Női dolgok
- Részletek
- Készült: 2021. augusztus 25. szerda, 09:58
- Találatok: 2222
A Ripost nevű nyomdaipari termék, amely amúgy fideszista kézben van, tehát kormánymédiának nevezhető, szakadt kurvaként ábrázolta címlapján Demeter Mártát, az LMP volt alelnökét, akinek az a bűne, hogy bejelentette, tavasztól majd a Jobbik frakciójába ülne be, ha megválasztják. „Van már magyar politikai prosti” felirat díszeleg a rajz alatt. Így tehát függetlenül attól, hogy Demeter Márta helyezkedéséről mit gondolunk, azt viszont elmondjuk, hogy a Ripostról mi a vélemény, elegyítve bele a Fideszt és ami vele egylényegű, Orbánt. Mert a Ripost azt és úgy gyárt le, amit és ahogyan tőle megrendelnek.
Ha nem is konkrét utasítás formájában – de még az is lehet –, hanem úgy, hogy milyen mintát mutatnak neki, mint ami elvárt, hogy a KESMA lapok családjába tartozhassék, s mint ilyen, bőséges anyagi áldásban részesüljön a Párttól. Ilyképp a Ripost – és a többi félezer – szennylap a Fidesz maga, s mivel a Fidesz pedig Orbán Viktor, így úgy is vehetjük, hogy a Demeter Mártát kurvaként ábrázoló címlapot maga a kedves vezető tervezte és állította elő, és voltaképp így is van. Ez a címlap a Fidesz nőképe, a Fidesz politikája és a kettő elegye, midőn karaktergyilkosságra alapozva a másik nemhez való viszonyukat is elárulja. 
Operatív törzset alakítottak az eucharisztikus kongresszus lebonyolítására is, mert az eddigiek ezek szerint annyira sikeresek voltak. A járványosat ismerjük, amelyik még mindig él, csak nem aktív, a nyári álmát alussza, mint tavaly, amikor ősszel működni kezdett, és meg sem állt harmincezer halottig. Ha úgy vesszük, hogy a fél ország is odaveszhetett volna akár, akkor tényleg teljes a siker, a kisdedek feltételek nélkül ölelgethetik a nyunyókákat, és a nagymamák is szellőzködhetnek az ablakban. Feltehetőleg, amikor a kongresszusos operatív törzs befejezi mágikus ténykedését, ez a járványos újra feléled, hogy egy percig ne maradjunk ilyen játékszer nélkül.
Olybá tűnhet, hogy én pikkelek Varga Igazságügyis Juditra, holott ez nincs is egészen így. Elmondom a viszonyomat hozzá, s így egyúttal mind az összes fideszistához is, hogy egyszer s mindenkorra világos legyen. Emlékezhetünk, mikor Wolowitz csodálkozva kérdezte Sheldont, miért adja neki a helyét a kanapén, amikor annyira szereti, a fizikus kimerítő választ adott érzelmeiről, amelyek a kanapén lévő helye iránt lobognak. Tévedés – mondta Wollowitznak – a helyemet a kanapén nem szeretem. Anyámat szeretem, a helyemhez sokkal mélyebb érzelmek fűznek, fejtegette.
Körülbelül abban a pillanatban, amikor Orbán erkélye fölött a tajtékos égen az egymilliárdodik forint füstölt el – és még hátra volt háromszáz milliónyi durranás –, szóval a három napos ünnepségsorozat első napjának estéjén, épp az orgazmus közepén a költői nevű Aba településen úgy képen töröltek egy helyi képviselőt, hogy eltörött az orra. Voltaképp, ahogyan minden falusi búcsú szükségszerűen torkollik verekedésbe, Orbán gagyija is akkor és ott ért fel a csúcsra, pedig még hátra volt két nap, és most is van még egy. Soha nem látszanak véget érni az örömök. Hogy betörték a képviselő orrát, az csak magyar virtus, mert mit is tegyen az a nép, amelyiknek egy utcai harcos a miniszterelnöke, pofán vágja politikai ellenfelét.
Este majd, amikor a soha nem látott ünnepségsorozat első napjának zárásaként a világraszóló tűzijáték utolsó rakétája vagy patronja is eldurran, a kedves vezető minden bizonnyal elégedetten böfög az erkélyén, ahonnan kegyes volt megtekinteni, midőn közel másfél milliárdot szinte szó szerint elfüstöltek, de kicsire nem adunk. Minden pénzt megér, ahogyan a csillagok odafönt ragyognak, a nép pedig elégedetten hömpölyög alant, nap közben a korona is elgurult, és minden bizonnyal a gyógyszer is. A kedves vezető hatalmának ormain érezheti magát, és számvetést is végezhetne akár életművéről ott az erkélyen, de ilyet nem tesz, mert a harcnak soha nincsen vége.
Más modell alapján működik az SZFE. Mint tudjuk, alapítványi álom szerint, aminek látszanak is az első gyümölcsei. Nyári tábort szerveztek az alapítványos irányítók nemrégiben a leendő gólyáknak, hogy szokják mindazt a jót, amiben részük lesz majd oktatásuk-képzésük, illetve mint kitetszik, átnevelésük során. Azt tudhattuk meg az egyetem honlapjára írt termelési jelentésből, hogy más örömök mellett a leendő gólyák a tábor során abban a kegyben részesültek, hogy találkozhattak fideszes politikusokkal is egyenest. Már megérte színészpalántának állni, rögtön a tanév előtt orgazmusuk volt: közelről láthattak fideszes politikust. (És még mennyit fognak.)
Ha 56-os hős lennék, pofán verném Bencsik Andrást. 56-os hősök azonban nincsenek, Dózsa László 1942-ők vannak, Schmidt Mária konyhája által átalakított múlt van, és az ebből fakadó lehangoló jelen. Bencsik Andrást hovatovább nem szabadna emberek közé engedni, voltaképp azóta nem lehetne őt fertőzni hagyni, amióta publikálta „Érzelmi kötődés” című, a magyar fiatalok szovjetbarát nevelésének fontosságáról szőtt álmait, amihez képest most meg Orbánt nyáladzik. Bencsik Andrásnak elvei és eszméi a fentiekből fakadóan nincsenek, ezért lehet a NER egyik ikonikus alakja, a békemenetek szervezője. A bencsikandrásokat egy jobb érzésű ember megvetően leköpi.
Imamozgalom indul megint. Augusztus 20-tól a hosszú télen át egészen áprilisig az ország minden településén legalább egy embernek kell imádkoznia azért, hogy olyan képviselők kerüljenek a parlamentbe, akik a tízparancsolat mind a tíz pontját betartják, aszerint élnek otthon és a nagyvilágban. Az országban hozzávetőleg három és félezer település van, ha mindenütt mindig lesz legalább egy imádkozó ember, a produkciót be lehetne nevezni Guinness-rekordra. Ez térítő tevékenységnek sem utolsó, mert vagy mindenki sorra kerül előbb-utóbb, vagy, ha pedig nem, akkor bérimádkozókat kell fogadni, illetve erővel kötelezni Irma nénit és Lajos bácsit a nemes célú imára, és ez logisztikának sem utolsó.