Semjén Zsoltnak, mint az ölés nagy barátjának szakmai ártalomként a puska a mindene. Nehezen értelmezhető vonzalom ez, de nem lehet mindenki tökéletes, olyik embertársunk pedig teljesen tökéletlen, mert Isten szándékai kiismerhetetlenek. És most, hogy elmeséltem az életemet, valamint fölskicceltem az ontológiai és morális alapvetéseket, tegyük Zsolt testvérünket a nagyító üveg alá arra ügyelve, hogy ne égesse meg őt a koncentrált fény, mint boldogult, romlott úrfikorukban a hangyát. Tegnap Zsolt testvérünk feltette a pörge kalapját, vérszagú vadászruhát öltött, hogy szónokolhasson Pölöskén, az Országos Vadásznapon.
Nos, ezt nem kellett volna, de emlékezzünk a tökéletesség és tökéletlenség isteni kettősségére, hogy kinek mit juttatott az atya. Vagy a fiú. Vagy a Szentlélek. Semjén Zsolt, mint Magyarország (Neria) miniszterelnök-helyettese kötelességének érezte a gazdája iránti szervilis szopás miatt, hogy ott, vadász-, és gyilkostársai körében is az Unió ellen szónokoljon, hogy kapjon rétest estére, biztosan azért. Megtudtuk, hogy az Európai Bizottság – a miniszterelnök-helyettes szóhasználatával – „zaklatja” a magyar vadászokat. Fura ez, mintha a magyar vadászok szaténruhás kislányok volna copfokkal, az Európai Bizottság pedig a szőrös bácsi kezében csokival.
Megjelent már ez a „zaklatás” a nem KESMA sajtóban, ahol arra terelődött, a figyelem, miszerint Semjén miniszterelnök-helyettesnek az a baja, hogy Brüsszel betiltaná az ólomtartalmú lövedékeket.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 30. vasárnap, 19:25
-
Találatok: 1564
Tegnap reggel a kedves vezető kiszállt a páncélozott géperejű járműből a karmelitáknál, lövetett egy képet a Facebookra ellenfényben, ami szerint vagy pancser a királyi fotós, vagy nem akarta, hogy látszódjék a karikás szeme, ami esetleg csipás is neki. Így csak a hordószerű kontúrja uralja a dokumentumot, midőn indul a dolgozóba a korai órán. Nem tudjuk früstökölt-e már, vagy éhgyomorra ment meg minket, de érezzük a drámai súlyt és feszültséget, midőn megy a harcba bele, ahogyan nyeli el őt a csata, falja fel a háború, majszolja a küzdelem. Halljuk a bakelit sercegését úttörőkórussal, akiknek egymásra lépnek a talpai a hazaszeretetben, szóval halljuk, Leeenin, a hőőős ki csak nééépének élt.
Halad föl a lépcsőn, vagy lifttel utazik, nem ismerem a karmeliták titkait. Megyhalad a kedves vezető a dolgozóba, hogy na, máma mi lesz a küzdés és a harc, és hát kiderül a ringig érvén, hogy máma az operaciós főbizottságtörzs határvédelmi almunkacsoport előretolt helyőrség migrációs védekező riadalomkeltés-valamint ül össze, összevonva a szemöldjét mind a sok komoly férfiak és egy nyunyóka. Összegzi is a kedves vezető a tényállást, hogyaszongya, behurcolás, szigorú intézkedések, elrendelünk, képesek vagyunk, összefogunk, áttekintünk, intézkedünk, megvédünk, megazisten. Ül ott a sok komoly férfiak és az egy nyunyóka csupasz arccal, lihegnek a másik képibe bele, ahogyan küzdenek érettünk.
Maszk, baszod, kérlek alássan? Vagy magatok közt vagytok, mint a kúrián előtte meg a Hollik? Nekem mindegy. Szertekürtölik mind az összes sajtótermékek, hogy ülésezett az operaciós főbizottságtörzs határvédelmi almunkacsoport előretolt helyőrség migrációs védekező riadalomkeltés-valamint, és mondják, hogy mit határozott a kedves vezető még csipás szemmel közösen demokratikusan. Harsognak a hírek, hogy behurcolás, szigorú intézkedések, elrendelünk, képesek vagyunk, áttekintünk, intézkedünk, összefogunk, megvédünk, megazisten. És mi az isten, de más nincsen. Nincsen semmi. Üresség van kívül, belül, pátosz van tartalom nélkül, lélegeztetők a beléptetők mellett a raktárban. Soros.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 29. szombat, 19:17
-
Találatok: 1754
Nemrég fejeztem be az Omertá-t, Tompa Andrea súlyos regényét. Érdekes szerkezetű, négy belső monológban megelevenített történet az ötvenes évek Romániájából. Kétségkívül nem egy skandináv krimi, mégis feszültséggel teli, artisztikus mű. Azt viszont nem tudtam, hogy a szerző mellesleg egy “nagy nemzetközi hálózat” része, „a liberális kör tagja, amelyik folyamatosan lejáratja a hazánkat”. Ami nyilván azt is jelenti a jobboldali szóhasználatban, hogy az amúgy nem éppen rémisztő kinézetű hölgy egyben véleményterrorista, valószínűleg szabadkőműves is (mostanában a hivatalos sajtóban azok sem állnak túl jól) és persze Soros-ügynök is.
Merthogy Vidnyánszky Attila szerint ő meg Csáki Judit, az ismert kritikus „elintézte azt, hogy nem kívánatos személlyé váltam Strasbourgban, ahol tanítottam volna. A beregszászi társulatom előadásai egy pillanat alatt nemkívánatosak lettek”. Szóval ezek a hölgyek ekkora hatalommal bírnak, mert összeesküsznek, békanyálba mártott őrölt kígyófarokkal mételyezik a nemzetközi szakmát és elintézik a nagy direktort. Mondjuk ehhez talán annyit, hogy elintézni történetesen Vidnyánszky Attila intézte el Csáki Juditot, amikor odaejtőernyőzték a kaposvári egyetem élére, és rövidesen kirúgta Csákit, a színházi tanszék vezetőjét. Kettejüket illetően erről a konkrét elintézésről tudunk.
Vidnyánszky Attila, úgyis mint a Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának frissen kinevezett elnöke adott két interjút (Origo, Kossuth Rádió), és ezek tekintélyes részében Gyurcsány bődületesen ostoba megjegyzését frappírozza a rendező úr. Kihagyhatatlan ziccer, Vidnyánszky ki is használja, rendben. Csakhogy a szokásos csúsztatással egybekötve. Egyszerűen nem igaz, hogy Gyurcsány antidemokratikus, még inkább: badar megszólalására ne hördült volna fel mindenki, aki egyébként brutális einstandnak tartja az SZFE „modellváltását”. A foglalók még akkor is hazudnak, amikor akár igazat is mondhatnának.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 28. péntek, 16:36
-
Találatok: 1781
Én, mint balliberális seregek Menczer államtitkár rendszertani besorolása szerint – aki viszont kikandikált Szijjártó segglyukából – egész jól elvihogok most már ezen az egészen. Mint emlékezhetünk, a korrupt jachtról dolgozó Szijjártó kirúgással fenyegette azon külügyi alkalmazottakat, akiknek csak meg is fordult a fejében a home office, mert nem akartak elpusztulni a vírustól. Hadban álló országban azonban nincs helye a gyengeségnek, Orbán sem szereti a pocakos tábornokokat, csak Németh Rezsi a velőspacalt.
Tegnap azon morfondíroztam a mostani vérzivatar kapcsán, hogyan lehet, hogy ez a Szijjártó a helyén van még, és nem vitte el a rézfaszú bagoly. Mára azonban kiderült, nagyon komoly hátországa van a hülyeségben, de azért ő a félszemű király a vakok között. Itt van nekünk ez a Menczer Tamás, mint külügyi államtitkár, aki, mielőtt csinovnyik lett volna, az MTV keltetőjében melegedett, ott verték bele a szervilizmust, meg a mérhetetlen hazafias öntudatot. Ez pedig mára annyira szárba szökött, hogy tanórákat tart a haza szolgálatáról.
Azt mondja ez a Menczer, hogy a Szijjártó ordenáré aljasságát nem helyénvalónak tartók balliberális seregek, hőbörgők, akik nem értik, a külügy miért nem vonulhat home office-ba. De el nem magyarázza, a számítógép mennyivel működik másképp otthon, mint a külügy falai között, sőt, azt sem, hogy mivel normális diplomata ezzel a mi kakadunkkal szóba nem áll, azt a pár kipcsak és türk látogatást még a budiból is le lehet szervezni. De ezek a pátoszos fellegekben járnak egyfolytában, ők a Haza (így, nagy betűvel) szolgálatára szegődtek, és nem lopni. (Dehogynem)
Viszont jó ezt tudni azért, mert így vagyunk felvilágosítva, mi, balliberális hőbörgők, hogy „aki a Külügyminisztériumban dolgozik, az a Haza szolgálatára szegődött…A baloldal a bajban inkább hazavonulna, ők meg ilyenek”. Hát, ez az. Jachtoznak, kurváznak, amit mégsem komilfó otthon, hát persze, hogy nem megy haza a barma. Ez ugyan mellékszál, de most mégsem ezért hanyagolom, hanem, mert nagy hibát elkövetve igyekszem megérteni ezt a Menczert meg a fajtáját, hogy maguktól sötétek, vagy van valami tenyészprogram is az előállításukra a lebutító oktatáson kívül.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 27. csütörtök, 23:20
-
Találatok: 1998
Szijjártó külügyes korrupciótól bűzlően nyaralgatott egy jachton, miközben azt kamuzta a nagyvilágnak, hogy lázasan dolgozik. Ugyanez a Szijjártó, miközben a járvány csúcsán a médiában az otthoni munkavégzésről papolt, azoknak a külügyi alkalmazottaknak, akiknek csak megfordult volna a fejében a home office, kirúgást ígért, ami aljassággal tegnap büszkélkedett el. Itt két olyan momentum is akad, ami miatt jobb helyeken magától adná be a lemondását.
Vagy, ha nem, politikai ellenfelei, párttársai, illetve a média kényszerítené ki belőle.
Magyarország nem szerepel ezen jobb helyek között. Amikor Szijjártót megpróbálták megkérdezni enyhén szólva is kétséges jachtos nyaralásáról, olyan dumát engedett el, ami után laptársunk, a 444.hu okkal adta azt írása címéül: “Így az alattvalókkal beszél az ember, nem a választóival”. Amit pedig tegnap előadott a külügyi dolgozókkal való bánásmódról, az a középkori gondolkodás iskolapéldája, ami persze egyáltalán nem idegen egy feudalizmusba révedő kormánytól:
„Volt még egy nagyon fontos varázskifejezés: home office és az erre vonatkozó törekvés. Ezt sem engedélyeztem, és nem fogom engedélyezni a jövőben sem. Azt kértem a helyettes államtitkároktól és a főosztályok vezetőitől, hogy írják össze azoknak a munkatársaknak a nevét, akiknek a teljesítményét és a munkáját ebben a helyzetben nélkülözni tudják. És zárójelben tettem hozzá, hogy akkor ezt véglegesen meg is köszönhetik.”
Mindezt úgy, hogy a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége Orbán Viktor Mihálynak címzett nyílt levelében arra kérte a kedves vezetőt, hogy a kormány lépjen a kormánytisztviselőkre vonatkozó otthoni munkavégzés ügyében az országban is megjelent koronavírus miatt: „Szakmai meggyőződésünk, hogy kizárólag az otthon végezhető munka azonnali elrendelése által biztosítható az államapparátus folyamatos működőképessége.” – írták a közszolgák.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 26. szerda, 19:55
-
Találatok: 1720
Nyugdíjba vonul hát a Pálffy Ili. Ez így kimondva olyan rezgéseket generál az emberben, mint amikor Svejk a császár őfelsége légyszaros képe alatt sóhajtott fel: megölték hát a Ferdinándot. Ez cezúrát jelent, ami után borzalmak vagy mókák következnek gusztus vagy történelmi szükségszerűség szerint, ami minden időben bizonytalan, így momentán sem tudható a kimenetele. Pálffy Ili alakja beleégett a retinánkba és az agyunkba 2018. április 8-án.
Ekkor, mint mindenki tudja, szutykos gyalázatok történtek a diktatúra bebetonozására, és ez a Pálffy Ili tevőleg vagy tudólag és jóváhagyólag, netán elszenvedőleg, de részese volt ennek, tehát bűnös. Ezért utána ki is tüntették, mint most Müller Cecit, rájuk tették a billogot tehát. Ők Orbán nyunyókái, összetaknyozott plüssei. Így kinézetre ártalmatlan, bamba jószágnak tűnnek, de nagyobb kárt okoznak, mintsem gondolhatnánk. Orbán nyunyójelmezbe bújtatja a gonoszt, álruhába mintegy, hogy fel ne ismerhessük.
Úgy vélvén, a gombszemek, a kopottas nagymama külső védburkot képez a vérzivatar ellen, és voltaképp nem is számol rosszul. Amit Pálffy Ili 2018-ban elkövetett, azért egy vérmesebb országban meglincselték volna, lásd napjaink Belaruszát, pedig ott le sem állt a szerver. Kérdés, a lámpáktól megcsillanó szemüveg, rezgő szempillák, a rosszul szabott kosztüm, szaporodó ráncok mire elegendők, s hát, ennyire: lehetővé teszik a számonkérés nélküli elvonulást. Pedig J. A.-tól tudjuk, hogy „a bűn az nem lesz könnyebb, hiába hull a könnyed”.
2018. április 18-án Pálffy Ili pár óra alatt öregedett meg, amiből a jóindulatú szemlélő azt következtethette, hogy pislákol benne a lelkiismeret, nyomokban még fellelhető valahol. Ilyen készségekkel azonban alkalmatlan a szolgálatra. Nem feledhetően dadogott aztán a kamerák előtt akkor és azóta is, Pálffy Ili volt az a nyunyóka, akinek a feje fölött történtek az események. Ő Orbán marionettjeként töltötte be a bábszínházban rá osztott szerepet, és olybá tűnt, nem igazán tudja, hol is van. Ha lett volna mérhető mennyiségű lelkiismerete, akkor és ott mond le.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 25. kedd, 22:50
-
Találatok: 1612
A boltban hat-, nyolcszáz forint az alma, banánt azonban már háromszázért is kaphatni. Pedig a banán rengeteget utazott, hacsak nem a felcsúti budi tövében termett, míg ellenben az alma olyan kies hazánkban, mint a gyom. A boltban megmutatkozó árak tehát valami közgazdasági nonszenszt rejtenek, de nem vagyok én Matolcsy, hogy ezt fölfejtsem. Csupán azt akartam megmutatni, ha nem vagyok esetleg almafüggő, és a kevéske pénzemből gyümölcsöt akarok venni, akkor a banánt választom, hogy maradjon csirkelábra is. Sokan gondolkoznak így, akik a hónap vége felé – vagy olykor az elején is – a pénztárcájuk mélyén kotorásszák a megbúvó aprót.
Válaszd a hazait. – Üzente tegnap egy videóban per tu Orbán Viktor Mihály, pedig nem őriztünk együtt nyájat, és kollégiumi szobatársa sem voltam. Hogy hozzájáruljunk a magyar gazdaság fejlődéséhez, meg kíméljük a környezetet, mert ugyanis a nem turulos termékek több ezer kilométert utaznak. – mondta vezérünk. Ekkor jutott eszembe az alma-banán dichotómia, sőt, ráadásként a Budapest-Belgrád vasútvonal, amelynek a fedősztorija a kínai áruk szállítása, így megkérdem szordínósan, hogy akkor most mi van. Tudnék hosszas előadást tartani boltbéli élményeimről, amelyekben az a tapasztalat, a magyar áru mindig drágább, és rendszerint ócskább idegen társánál, és ez erkölcsi dilemmát okoz.
Nem engedhetem meg, hogy olyan hatalmas hazafi legyek, aki minden egyes vásárlásnál kicseszik magával, nem futja a hazaszeretetre, ha ez a mérce. Ez is megmarad a gazdagokra, akik viszont furán viszonyulnak a nemzeti dilemmához. „Több Balaton, kevesebb Adria”, hirdette fennen a kedves vezető pár hete, s ehhez képest tegnap kiderült, mégis csak az Adrián áztatta a lompost, ilyképp ki kell belőlem szakadnia a sóhajtásnak, miszerint elmegy ő az anyukájába. És azért is el kell fáradnia oda, mert pár napja meg egy fazekat rakott ki, hogy ez az ő estebédje, mellette pedig egy üveg szerepelt, mint emlékezhetünk, rajta felirat, miszerint „Erős chili Viktortól”.
No most, innen a hazaitól visszatekintve, mért nem cseresznyepaprika, erőspista, vagy akármilyen turulfos, másrészt pedig halkan azt is megkérdem, hogy miért Knoros üvegben volt a a trutyi, ami üveg ezek szerint szintén sokat utazott, mielőtt ilyen imázskép lett belőle.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 25. kedd, 00:31
-
Találatok: 1784
Szijjártó külügyes bekérette a német nagykövetet, majd elhúzott Kínába. Állítólag. A jachtra mégsem hívhatta „be”, hogy leüvöltse a fejét, mert az szokatlan a diplomáciában, igaz, magunk közt szólván Szijjártó is az. Egyedi jelenség, de lassacskán egész kies hazánk is unikum lesz, amit szörnyülködve néznek a klubban, hogy kár érte, kiváló ország lehetett volna. És voltaképp ennyi az érzelmi töltés irányunkban az iszony mellett, a lenéző sajnálkozás, ahogy kedves vezetőnk zsebrebaszott kézzel, trottyos gatyában és ingujjban közlekedik. Bunkó nemzet leszünk vagy lettünk, ahogyan a fiúk a kollégiumból megöregedtek, olyanok lettek, mint apáik. Vidéki párttitkárok.
Ez, hogy Szijjártó behívta a nagykövetet, majd elszaladt, illetve úgy tett, mert voltaképp egyfolytában a csónakon volt, abból fakadt, hogy Michael Roth, német külügyi államtitkár a Magyarországon elharapózó antiszemitizmusról beszélt, megemlítve, hogy saját országában is van ilyen gond. Illetve a német még felsorolta a kies hazánkra jellemző idegengyűlöletet, a hajléktalanokkal szembeni intoleranciát és az LMBTQ közösségek és személyek elleni támadásokat. Hogy nem beszélt zöldségeket, mutatja, hogy épp a szivárványos-zászlóháború közepén ülünk, bájos magyar nácik létrával a hónuk alatt szaladgálnak, keresve, honnan lehetne letépni a rongyot.
Van helyzet tehát, nem is kicsi, s hogy ezt Roth külügyi államtitkár megemlítette, az az aggodalom hangja, Szijjártóé erre pedig az immár sajnálatosan megszokott, hogy má’ megin’ báncsák a magyar népet. Idáig ez évtizedes NER történet. Ott tartunk, hogy szóra sem volna érdemes, ha nem lenne benne egy új aktus, egy újabb nüansznyi fekália, mégpedig a hangnem. Szijjártó külügyes ugyanis megszólította ezt a Rothot, éspedig ekképp: „Fejezzed be a magyar emberek méltatlan támadását”. És nem is a magyar, meg az emberek meg a méltatlan az újság, hanem a ragozási mód, ez a „fejezzed”, ez a nyomatékosító felszólítás, amely egyáltalán nem az úri szalonok hangja.
Hogy kifejezzék képzelt, mérhetetlen erejüket, suttyó bandákban, vagy ezek felnőtt változataiban szoktak így bánni édes anyanyelvünkkel.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2020. augusztus 23. vasárnap, 18:48
-
Találatok: 1703
A kóspallagi hagyományőrző kulturális rendezvényen megtudták a hagyományőrzők, hogy egy év múlva emelkedik a csecsemőgondozási díj (csed), de annyival, hogy hat hónap alatt majd egy hónapnyi lóvéval kapnak többet a csecsemőgondozók. Ezt hallva a hagyományőrzők egy része hazaszaladt gyereket csinálni a kedves vezetőnek, ezért lemaradt a lényegről, hogy valahogyan ezt Szent Istvánon át köszönhetjük a kormánynak. Gondolom, mert épp ez az államalapítós ünnepkör van momentán, azért. Valami Sölch Gellért nevű helyettes államtitkárt zavartak el Kóspallagra okoskodni, és ő ennek meg is felelt, mert jó elvtárs.
Én nem tudom, de azért elmondom. Szóval említette először ezt a rengeteg pénzt, mint kormányunk, pártunk s általuk a kedves vezető újabb jótéteményét a nemzet felé, hogy egyhavi pelenkapénz, ez már majdnem tizenharmadik havi nyugdíj. Én nem tudom, méltók vagyunk-e mindarra a boldogságra, amit kapunk sokat szenvedett hazánktól, de talán. Ez a Sölch helyettes államtitkár is megnyugtatott a pelenkapénz kapcsán, hogy „az a szabadság és szuverenitás kellett ahhoz, hogy a kormány időben hozhasson meg intézkedéseket, amelyet még Szent István király államszervező munkája eredményeként, rengeteg áldozattal őriztek meg őseink”. Eszonta Sölch helyettes államtitkár.
Sokan nem hallották már, mert épp tosztak otthon, hogy megkapják a majd egy hónapnyi suskát, CSOK-ot és a családi terepjárót. Ezt őrizték meg rengeteg áldozattal őseink Szent István államszervező munkája eredményeként a Fidesz segítségével. Mondom, mindezt Sölch helyettes államtitkár kifejtette, az MTI lejegyezte, a kóspallagi hagyományőrzők pedig meghallgatták, és nem röhögték halálra magukat. Felteszem, állva pisáltak, hogy leereszkedett közéjük egy helyettes államtitkár. hogy hülye, az már másodlagos, de érezni rajta a kedves vezető szotyolaszagát, meg a kölnijének távoli illatát is kolbászfüsttel elegyest. Valamint a koviubit.
De maradjunk Sölch helyettes államtitkáránál, aki egy nagyívű gondolatkísérlettel foglalta egységbe a pelenkapénzt,
Bővebben ...