Hírek

Az Orbán-kormány megint vétózott az Európai Gazdasági Térség tanácskozásán

Részletek
Készült: 2022. november 28. hétfő, 14:23
Print 
Találatok: 1722

168837xMagyarország megint megakadályozott egy közös nyilatkozatot, mert a Norvég Alapból érkező friss támogatásokat is a korrupció megfékezésére szolgáló intézkedésekhez köthetik.

Nem tudom, hogyan lehet kimozdulni erről a holtpontról – mondta a Népszavának egy névtelenséget kérő brüsszeli forrás azzal kapcsolatban, hogy az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó országok november 23-i brüsszeli ülésükön megint nem tudtak közös nyilatkozatot elfogadni a magyar kormány ellenállása miatt. Ez volt sorrendben a harmadik alkalom, hogy Budapest vétóján megbukott az uniós zsargonban következtetéseknek nevezett szöveg elfogadása.
 
Sajnáljuk, hogy nem sikerült jóváhagyni a következtetéseket, pedig minden fél komoly erőfeszítéseket tett – mondta a lapnak Eva Hrncirová, a kormányközi EU Tanács soros elnöki posztját betöltő Csehország brüsszeli szóvivője.
 
Az EGT-t alkotó európai uniós tagállamok, valamint Liechtenstein, Izland és Norvégia miniszterei évente kétszer üléseznek az EU székhelyén, ahol az EU27-eket a soros elnök tárcavezetője képviseli. A mostani tanácskozáson külön hangsúlyt kaptak az energiabiztonság kérdései, ami azért is fontos, mert Norvégia lett az EU első számú gázszállítója.
 
Egy, az eseményeket közelről ismerő brüsszeli forrás szerint megismétlődött, ami idén májusban és tavaly novemberben történt, amikor a miniszteri ülést előkészítő tárgyalásokon Magyarország képviselője közölte: csak akkor járul hozzá a közös nyilatkozathoz, ha az tartalmazza, hogy a norvégok megszegték az EU-val szemben vállalt pénzügyi kötelezettségeiket. Ez a javaslat ahogy korábban, úgy most is elfogadhatatlan volt a három EU-n kívüli ország számára, így kudarcot vallottak a konszenzust célzó erőfeszítések.
 
Több brüsszeli forrás megerősítette, hogy a háttérben a magyar-norvég kétoldalú vita áll. Izland, Liechtenstein és Norvégia két pénzügyi alapon keresztül támogatja az EU felzárkózásra szoruló országait annak fejében, hogy hozzáfér a közösség egységes piacához.
 
Az egyik kedvezményezett Magyarország, amely a 2020-ban lezárult hét éves költségvetési időszakban 77 milliárd forintot (akkori árfolyamon 214,7 millió eurót) kapott volna. A Budapest és Oslo között kirobbant konfliktus miatt végül egy fillér sem érkezett.
 
A vita 2014-ig nyúlik vissza, amikor a magyar kormány az ellenőrzése alá akarta vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásainak — mintegy 4 milliárd forintnak — az elosztását. Kivette az alapkezelő Ökotárs Alapítvány kezéből a finanszírozás lebonyolítását és rábízta a Széchenyi Programiroda Kft-re. Norvégia erre felfüggesztette a két alapból járó összes támogatást azon az alapon, hogy Magyarország egyoldalúan megváltoztatta az elosztás rendszerét. Az ezt követő tárgyalásokon nem sikerült olyan alapkezelőt találni, amely mindkét félnek megfelelt volna, és Magyarország inkább veszni hagyta a hét évre szóló teljes 77 milliárdot.
 
A kudarc után Orbán Viktor kormányfő arra kérte a minisztereit, hogy találják meg a szükséges lépéseket az oslói „kötelezettségszegésre”. Az egyik ilyen első lépés volt a kormány tavaly novemberi vétója az EGT országok brüsszeli tanácskozásán. A formáció csaknem 30 éves történetében még nem volt példa rá, hogy nem sikerült jóváhagyni egy zárónyilatkozatot.
 
Idén júniusban megkezdődtek a tárgyalások a három ország újabb, 2021-2027 közötti pénzügyi hozzájárulásáról a közösség 15 fejletlenebb tagállama számára. Az EU27-ek nevében eljáró Európai Bizottság a lap kérdésére korainak tartotta megjósolni, hogy mikor születik megállapodás a finanszírozásról. Egy brüsszeli forrásuk szerint a három északi ország az alapokból továbbra is kiemelten kívánja támogatni a civil szervezeteket és a jogállamiság érvényesülését. Gondolkodnak azon is, hogy a pénzek odaítélését a rendszerszintű korrupció megfékezését szolgáló intézkedésekhez kössék.
 
 

hvg.hu
Újabb magyar civileket támogat milliárdokkal Brüsszel / 2022.11.25.
A jogállamiság és a demokrácia védelmét erősíthetik a támogatás segítségével, különösen a vidéki, kisebb NGO-k. - A CERV hivatalos oldaláról korábban már kiderült, hogy az Európai Bizottság nem viccel, amikor a pénzek összegéről van szó. Az Ökotárs vezette konzorcium 1,6 milliárdjából 170-180 magyarországi civil szervezetnek jut majd, hogy segítsék az uniós értékek érvényesülését Magyarországon. Emellett kapott közvetlen támogatást a Háttér Társaság, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság is …

 

Kapcsolódó cikkeink:

ovi_kingHa ők nem lophatnak belőle, akkor már nem is kell / Készült: 2020.08.05
A kormány és annak propagandistái borzasztóan büszkék arra, hogy Orbán állítólag 3 milliárd euró extrát alkudott ki Brüsszelben az országnak. Ebből leginkább annyi az igazság, hogy ez a pénz csakis azért jár nekünk, mert szegény ország vagyunk, erről már korábban is volt szó. Igen ám, viszont Orbánnak nem csak pénzt köszönhetünk – mármint azt soha nem neki köszönhetjük –, hanem azt is, hogy 214 millió eurótól esett el az ország és annak civil szervezetei, ugyanis a pökhendi nemzeti oldal akarja megmondani, hogy kik kaphatnak, és kik nem kaphatnak pénzt a Norvég és az EGT Alap támogatásaiból. Ennek eredménye nyilván az lett volna, hogy mondjuk a TASZ vagy a Helsinki Bizottság nem kap egy büdös vasat sem, de a kormány összes álcivil pénzmosdája viszont igen. Ez is csak arra kellett volna nekik, hogy mégjobban megszedjék magukat, hiszen szinte minden támogatásnak ez az eredménye idehaza.

attackElmérgesedett a magyar-norvég diplomáciai vita / Készült: 2014.09.10
Orbán lecsap az okvetetlenkedő civilekre - Az Ökotárs Alapítvány rendőrségi attakjával foglalkozik a külföldi sajtó. A Reuters, az AP, a Fox News és a Washington Post is idézi a norvég Európa-minisztert, aki szerint elfogadhatatlan, hogy a rendőrség olyan civil szervezetek irodáit rohanta le, amelyek bírálják a kormányt. Az EUbusiness-t Putyin eljárásmódjára emlékezteti a kampányszerű akció. A Der Standard pedig az Átlátszót idézi, mely megírta, hogy a hatóságok a lefoglalt iratokból és laptopokból bizalmas értesülésekre számítanak 13, a kormánnyal szemben kritikus szervezetről és egyesületről, amelyeket a miniszterelnöki hivatal már májusban “ellenségesnek” minősített.

harc A norvégok a sajtóból tudták meg, hogy rájuk küldik a Kehit / Készült: 2014.05.22
"A magyar kormány részéről semmilyen előzetes értesítést vagy hivatalos megerősítést ezzel kapcsolatban a jelen pillanatig nem kaptunk, mi is a sajtóból értesültünk a hírről. Ezt rendkívül sajnálatosnak tartjuk, mert az ilyen típusú ügyeket minden esetben célszerű közvetlenül egymással tisztázni."

rezsi Borsot törtek a norvégok Lázár orra alá / Készült: 2014.05.10
A Norvég Királyság minden, Magyarországra irányuló kifizetést leállít, kivéve azokat, amelyek leállítását Lázár János kérte tőlük. Azt írják, ugyanaz a problémájuk, ami az EU-nak, a támogatások kifizetésével foglalkozó szervezetrendszer átalakítása nem tetszik nekik. Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint csak a véletlen műve, hogy épp a Lázár Jánossal folytatott vita idején döntöttek így a norvégok.