Tuzson képviselő etimológiája
- Részletek
- Készült: 2022. augusztus 12. péntek, 09:54
- Találatok: 1779
Tuzson Bence fideszes képviselő tegnap megállapította, hogy az angolszászok egyik kedvenc eledele, a szalonna, nem kipcsakul Bacon, voltaképp és igazából a Bakony, magyar földrajzi névből eredeztethető. Mégpedig azért a zseniális nyelvész szerint, mert a legfinomabb Bacon a Bakonyban makkoltatott disznókból és disznóktól származik. Ezt a felfedezését Tuzson, fideszes képviselő meg is osztotta egy videón a TikTok csatornáján, hogy mind a mimagyarok szíhassák magukba a bazi nagy bölcsességet.
A lapok, amelyek közzé tették a felfedezést, annyira el voltak képedve attól, amit Tuzson, fideszes képviselő előadott a nagyvilágnak, hogy azt tételezték, viccelődik, de ebben elég nagyot kell tévedniük. A fideszes ugyanis arról is megismerszik más emberekkel összevetve jellemzőit, hogy egyáltalán nincsen humorérzéke. Amit tehát kapunk, amit Tuzson, fideszes képviselő nekünk itt összedelirál, az a lehető legkomolyabban van gondolva, világképe ilyenekből építkezik, ilyenektől lesz kerek.
Tudjuk, hogy a turulon nyargalászó böszmemagyarok szerint ők szarták az egész Univerzumot, s ha vannak párhuzamos ilyen terek a végtelenben, azokat is. 
Semjén-napokat tartunk. De nem jókedvünkben, hanem mert az asztalon hever. Nem Semjén, hanem a téma. Mindent tudunk már, és mindent el is meséltünk kies hazánk züllött állapotáról, Semjénnel csak a pántlika kerül rá, egy nagy masni mindannyiunk gyönyörűségére annak ellenére, hogy szándékunk az elborzasztás, illetve vitézségből forma mutatása azon ifjainknak, akik úgy döntöttek, hogy gazemberek lesznek. Biztosan akadnak páran, akik követni óhajtják, így megmutatjuk azt az ürességet, ami az ilyen Semjén-féléket oly magasra emelte, de ez viszonyítás kérdése csupán, mert ami magas hivatalnak tűnik egyfelől, az a ganyé alja más nézőpontból.
Mint tegnap egészen véletlenül kiderült, már öt napja nem jön az olaj a csövön az oroszoktól, pedig mi nem is rosszalkodtunk. Sőt. De most nem is Szijjártó látványos, fölösleges és köpnivaló moszkvai zarándoklatjairól lesz szó, hanem a kedves vezető virágos ingéről, és Semjén nyelvhasználatáról, amelyek sajátságos módon úgy függnek össze, hogy kiderül ebből, nem, hogy alkalmatlanok volnának ezek az ország vezetésére, voltaképp már le is mondtak róla. S míg régebben azon méláztunk, hogy Orbánnak nincs víziója rólunk a lopáson kívül, hogy a hatalmon túl hosszú távú tervei egyáltalán nincsenek, mostanra az is kiderült, pár napra előre sem igen gondolkoznak.
Elképesztően baromi nagy győzelmet aratott Varga Judit (megvédés), akkora hatalmasat, hogy a hivatalos szervek még közzé sem tették, hogy elkaszálták a Ryanairt, ő a Facebookon már csűrdöngölt. Csattogtatta a rámás csizmáját erősen, meg csujjogatott. Háromszáz milliós büntetést varrtak a nagypofájú légitársaság nyakába, mert és ugyanis Varga Judit személyesen vette kézbe az ügyet, hogy úgy ne mondjuk, saját kezűleg rendelte meg az ítéletet jó előre, még a kivizsgálás előtt, komoly géppel írt levélben. Mint tudjuk, a Ryanair azért húzta ki a gyufát, mert tovább hárította a rá kirótt extraprofitadót a nyájas utazóközönségre. De még nem is ez, hiszen mindenki így jár el, akinek Orbán ilyet akasztott a nyakába.
Hozzáértő emberek szerint napokon belül elfogyhat a benzin Magyarországon, hiába minden hókuszpókusz árstoppal és vásárlási limittel. Sok kút bezár, és a kipcsak nép majd integet a benzinkutasnak, midőn elsuhan a szamárvontatta kordéjával az egységek mellett. Orbán propagandagépezete – miközben a kedves vezető a luxusjettel röpköd a világban fasiszta eszméket terjeszteni, majd pedig nyaralni Horvátországba – az olajembargóra mutogat, miközben május végén diadalmas csűrdöngölőst jártak, hogy a vezér megint legyőzte az Uniót, mert ő kaphatja továbbra is a csövön Putyin olaját. Nem áll össze a kép.
Akkora mahometnagy teher, mintegy kavics, netán kőszikla hullott le doktorminiszterelnök urunk, mi egyetlen örömünk, nála nélkül szomorúság itt a földön életünk (i tak dalse a helyzetnek megfelelően) honifiúi kebeléről, mint az az ismeretlen rosseb. Újfajta vagyonbevallást adhatott be ő, a bátrak és az ellenzék sorai is, amelyen minden szerepel, csak vagyon nem. Ilyen cetlikre, amiket ezek összeirkáltak, egy falusi takszöv se adna hitelt, ha a doktorminiszterelnök urunk eléje járulna, hogy szeretne egy szántóvető gépet vásárolni a vegyesboltban, de pénze nincs, mert képtelen beosztani azt.
Aszonta az Ibojnéni a tennap, hogy na, gyerekek, micsinálunk mi holnap, na mit? Senkise tudta, micsinálunk, a Kisböske csak nézett a bociszemeivel, a Pityu is elfelejtett rosszalkodni, és a dadus is csak állt az ajtóba, kezébe a tálca, rajta a zsíroskenyerek, hogy egy le is esett a padlóra. Átunk tátott szájjal, hogy micsinálunk mi holnap, és az Ibojnéni kibökte aztán, hogy rőzsét fogunk gyűjteni, meg ágakat, hogy de jó is lesz nekünk. Mondtam az apunk este, hogy rőzsét gyűjtünk holnap az oviba, mire csak annyit morgott a foga között, hogy na, kezdődik, mire az anyu meg, hogy ne a gyerek előtt. Mindig ezt mondja az anyu, ha az apu morog.
Messzire ment ember azt mond, amit akar. Orbán, úgy ötvenedik felszólalóként, de amúgy mint fő attrakció feltüntetve magát, szót kapott a dallasi CPAC konferencián. Ha a Trumppal való találkozó a szürreális világ kapuja volt, akkor ez annak a mélységes gyomra, aminek azon kívül, hogy Orbán beteg egóját és manapság erősen megcsappant népszerűségét némiképp foltozgassa, semmi értelme nincsen. Mert ez csak olyan, mint amikor a nagyi a kipukkant villanykörtén stoppolja a lukas zoknit. Bár titkolják, de ne legyen kétségünk afelől, hogy mindez pénzbe került, és Orbán nem a magáéból fizetett, hanem az épp kizsigerelt magyar adófizetők állták a cehhet, ha a kormány, ha a Fidesz, ha akárki más rendezte a számlát.
Mindannyian emlékszünk, mert hogyan is feledhetnénk, amikor jótevőnk tavaly a királyi erkélyen megszegte a böhöm nagy, legalább három kilós ünnepi kenyeret, ami nemzetiszínű szalaggal volt feldíszítve. Nemzeti kenyér volt az így, azzá transzformálta a szalag, és a megszegés helye. A szakrális jószágot egy akkora késsel szelte a kedves vezető, akárha lovagi kard, már csak a páncéling és más hasonló középkori készségek hiányoztak róla, hogy abba a múltba röpüljünk vissza, ahová ma az ispánok, főispánok, vármegyék és más, nemzeti nagymúltunkra utaló avas szagú szarságok juttatnak bennünket.