Vannak rosszabb és jobb napjai a Fidesz-kormánynak: minél kevesebb migráns érkezik a magyar határra és minél kevésbé lehet körbehurcolni őket az agyhalottnak nézett hívek színe előtt, annál hangosabban kell üvöltenie a propagandának, hogy az ebből fakadó kínos csendet meg a napi kormányzati lopások generálta idegesítő zajt túlkiabálja.
Ilyenkor van az, hogy – ha éppen nincsen kéznél Kósalajos korszakos zseni és főszórakoztató – bevetik bármelyik hozzá hasonló nehézsúlyú szellemi rövidnadrágot (kösz, Bálint), akinek tökéletesen bármit bele lehet rakni a hatalmas szájába, minden belefér, mindent lelkesen öklendez vissza.
Ha a főnök éppen nem ér rá, mert lánctalpas diktátoroknál vendégeskedik Félázsiában, akkor jönnek a macskabagoly-szakértő és szaporításügyi utazó nagykövetek, a Soros-egyetemen végzett kormányszóhurcolók, a tehetségtelen, papagáj-üzemmódra kapcsolt államtitkárok és hörögnek, fröcsögnek, sorosoznak megszállottan, az egyenutasítás szerint. Nyilván ez önmagában kevés. Ezért a kormánya által gazdaságilag kizsigerelt, lecsúszó, elszigetelődő, migrációs célpontnak jóindulattal sem nevezhető kelet-európai kisországban egyik propagandakampány éri a másikat. Itt a legújabb (via Vastagbőr blog):
99 százalék elutasítja az illegális bevándorlást.
Ő Soros György, a világ legbefolyásosabb milliárdosa. Támogatja az illegális bevándorlók betelepítését és felszámolná a határokat. Ez felháborító. Politikája tönkretenné Magyarországot. Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!
Sokszor próbáltuk már megfejteni, miért van az, hogy nagyon is működik, nagyon is hatásos ez a fajta oligofréneknek szánt kommunikáció (amelyben szimultán megmutatják, feliratozzák és belesuttogják-üvöltik a fülünkbe, mi a vakhit tárgya), de nyilván Goebbels erről sokat tudna mesélni. Úgyhogy gyakorlatilag nincs megfejtenivaló.
Az viszont tény, hogy ilyen köpedelem sítlusú, ilyen alacsony színvonalú, ilyen faluvégi kocsma szintű agitációs propagandatrágyával az én emlékeim szerint nem tudom mikor, mások emlékei szerint Rákosi óta nem táplálták ezt a népet. Hogy mindezt társadalmi célú hirdetésnek is csúfolják, az valóban kimeríti az útszéli cinizmus ama fokát, amelyhez talán csak Orbán Viktor nőügyekkel nem foglalkozása fogható, Lázár rókavigyorával körbenyalva. Hogy közben párbeszédként adják el a lábszagú uszítást és mellé szájbarágják, hogy ez mennyire felháborító (háborogj, paraszt!), az majdnem annyira súlyos, mint hogy az ország szavazókorú lakossága 20%-ának állítólagos 99 százalékát (soha, senki nem fogja tudni számonkérni, leellenőrizni, hogy valójában mennyi az annyi) a többség akaratának nevezik.
Érdekes, Kádár nemigen emlegette igényét a tiszteletre, sem Magyarország, sem a magyarok vonatkozásában, mégis, ugye... A tisztelet ugyanis érdekes portéka, nem lehet megvásárolni, nem lehet kikövetelni, csak kiérdemelni lehet, az meg nem azon múlik, hogy mit pofázunk, hanem azon, hogy mit teszünk. Most éppen Törökországgal barátkozunk, ami természetes is, a százötven éves együttlakás meghozta gyümölcsét, még ha kissé megkésve, és talán nem is a legjobb ütemben, de hát ne elégedetlenkedjünk.
"Magyarország kitart a barátai mellett, és Törökország oldalán áll" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a magyar-török üzleti fórumnak nevezett koldus road-show megnyitóján, pénteken Ankarában.A kormányfő beszédében kiemelte: Magyarország kiállása Törökország mellett nem egyszeri eset, hanem annak a stratégiának a következménye, hogy Magyarországnak - konzervatív országként - az emberi értékek számítanak. Fontos az üzlet, a pénz, de a legfontosabb az, hogy az embernek legyenek barátai - mondta. Hozzáfűzte: ebből kötelezettségek is fakadnak, és Magyarország kitart a barátai mellett, még "ha kényelmetlen" is.Kijelentette: "akármilyen törökellenes megnyilatkozások is lesznek jelentős európai uniós országokban, Magyarország ezekhez sohasem fog csatlakozni", hanem Törökország oldalán áll" - írja a kormányzati portál.
Van néhány kedvenc könyvem, nem a világirodalom csúcspontja egyik sem, de óriási igazságokat írnak le bennük, miközben még izgalmas és érdekfeszítő olvasmányok is maradnak, ezek egyike Mario Puzo A keresztapa című regénye.Aki meg akarja érteni Orbán rendszerének lényegét, annak ez kötelező olvasmány kell legyen, hihetetlen hasonlóságokkal találkozhatunk benne a Cosa Nostra és a NER módszereit és világát tekintve. Ebben a könyvben a maffiózók állandóan az egymás iránt tanúsított tiszteletre hivatkoznak, miközben egymást is ölik, gyilkolják a pénzért, melyet ott is az állampolgároktól rabolnak el.Igaz, a mi bűnözőink nem aprózzák el, nem egyenként rabolják ki az állampolgárokat, hanem először elrabolták az államot, mely elvégzi helyettük a pénzbeszedés fáradságos munkáját. Az állam vet, arat, eladja a termést, a maffia meg zsebreteszi a vételárat. Ja! És megköveteli a tiszteletet... Nincs nekem semmi bajom a tradicionális török-magyar barátsággal, melyben az a tradicionális, hogy talán az egy tatárjárás kivételével mindig barátainkká avanzsáltak megszállóink. Talán csak az időzítés tűnik kissé elkapkodottnak, hiszen egész Európa sziszeg, mint az óriáskígyó, merthogy nemigen tetszik Erdogan török elnök eljárása a puccs során. A puccsal sincs semmi baj, az valós, létező dolog, csak még az nem tisztázódott teljesen, hogy ki követte el - a bebörtönzöttek, vagy Erdogan, így kaparintva meg a teljhatalmat. Orbán kihasználta az alkalmat, hogy végre valaki szóbaállt vele és egy rakás baromságot hordott össze, ami azért is óriási teljesítmény, mert közben folyamatosan Erdogan alfelét kényeztette sokat próbált nyelvével, ezenközben emlegette a tiszteletet is - többek között.
Ezt a kis hörcsögöt a harc élteti, ha kitörne a világbéke, két nap alatt elhalálozna.Olyan, mint a szervezetben a rákos sejt, nem a szervezet harmonikus működését szolgálja, hanem el akar uralkodni minden szerven, és fel akarja zabálni az egész szervezetet.Ott, abban a párhuzamos univerzumban, ahol életét tölti, ez a természetes viselkedés, ezt tanulta otthon.És ezt adta tovább fiának, aki beteljesítette a királyok örök balsorsát: alkalmatlannak mutatkozik az uralkodásra.Ő sem ebben az univerzumban keresi jövőjét, ezért hát jelentkezett a Kétfarkú Kutya Párt felcsúti űrkikötő avatására, végtére is nem lehet mindenki százlábú, még a Keresztapa családjában sem.Talán ki lehetne lőni az egész családot az űrbe, sokat hozna ezen az országon...
“És monda néki Jézus: A rókáknak vagyon barlangjok és az égi madaraknak fészkük; de az ember Fiának nincs hová fejét lehajtani.” (Máté evangéliuma 8,20)
“Aztán azt mondta, a keresztények elsőként családjukért, aztán nemzetükért felelősek, a többi csak utána. Keresztényként segít hajléktalanoknak, de nem volna keresztény, hanem elmebeteg, ha hajléktalanokat fogadna otthon családja mellé.”
Ez utóbbit már nem Jézus Krisztus, hanem Semjén Zsolt mondá a nagy nemzeti konzultáció tiszteletére celebrált groteszk és bizarr orbántiszteleten megjelent jámbor gyülekezet előtt.
Semjén ezen hetyke szózatában több ellentmondás is felfedezhető. A legtöbb keresztény gyülekezetből mentális problémák miatt senkit sem zárnak ki. A legjobb példa erre pont maga az igehirdető, Semjén Zsolt személye. Az elmebetegek megítélését, gondozását, kezelésüket, gyógyításukat célszerűbb pszichiáterekre, illetve a saját családtagjaikra és nem keresztényesdit játszó politikusokra bízni.
Hajléktalanok keresztény családok közötti szétosztásáról ráadásul a Fidesz-KDNP uszító propagandáján kívül sehol sem esett szó. Kizárólag ők ijesztgetik a magyar lakosságot ilyesmikkel, meglehetősen jó áron és busás haszonnal. A háttérben közben vígan üzletelnek a letelepedési kötvényekkel, a magyar állampolgárság osztogatásával és ki tudja még milyen jámbor cselekedetekre ragadtatják el magukat a kereszténység buzgó védelmezése közepette.
A KDNP egy egészen furcsa, már-már ezoterikus képződmény. Ezt a pártot csak azért nem szalámizta le Orbán, mert egyszerűen nincs rajtuk mit vagdosni. A miniszterelnök tulajdonképpen hatalmas kegyet gyakorol velük szemben azzal, hogy állandó helyet biztosít számukra a hatalomban. A kereszténydemokratáknak nincs programjuk, nincs támogatottságuk, nincs erkölcsük. Legtöbbjüknek valószínűleg még istenhite sincs. Legfőbb szerencséjük az, hogy pártjuk nevében ott szerepel a keresztény szó, ami a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnevezésbe terjedelmi okok miatt már nem fért bele.
Súlytalanságukból következően Orbán zavaró kompromisszumok nélkül eljátszhatja velük a koalíciós kormányzást. A kereszténydemokrata politikusok ott pöffeszkednek mindenféle bizottságokban, minisztériumokban, állami hivatalokban, felügyelőbizottságokban. Nagy kedvvel hallatják a szavukat, amellyel rengeteg vidám percet okoznak az ember Fiának.
Az általuk összeharácsolt világi javakért cserébe mindössze arra kell ügyelniük, hogy önállóan ne nagyon cselekedjenek semmit és megfelelően szavazzanak. Ezeket a feladatokat pompásan és nagyjából hiba nélkül teljesítik. A boltok vasárnapi zárva tartására tett kísérletük elbukott, bár ebben az esetben is kétséges, hogy ez a saját, önálló kezdeményezésük lett volna.
Komolyabb és részletesebb elemzésre lenne szükség ahhoz, hogy kiderüljön, a derék kereszténydemokraták Isten tíz parancsolatából mennyit vesznek komolyan. Talán az első hármat.
Lenyomjuk a székelyeket, fogy a magyar évről évre, egyre nagyobb ütemben.Lenyomjuk a székelyeket, fogy a magyar évről évre, egyre nagyobb ütemben. Az idei év első negyedében negyvenkilencezer ember halt meg, és ez mintegy ötezer ötszázzal több, mint az előző év azonos időszakában elhalálozottak száma.Egy kisebb falu...A KSH szerint az influenzajárvány a kiváltó ok, de a szakemberek szerint ez nem valós magyarázat a trendre, mely igen baljós jövőt vetíthet elénk, ha nem sikerül valahogy megállítani a folyamatot.
Már látom lelki szemeimmel, amint szeretett miniszterelnökünk áll a kerítés mellett és promincli-cukorkával csalogatja befelé a migránsokat, akik nem átallanak vonakodni a szeretetteljes invitálástól. Azt is mondják a szakemberek, hogy meg kellene vizsgálni a kiváltó okokat, ami nagy igazság, habár rengeteg pénzt és fáradságot meg lehet spórolni, ha körülnézünk a világban.
Azt gondolom, két oka van ennek a helyzetnek. Az egyik a lakosság egészségügyi ellátásának romlása, mely a születéskor várható élettartamot erőteljesen csökkenti, míg a másik az ország általános állapota. Az egészségügyi várólistákról, a finanszírozás elégtelenségéről beszélni is felesleges, már mindenkinek a könyökén jönnek ki a magyarázkodások, tenni meg nem tesz ellene senki. A kormány visszafelé mutogat, de mindenki szívesen elfogadná a 2006-os állapotokat, akkor még volt itthon orvos is, ma meg már alig.Hiányzik rengeteg körzeti orvos, vagy nevezd, ahogy akarod, a lényeg, hogy az alapellátás a halálán van. A még dolgozó orvosok zöme öreg, a fiataloknak eszük ágában sincs elmenni Bivalytosznádra egy szakvizsga után, inkább elmennek a lenyugvó nap irányába, normális körülmények közé, pénzért dolgozni.
Ha valahol, hát az egészségügyben döntő szerepe van a múló időnek, hiszen akit ma még sikeresen gyógyítani tudnának, azt három hónap múlva már legfeljebb fájdalomcsillapítóval láthatják el. A betegtársadalom kettészakadt, van, aki meg tudja magának venni a megfelelő egészségügyi ellátást, de a társadalom több, mint fele erre képtelen, nincsenek megtakarításai, nincs miből fedezni saját gyógyíttatása költségeit. A Gyurcsány-kormány próbálta a kérdést kezelni, a Fidesz szétverte a kezdeményezést, és ingyenes gészségügyről hazudozott, a már akkor sem túl okos magyarember meg bedőlt a populizmusnak, mely a kétfarkúak ingyensörével vetekedett. A várólista tulajdonképpen egy rövidítés, a halálra váró lista rövidítése. A kórházak még a mai, igen gyenge kapacitásukat se tudják kihasználni, hiszen ha elfogy az adott hónapra kiutalt pénz, akkor a kórház alacsony fordulatszámon várja a következő hónapot. Az alapellátásban sem rózsás a helyzet, ma már a parszolvencia sem segít, hiszen mi várható egy baranyai zsákfaluban, ahol nincs munkalehetőség, nincs kereset, nincs háztáji, nincs már nyugdíj se nagyon, csak nyomor van, meg közmunkának nevezett szemfényvesztés. A Budapesten élő embereknek ritkán van fogalma arról, hogy milyen mélységei vannak a nyomornak, ebből kifolyólag igen hamar alkot elhamarkodott véleményt az ország állapotáról - persze előbb-utóbb hozzá is elér majd a szép új világ...Nem szabad elfeledkezni a gyerekekről sem, akik nem kapják meg azokat a szervezetüknek fontos táplálékokat, melyek szükségesek lennének a normális fejlődéshez.A társadalom egyre betegebb, a gyerekek egyre butábbak lesznek, most éljük fel éppen azt, ami a Kádár-korból még a lábas alján, ha odakozmálva is, de megmaradt. Ha valaki nem érti, hogy miről van szó, gondoljon a cigányok helyzetére, akik ab ovo vagy tíz évvel kevesebbet élnek a társadalmi átlaghoz képest, mert az életszínvonaluk és az életmódjuk miatt sokkal több a beteg közöttük. Ez vár a többségi társadalom alsó rétegeire is, nem libasült... És ha lehet, akkor most ne szórakoztasson senki azzal, hogy az emberek kocsmába hordják a pénzüket, mert sok helyen már a kocsma is bezárt fizetőképes kereslet híján, és bolt sincs, csak nyomor és uzsora van.
És te mindent megtettél ma már a zsarnokságért - „Most perc-emberkék dáridója tart” / Ady - Most, hogy leraktuk a népi diktatúra alapjait, megkezdhetjük a fejlett diktatúra építését. Előre az orbáni úton. Népünk szorgos munkával, elszánással és kitartással építi a diktatúrát.
A diktatúra a jövő. Aki a diktatúra ellensége, az hazátlan bitang. (Vagy Soros György.)
Nézz kisgyermeked mosolyogós tekintetébe! Bizony, ő már tüchtig diktatúrában nőhet fel. Ti értetek csináljuk, kincsem.
A diktatúra az, amire vágyik ma igazán a dekadens demokrácia rabságában vergődő minden nép. A demokrácia olyan métely, amelytől csak a jól szervezett, tudatos és elszánt élcsapat segítségével tudunk végleg megszabadulni. Le az Európai Unióval! (Bankszámlaszám mellékelve) Üsd, vágd, nem apád, nem anyád.
Tavarisi ucsityelnyica, ja dakladivaju vam.
A demokrata a tűzzel játszik. És maga alá piszkít. Szavazzunk! Emelje fel a kezét , aki diktatúrát akar. Na ugye.
Betyársereget minden faluba.
Mondj egy számot. Te is, Lőrinc fiam. Nyertél, a tiéd megint nagyobb. A legnagyobb. A farok. Amelyik a kutyát csóválja.
Ajánljuk a magyar modellt a világon mindenkinek – mert az idő úgyis minket igazol. A demokráciák összeroppannak saját súlyuk, tehetetlenségük nyomatéka alatt. A népek öntudatra ébrednek, különösen, ha látják a mi sikereinket. Vigyázó szemetek Budapestre vessétek. Tudjátok hát, hogy van remény.
Halálom a kövér tábornok.
A TEK harckocsikat vásárol. Kövér házőrsége anyahajót a Dunára, Matolcsy a huszárjainak új lovakat – az Európai unió támogatásából.
És persze a diktatúrához három dolog kell. Pénz, pénz és Mészáros Lőrinc.
Ő ami aranytojást tojó tyúkunk. Ezért nem vágjuk le.
A diktátorok általában szeretik a pénzt. Persze azért úgy rabolják ki az államot, hogy közbeiktatnak egy Lőrinc barátot. Aki nemcsak nagyszerű gázszerelő, de nem is veszi feltétlenül észre, mibe keveredett.
Éljen a szakoktatás.
Igaz, cserében megfizetik.
A diktátor nemcsak a Lőrinc barát pénzét szereti. Hanem a tiédet is. Egyrészt abból lesz Mészárosnak, másrészt abból épül szépül a stadionok világa. De nem csak a stadionokat, a rongyrázást, a pénzkidobást szereti ám a diktátor. Hanem szeret ő nagy palotákban lakni, hatalmas kísérettel járni – és közben arról panaszkodni, hogy mennyi gondja-baja van a néppel.
A diktatúrát persze nem adják ingyen. Azért nap mint nap meg kell újra és újra küzdenünk. Nekünk mindannyiunknak. A diktatúra csak akkor épül-erősödik, ha mi is nagyon akarjuk azt.
De mi nem lankadunk, mert a küzdés célja, a diktatúra maga.
Igen, te ott a szószéken, neked is a diktatúra előnyeiről kell tartanod a szentbeszédet. És te málé internetes kommentelő! Ugye ma már elküldtél az anyjába (+zsidózás) néhány picsogó demokratát? Ne feledd! Rajtad is múlik!
Karcagi birkapörkölt a nemzet szaftja, hungarikum egy ideje, zsírpecsétes papír van róla, mert hát ugye a nemzetgarázdasági miszterúr is, meg a mezőgarázdasági miszterúr is karcagiak, meg hát jó is az! Sok borral (bár a karcagi bort inkább ne firtassuk), meg icce pálinkával (a karcagi pálinka viszont finom).
Mondjuk semmi különleges nincs benne, birka, hagyma, paprika, só, oszt’ jónapot, rotyogjon sokáig! Finom dolog azért, legyen hungarikum, benne az egész nemzeti civilizáció, illetve ezt a civilizét hagyjuk inkább, szóval benne az a ragacsos, vérbunkós virtus, ami manapság az ország konyháját maszatolja. Biztos a pizza is italikum amúgy, a fókazsíros szenya meg eszkimóikum, eszi, nem eszi az eszkimó, úgyse kap mást, ráadásul egyre kevesebb a fóka.
Lehetne még nerzeti hungarikum a csirkefarhát, a fittyedt szójavirsli és a CBA-parizer, ez utóbbira rákenyünk egy kis Brutál Pistát (rákenyni, na, azt nagyon tudunk), kész vegyipari rémálom, egy gasztronómiai Wagner-nyitány csattog és kolompol az ízlelőbimbókon, falatnyi valkűrök vágtáznak a nyelőcsövön a gyomor Walhallája felé. Egy szép szelet Ragnarök vacsorára (mert hát olcsó az ára, tán még telik rája).
Hiszen ugye, birkából a magyar ember átlagolva évi 30 dekát eszik, a birka drága, és csupa csont meg faggyú ráadásul; az viszont kétségkívül hungarikum, mikor az ember felsóhajt, hogy híjjnye, beh’ régen ettem már a legmagyarabb karcagi perkeltből, jövőre talán veszek majd egy szép darab birkafartőt (ami, tekintve, hogy a karcagi perkelthez egész birka kévántatik, részint önbecsapás és hungarikumgyalázás, részint pedig hagymázas, gyomorzsigeri nedvesálom csupán), gyomrában él a nemzet, hogy azt a ferdekeresztű szentfazekát neki!
Szabadságszerető, büszke nép vagyunk. Legalábbis választott vezetőink, különösen Orbán Viktor miniszterelnök szerint. Szeretnek bennünket ilyennek mutatni, mert a felsőbbség tudja, hogy mi szeretjük ilyennek látni magunkat.
Velünk nem lehet kukoricázni. (Kikukoricázni?). Nekünk nem diktálhatnak idegen hatalmak, sem Brüsszelből, sem pedig Moszkvából.
Abcúg Soros! Nekünk nem mondhatják meg mások, hogy kikkel akarunk együtt élni.
Ilyen egy büszke és szabadságszerető nép, 2017-ben, Magyarországon. Békésen tűri, hogy szétlopják az országát, és még a szemébe is röhögjenek közben. Beletörődött abba is, hogy nem sokkal a 2010-es választás után lenyúlták a magánnyugdíj-pénztárakban tartott 3 ezermilliárd forintját. Ennek a pénznek azóta bottal üthetjük a nyomát. Senki sem tudja, hogy hova tűnt, már nem is nagyon kérdezzük. Néha még beszélünk róla, mint ahogyan a mohácsi vész is szóba kerül olykor. De több semmi, elkönyveljük történelmi veszteségeink közé, van hova besorolni ezt is.
Ez a büszke, szabadságszerető nép elviselte a trafikmutyit, amikor a dohánykereskedelmet úgy alakították át, hogy az csak néhány csókosnak legyen jó. Eltűrte e nép, amikor a nyerőgépeket kicipelték a kocsmákból – most ne kezdjünk moralizálni, hogy a nyerőgépek bajt hoztak a családokra, mert volt és van nekik bajuk ezek nélkül is, sokkal nagyobb ráadásul.
Csak a vállát vonogatta ez a nép, amikor kiderült, hogy a devizahitelesek közül csak azokat segítették, akik a legkevésbé voltak erre rászorulva. Büszkén lenyelte azt is, amikor egy gyakorlatilag nem létező párt, a KDNP javaslatára bevezették az üzletek heti pihenőnapnak csúfolt vasárnapi zárva tartását. És dolgos népünk ugyancsak felháborodás nélkül vette tudomásul, amikor, ahelyett, hogy népszavazáson dönthetett volna ennek eltörléséről, a kormány néhány nap alatt ezt is elrendezte.
Ez a szabadságszerető nép balgán bégetett, amikor Schmitt Pál személyében egy grammatikai és nem mellesleg, morális kihívásokkal terhelt teli bohócot ültettek a köztársasági elnöki székbe, hogy miután Schmittnek kitelt az ideje, egy Bólogató János kövesse őt ebben a sok országban fontosnak számító pozícióban.
Voltak tüntetések, tisztelet azoknak, akik ott voltak, de egyiken sem voltunk egymillióan, hogy kifejezzük rosszallásunkat azért, amiért lebontották a jogállamot, padlóra küldték az oktatást, szétverték az egészségügyet.
Rosszkedvűen, de tudomásul vettük, hogy Magyarország a Mészáros Lőrincek országa. A Rogánoké, Matolcsyké, Poltoké. És, mindenekelőtt, Orbáné.
Utóbbi, jelen állás szerint legalábbis, azt tesz az országgal, amit akar. Ha úgy tartja a kedve, kiárusítja az oroszoknak, közben szotyolát köpköd és még a kezét is zsebében tartja.
Pontosabban, a mi zsebünkben.
De mi ezt is eltűrjük, mert büszke nép vagyunk. Olyan náció, aki a szabadságharcot szereti, nem a szabadságot.
Ez, mondjuk, nekünk, orbanisztáni polgároknak annyira nem új, de, hogy be is vallja, az igen. Ám mitől is? Idoljának, Trump elnöknek a kijelentésétől, mi szerint az USA kilép a párizsi klímaegyezményből. Mert hát, ott van az a sok szénbánya, meg munkanélküli szénbányász, hát gondolni kell rájuk is. Amúgy sincs klímaváltozás, de, ha van is, ki nem szarja le?
Akkor nézzük a Kárpát-medence nr. 1 klímavédőjét, miként is viszonyul a megújuló energiatermeléshez, ami földrajzi sajátosságainkat illetően leginkább napenergiából és szélenergiából áll.
A hazai megújuló energia termelésnek mindössze 0,5%-a a napenergia. Érthető, mert ahogy ezt egy rendkívül okos kormányzati ember mondta, éjjel nem süt a nap. A teljes megújuló energiatermelés pedig az összes termelt energiának csak 9,5%-a. Akadna még az arányokon javítani való, de mégis, mit tesz a kormányzat – gondolom, a sokkolt miniszterelnök jóváhagyásával?
A napelemes rendszerek után un. teljesítménydíjat – leánynevén különadót – kell fizetni. Node, mindehhez a kormánynak természetesen nincs semmi köze, mivel a díj kiszabása a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kompetenciája. Mindjárt más, nyilván semmi érintettsége nincs a kormánynak, ráadásul a Hivatal nevében nincs olyan, hogy Nemzeti. Ezzel egyidejűleg az is kiderült, hogy a Nemzeti (na, itt már autentikus a név) Fejlesztési Minisztérium se illetékes a napelem rendszerek megadóztatásában, a NAV meg pláne nem. De akkor ki? Mert az adórendeletet valakik meghozták, ami azért önmagában is szégyen. Talán ezért nem vállalja senki a szerzőséget?
Ott van a másik forrás, a szél, ami, mint ugyanettől a kormányzati okostojástól tudjuk, eléggé el nem ítélhető módon nem fúj mindig. De, amikor fúj, gyakorlatilag akkor is lehetetlen szélerőmű általi befogása – a kertvégi budi mellett felállított szélkerék nem számít annak – mivel „…beépítésre szánt területen és annak határától számított 12 000 méteren belül szélerőmű nem helyezhető el”. Ennek értelmében – és az ELTE Földrajztudományi Központja geoinformatikai térképe szerint – Magyarország TELJES területén lehetetlen akár csak egyetlen szélerőművet is telepíteni. Ha jól sejtem, a Mosonmagyaróvártól Hegyeshalomig régebben telepített szélerőművek – vagy több tucatnyi – ezek szerint engedély nélkül állítódtak fel, és a bontási határozatot tán már ki is adták rájuk.
De ne tessék aggódni, ha a botor lélek termőföldön kívánná telepíteni, akkor az illetékes nemiszervektől olyan igazolással kell rendelkeznie, mi szerint a termőterületet min. 3 éve már kivonták a termelés alól. Nehogy már jól érezze magát a beruházó!
Vegyük még mindehhez a Magyar Honvédség által üzemeltetett radarok követelményrendszerét, mi szerint a radarállomásoktól számított 40 (!) km-en, valamint a katonai repterek közelében 15 km-en belül szélerőmű telepítés tilos! Ezzel, ha még maradt volna némi rés, az is betömve. Ez az egész annak fényében is marhaságnak tekinthető, hogy amúgy is max. 100 m-ig magasodhat ki a szélerőmű tornya (speciálisan magyar rendelet alapján) – ez a radarszint, ez alá már nem lát a radar – de az a hülye szél, minél magasabban fúj, annál erősebb, így csak korszerűtlen, elavult technológiájú, max. 2 MW teljesítményű turbinákkal fejelhetők meg… Amúgy a jugoszláv háború idején, a Duna felett, radarszint alatt egészen Dunaújvárosig settenkedett fel egy szerb vadászbombázó, a nélkül, hogy a honi elfogók riasztást kaptak volna. Akkor most miről beszélünk?
Tehát napenergia megadóztatva, szélenergia ellehetetlenítve, mi marad? Fosszilis energia – szénbányáink nuku, a Mátrai Hőerőmű szar lignitre épült, Algyő hozama satnya – alig, nade, ott van Paks 2, aminek jövőbeni piacra termelt energiáját jól megvédjük a mai tiltásokkal!
Folyik a habverés a plakáttörvény körül, fontoskodnak a pártok megmondóemberei, beszélnek mindenről ezzel kapcsolatban, csak arról nem, ami fontos lenne. Nevezetesen arról nem esik szó, hogy a magyar Országgyűlés asszisztál a miniszterelnök magánháborújához, melyet egykori tettestársa ellen folytat. Nagy az ő bűne, államtitkot árult el, azt, hogy szeretett miniszterelnökünk - már elnézést a rusztikus kifejezésért - egy geci.
Namármost, ezt mindenki tudja ebben az országban, mint ahogy azt is, hogy szalajt szegény, mint a rigalánc, és időnként elviszik olajcserére vagy elektrosokkra, vagy a fene tudj mire, és utána egy darabig csak a nyelvét lógázza, de nem harapja le a bögre fülét, mondván, ez a legfinomabb az egész reggeliből. De hogy nem csak ő bolond, hanem mi is, az remekül kikövetkeztethető abból, hogy úgy csinálunk, mintha normális lenne és hagyjuk, hogy ebben az állapotában intézze az ország dolgát, jóllehet erre már régen nem alkalmas, már ha alkalmas volt is valaha egyáltalán. Ha egyszer majd nyilvánosságra kerül a diagnózisa, rengetegen csinálnak majd úgy, mintha meglepődnének és rengetegen emlékszenek vissza arra, hogy ők már akkor is megmondták, de hát a politikus már csak ilyen - vagy vak, vagy a múltban okos. Olyan politikus nincs, aki a jelenben is okos és őszinte lenne.
A politikust arról lehet felismerni, hogy úgy forgatja a fejét a közéletben, mint a dél-afrikai veld szurikátája, lesi állandóan, merről fenyegetheti veszély. Most mindenesetre iparkodnak azt a látszatot kelteni, hogy az óriás és egyéb plakátok ügye politikai ügy, ami persze hazugság, hiszen leginkább arról van szó, hogy a geci - higgyük el, hogy az, hiszen az állította róla aki évtizedeken át a legjobb barátja, szövetségese és harcostársa volt - ki akarja rántani kritikusa alól a szőnyeget.
Namármost ez önmagában is nevetséges dolog, a felszólalásoknak a Parlamentben azzal kellene kezdődni, hogy elmész te Viktor a búbánatos csipába, nem vagyunk mi a te hatalmi tébolyod eszközei! Ha bajod van a Lajossal, aki kifecsegte a családi titkot, hát hívd ki a kocsmaudvarra és játsszátok le a dolgot, de ne minket szórakoztass a magánügyeiddel. És legfőképpen ne csinálj úgy, mintha ez politikai ügy lenne, mikor csak tönkre akarod tenni és kicsavarni a kezéből a nyilvánosság fegyverét. Tudod te jól, hogy ez hatékony eszköz bárki ellen, csak hát a Lajos sem most jött a hathuszas alcsuti gyorssal, úgyhogy vele nem lesz olyan könnyű dolgod, mint a sarkon álldogáló szocialista korifeusokkal, vagy a maguk szépségében és elvhűségében gyönyörködő demokrata értelmiséggel.
Lajos ugyanis olyan, mint te vagy, sőt olyanabb, végtére is belőle fakadtál, csak később lettél magas viszkozitású Gólem...
Szánalmas ez az egész, hiszen amíg a plakátok tartalmáról nem állapította meg a bíróság, hogy törvényellenesek, addig ez egyszerű gazdasági ügy, valaki hirdetni akar valamit, akkor bérel felületet attól, aki annak tulajdonosa, majd felragasztja az üzenetét: Kabbe Viktor! Ez a kis erőszakgépezet meg első kanyarban ki akarta vágatni a hirdetőoszlopokat, most meg a plakátokkal buherálna, holnapután majd kötelezővé teszi, hogy a pulóvered hátán tíz centis betűkkel hirdesd az ő nagyságát. De a közbeszéd mégsem erről szól, hanem arról, hogy hogyan lehet megakadályozni a szabad véleménynyilvánítást, és ehhez asszisztálnak a pártok, meg behurcolják a politikust a halálos ágyáról, meg kétoldali tüdőgyuszival szavazni, és akit mentő visz el a szavazás előtt, azt szerető elvtársai árulónak nyilvánítják.