Hírek

Orbán nem elnyomott Európában, hanem a vadkapitalizmus erős embere

Részletek: Készült: 2018. augusztus 11. szombat, 19:33; Találatok: 1366

ovi_posv A balos-liberális média sokszor próbálja azt a látszatot kelteni, mintha Orbán Viktor kirekesztett, elzárt pozícióban lenne a nyugati világelitben, de ugyanezt a képet használja a Fidesz körüli média is, amikor Orbán Viktort Európa lázadójának próbálja beállítani. Pedig sok szempontból, például a nagytőke szempontjából, Orbán az európai mainstreamet képviseli, sőt, politikai hatalmát többek között pont erre építve szilárdítja meg.

Az elmúlt hét két híre jól keretezi azt, hogy az a politika, amit képvisel, és maga Orbán Viktor mennyire elnyomott Európában. Magyarországra hoz üzemet a BMW, Mészáros Lőrinc pedig az ALDI-val üzletel. Persze lehet azt mondani, hogy az üzlet és a politika két különböző dolog, csak a valóság legtöbbször mást mutat. Bár a perifériás, keleti piacokon való befektetést függetlennek tartjuk a politikától, ezekben mindig szerepel politikai döntés is. Ha Orbán valóban pária lenne nyugaton, akkor a legjobb verzió szerint sem bíznának meg benne a „piacok”, és így nem érkeznének ilyen befektetések Magyarországra.

Ezzel szemben az elmúlt években még durvább dolgokat is láthatunk. A német állam által is tulajdonolt Telekom magyar leánycége például simán odaadta az Origót a Fidesznek. A Népszabadság bezáratásához is szükség volt arra, hogy az Axel-Springer és a Ringier egyesítése előtt, miután a GVH ezt sokadszorra sem engedélyezte, eladja a közéleti lapjait a két nemzetközi médiapiaci multi Henrich Pecinának. Hogy ő a Fidesz parancsára pár év múlva bezárassa őket, a frissen vásárolt, illetve a nagy multik fúziójából örökölt megyei lapjait pedig szépen lepasszolja Mészáros Lőrincnek. Korábbról ott van a bankadó vagy a telekom adó, aminek lakosságra való áthárítását lényegében jóváhagyta a kormány (ugye 2017-ben már a magyar bankszektor volt az egyik legjövedelmezőbb Kelet-Európában), és ide vehetjük a devizahitel válság nem megoldását, és a bankok felelősségének lényegében elkenését.

Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a multik társasági adójának lecsökkentésével, a TAO-pénzekkel milyen adóparadicsomi környezetet hozott létre a Fidesz ezeknek a cégeknek, miközben pluszban még vissza nem térítendő támogatásként kétszer annyi pénzt osztott ki nekik, mint előtte a szocialisták és a liberálisok.

Ehhez pedig vegyük hozzá a munkavállalói jogok magyarországi leépítését, és meg is kapjuk azt, hogyan árulja ki Magyarországot, lényegében hatalomért a Fidesz.

Úgy tűnik, Orbán rájött arra, hogy saját rendszerének stabilitását leginkább úgy tudja fenntartani, ha a tőkén keresztül minél több ország gazdaságát érdekeltté teszi saját fennmaradásában. Így épül fel Paks II. és a Budapest-Belgrád vasútvonal Magyarország számára kedvezőtlen feltétekkel, ellenben a kínaiaknak, oroszoknak, és feltehetően a beszálló német cégeknek kedvező feltételekkel.

Orbán rendszere lényegében semmilyen szabadságharcot nem folytat már Európában. A tőlünk kiszivattyúzott állami adóforintokkal üzletel, és biztosítja saját pozícióját az európai politikában. Ezt a pénzt váltja bajor és német, szlovén és horvát, újabban szlovák politikai tőkére. Majd azt vissza pénztőkére, amiből még több politikai tőkét vehet.

Ehhez pedig a nyugati és keleti tőke szépen asszisztál, de mi mást is tehetne, ha logikája szerint asszisztálnia kell (vagy éppen az oroszok és a kínaiak esetében ez egy mindkét oldal számára elfogadható politikai térfoglalás is). De ez a tőkekitettség biztosítja azt is, hogy Orbán ellen soha ne lépjen fel az EU erőteljesen, hiszen akkor veszélybe kerülnek a nyugati cégek itt elhelyezett pénzügyi akciói is.

Csakhogy mindeközben a magyar gazdaság szerkezete fenntarthatatlan marad. Még mindig egy olyan pályán versenyzünk, az erőforrásaink olcsó eladásának pályáján, ami hosszú távon se erős magyar cégekre épített gazdaságot, se fenntartható jólétet nem fog elhozni az ország számára.

Bővebben ...

144 cég jelentkezett arra a 12 milliárdos pályázatra, amely csak pár óráig volt elérhető

Részletek: Készült: 2018. augusztus 11. szombat, 01:09; Találatok: 1268

solarfoto1 Jól értesültek lehettek azok a társaságok, amelyek az áprilisi országgyűlési választások előtt egy hónappal jelentkeztek egy naperőmű-építési pályázatra. A 12 milliárd forint keretösszegű tender azért volt furcsa, mert csak néhány órára nyílt meg, majd újra bezárták. (A pályázat március 9-én napközben nyílt meg, és másnap reggel már be is zárták. Nem szokványos, hogy pénteken megnyitnak egy pályázatot, majd szombaton bezárják. Ezt azért tehették meg, mert március 10. munkanap volt.)

A pályázat újranyitásáról semmilyen előzetes információ nem látott napvilágot, még az európai uniós támogatásokkal foglalkozó pályázatíró cégek sem tudtak arról, hogy a – tavaly július 3-án felfüggesztett – tender néhány órára ismét elérhető lesz. Egy ilyen projekt esetében a pályázati kérelem beadásához sok időre van szükség, nem elég a pályázatot leíró eljárásrend 96 oldalát elolvasni, az abban foglalt elvárásokat teljesíteni is kell.

A G7 a Transparency International-lel közösen közérdekű adatigénylést nyújtott be a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a tender felelőse felé. A válaszból kiderült, hogy 144 cég nyújtott be pályázatot azon az ominózus március 9-i napon. Az MFB nem árulta el, hogy melyek ezek a vállalkozások, csupán annak a 32 cégnek a nevét közölte, amellyel idén július közepéig szerződést kötött. (Ezek között minden bizonnyal olyanok is vannak, amelyek még tavaly pályáztak.)

Az eddig szerződött vállalkozások negyedének Nyíregyházán van a székhelye. Ez azért fontos, mert korábban úgy értesültünk, hogy március 9-én egy nyíregyházi bankfiókban adtak le tömegével kérvényeket.

A tender a KKV Energiahitel nevet viseli, naperőműves beruházáshoz lehetett hitelre pályázni. A pályázatban részt vevő bankok lényegében ingyen hitelt ajánlottak a beruházás 90 százalékára. A tenderen indulóknak csupán a 10 százalékos önrészt kellett előteremteniük.

A hitelszerződést 15 évre kötötték, de úgy, hogy az első két üzleti évben nem kell a nyertes cégnek törlesztőrészletet fizetni. Az állam vállalta, hogy a piaci ár közel duplájáért, kilowattóránként 32 forintért átveszi az áramot.

Ha egymilliárd forintos beruházással számolunk, akkor a tenderen 900 millió forintos hitelhez juthatott a jól értesült vállalkozó. A szakértők legóvatosabb számításai szerint éves szinten 10-20 százalékos tiszta profit realizálható a naperőművekkel.

A jelenlegi alacsony kamatkörnyezet mellett nem tűnik rossz üzletnek ez a több oldalról bebiztosított befektetés. A beruházáshoz szükség van még egy egyhektáros telekre – lehet akár szántóföld is -, amely viszonylag közel fekszik egy olyan vezetékhez, amelyre rácsatlakozhatnak a naperőművel.

g7.24.hu

Hatalmasat kaszálnak az ingyenhitellel az egy nap alatt lefuttatott uniós pályázat nyertesei / 2018.03.16.
Ugyanabban a vidéki bankfiókban adták be a 12 milliárd forintos titokzatos pályázatra a jelentkezéseket. - Még az uniós pályázatokban jártas szakértők és tanácsadó cégek sem tudtak arról előzetesen semmit, hogy újraindul a korábban felfüggesztett tender. Mégis újraindult a hét utolsó munkanapjának délutánján, aztán szombat délelőtt már ismét felfüggesztették a pályázatot, mert túligényelték a keretösszeget.

A kormány nagyon a szívén viseli ezeknek a vállalkozóknak a sorsát. Három héttel a tender ismételt megnyitása előtt módosult a villamos energiáról szóló törvény. Addig csak egy kilométernyi szabadvezeték létesítésére volt kötelezett a hálózati cég, amely a vezetékeken eljuttatja az áramot a fogyasztókhoz.

Bővebben ...

Az a baj

Részletek: Készült: 2018. augusztus 10. péntek, 02:16; Találatok: 1490

2csok1 Amikor az Agymenőkben Proton professzor tátott szájjal és kerekre nyílt szemekkel bámulja Sheldon infantilis hülyeségét, Leonard nem tud mást mondani a megnyugtatására magyarázatul: – Ő ilyen. Tényleg ilyen. – És mindenki érti, miről is van szó, csak az öreg nem, mert addig nem volt benne a közepében. Mi viszont benne vagyunk.

Van nekünk – illetve hát, nekik van, a józanabbja csak a’la Proton professzor néz leesett állal, hogy mi a rosseb van itt – ez a 2rule nevű csodánk, amit már genezisében megült a rontás. És olyan elemi erejű érzelmeket váltott ki, mintha az anyukáját szidták volna a sok liberális köcsögnek, mint amilyen magam is vagyok, bármit is jelentsen ez. Most már elég annyi, hogy nem ők.

Legfőképp persze azért visított a nagyérdemű, mert a 2rule, amely bűnben fogant, mutatta a NER összeszorított fogú igyekezetét, hogy az utolsó csöppet is kipréselje a birtokba vett országból, hogy befurakszik a legkisebb résbe, akárha féreg. És nem is a lopás fáj már, mert az bevégeztetett irreverzibilis módra, hanem, hogy nem hagyják békibe’ az embert, hogy a barlangjában sincs nyugta.

Ott állnak a szájánál ilyen prostisrácok és piszkálnak be a botjaikkal, mert azt hiszik, megvédi őket a ketrec, de, ha az egyszer kinyílik, aranyapám. Ám ne szaladjunk ennyire előre a történelemben. Momentán itt van nekünk vizsgálatra ez a rulettes csoda, s nem azért, mert amúgy érne akár egy szót is, hanem, mert ez a NER eszenciája, a mocskos kivonata voltaképp.

És amikor minden jóérzésű ember ezen a szaron röhögött undorodva és sírva is egyképp, akkor a cég vezérigazgatója – de szeretik a rangokat ezek -, bizonyos Kővári Ágnes nyilatkozott az Origónak – csakis -, nem érti, miként történhetett, hogy a 2rule bevezetése ekkora vihart kavart. Együk meg a zúzáját közösen, s főleg még, hogy mindezek után nemzeti köntösbe is öltözteti a fekáliát. Pedig egyszerű ez.

Az emberek java része ugyanis – nem mindenki ugyan, de az egészségesebbje mindenképp – ösztönösen irtózik az aljasságtól. Nevezzük azt akárhogy, korrupciónak, a hatalommal való visszaélésnek vagy tartózkodó kérelemnek esetleg, mindegy. Ha szaga van, márpedig Neriában bűzlik minden, akkor a delikvens befogja az orrát és csendesen kiköp.

Vezérigazgató asszony olvasatunkban hasonszőrű, mint Sheldon, és létezésére meg viselkedésére nincs más magyarázat, mint, hogy: Ő ilyen. Tényleg ilyen. És mindenki érti is, kivéve, akire vonatkozik, hogy abban a pillanatban, amikor a nemzet strómanjának neve fölmerült a nyomorult terméke kapcsán, abban a másodpercben rákerült a stigma. És nem a liberális köcsögök tették rá, hanem maga az egyazisten Orbán Viktor a már végtelenbe vesző ténykedésével és országrontó garázdálkodásával.

Már szaga van annak, amit megérint, megemlít mint számára lényegest, az egész manusból árad a halál lehelete. Úgy vesz el mindent a közösségtől, hogy tán nem is tud róla, amikor körbehugyozza és megjelöli. Ez az egész akkor kezdődött, amikor először tört ki rajta igazán a téboly, és a kokárdát, mint a hozzá tartozás szimbólumát nevezte meg. Azóta jobb érzésű ember ilyet nem hord, vagy csak befogott orral.

És nemcsak tárgyak, hanem fogalmak, úgymint nemzet, család, kereszténység, alkotmány, magyar és folytathatnánk a végtelenségig a felsorolást, hogy mi minden vált értékvesztetté és más jelentésűvé a fideszbeszélben, hogy mára alig is maradt valami, ami az embert emlékezteti a normális életére. Mert egyetlen, nagy párttaggyűlés lett az egész szerencsétlen ország.

Vezérigazgató asszony nem érti a felháborodást, pedig csak annyi a magyarázat és az ok, hogy Orbán-, és Fidesz-szaga van. Születésekor rákerült a NER pöcsétje, és onnan azt semmi sydol vagy pronto le nem hozza. Kérdezte azt is, mi a baj, s magam azon vagyok, kikerülve a csapdát, hogy idemásoljam a Belga egész szövegét arról, hogy mi a baj, beérem egyetlen sorral: “Az, amit mondasz: az a baj.” – És talán értve leszek. Vagy nem.

Bővebben ...

Kevés ételt kapnak a határvédelemre kivezényelt rendőrök, és van, hogy az is penészes

Részletek: Készült: 2018. augusztus 09. csütörtök, 04:53; Találatok: 1315

hatark Az ORFK szerint a rendőrök megfelelő körülmények között teljesítik szolgálati feladataikat, amihez képest tudunk olyan rendőrről, akit egy hétre rendeltek a határhoz, aztán a harmadik héten már a szülei vittek neki ételt és váltóruhát. Árad a panasz.

Az Országos Rendőr-főkapitányság következetesen cáfolja, hogy drasztikus lenne a hiány a rendőrségi állományban, és állítják, hogy elég rendőr van Magyarországon, a Belügyminisztérium tájékoztatása szerint pedig idén fél év alatt összesen 8,5 milliárd forint túlórapénzt fizettek ki a rendőrségi állománynak. Ezért érdeklődtünk arról az ORFK-nál, hogy a meglévő állományban milyen körülmények között dolgoznak a rendőrök. Válaszukban azt írták, hogy „megfelelő körülmények” között teljesítik szolgálati feladataikat.

Ehhez képest a körülményeket jól ismerő forrásaink szerint a határvédelemnél három év alatt sem sikerült megoldani a szolgálatot teljesítő rendőrök ellátását. Rengeteg panasz érkezik például az ételre, mind a mennyiséget, mind a minőséget illetően.

Remekül szemlélteti ezt a Magyar Rendőrök és Katonák, Veletek Vagyunk Facebook-oldalára feltöltött fotó is a penészes ételről, amelyet a határvédelemnél szolgálatot teljesítő Készenléti Rendőrség tagjai kaptak.

Ugyancsak a határvédelemnél szolgáló rendőr kapta ellátmányként azt az első ránézésre sem bőséges szendvicset, paprikát és valamilyen tejterméket, amit a zacskóban lévő patkány már megkezdett. Az állat a szálláson mászott a zacskóba.

Túlórapénzük jelentős részéből ezért a határhoz rendelt rendőrök a saját ellátásukat fedezik. Ahogy télen a kötelezően előírt egyenruha aláöltözetét is saját maguknak kell megoldaniuk.

Bővebben ...

Egyre olvad a magyar középréteg

Részletek: Készült: 2018. augusztus 07. kedd, 20:56; Találatok: 1471

eltapos Elkezdődött a bűnbakok kiterjedt keresése? - A felső és az alsó csoportok nagyobb arányban bővülnek, mint a középső szegmenshez tartozók – állapította meg a KSH egyik nemrégiben kiadott elemzése. A tulajdonosi középosztály is veszített erejéből, amiért a miniszterek a hazai vállalkozásokat hibáztatják.

Minden korábbinál nagyobb mintán igyekezett a magyar osztályszerkezetet négy évvel ezelőtt feltérképezni a GfK. Arra jutottak, hogy hazánkban a mai napig nem alakult ki a középosztály. Érdemes átböngészni a felállított kategóriákat, így bárki meg tudja állapítani, ő hová is sorolható be (az ezt tartalmazó cikk itt található). A GKI tavaly azt nézte meg, hogy a jelenlegi kormányzat alatt miként alakult a különböző társadalmi csoportok összes jövedelemből való részesedése, illetve hogyan változott a reáljövedelmük.

A kutatók kimutatták, hogy igazak az előfeltevések: valóban a szegények kárára híznak itt a gazdagok. Nem minden írható azonban a Fidesz számlájára. A középosztály jövedelme több mint egy évtizeden át stagnált. A lecsúszások a KSH a magyar foglalkozási szerkezet változásairól nemrégiben közzétett elemzéséből (ezt teljes terjedelmében itt olvasható) is kitűnnek. Mint a tanulmányban megállapították: hosszabb időtávot tekintve a rétegszerkezet polarizálódik, a felső és az alsó csoportok nagyobb arányban bővülnek, mint a középső szegmens.

Ennek megfelelően kimondták, hogy a 2011. (a legutóbbi népszámlálás) óta eltelt öt évben bővült a foglalkozási szerkezet felső szegmense, amiben az alkalmazottként dolgozó felső értelmiségiek, valamint az alsószintű vezetők körének bővülése játszott szerepet. A rétegstruktúra középső tömbje szűkült. Jelentős veszteségeket szenvedett el a szakképzett szolgáltatási és kereskedelmi foglalkozásúak tábora.

A válság által leginkább sújtott szakképzett ipari munkásság kissé erőre kapott, amihez azonban az járult hozzá, hogy körükben a legjellemzőbb a külföldi munkavállalás, 5,4 százalékuk dolgozik az országhatáron kívül. A betanított munkát végzők aránya stagnált, míg az egyszerű munkát végzők köre tovább bővült, már közel 10 százalék volt 2016-ban.

Elszívják mindenki elől a levegőt, de elviselhetetlennek tartják a fuldoklást

A tulajdonosi középosztály szintén veszített erejéből, de a csökkenés a KSH szerint inkább a kevésbé stabil, bizonytalanabb helyzetű vállalkozókat érintette. Mi úgy véljük viszont, hogy ebben nagy szerepet játszhat, hogy egy kitűntetett réteg mindent visz, a fideszes gazdasági elit elszívja mindenki elől a levegőt. Azután a kormányzat szemrehányást tesz, amiért az érintettek az oxigénhiány jeleit mutatják.

Az Index.hu beszámolója szerint egészen elképesztő módon két miniszter is hosszan szidta a korábban sokat dicsért magyar vállalkozásokat. Nyilván nem a kormány szívéhez közel (rakétákkal segített) rétegről, hanem a többiekről beszéltek. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint „egy holland munkás kétszer annyi értéket állít elő, mint egy magyar, itt hatékonysági problémák vannak”. Palkovics László, a magyar kormány innovációs és technológiai minisztere úgy látja, hogy a nyugatiakhoz viszonyított hatékonyságbeli különbséghez hozzájárul az innovációs képesség hiánya a magyar tulajdonú vállalkozásoknál.

Úgy tűnik, kezd divattá válni a mutogatás. A pénzügyminiszter és az újonnan létrehozott innovációs tárca vezetője a „főbűnösöket” a magyar vállalkozásokban látja, a Számvevőszék elnöke pedig a már régen szoros állami ölelésbe vett kórházak vezetőit hibáztatja azért, mert nem jobb a hazai egészségügyi ellátás. Felelősek a tanárok (erről már többször esett szó), és talán mindenki más is. Eljuthatunk oda, hogy ezt a nagyszerű kormány meg sem érdemeljük. Kérdés persze, hogy ebből hosszabb távon mi következik majd.

Bővebben ...

Az ezredforduló generációjának új szocializmusa

Részletek: Készült: 2018. augusztus 06. hétfő, 23:21; Találatok: 1401

sanders-oca7 Szerkesztői jegyzet: az alábbi cikk Ben Judah írásának közepesen laza fordítása. Az angolszász, elsősorban brit és amerikai baloldal újjászületéséről és lendületéről szól. Elsőre sok fogalom paradoxonnak fog tűnni (pl. fiatal szocialisták…?), de éppen ezért lehet érdekes nekünk, magyaroknak is. Ami az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában lejátszódott az elmúlt pár évben, korábban teljesen elképzelhetetlen lett volna — és semmivel sem volt kisebb csoda, mintha ugyanez Magyarországon történt volna (vagy történne) meg. Éppen ezért fontos, hogy ne is csodaként tekintsünk rá.

Már az első jelek alapján fel lehet ismerni: rózsa-emotikonok, kirohanós podcastok, Jacobin-előfizetések, és Alexandria Ocasio-Cortez-retweetek. Ez az ezredforduló generációjának szocializmusa. De miben különbözik a régitől?

Spoiler: mindenben. Az Y-generáció szocializmusa ugyanis — Jordan Peterson és társai neosztálinista „kulturális marxizmust” emlegető ijesztgetéseivel szemben — teljesen más és új ideológiai alapokra épül.

Ennek a vakmerő, fiatal baloldalnak új osztálytudata, forradalmisága és demokratizmusa van.

I. Osztály

Ennek a generációnak az elsődleges küzdelme nem a szülőktől örökölt osztályharc. A korábbi generációk számára a szocializmus elemi része volt, hogy azt egy hegeli szellemben idealizált munkásosztály valósítja meg. Az ellenség a középosztály és a polgárság volt, a maga hatalmasságával és gőgjével — pontosan tükrözve Marx 19. századi leírásait az osztályhatalomról. Ez ma már nincs.

Az ezredforduló generációjának szocializmusát a „mi vagyunk a 99%” szlogen határozza meg.

„Egy dologban biztos vagyok”, mondja David Graeber, a Bullshitmunka c. könyv szerzője: „amikor azt javasoltam, hogy nevezzük magunkat ’a 99 százaléknak’, pontosan tudtam, mire gondolok.” A Zuccotti Park-béli tüntetések [azaz az Occupy Wall Street — a szerk.] nyomán híressé vált szlogen új értelmet adott az osztályhatalomnak.

„A ’mi vagyunk a 99%’ egy kompakt, önmagát magyarázó osztályelmélet az elpénzügyiesedett politika világára. Egy új módja annak, hogy osztályhatalomról beszéljünk a pénzügyi kapitalizmus kontextusában. A lényeg: a legfelső 1%-on kívül mindenki rosszul jár — ez teszi lehetővé, hogy túllépjünk a hagyományos baloldali politizálás begyepesedett határvonalain és egy új egységet kínálhassunk mindenkinek.” Az 1%-ot nevezték meg ellenségként, és ezzel tágra nyitották a baloldal kapuit. Bárki lehetett szocialista — kivéve Sheldon Adelsont [milliárdos amerikai republikánus donor].

„Már egy ideje szó volt az 1% gondolatáról,” mondja Graeber. „Az Occupy idején az fogott meg minket igazán, hogy az az 1%, amely a gazdasági növekedés minden gyümölcsét élvezte, ugyanaz az 1% volt, amely szinte az összes politikai kampányt finanszírozta. Az lett a meghatározásunk, hogy ’ők’ azok, akik a hatalmukat vagyonra fordítják, és a vagyonukat hatalomra.”

Ez az újfent népszerű szlogen több évtizednyi szocialista gondolatot tört meg. A lemorzsolódó középosztály többé nem a gazdagok természetes szövetségese volt; nem élvezte a felső tízezer védelmét. A legfelső 1% áldozatai között voltak azok az emberek is, akik középosztálybelinek néztek ki, középosztálybeliként gondoltak magukra, és középosztálybeli munkával keresték a kenyerüket — és akiket újabban fojtogatott a lakáshitelük és a gyerekeik bizonytalan jövőjének finanszírozása.

„Szerintem nincs ezen elég nagy hangsúly: az Occupy hatalmas változást hozott a köztudat osztály- és kapitalizmusképében,” mondja Graeber.

A Zucotti Park-béli tüntetések egy hosszú, lassan érő változást indítottak el a baloldalon.

Bővebben ...

Fábián András: Hazugságok vására

Részletek: Készült: 2018. augusztus 05. vasárnap, 22:24; Találatok: 1448

d-tt20120612 Mindenkinek van valami becsípődése. Miért pont nekem ne lenne? Mindenkinek lehet egy jóképű konteója. Miért pont nekem ne lenne?

Egyszer- kétszer ki is fejtettem, meg is indokoltam, a magam csekély képességeivel érveltem is a saját teóriám mellett. Hitték is, nem is. Inkább nem is, mert nem akarták elhinni, olyan jó volt a rózsaszín babaszobában ébredni, körülöttünk új játékok, szép babák, kisautó, kis fizetés, kis izé. Boldogság, más orra alá bors törés, izgatott készülődés a szebb jövőre, kormányzati álmok dédelgetése. Közben az események mentek előre a maguk útján, mind a végkifejletig.

A nulladik naptól datálódik ez az egész történet. A G-napról van szó, igen. A két nagy ember cserepekre tört barátságáról, nyílt és örök szakításáról. A látványos és botrányos összezördülésről. Mit zördülés?! Robajlás volt az. Hónapokig másról sem beszélt az ország, máig mosolyogva emlegetik az Orbán ellenzékeként nyilvántartott különböző rendű és rangú, más-más pártállású kárörvendők.

2015 február 6-án történt, hogy Simicska kirúgott minden orbánistát a „médiabirodalmából”. Bemondta a nagy G-t, de sem akkor, sem soha később nem indokolta meg igazán, hogy mi is volt az a kettejük kötélbarátságát éles pengével kettévágó nézetkülönbség, ami ilyen végletes megoldásokra sarkallta. Mondta, hogy Orbán lefeküdt az oroszoknak (tudtuk, senki nem dőlt tőle a kardjába), mondta azt is, hogy Orbán elárulta ifjúságuk édes eszméit és álmait (de mennyit keresett ezen Simicska, akinek akkoriban ez még nem fájt annyira). Megtudtuk, hogy Orbán jelentett róla a sorkatonai szolgálatuk alatt a zalaegerszegi katonai elhárító tisztnek (azért elég jól megvoltak ezzel 34 évig).

Szóval volt itt minden, mint a tanyasi búcsúban, de leginkább köd és titokzatosság, mint a garabonciás diák mindent elrejtő köpönyegében. Amikor „elmúlt a barátság”, akkor az odáig nagy kegyben álló Simicska birodalom elkezdett szeretetmegvonástól szenvedni. Plakátháború, kirekesztés a közbeszerzésekből, majd perek után morcos, kényszeredett korrekció. Nem fogom e véres háború minden momentumát felemlegetni, legyen elég annyi, hogy aki jól figyelt, az láthatta, hogy e nagy haragban továbbra is csurrantak cseppentek tízmilliárdok a Közgépnek. Figyelmeztető jelnek kellett volna lennie, hogy az állítólagos bosszú perceiben, 2015 júliusában, a Közgépet három évre kizárták az állami közbeszerzési tenderekről, azonban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015 szeptemberben felfüggesztette a kizárási határozatot, míg decemberi elsőfokú ítéletében a Közgép javára döntött, mert a kizárás az ítélet szerint jogszerűtlen volt. Az sem volt egy percig sem titok, hogy Simicska legközvetlenebb munkatársa és bizalmasa, Nyerges Zsolt, milyen közel állt továbbra is Orbán Viktorhoz. Kellett egy megbízható összekötő. Ennek érdekében még egy állítólagos Simicska-Nyerges ütésváltás is felkerült az alul futó hírek sorába, amit persze mindkét fél azonnal cáfolt.

Állítottam és állítom tehát, hogy ez az egész Simicska-Orbán balhé nem volt egyéb porhintésnél. Nézzük meg az előzményeket. Nem bonyolult. Egyetlen tényező volt, ami megrettentette Orbánt, s amelyre Simicska gyógyírt ajánlott. Ez pedig nem volt más, mint a Jobbik 2014-es szereplése és a választások utáni további erősödése. Ezt a csomót kellett Simicskának, teljes ravaszságát latba vetve, keresztülvágnia. Simicska feladata a Jobbik semlegesítése és kiiktatása volt. Kisebb tisztet itt nem lehetett bevetni. Az operációhoz nagy pénzekre volt szükség, és egy olyan dúsgazdag pártfogóra, aki egy ekkora vállalkozást feltűnés nélkül tud finanszírozni. A Lajos, aki valószínű, amúgy is unta már a folytonos útépítéseket meg a közös focimeccseket, felvállalta a munkát. Adott plakáthelyeket (a Jobbik azóta is kapkodja a fejét, hogy honnan fogják kifizetni az ÁSZ-büntetést), adott új ideológiát (cukiság-kampány, néppártosodás), kaptak választási stratégiát (senkivel sem szövetkezni, semmi összefogás), adott újságot, tévét. A Fidesz ezekre a juttatásokra ráerősített: a “G-nap” után Kövér László a Magyar Nemzetet és a Hír TV-t ellenzékinek minősítette, a kormánypárti szavazóknak pedig „nem javasolta ezen médiumok további fogyasztását”. Nem volt olyan rendezvény, ahol a vezető kormánypárti korifeusok ne demonstrálták volna jó hangosan, amikor nyilatkozatot kért a Hír TV riportere: maguknak nem nyilatkozunk!

Bővebben ...

A csempedíler esete az Akadémiával (ananászposzt)

Részletek: Készült: 2018. augusztus 04. szombat, 23:41; Találatok: 1512

fogombasz Parragh László csempe- és szaniterkereskedő elmagyarázta Krúg Emíliának (ő az ATV műsorvezetője) az alapkutatást. A mibenlétét nekije, hogyan látja ő, a csempe- és szaniterkereskedő az alapkutatást.

Gondoltam, hogy én meg elmagyarázom Parragh úrnak a szaniterkereskedést. Nem, nem tudom mi az a szaniter, és most nincs kedvem megguglizni. Azt nem hiszem, hogy ez akadálya lenne a magyarázatnak, esetleg egy hosszabb tanulmány írásának, vagy a Nemzeti Szaniterkutató Intézet megalapításának. Ha Parragh elmagyarázhatja az alapkutatást, akkor én miért ne oszthatnám meg a világgal szaniterelméleti gondolataim.

Nem lehet elmagyarázni az alapkutatást. Általában azzal szoktak próbálkozni, hogy nem lehet azt most tudni, hogy mely kutatásból lesz majd mobiltelefon. Ezt szoktuk mondani, hogy a "Mari néni" is értse. "Mari néni"-t már régen Anitának hívják, jogosítványa van, kétszer volt abortusza, és süldőlány korában Piramis koncertre járt, nem skanzenben élünk. Nem azért nehéz elmagyarázni neki az alapkutatást mert ő a nép romlatlan egyede, aki csak ahhoz ért, hogy lepirítsa a hagymát, hanem azért, mert ezek a dolgok valóban végtelenül bonyolultak. Sokkal egyszerűbb dolgokat is teljesen reménytelen elmagyarázni.

Valamiért a kicsiny Izrael nem akarja beszántani az alapkutatását, a teljesen absztraktnak tűnő kombinatorikai és elméleti számítógéptudományi kutatásait sem, amelyekben n tart a végtelenhez, miközben még egy Parragh is sejti, hogy az n az csak a fejünkben tud tartani a végtelenhez, ha egyáltalán. Izrael hat darab ERC-grantet kapott számítógéptudományból a múlt héten, ezeknek a kutatásoknak az eredménye pedig valószínűleg cikk lesz, papíros, még az is lehet, hogy n-ek fognak slattyogni a végtelen felé. Nagyon nehéz megmutatni azt a pontot, ahol a világhírű kombinatorikai és elméleti számítógéptudományi iskolákból hirtelen a Vaskupolát irányító szoftver lesz. A kultúra a lényeg, próbálom elmagyarázni egy fidesznyiknek, falra rizibizi, a kultúráról. A kombinatorikai, elméleti számítógéptudományi kultúra az a közeg, amelyben kinevelődnek azok a fiatalok, akiknél az n már nem tart a végtelenbe, hanem inkább megnézi, hogy mi lesz az ebéd az Iráni Forradalmi Gárda központjában. Az alapkutatás leginkább ennek a közegnek a fenntartásáról szól. Nincs olyan ország, amelyik sikeres tudott lenni ezen közeg nélkül. Az alapkutatás eredményei globálisak, a közeg az továbbra is meglehetősen lokális.

Dudva lenne a dudvák közt az ananász - írta valaki, akit ma kiszerkesztenének a Magyar Időkben. Ez az ország sohasem volt Ananászország, de lehetne, jó, a legjobb piña coladát talán nem belőlünk csinálnánk, és akkor mi van. Ezek Dudvaországot akarnak csinálni Magyarországból, talán azért, mert harminc évvel ezelőtt valaki megigazította egy vidéki fiatalember nyakkendőjét.

P.S. Ma felszámolták a Heti Választ, az utolsó magyar konzervatív lapot. Szeretném kifejezni szolidaritásom a lap összes munkatársával.

https://orulunkvincent.blog.hu/

Parragh: „Ideje volt nekimenni az Akadémiának” - 2018.08.04. - Ideje volt nekimenni az Akadémiának, ezt mondta Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az ATV-n. Szerinte ugyanis sok olyan kutatásra költöttek, amiből később semmi sem lett. A kormány a jövő évi költségvetéssel az MTA állami támogatásának majdnem háromnegyedét az innovációs minisztériumhoz utalta. - Link: //rtl.hu/rtlklub/hirek/parragh-ideje-volt-nekimenni-az-akademianak

Bővebben ...

Tállai András képes volt azt állítani, hogy a tízmilliárdos veszteséget hozó letelepedési kötvények bevételeiből fizették vissza az IMF-hitelt

Részletek: Készült: 2018. augusztus 04. szombat, 00:42; Találatok: 1440

toka Az adópolitikai államtitkár kicsit kiakadt azon, hogy Varju László rávilágított, a letelepedési kötvényes bevándorlóknak fizetni tervezett kötvényhozamból kiegyenlíthető lenne a kórházi adósságállomány is. Itt vannak a tények, így károsították meg a magyar adófizetőket a programmal, és fizetnek fejenként 9 millió forintot a valódi gazdasági bevándorlóknak.

„Az Ön pártelnöke, Gyurcsány Ferenc IMF-hitelekkel adósította el 2008-ban az országot. 2013 közepén, amikor a letelepedési kötvényprogram bevezetésre került, az IMF-hitel kamata 4,09 százalék volt. Sokkal több, mint a letelepedési kötvényeké.

Így Önök vettek fel IMF-hitelt drágán, és többek között a letelepedési kötvények segítették Magyarországot, hogy az Önök által felvett drága IMF-hiteleket vissza tudjuk fizetni!"

– írta Tállai András adópolitikai államtitkár Varga Mihály pénzügyminiszter nevében és megbízásából Varju Lászlónak.

A DK alelnöke azért fordult írásbeli kérdéssel a miniszterhez, hogy megtudja, miből akarják ifizetni az elmúlt években betelepített bevándorlók kötvényhozamait az Orbán-kormány. Felidézte, hogy miután öt évvel ezelőtt indították el a letelepedési kötvényprogramot, amivel több mint húszezer ember érkezett Magyarországra Kínából, Oroszországból, Észak-Afrikából és számos arab országból, most súlyos fizetési kötelezettsége fakad a programból Magyarországnak.

Tállai András szerint 2013-ban egyetlen hónap alatt hozzásegítette az IMF-hitel kifizetéséhez az államot a korrupciógyanús kötvényprogram. Az államtitkár téved / Fotó: MTI/Vajda János

„Ezek az emberek nem háború vagy üldöztetés elől menekültek, befogadásukra sem emberiességi megfontolások, sem nemzetközi egyezmények nem kötelezték Magyarországot. Ők azonban éltek a Fidesz letelepedési kötvénye által fölkínált lehetőséggel, hogy mintegy 90 millió forintnak megfelelő euró busás hozamra történő kölcsönzése ellenében családostul szabad beutazási és letelepedési engedélyt szerezhetnek Magyarországra és ezzel az EU-ba. Bár a kötvényeken nem a magyar állam keresett, hanem a Rogán Antal kijelölte offshore cégek,

most a költségvetésnek kell 35 milliárd forintot kifizetnie kötvényhozamként az így betelepítetteknek.

Csak összehasonlításként: ebből az összegből ki lehetne fizetni annak az adósságának a felét, amelyet csak kórházi adósságnak szoktak nevezni, holott azt az adósságot a magyar kormány halmozta föl azzal, hogy nem finanszírozza az egészségügyi beavatkozások tényleges költségeit, és hárította át a kórházakra" – írta Varju, aki ezek után részletekbe menően – jogosnak tűnő – kérdésekkel fordult, az egyébként alaptörvényből fakadóan válaszadási kötelezettséggel rendelkező Varga Mihályhoz:

Miből fogják kifizetni az elmúlt években betelepített bevándorlók kötvényhozamait?
Szerepel-e erre fedezet a költségvetésben, és ha igen, melyik soron?
Mennyi pénzt vontak el a bevándorlók hozamaira a családtámogatásoktól, az oktatástól és az egészségügytől?

Bővebben ...

További cikkeink...

230. oldal / 448