni és közösen gondolkodni az ország jövőjéről.
Netán közös kormányzásra is készülnek?
Kormányra pártok készülhetnek, a V18 mögött nincs párt. De a Fidesz bukása utáni átmeneti időben a jövőbe mutató fiatal erőknek szükségük lehet a tapasztalatunkra.
Van önök közül valaki, méghozzá az egykori szocialista miniszter, Lévai Katalin, aki nem az összefogásban gondolkodik. Mit szól ahhoz, hogy új pártja minden körzetben indítana jelöltet?
Minden ilyen csak ront a helyzeten. Lévai Katalin lépése szembemegy azzal, amit a V18 célul tűzött ki, ezért közös megegyezéssel kivált a körünkből.
© Fazekas István
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. február 16. péntek, 23:29
-
Találatok: 3144
A jövedelem polarizáció, a milliókat érintő szegénység következményeként olyan társadalmi és belpolitikai feszültségek jöhetnek létre, amik a magyar és a külföldi tőkét egyaránt távozásra kényszeríthetik - ezt Inotai András közgazdász mondta a Klubrádiónak adott interjújában. Az MTA Világgazdasági Intézetének professzora szerint az uniós források történelmi esélyt adtak a felzárkózásra, ezt az esélyt azonban eljátszottuk.
Fenntarthatatlan pálya
„Magyarország a 2014 és 2020 közöttit időszakban 23 milliárd eurót kap kizárólag a kohéziós alapból, nagyjából 1 milliárddal járulunk hozzá az unió költségvetéséhez, de kaptunk évente 1 milliárd eurót a mezőgazdaságra, amiről nem tudjuk, hogy hova lett, mert automatikusan jár, nem kell konkrét projektre igényelni. Ez a földalapú támogatás, a földeket pedig nagyrészt már 1998-ban megszerezték azok a bárók, akik most is a fő haszonélvezői ennek a pénznek. Azt, hogy ebből mennyi pénz ment modernizálásra és mennyi ment zsebbe, magáncélokra, azt nem lehet tudni” – ezzel kezdte a Klubrádiónak adott interjúját Inotai András.
A közgazdász szerint minden ország törekszik arra, hogy a lehető legtöbbet lehívja a rendelkezésre álló forrásokból, és hatékonyan használja fel, arra azonban nem törekszik, amire a magyar kormány, hogy kampányszerűen ki legyen adva a jelszó, 2018-ig le kell rabolni a pénztárat, nálunk nem a hatékonysági kritériumok jelennek meg.
Inotai számításai szerint csak a beáramló uniós pénzekből átlagosan évi 3 százalékos gazdasági növekedésnek kellene kijönnie, ezt az elmúlt hét évben nem sikerült elérni. A 2017-es 4 százalékos növekedés mögött is a GDP kb. 5 százalékát elérő uniós forrás és a külföldön élő magyar közösség által hazautalt, a GDP kb. 3.5 százalékát kitevő összeg van.
„A magyar gazdaság egy fenntarthatatlan, álnövekedési, patyomkin faluval jellemezhető pályán van, csak az uniós források tartják a felszínen.”
Elpocsékolt esély
Inotai András azt mondta, 2007 és 2020 között nagyjából 45 milliárd euró támogatást kap Magyarország az uniótól, ami egy páratlan, történelmi modernizációs esély volt, mégis sikerült teljesen eljátszani. Szerinte ha a pénzt a gazdasági fejlődésre, a versenyképesség növelésére költötték volna, többek között az oktatásra is, akkor lenne egy fenntartható gazdasági növekedés, amit nemcsak az uniós források, hanem a Magyarországon működő, a kohéziós forrásokból profitáló, saját hozzáadott értéket teremtő vállalkozások is gerjesztenének, ez azonban nem következett be. A pénzt döntően egyszeri beruházásokra költötték, nehezen fenntartható stadionokra, vagy odaadták a haveroknak.
„A pénzek túlnyomó többsége nem a fenntartható növekedésre, hanem néhány család meggazdagodására, a politikai maffia gazdasági hátterének megteremtésére ment”
- fogalmazott Inotai András, aki szerint észre kell venni, hogy a kormánynak egy fillér saját pénze nincs, az az adófizetőké, a mi pénzünket költik számolatlanul olyan célokra, amelyekkel egy nyolc elemit végzett kisnyugdíjas sem tudna azonosulni.
A közgazdász úgy látja, az egyéni vagyonok felhalmozódása monopol pozíciókat eredményezett, amik lebontották azokat a normál piaci mechanizmusokat, amik feltételei lennének annak, hogy a vagyonokból gazdasági növekedés legyen. Szerinte a jövedelem polarizáció, a milliókat érintő szegénység következményeként olyan társadalmi és belpolitikai feszültségek jöhetnek létre, amik magyar és a külföldi tőkét egyaránt távozásra kényszeríthetik.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. február 15. csütörtök, 17:28
-
Találatok: 1716
A Zuglóban működő szociális modell szinte minden elemében ellent mond a jelenlegi kormány szociálpolitikájának. A rendszer immár három éve működik. Szakemberek értékelték az eddigi tapasztalatokat.
Három éve működik már az a szociális modell Zuglóban, amelyben olyan elemek jelennek meg, mint például a
garantált minimumjövedelem, a lakhatási támogatás vagy a szolgáltatáscsomaggal egybekötött álláskeresés. Ezt az új támogatási rendszerrel megvalósuló programot, amely lényegében olyan elemeket tartalmaz, amelyeket a szociálpolitikai szakma már régóta emlegetett, 2015 márciusában fogadta el a zuglói önkormányzat, miután átalakult az országos ellátórendszer, megszűnt a központi finanszírozás. A program megvalósításához elismert szakemberek véleményét kérték ki.
A zuglói önkormányzat a "modelljét" annak a filozófiának mentén építette fel, miszerint a szociális biztonságnak van egy minimális szintje, amelyet minden polgárnak garantálni kell.
Az egész szociális újraelosztás értelmét kérőjelezi meg a jelenlegi rendszer sajátossága, hogy fölfelé többet osztunk, mint lefelé - mondta Karácsony Gergely, a kerület polgármestere egy csütörtöki konferencián, ahol szakemberek a zuglói szociális program eredményeit értékelték. Szerinte ezért fontos elv volt, hogy a viszonylag limitált rendelkezésre álló keret tényleg oda jusson, ahol a legnagyobb szükség van rá.
Amikor viszont újjáépítették a szociális hálót, az is fontos szempont volt, hogy az ne csak támogatásokat, hanem szolgáltatásokat is jelentsen - jegyezte meg Karácsony. A szegénységhez való kilábaláshoz ugyanis szerinte kell egy minimális jövedelmi biztonság, amit ez a rendszer tud biztosítani, de ahhoz, hogy az emberek a talpukra tudjanak állni, ahhoz egyénre szabott támogató közeg is kell, ami Magyarországon nyomasztóan hiányzik.
A polgármester a kerület e téren hozott intézkedései közül három fő elemet emelt ki. Egyrészt a garantált minimáljövedelmet, amely egy olyan jövedelmi szintet jelent, ami alá a közösség egyetlen egy polgára sem süllyedhet. Ennek keretében az önkormányzat úgy határozott, hogy 28 500 forintig kipótolja mindazok jövedelmét, akinek ennél kevesebb jövedelmük van havonta.
A polgármester a program másik fontos elemeként a lakhatás biztonságának megteremtését emelte ki, mint egy olyan szociális érték, amit szintén védeni kell. A lakhatás elvesztése ugyanis szerinte olyan károkat okoz az egyén és a társadalom számára is, amelyet nagyon nehéz utólag kompenzálni.
Az egészséget szintén kiemelten védendő értékként említette, és ezzel magyarázta, hogy az önkormányzat a támogatások közé visszahozta a gyógyszertámogatásokat is.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. február 14. szerda, 19:24
-
Találatok: 1694
Mély felháborodást váltott ki a Fidesz iránt nem feltétlenül elkötelezett emberekből az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) jelentése, amiben súlyos szabálytalanságokat és szervezett bűnözésre utaló tényeket tárt fel az Elios Zrt. (a miniszterelnök vejének, Tiborcz István cégének) közbeszerzései kapcsán. Ezekről korábban már itt írtunk.
Mit ad Isten, a kormánypárti propagandasajtó viszont Simicska Lajos nevének gyakori, cseppet sem pozitív hangvételű emlegetésével próbálja enyhíteni a kormánypárt számára meglehetősen kínos helyzetet. Kommunikációjuk során arra utalnak, hogy a cég az OLAF által vizsgált időszakban Simicska tulajdonában álló Közgéphez tartozott, így tehát Simicska felelős az Elios-ért és a feltárt problémákért. Az OLAF egyébként a teljes uniós támogatás visszafizettetését javasolja, mivel szervezett csalás nyomaira bukkantak az Elios által elnyert közvilágítási projekteknél. A több, mint 13 milliárd forintos problémát Lázár János így Simicskával fizettetné meg. Szerintünk meg, ha Simicskára kenik a balhét, akkor is Orbán a felelős, mert Simicska korábban meg az ő strómanja volt. Végül is teljesen mindegy, hogy Lalinak, vagy Tibinek hívják a kijelölt balekot, ugyanis pofonegyszerű a képlet: a NER Orbán vezetésével ellopta az adófizetők pénzét.
Ám, ahogy a 444.hu is utalt a cikkében rá hiába tolná a balhét a Fidesz Simicskára, az OLAF jelentésben mégis csak vastag betűkkel szedték Tiborcz István nevét. Annak ellenére is, hogy Tiborcz István az Eliosban formálisan csak az alapítást követő néhány hónapban volt tulajdonos, és csak egy évig rendelkezett egy cégen keresztül közvetett érdekeltséggel benne, de ez koránt sem jelenti azt, hogy nem volt fontos szerepe. Az OLAF-jelentés részletesen bemutatta a tényleges tulajdonosok és a valódi befolyással rendelkező, cégjegyzésre jogosult magánszemélyek hálóját. Így Tiborcz István neve vastagon szedett betűkkel került be a jelentésbe, és egyértelművé vált, hogy Orbán veje 2009 augusztusa és 2014 januárja között (a vizsgált közbeszerzések alatt) az igazgatóság tagja volt.
Annak ellenére, hogy mostanában mindenki Tiborczról beszél, azt azért senki sem gondolja komolyan, hogy ezt a több, mint 13 milliárdos akciót a falusi fatolvaj találta ki és egyedül menedzselte? Tiborcz ugyanúgy Orbán Viktor strómanja, mint más ügyekben Mészáros, Garancsi, Vajna és a többi NER gazember. Ebben az ügyletben is benne van az egész NER.
Gyakorlatilag az az abszurd helyzet alakult ki, hogy egy Európai Uniós ország vezetőjének hivatalos papírja lett arról, hogy vejével együtt szervezett bűnözésben vettek részt. Bár valószínűleg mi lehetünk az egyetlen olyan ország az EU tagországai között, ahol a miniszterelnöknek még ezek után sem jut eszébe lemondani. Az egész ország egy nagy családi vállalkozás lett, az Orbán családé.
Abban az esetben, ha az Európai Bizottság valóban visszakéri a pénzt, azt abban az esetben az államkincstárnak kell befizetnie, azaz megint a magyar adófizetők szívják meg. Mivel a magyar kormánynak nincs eszköze arra, hogy magáncégekre hárítsa a költségeket. Ehhez először is új törvények kellenének.
Mi úgy gondoljuk, hogy Simicskát sem kell félteni. Hiszen talicskázott ő is elég sok közpénzt a Fidesznek. Ráadásul nem is 2010-ben kezdte ezt.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2018. február 12. hétfő, 21:58
-
Találatok: 1938
„A magyar versenyképesség helyzete szomorú, ne tessenek elhinni, hogy a gazdaság hasít, politikamentesen is látszanak a komoly problémák” – zárta előadását a Stádium 28 Kör pénteki beszélgetésén Chikán Attila, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, a Corvinus Egyetem volt rektora, az MTA rendes tagja.
Az est témája a versenyképesség és az innováció volt, olyan résztvevőkkel, mint Bojár Gábor, a Graphisoft CAD és a budapesti Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója, Lovász László MTA-elnök, Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Egyetem rektora, Inzelt Annamária közgazdász, az MTA doktora, az IKU Innovációs Kutató Központ alapító igazgatója, valamint Pálinkás József volt MTA-elnök, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap elnöke, aki utóbbi minőségében az állam álláspontját is képviselte a vitában.
Chikán a World Economic Forum
globális versenyképességi rangsorát elemezve azt mondta, hogy bár a legfrissebb listán Magyarország 9 helyet javított az előző évi mélyponthoz képest, nagy baj, hogy az elmúlt 10 évben a versenyképességünk lényegében stagnál, és a volt szocialista országok nagy része az elmúlt bő másfél évtizedben elhúzott mellettünk. Míg 2001-ben Magyarország 29. volt a listán, és első a posztszocialista országok között, ma a 60. helyen áll, és csak Romániát (valamint Horvátországot és Szerbiát) előzi meg.
A 12 pillér mentén, összesen 120 mutató alapján összeállított rangsorból kiderül, hogy Magyarországnak az intézményi környezet tekintetében van a legnagyobb lemaradása: a 120 változóból a legkevesebbre (101. hely a 140-es listán) a magyar társadalmat irányító rendszert értékelték. Ugyancsak sok a tennivaló az üzleti környezet (96. hely), valamint az egészségügy és az alapoktatás (78. hely) terén.
Hogy Magyarország mégis kilenc helyet javított a listán (és ezzel ismét elérte 2014-es pozícióját), azt a rangsor készítői azzal magyarázzák, hogy javult a cégek technológiára való nyitottsága, valamint bővült az egyének internethasználata. Emellett cégvezetők pénzpiaci fejlődésről és az innovációs környezet javulásáról adtak számot.
Mint az alábbi táblázatban látható, a rangsor élén ugyanaz a 10 ország áll, amely az előző évben is a toplistába került.
Mivel az intézményi környezet prosperál itthon a legkevésbé, Chikán a Vállalkozók Országos Szövetségének megbízásából azt kutatta, vajon mi a közös a versenyképesnek bizonyuló gazdaságok intézményrendszerében. Az amerikai, a szingapúri és a finn mellett a listán 31. és 33. Csehország és Chile rendszereit vizsgálta.
Bővebben ...
