Hírek

Harmincmilliárd forintot buktunk a letelepedési államkötvényeken

Részletek
Készült: 2018. október 08. hétfő, 15:29
Print 
Találatok: 1737

RtonyoÉrdemi hasznot nem hozott a letelepedési kötvény az országnak, sőt, 30 milliárd forintot buktak az adófizetők, miközben súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek jutottak be az országba komoly ellenőrzés nélkül - állapította meg a Transparency International Magyarország és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest.

 
A letelepedési kötvényprogram nem játszott érdemi szerepet az államadósság finanszírozásában, de nagyjából 30 milliárd forint veszteséget okozott a magyar adófizetőknek – erre jutott a Transparency International Magyarország és a Költségvetési felelősségi Intézet Budapest. A két szervezet közös kutatását most mutatják be.
  • A letelepedési államkötvényt vásárlók 1 666 millió eurót fizettek, cserébe az országnak 1 844 millió eurót kell majd visszafizetnie. A különbség, 178 millió euró 66,5 millió euróval több, mint amennyibe a letelepedésre nem jogosító, szokványos államkötvények értékesítése került volna.
  • Ha pedig úgy számolunk, hogy mekkorát lehetett volna spórolni, ha az Európai Beruházási Banktól kér több hitelt a kormány, akkor a konzervatív, óvatos számítás szerint is kijön a 30 milliárd forintos bukás.
  • Eközben azonban nagyrészt offshore hátterű cégek 60 milliárd forinttal gazdagodtak a magyar költségvetés kárára.
  • A program keretében 19 855 külföldi, közöttük súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek is, érdemi ellenőrzés nélkül jutottak magyarországi letelepedési engedélyhez.
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója azzal kezdte az elemzés bemutatását: az államvezérelt közpénzszivattyú egyik fontos eleme a letelepedési államkötvény. A rendszerszintű korrupció így szolgál hatalmi érdekeket, a foglyul ejtett állam pedig néhányak mesés gazdagodását szolgálja - tette hozzá.
 

Bod Péter Ákos: nem létezett az ok, amire hivatkozva bevezették a letelepedési államkötvényt

A rendezvényen az első előadást Bod Péter Ákos tartotta: ő arról beszélt, mi az oka annak, hogy unortodox gazdaságpolitika van Magyarországon, és szükségünk van-e erre. Szerinte akadnak olyan nem szokványos intézkedések, amelyek a gyors válságkezelést szolgálják, "szigetelőszalaggal megkötünk valamit, hogy szét ne essen", de aztán ezeket kivezetik, ahogy vége a válságnak. De sok olyan lehetőség is elképzelhető, amely új teóriának hangzik, mégis valójában régi, akkor vagy bevált, vagy nem bevált ötlet újrahasznosítása.
"Sok kommunista ötlet újrahasznosítását láttam"
- mondta a magyar példáról Bod Péter Ákos. Ilyen például szerinte a munka alapú társadalom ideája, vagy az erőltetett iparosítás.
 
A letelepedési államkötvények ötlete unortodox volt, de nem volt szükség rá - folytatta. A magyar devizatartalékokat nem kellett feltölteni ezekkel, mert volt belőlük elég. Az Orbán-kormány 2010-ben egy krízisből kilábaló gazdaságot örökölt, és a 2011/12-es visszaesést kivéve azóta is tart a növekedés. Az MNB adatai szerint amennyi mobilizálható devizatartalék volt az országban 2013 és 2017 között, az semmi okot nem adott a devizatartalékok feltöltésére. Az sem érv, hogy válság lenne,
"ha valaki azzal kampányol, hogy Magyarország jobban teljesít, akkor kéretik eltörölni a válságadókat"
- tette hozzá.
 
Sőt, azt sem lehet mondani, hogy valami igazán újat, az addig szokásosnál jobban működőt hozott volna a letelepedési államkötvények rendszere, így aztán abból választhat mindenki saját ízlése szerint: ötlettelenségről, dilettantizmusról, vagy nyereségvágyból vezették-e ezt be. 
 

Betöltés…

 

Ligeti Miklós: Magyarország elszúrta ezt a programot

Ligeti Miklós, a TI jogi vezetője nem a makrogazdaság, hanem a korrupció vizsgálata felől közelítette meg a kérdést. Magyarország elszúrta ezt a programot, túl olcsón adta, és nem követelt meg elég sokat ahhoz, hogy valaki letelepedési kötvényt vegyen - mondhatnánk szerinte, ha naivak lennénk.
 
A letelepedési kötvényeket nem az állam forgalmazza, hanem közvetítő cégek, ezeknek a működését a parlament gazdasági bizottsága engedélyezi. Ez teljesen átláthatatlan, ráadásul egy kivételével minden engedélyezett közvetítő cég olyan országból származik, ahol nagyon sok az offshore cég - jogilag ennyit lehet kimondani; az, hogy valóban offshore cégről lenne szó, nem bizonyítható. Az államkötvény névértéke 300 ezer euró, a közvetítő cég mindegyikből 271 ezret fizet az államnak, a többi a közvetítőé, pedig az közpénz lehetne, ha nem ilyen módon árulnák a kötvényt. Ez a TI szerint jogilag nem lett volna megengedhető, egyszerű okból: az alaptörvény tiltja azt, hogy közpénzt átláthatatlan hátterű cégeknek adjanak. Ráadásul a kormány ezzel közel 20 ezer ellenőrizetlen hátterű külföldit engedett be az országba, ami most már szintén alaptörvény-ellenes lenne. (Amikor a kötvényprogram működött, még nem volt az.)
 
A letelepedési engedélyhez 20-30 nap alatt hozzá lehet jutni, márpedig az is kérdéses, hogy ennyi idő alatt a magyar nemzetbiztonság mennyire tud informálódni a vásárlókról. De felmerül a pénzmosás kockázata is.
 

Romhányi Balázs: csak Görögországnak lett volna rá szüksége

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet ügyvezetője azt vizsgálta meg, mit tettek hozzá a letelepedési államkötvények a magyar államadósság finanszírozásához. Szerinte a helyzet világos: nem volt szükség erre a programra sem a hiány finanszírozásához, sem a lejáró adósság megújításához, sem a devizatartalék növeléséhez, sem a kincstári számla likviditásának fenntartásához. Varga Mihály azt mondta ugyan nemrég, hogy a finanszírozási nehézségek leküzdéséhez volt erre szükség, de ez Romhányi szerint nem igaz, gyakorlatilag Görögországot leszámítva egyetlen országban sem volt ilyen fajta forráshiány.
"Nem volt rá szükség, viszont legalább drága volt"
- vonta le a következtetést. Ha pedig az állam mégis pénzt szeretett volna, akkor azt megoldhatta volna szokványos devizakötvények kibocsátásával. Az akkori hozamokkal számolva 2014-ig még nyereséges lett volna a letelepedési kötvény, 2015 óta viszont annyival jobb üzlet lett volna a hagyományos devizakötvény, hogy mára 21 milliárd forinttal több pénzt kapott volna az állam. Ha pedig az Európai Beruházási Banktól kért volna inkább hitelt a kormány, 30 milliárd forinttal lennénk beljebb.
 
De ez még csak konzervatív becslés, ez is csak akkor jön ki, ha minden esetben az EBB-hitel és a devizakötvények optimális kombinációját választotta volna az Államadósság Kezelő Központ ahelyett, hogy letelepedési kötvényt bocsátanak ki, és azt feltételezzük, hogy ugyanolyan az EBB hozama, mint a letelepedési kötvényé. Ha egy reálisabb hozammal számolunk, akkor ennek a duplája is kijöhet.
 
 

444.hu
Kiszivárgott dokumentumok is bizonyítják, hogy Habony köre benne volt a kötvényüzletben / 2018.10.10.
Az elmúlt években számos sajtóhír jelent meg arról, hogy Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóhoz kötődő emberek részt vettek a kormány sokat bírált letelepedésikötvény-programjában. Ezek a cikkek többek között egy Habonnyal kapcsolatban álló grúz-izraeli üzletemberről, Shabtai Michaeliről, valamint a tanácsadót korábban képviselő Kosik Kristóf ügyvéd irodájáról szóltak. - A beszámolók főként közvetett bizonyítékokra alapultak, most azonban a Direkt36 birtokába került dokumentumok ennél egyértelműbb információkat is tartalmaznak Shabtai és Kosik részvételéről. E-mailek és egyéb iratok mutatják, hogy Shabtai részt vett a VolDan nevű cég működésében, amely Oroszországban árusított letelepedési kötvényeket. Van olyan dokumentum is, amely arról árulkodik, hogy Kosik ügyvédi irodájának egyik munkatársa intézkedett egy kötvényvásárló ügyében.

www.atv.hu / videó
Székely Sándor és Varju László - Bizottsági munka / 2018.10.09.
A műsorvezető Rónai Egon.

www.atv.hu / videó
Vita a letelepedési kötvényekről / 2018.10.09.
Csak az ellenzéki képviselők hallgatták meg a Transparency International jelentését a letelepedési kötvényekről. A kormánypárt ugyanis leszavazta, hogy a...

www.atv.hu / videó
Transparency: 21 milliárd forintot buktunk a letelepedési államkötvényeken / 2018.10.09.
Az ATV Start vendége Ligeti Miklós jogi igazgató, Transparency International.

hvg.hu
ÁSZ: Talán vizsgáljuk a letelepedési kötvényeket, talán nem / 2018.10.08.
Dodonai választ kaptunk a kérdésre, amellyel az ÁSZ-hoz fordultunk, azt tudakolva, tervezi-e vizsgálni a Transparency International szerint 30 milliárdos kárt okozó letelepedésikötvény-bizniszt. A közpénzek elköltésének őre annyit elismert, a téma hozzá tartozik. - Az ÁSZ elismeri, a közpénzekkel való gazdálkodás vizsgálata az ő hatásköre. Így ő indíthatna vizsgálatot, bár az kérdéses, hogy ki ellen: a parlamenti gazdasági bizottsága ellen, amely engedélyezte az offshore cégeknek a kötvényértékesítést? Mivel az ÁSZ nem jelenti ki, hogy a vizsgálat nem az ő hatásköre, ezért a labda nála pattog.

g7.hu
A letelepedési kötvényprogrammal a kormány mindent megvalósított, ami ellen a Fidesz küzdött / 2018.10.08.
Bevándorlás, offshore cégek és korrupció: ezek ellen küzdött a Fidesz, a letelepedési kötvényprogramban ez mind benne van. - Az igazi nyertesek a titokzatos offshore cégek - A letelepedési kötvényeket ugyan a külföldiek pénzéből jegyezték le, de közvetlenül nem ők voltak az állampapírok tulajdonosai. A kötvényeket ugyanis zárt körben bocsátotta ki a magyar állam, és a papírokat csak azok a magáncégek jegyezhették le, amelyek erre engedélyt kaptak az Országgyűlés gazdasági bizottságától. Ebben a testületben többségben vannak a fideszes képviselők, vagyis gyakorlatilag az ő egységes szavazatukon múlt, hogy ki kap engedélyt. Összesen nyolc vállalkozás kapott engedélyt, ezek közül hét offshore helyszínnek tartott országban volt bejegyezve.

 

Kapcsolódó cikkeink:

tokaTállai András képes volt azt állítani, hogy a tízmilliárdos veszteséget hozó letelepedési kötvények bevételeiből fizették vissza az IMF-hitelt / Készült: 2018.08.03
Az adópolitikai államtitkár kicsit kiakadt azon, hogy Varju László rávilágított, a letelepedési kötvényes bevándorlóknak fizetni tervezett kötvényhozamból kiegyenlíthető lenne a kórházi adósságállomány is. Itt vannak a tények, így károsították meg a magyar adófizetőket a programmal, és fizetnek fejenként 9 millió forintot a valódi gazdasági bevándorlóknak.

muzulmanok-_Tudta? Csak úgy nyüzsögnek a migránsgyerekek Magyarországon / Készült: 2018.06.16
Migránsok betelepítését készíti elő Szeged, írta a Pesti Srácok egy óvodapedagógusoknak tartott képzés hallatán. Pedig elég sok külföldi gyerek jár állami iskolákba - megtudtuk a pontos számokat, a főbb származási országokat. El sem hinné, hány migráns hátterű gyerek jár állami óvodába.

ovi_kosaA hit védelmezője / Készült: 2018.03.28
Tulajdonképpen a legszörnyűbb a nép tájékozatlansága. Ha elmondják valamelyik vidéki öregasszonynak, aki csak a közmédiából hallja az igét, hogy ebben az országban ezermilliárdokat lopnak el, majd mosnak tisztára külföldön, hogy aztán hazahozva az immár veszélytelennek tűnő vagyont megvásárolják belőle az országot - meg sem érti. Legfeljebb felháborodik, hogy a komcsiknak van pofájuk oszlopszentjüket (kicsi vagyok, székre állok...) ilyesmivel vádolni, ami egyrészt nem igaz, másrészt meg a komcsik sokkal, de sokkal többet loptak, ő viszont most is kapott Erzsébet utalványt, melyet állítólag az alcsúti Szent Erzsébetről neveztek el…

roganbanki-4Hemzsegtek a szabálytalanságok Rogánék letelepedési kötvényprogramjában, büntetőügy lehet / Készült: 2018.02.03
Több esetben is szabálytalan volt a letelepedési kötvényüzletben részt vevő vállalkozások engedélyezési eljárása, amely – azonkívül, hogy bűncselekmény gyanúját veti fel – komoly nemzetbiztonsági kockázatot is jelent Magyarország számára, derült ki a birtokunkba jutott dokumentumokból. Az Orbán-kormány közel 20 ezer külföldinek adott ezen a programon keresztül 2013 és 2017 között letelepedési és tartózkodási engedélyt, vagyis nem mindegy, hogy mi alapján választották ki azt a nyolc céget, amellyel a külföldi ügyfelek szerződtek, és amelyek lejegyezték a magyar állampapírokat.

9892cd3b8b6Beetetési kötvény: az iraki plázából a Rózsadombra / Készült: 2016.11.08
Lehajolnak ezek a fiúk a last minute dollárokért is. - Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be – ez lett volna a lényege annak az alkotmánymódosításnak, ami végül nem jött össze, mert az állampárt igen csekély igyekezetét felülírta a matematika.

letelepedesKik állnak a letelepedési kötvényt közvetítők mögött? / Készült: 2015.02.16
Kiadta a gazdasági bizottság a HVG-nek a letelepedési kötvényeket vásároló cégek tulajdonosainak nevét, de az továbbra sem egyértelmű, hogy kik az üzlet haszonélvezői.