Hírek

Vízlépcső nélkül nincs bővítés

Részletek
Készült: 2014. március 23. vasárnap, 19:39
Print 
Találatok: 1642

Olcsó éjszakai árammal töltjük föl az osztrák erőműveket, majd sokszoros áron vásároljuk vissza nappal. - A lapunk birtokában lévő dokumentumok, illetve a Népszabadság által megkérdezett szakértők szerint a paksi atomerőmű tervezett bővítése – a régi és az új blokkok néhány évig tartó párhuzamos működtetését feltételezve – nem oldható meg a Duna duzzasztása nélkül.

Ezzel a ténnyel a bővítés előkészítését végzők is tisztában voltak, sőt az elengedhetetlen vízügyi beruházások politikai kockázataira is felhívták a döntéshozók figyelmét. – A paksi atomerőmű tervezésénél elszúrták a hűtővízrendszert: nem elég mély az a csatorna, amelyik a Dunából a hűtővizet a reaktorokhoz szállítja, és a kiemelő szivattyúk is túlságosan magasan vannak. Emiatt most, a meglévő blokkoknál is vannak vízellátási krízisek a Duna alacsony vízállása esetén, annak ellenére, hogy a térségben évtizedek óta kotrási tilalom van, ami már a hajózást is veszélyezteti – állítja egy idős, már az erőműépítés idején is a paksi cégnek dolgozó építőmérnök.

Azt, hogy a vízellátással gondok lesznek, a Teller-projekt keretében készült megvalósíthatósági tanulmány (amelyet az MTA Atomenergia Kutatóintézet készített) is rögzíti: ebben az áll, hogy bár a csatorna kapacitása elvileg 220 köbméter másodpercenként, és a régi blokkokhoz csak 110 köbmétert kell kivenni, alacsony víz idején most is problémás a vízellátás.

A dokumentum a hűtőtornyos megoldást javasolja, ám informátorunk szerint ez egyértelműen politikai megfontolásból került a tanulmányba: a hűtőtorony túlságosan drága – darabonként 100 milliárd forint, és kettő kellene belőle –, ráadásul ilyen méretű és technológiájú berendezést Magyarországon még soha nem építettek, gyakorlatilag mindent (a tudást, a felhasznált anyagokat és a szakembereket is) importálni kellene hozzá. / Hargitai Miklós

A másik, lényegesen olcsóbb megoldás a vízhűtés, vagyis a Duna Fajsznál történő megduzzasztása lenne, ami a szakértők szerint több előnyt is kínál: teljes egészében belföldi erőforrásokból megépíthető, kedvezőbb a hatásfoka, megoldja a hajózási gondokat, és az erőműből a mederbe visszatérő használt hűtővíz legnagyobb környezeti kockázatát, a Duna hőterhelését is sokkal kezelhetőbbé teszi.

Elvben létezik egy harmadik módszer is, mégpedig a hűtővízcsatorna kimélyítése, ezt azonban az előkészítők kapásból elvetették: egyrészt a létesítés alatt le kellene állítani az atomerőművet, másrészt egy tartós aszály vagy a medermélyülés folytatódása esetén ez sem nyújtana hosszú távon biztonságos megoldást. A fentieket kérdésünkre Mészáros Csaba, a Műegyetem vízépítési és vízgazdálkodási tanszékének docense is megerősítette, hangsúlyozva: legutóbb 2011 nyarán fordult elő hűtési havária, amikor csak az ország minden részéről odaszállított szivattyúkkal tudták biztosítani a paksi blokkok hűtővízellátását.
hirdetés

Az oktató hívta fel a figyelmünket arra a problémára is, amelyet az atomerőművi áramtermelés rugalmatlansága okoz. A reaktorok teljesítményét nem lehet rövid idő alatt csökkenteni vagy növelni, így azok nem tudják követni az áramfelhasználási igények változását. Ezt a nemzetközi gyakorlatban leginkább olyan szivattyús-tározós erőművekkel szokták kivédeni, amelyek nagyon gyorsan, 2-3 percen belül beindíthatóak. A szivattyústározós erőmű (amely egy felső és egy alsó víztározóból, illetve a kettőt összekötő vezetékből, a vizet felpumpáló szivattyúból meg a lefelé zúduló víz által meghajtott generátorból áll) jellemzően úgy működik, hogy „völgyidőszakban” az olcsó éjszakai árammal felpumpálják a vizet a felső tározóba, majd fogyasztási csúcsidőben leengedik, áramot termelve vele.

Lapunk információi szerint Magyarországnak jelenleg évi 60-70 milliárd forintjába kerül, hogy nincs szivattyús-tározós erőműve, és ezt a „szolgáltatást” külföldről, többnyire Ausztriából vesszük igénybe (összehasonlításul: a paksi atomerőmű teljes éves bevétele 180 milliárd forint). Mint egy iparági forrásunk elmondta, jelenleg az állandóan termelő paksi blokkok éjszakai árammennyisége felhasználhatatlan, sem idehaza, sem külföldön nincs rá igény (az európai árampiacon brutális éjszakai áramfölösleg van).

Teljes cikk: http://nol.hu/belfold/vizlepcso-nelkul-nincs-bovites-1449209

Korábbi cikkek:

  • Paks II egy szakember szemével
    Ősz János tanár úr az energetika tanszékről levezette, hogy miért nem kéne orosz atomerőművet venni. Ősz János, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára néhány oldalban vezette le, hogy miért nem a legjobb megoldást választja Magyarország, amikor az oroszoktól rendel új atomerőművet. Cikke drámai hangon, így kezdődik: Paks II irracionális közbeszédéhez azért kívánok hozzászólni, hogy az elmúlt 30 év energetikai tévedéseit (Bős-Nagymaros, a földgáz-felhasználás jelentős növelése) ne ismételjük meg. Illúzióm nincs, a magyar társadalmat (politikát, médiát, humán értelmiséget, közvéleményt) a szakmai szempontok nem érdeklik, csak az, hogy a hozzászólás a jobb- vagy baloldal érveit igazolja részben vagy egészben.
  • Még rosszabb a paksi szerződés
    Az orosz kormány közzétette a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó hitelszerződés részleteit, a dokumentumból egy rendkívül kemény és Magyarország számára egyoldalúan hátrányos konstrukció olvasható ki.
  • Orbán, a szélkakas: most már elég vidám a barakk?
    Holnap Moszkvába utazik Orbán Viktor miniszterelnök, hogy Putyin elnökkel egyeztessen. A pontos menetrend ismeretlen, de lapértesülések szerint az oroszok most kapják meg a paksi atomerőmű bővítésének munkálatait. Mit gondol Orbán Oroszországról?


Megjelenés ideje: 2014 márc. 24. - A komédia legmagasabb szintje, amely a paksi szerződés körüli titkolózást övezi - mondta Szél Bernadett az LMP képviselője.


Megjelenés ideje: 2014 márc. 21. - Orosz gyarmat leszünk. minden magyar 1.000.000 forinttal tartozik Putyinnak.