Hírek
Paks II egy szakember szemével + frissítés
- Részletek
- Készült: 2014. február 13. csütörtök, 22:52
- Találatok: 2095
Ősz János tanár úr az energetika tanszékről levezette, hogy miért nem kéne orosz atomerőművet venni. Ősz János, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára néhány oldalban vezette le, hogy miért nem a legjobb megoldást választja Magyarország, amikor az oroszoktól rendel új atomerőművet. Cikke drámai hangon, így kezdődik:
Paks II irracionális közbeszédéhez azért kívánok hozzászólni, hogy az elmúlt 30 év energetikai tévedéseit (Bős-Nagymaros, a földgáz-felhasználás jelentős növelése) ne ismételjük meg. Illúzióm nincs, a magyar társadalmat (politikát, médiát, humán értelmiséget, közvéleményt) a szakmai szempontok nem érdeklik, csak az, hogy a hozzászólás a jobb- vagy baloldal érveit igazolja részben vagy egészben.
Elemzése végén pedig erre jut:
Összefoglalva: Magyarországon, 50-60 évig szükséges a karbonmentes nukleáris villamosenergia 35-40 %-os részaránya. Az elmaradt tender több szempontból káros, mert tovább rombolja a szakma hitelességét a társadalomban, hiszen – a közbeszédben „szakmailag alátámasztva” – a rosszabb típust, drágábban választottuk, és ez fokozza lemaradásunkat az EU fejlett országaitól.
Vagyis Ősz szerint atomerőműre szükség van, de nem feltétlenül ilyenre. Legalább meg kellett volna nézni alaposabban, hogy milyen egyéb lehetőségek vannak. Ősz az elemzésében egyáltalán nem foglalkozik politikai kérdésekkel. Az oroszok ajánlatát is csak műszaki és gazdasági szempontból vizsgálja.
A teljes elemzése itt olvasható, egyetemi honlapja pedig itt van.
... Áramot termelni dolgok elégetésével (szén, gáz, biomassza), megújulókkal (víz, szél, nap) vagy atommal lehet. Az égetés felé elmenni nem jó, mert az szén-dioxid kibocsátással jár. Ez a globális felmelegedés miatt baj, a nemzetközi szabályok is a szigorodnak.
Ősz szerint nem igaz, hogy a megújulók sokkal drágábbak, több országban is versenyképes az így termelt áram. Az viszont igaz, hogy csak szélerőművekre és napelemekre nem lehet alapozni, mert az időjárástól függ, hogy termelnek-e, ráadásul nem lehet igény szerint szabályozni őket. Ez azért baj, mert az elfogyasztott áram mennyisége napszaktól és évszaktól függően is változik, és az áramot tárolni sem lehet. Ezért ezek mellé szükség van olyan erőművekre, amelyek a teljesítményét gyorsan lehet változtatni: ha több áram kell, akkor feltekerni, ha kevesebb, akkor letekerni.
Erre alkalmasak az égetésen alapuló erőművek, de azokat a szén-dioxid miatt már kizártuk. Alkalmasak a vízerőművek is, de azok ellen Magyarországon nagyon erős környezetvédelmi kifogások vannak. Logikus, hogy atomerőmű legyen akkor ez a „menetrendtartó” erőmű.
Széllel szemben
Ősz szerint itt bejön egy fontos szempont: milyen rendszerben gondolkodjunk hosszú távon? Ha az a cél, hogy Magyarország minél inkább önellátásra, zárt rendszerre álljon át, akkor a mostani terv szerinti atomerőmű építése logikus választás.
Szerinte azonban nem erre megy Európa. Amerikai példa alapján látszik, hogy a megfelelő helyeken kiépített szél- és naperőművek a legolcsóbbak. Az USA két partján az óceánokba épített szélerőművek (ott sokkal többet fúj a szél mint a szárazföldön) és a déli államok napelemei olcsón termelnek, és több ezer kilométerre is megéri vezetékeken elvinni az áramot.
Európában már most is van 10 ezer kilométeres vezeték, ami alkalmas ilyen szállításokra, de a határokon átmenő kapacitásokat még fejleszteni kell. Hiszen Európa elsősorban nemzeti szinten kezelte sokáig az áramellátást. Azonban ha egyre több hátorokon átnyúló vezeték épül, akkor ez lesz a legolcsóbb forrás.
Ha kiépül az együttműködés (és erre készül az EU), akkor Ősz szerint
„a megújuló villamosenergia üzemköltsége lesz a legkisebb, ezért amikor rendelkezésre áll, akkor ez kerül felhasználásra, amivel menetrendtartó tartományba tolhatja az atomerőműblokkokat”.
Vagyis alapból az áramot a megújulókból érdemes venni, és az atomerőművek lehetnek azok a kiegyenlítő egységek, amelyek besegítenek, ha nem fúj a szél, nem süt a nap, vagy sokan járatják a légkondit.
Ősz szerint itt jön a bökkenő. Mert
Az orosz AES-1200 atomerőműblokkot alapüzemre tervezték, ezért gyors teljesítményváltoztatásra alkalmatlan, míg a versenytárs PWR blokkok alkalmasak.
Kapcsolódó cikkek:
- Hargitai Miklós: Orbán bűnrossz üzlete
Varga Mihály gazdasági miniszter – bár korábban ígéretet tett rá – nem vitte be a parlament utolsó ülésnapján a honatyák elé a paksi paktumhoz kapcsolódó hitelmegállapodást. Hogy olcsó lesz-e a paksi áram, arra nézve továbbra is csak remények és ígéretek állnak szemben vázlatos, de a drágaságot bizonyító kalkulációkkal. A kormány minden erővel igyekszik megakadályozni, hogy az Országgyűlés és a közvélemény a kérdést egyértelműen eldöntő információkhoz jusson – a számok azt valószínűsítik, hogy nem véletlenül. ... Az a gyanúnk, hogy a miniszterelnök saját korábbi, nagyon határozott állításával szemben („ha az ország pénzéről van szó, rossz üzletet nem kötök”) alaposan elszámította magát. A legutóbbi idők magyarországi megújulóenergia-beruházásai egységnyi energiatermelő kapacitására vetítve mind-mind szignifikánsan (olykor egy teljes nagyságrenddel) olcsóbbak voltak, mint amennyiből ő atomerőművet vett nekünk az oroszoktól. - Paksi bővítés: három szervezet is otthagyja a nemzeti kerekasztalt
Az Energiaklub, az EMLA és a Greenpeace felfüggesztik részvételüket az atomenergia kérdéseivel foglalkozó nemzeti kerekasztalban. A kerekasztal tegnapi ülésén a civil szervezetek azt várták, hogy választ kapnak a tervezett paksi beruházás részleteire vonatkozó kérdéseikre. Mivel az MVM és a kormány képviselői a döntést megalapozó érdemi információkat nem voltak hajlandóak megosztani a kerekasztal többi résztvevőjével, ezért a három szervezet úgy döntött, hogy felfüggesztik részvételüket a kerekasztalban, és a visszatérést feltételekhez kötik- közölte a három szervezet az atv.hu-val.
Megjelenés ideje: 2014 febr. 20. - A paksi bővítésről szóló konferenciát tartottak az MTA-n. Sólyom László volt köztársasági elnök a kormány döntését kritizálta.