- Részletek
-
Készült: 2014. július 24. csütörtök, 09:55
-
Találatok: 1244
A KSH gyorsjelentése szerint áprilisról májusra 113 ezer közmunkás vesztette el a munkáját. A 60 százalékuk ezután nem kapott sem álláskeresési támogatást, sem szociális ellátást, azaz nagyjából 65-70 ezer ember maradt tényleges segítség nélkül.
Újraindítják a programokat
Nyilvánvalóan a kormány is érzékelte, hogy ez tarthatatlan, mert egy múlt heti kormánydöntés alapján 43 milliárd forinttal növelik a közfoglalkoztatásra fordítható pénzek nagyságát. A Policy Agenda elemzése szerint elkezdhették újraindítani a közfoglalkoztatási programokat, mert a májusi csúcs után júniusban már mérséklődött a nyilvántartott álláskeresők száma. A kormány ígéretei szerint az idén átlagosan havonta 200 ezer fő fog közmunkában dolgozni. Augusztustól decemberig átlagosan 193 ezer fő kaphat közmunkát, amelynek csúcsidőszaka az önkormányzati választások előtt lesz (augusztus–szeptemberben átlagosan 230 ezer fő).
A Policy Agenda szerint akkor valósulhatna meg a 200 ezer fős közfoglalkoztatás, ha júniusban és júliusban havi átlagban 250 ezer fő dolgozhatna közmunkásként. Ekkora létszám azonban júniusban a munkanélküli regisztrációk adatai alapján biztosan nem került át a közfoglalkoztatási rendszerbe.
Nincs elég fedezet
A KSH adata alapján egy 8 órás közmunkás bérköltsége 99 ezer forintjába került az államnak egy hónapban. Ehhez hozzáadódik a rendszer működtetési költsége, ami nagyjából további 15 százalékot tesz ki. Amennyiben a kormány tartani szeretné ígéretét – és havi átlagban 200 ezer ember dolgozhat közmunkásként –, akkor ez éves szinten 270 milliárd forintjába kerülne. Erre nem jelent fedezetet a múlt heti átcsoportosítás után rendelkezésre álló 231 milliárd forintos keret. A Policy Agenda szerint reálisabb, hogy inkább havi átlagban 170 ezer főt dolgoztatnak majd közmunkában 2014-ben, ami jelentős különbség a kormányzati ígéretekhez képest.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 23. szerda, 03:55
-
Találatok: 1333
Olvasgatom az Élet és Irodalomban Bruck András érdekes és okos publicisztikáját (A keletnek megfelel), szeretem az olyan írásokat, melyek nem csak visszaböfögik az aktuális mantrát, de új gondolatokat is hoznak. Ez az írás ilyen.
Élvezem is az olvasását, míg csak oda nem érek a megállapításhoz: Itt van Orbán, a visszaállított kádárista rendszerével. Nagyon ki tudok ezen akadni, mert egyszerűen el nem vagyok képes képzelni, hogy egyébként nagyon okos emberek hogyan tehetnek ilyen megállapításokat.
Gondolom, azt képzelik, hogy ezzel Orbán rendszerét sértik, de az igazság az, hogy Kádár rendszerét gyalázzák meg az ilyen megállapításokkal, aki igencsak kikérné – és joggal ki is kérhetné - magának, hogy egy lapon említsék egy szociopata maffiózóval. Igaza is lenne.
Kezdjük talán azzal, hogy Kádár rendszere vállaltan diktatúra volt, a korabeli szóhasználattal a munkások, parasztok - ma munkavállalóknak, gazdáknak mondanánk őket, (a kisparaszt, a zsellér meg a cseléd átmenetileg még ciki), és a velük szövetséges értelmiség diktatúrája.
Bár személyhez kötődött – hálistennek Kádárhoz – nem személyi diktatúra volt, hanem a társadalom többségének diktatúrája. Még akkor is, ha ez a többség akkor is apolitikus volt, ha akkor is csak a rántott libacomb érdekelte, még akkor is, ha a rendszer előnyeivel ugyan élt, de sokra nem becsülte azokat.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 22. kedd, 14:28
-
Találatok: 1481
Hétfőn az Alkotmánybíróság áldását adta arra, hogy a Fővárosi Közgyűlésben ezentúl a 23 kerület polgármestere és 9 kompenzációs listáról bejutott képviselőből álljon. Eddig a teljes közgyűlést pártlistáról választhatták meg a budapestiek.
A változtatással az a baj, hogy ezzel sokkal többet ér majd egy kisebb kerületben élő ember szavazata, mint egy nagyobb kerületben lakóé. A két szélsőség: a XXIII. kerületben 22 ezer ember él, míg a XI. kerületben 147 ezer. Mindkét kerületet egy-egy ember képviseli majd a közgyűlésben.
Az Alkotmánybíróság azonban elfogadta a rendszert, mondván történetileg így alakult a kerületek fejlődése, ezt el kell fogadni. Paczolay Péter alkotmánybírósági elnök kisebbségben maradt azzal a véleményével, hogy már a kétszeres eltérés is ellenkezik az egyenlő választójog elvével, itt viszont hatszorosnál is nagyobb különbség is van.
Előfordul, hogy az alkotmánybírók nem értenek egyet, másképpen értelmezik a törvényt. Paczolay azonban a határozathoz fűzött különvéleményében ennél sokkal tovább ment. Mert nem csupán szakmai érveket hozott fel a törvény ellen, hanem konkrétan odaírta, hogy kollégái nem szakmai szempontokat is figyelembe vettek. Ezt írta:
A jelen ügy nem egyszerűen alapjogi kérdést érint, hanem a demokrácia alapját jelentő választáshoz való jogot. Ezért az Alkotmánybíróságnak különös felelősséggel, az alkotmányos szempontok kizárólagos érvényesítésével kellett volna döntenie.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 22. kedd, 04:21
-
Találatok: 1432
Komoly forintgyengülés, jegybanki kamatemelés, és a devizatartalék megcsappanása lehet a devizahitelek forintosításából a Reuters szerint. Ráadásul az átváltás a legrosszabb időpontban fog megtörténni, amikor a Fed elzárja a pénzcsapot.
Magyarország forintgyengülést kockáztat a devizahitelek forintosításával – írja a kormány terveiről szóló elemzésében a Reuters.
A konverzió időzítése ugyanis nagyon rossz: azt követően történhet meg, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) leállítja a gazdaságélékítő programját.
Rossz időzítés
A Fed gazdaságélénkítő programja abból állt, hogy éveken át amerikai állampapírokat és egyéb eszközöket vett, ami rengeteg befektethető pénzt szabadított fel a piaci szereplők oldalán, és ennek a pénznek a nagy része a feltörekvő piacokra áramlott. Ilyen piacnak számít Közép-Európa, benne a legnagyobb adóssággal rendelkező Magyarország is, amely így nagy haszonélvezője az amerikai jegybanki programnak. A nagy mennyiségű pénz beáramlása ugyanis történelmi mélységbe szorította le a magyar államkötvények hozamait.
A programnak azonban hamarosan vége, mivel az Egyesült Államok gazdasága növekszik, a Fed a tervek szerint októberben elzárja a pénzcsapot, és a következő évtől valószínűleg elkezdi emelni a jegybanki alapkamatot is. Ez nagy változást eredményezhet a globális piacon 2014 vége felé.
A magyar kormány ezzel egy időben akarja elfogadtatni a parlamenttel a devizahitelek forintosításáról szóló törvényt. Az összeg nem kicsi, nagyjából 11 milliárd eurónak felel meg az érintett hitelállomány.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 21. hétfő, 18:49
-
Találatok: 1483
Érpatak, ez az 1700 lelkes nyírségi település korántsem olyan vicces hely, mint amilyennek a polgármester, Orosz Mihály Zoltán nyilvános fellépései alapján gondolnánk. Érpatakon az emberek félnek. Spiclik járkálnak az utcán, a mezőőrökre mint Orosz karhatalmistáira tekinkenek, és a legtöbb ember lehalkítja a hangját, ha fölbukkan a közelben az önkormányzat valamelyik munkatársa.
Orosz településvezetői stílusa – akárcsak legtöbb utcai politikai akciója – kifejezetten erőszakos, maga az érpataki modell sem jelent sokkal többet, mint a deviánsként megbélyegzettek folyamatos zaklatasát.
Az erőszak mélyen átitatta a falu életét. Az elmúlt három évben féltucatnyi gyújtogatás történt, tavaly ismeretlenek megtámadták és agyba-főbe verték a TASZ helyi aktivistáját, néhány hete pedig – a romagyilkossságokból ismert módszerrel – Orosz egy másik helyi ellenlábasára, Polyák Ferencre és feleségére próbálták rágyújtani a házat. Az eset éjszaka történt, Polyákék nehezen mozognak – nem tűnik légbőlkapottnak a félelmük, hogy a romagyilkosságokkal való analógia a tekintetben is áll, hogy nem figyelmeztetést kaptak, hanem az életükre törtek.
Filmünkből kiderül, hogy Orosz polgármesteri hatalma is erőszakban fogant: a sors iróniája, hogy kezdetben éppen azok támogatták, akik mára helyben legfőbb ellenfeleivé váltak. Súlyos kérdés, hogy Orosz miképp töltheti be lassan tíz éve háborítatatlanul polgármesteri tisztségét, miközben kisebb-nagyobb törvénytelenségek gyanúja lengi körül tevékenységét, nem tud, vagy nem akar a nyilvánosság előtt elszámolni a rá bízott közpénzekkel, miközben nyilvánvalóan a közpénzén folytatja privát háborúit, múltja zavaros, és számos esetben tanújelét adta annak, hogy nem képes uralkodni az indulatain.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 20. vasárnap, 10:30
-
Találatok: 1894
Több olvasónk írt nekünk, hogy az éj leple alatt, többszörös kordonnal biztosítva a helyére került a Szabadság téren a német megszállás emlékműve. Egy mikroblogger látta, hogy a szobrokat befóliázva szállítják helyükre, közben a teret mintegy száz rendőr szállta meg, és senkit nem engednek be. A sast meg az angyalt azután az atlatszo.hu videója alapján hajnalban emelték a helyére.
Már pénteken az a hír járta, hogy a szobrot hétfőn átadják − ehhez pedig már hétvégén a helyszínre kell szállítani −, kerestük is az V. kerületet, hogy megkérdezzük, igaz-e a hír. A Belváros sajtóreferense akkor azt mondta, a szoborhoz semmi közük, az nem a kerület hatáskörébe tartozik. Mikor megemlítettük, hogy ugye a kerület sajtóreferense biztosan tudna róla, ha a kerületben lezárnának egy fél teret, szobrot állítanának, esetleg még avatnának is, azt a választ kaptuk: ő nem tud arról, hogy ilyesmi készülődne, de keressük a miniszterelnöki sajtóirodát.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 19. szombat, 14:35
-
Találatok: 1316
A kormány egyik állandó érve, hogy a nyugdíjasokat megvédték a válság negatív hatásaitól. Ugyanakkor a legnagyobb átalakítások az elmúlt években éppen ezen a területen zajlottak le. A Policy Agenda elemzésében azt vizsgálja, hogy nincs-e ellentmondás a politika szlogen és a tettek között, és valóban a kormány erőn felül kiállt-e a nyugdíjasok mellett, vagy csak „önfényezés” zajlik.
Több idős van, de kevesebben kapnak nyugdíjat
A válság évében a nyugdíj előtt állók, vagy a nyugdíjkorhatárt betöltöttek száma (60 év felettiek) 2,19 millió fő volt. A Népességtudományi Kutatóintézet előrejelzése szerint idén már 2,4 millió ember lesz Magyarországon, akik betöltötték a 60. életévüket. Ez 9,5%-os emelkedést jelent.
Magyarországon az elöregedő társadalom nem azt jelenti, hogy a nyugdíjrendszerben is többen lennének. A válságot megelőzően (2008 áprilisában) még 3,05 millióan kaptak nyugdíjat, vagy nyugdíjszerű ellátást. Ez a létszám 2014 áprilisára 2,78 millió főre csökkent, amely 9%-os csökkenést jelent.
Azaz, bár életkori alapon több ember került be a munkaerőpiaci szempontból veszélyeztetett évekbe, vagy érte el a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjban részesülők száma mégis csökkent. Ennek több oka is van. Egyrészt a rokkantnyugdíj rendszerének teljes átalakítása, és a korábbi rokkantnyugdíjasok egy részétől a korábbi ellátás elvétele, míg a másik ok az, hogy a korhatár előtti nyugdíjasoktól, a szolgálati nyugdíjasok egy részétől szintén elvették a korábbi ellátást. Ugyanakkor több mint 100 ezer fővel növelte a nyugdíjban részesülők létszámát a 40 év munkaviszonnyal rendelkező nőkre bevezetett kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőség.
Mi lett a pénzzel?
Érdekes tendenciát mutat az is, hogy az állam mennyit költ a nyugdíj-ellátásra. 2008-ban még 2891 milliárd forintot osztottak így szét, idén a tervek szerint ez 2954 milliárd forint lesz. Ez mindössze 2,2%-os növekedést jelent, amelyet a GDP-hez viszonyítva már csökkenést jelent.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 18. péntek, 23:14
-
Találatok: 1391
Rózsaszín mázba öntve ugyan, de erős gazdaságpolitikai kritikát fogalmazott meg 15, Magyarországon működő multicég. Nem először hiányolják azt, ami minden fejlett országban létezik: az érthető stratégiát.
Nem akkora gittegylet, mint amilyennek látszik a Magyar Európai Üzleti Tanács (angol rövidítése alapján HEBC), amelynek 15, Magyarországon vezető pozícióban lévő multicég a tagja. A szervezet, amely éves jelentésekben ad ajánlásokat a mindenkori kormánynak, ezúttal a szokásosnál is erősebb kritikával élt.
Formalitások és kritika
A szöveget a nagyon formális rendezvényen, udvariaskodva, egymással parolázva mutatták be. A kormány tiszteletköreit ezúttal Szijjártó Péter külgazdasági miniszterhelyettes futotta meg, a multivezetők konszenzusos véleménye pedig le volt öntve a menedzservilág maszlagával. Magyarról magyarra fordítva a szöveget azonban kiderül, hogy a HEBC (már nem először) azt hiányolja, ami a fejlett világ jól működő gazdaságaiban mindenhol alapkövetelmény: egy nyilvános, átlátható és kiszámítható országstratégiát.
Elbeszéltek egymás mellett
A felek a rendezvényen alaposan elbeszéltek egymás mellett. Szijjártó Péter az előadásában hosszasan ecsetelte az elmúlt négy év gazdasági fordulatának sikereit, a jövőre nézve pedig az ismert három fő fejlődési irányt jelölte meg: az ipari termelés, a működő tőke és az export nemzeti össztermékhez viszonyított arányának növelését. Emellett arról beszélt, hogy a kormány e három világos cél elérése érdekében milyen konkrét lépéseket tesz. Megköszönte a HEBC ajánlásait, néhány pontot kiemelve, amellyel a kormány száz százalékig egyetért.
Ne a vas és acél országa legyünk
A Szijjártó Péter körül ülő 15 vállalatvezető azonban a jelentés tanúsága szerint nem ennyire elégedett. Ők például az újraiparosítás (vagyis az a törekvés, hogy az unión belül Magyarországon legyen az ipar aránya a legnagyobb a nemzeti összterméken belül) mellett inkább a szolgáltatóipart fejlesztenék. Azt ajánlják a kormánynak, hogy már csak azért is készítse el, és hozza nyilvánosságra az ország jövőjével kapcsolatos stratégiáját, hogy nekik ne a konkrét intézkedésekből kelljen kibogozniuk, merre halad az ország.
Bővebben ...
- Részletek
-
Készült: 2014. július 18. péntek, 18:33
-
Találatok: 1467
Újra oszt pénzt a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA): a második pályázati körben összesen 136 civil szervezetet támogattak mintegy 4,3 millió euróval, azaz nagyjából 1,3 milliárd forinttal. A pályáztatást bonyolító Ökotárs Alapítvány pénteki sajtótájékoztatóján ugyanakkor az is kiderült, hogy a támogatott szervezeteknél továbbra is vizsgálódik a KEHI, és olyan szenzitív személyes adatokat is bekérnek, amelyeknek biztosan nincs közük annak eldöntéséhez, törvényesen használták-e fel a norvég pénzjuttatást.
Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója szerint a most meghozott döntések és a várhatóan két hónapon belül megkötendő szerződések nyomán immár a rendelkezésre álló mintegy 3,6 milliárd forintos civil keret 70 százaléka gazdára talált(t). Ebben a második körben összesen 1700 pályázatot értékeltek, és minden tizenkettedik pályázó nyert támogatást az eredeti kiírásban szereplő hét prioritási terület (demokrácia és emberi jogok, női jogok és esélyegyenlőség, közösség- és szervezetfejlesztés, ifjúsági és gyermekügyek, környezetvédelem és fenntartható fejlődés, jóléti szolgáltatások nyújtása, társadalmilag sérülékeny csoportok megerősítése) valamelyikében.
Arild Moberg Sande, a norvég nagykövetség követtanácsosa mindehhez azt tette hozzá: megfigyelőként folyamatosan jelen voltak az értékelés és a bírálat folyamatában, és tökéletesen elégedettek az Ökotárs konzorciuma által végzett munka színvonalával. (Mint a sajtótájékoztatón kiderült, hasonlóképpen részt vett a folyamatban megfigyelőként a magyar kormányzat képviseletében az erőforrás-minisztérium megbízottja is, és ő is mindent rendben talált – sőt, lapunk kérdésére a tájékoztatón azt is megerősítették, hogy a korábbi pályázati körben sem jelzett kifogást a minisztérium.)
A követtanácsos hangsúlyozta: a demokrácia tanulása, tanítása és működtetése szempontjából mindenütt a világon kiemelten fontos az a munka, amelyet a civil szektor (legtöbbször állami feladatot átvállalva vagy kiegészítve) végez: olyan társadalmi csoportokat képviselnek, akikhez nem jut el az állam figyelme, illetve segítsége.
Móra Veronika szerint az eddig támogatott programok kiemelten nehéz körülmények között folytatódnak: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal immár 58 nyertest látogatott meg, bekérve tőlük a pályázati dokumentumokat, és a vizsgálódás során olyan különösen érzékeny személyes adatokra is kíváncsiak, amelyeknek nem lehet közük annak a kérdésnek az eldöntéséhez, hogy törvényesen használják-e fel a szervezetek a kapott adományt.
Bővebben ...
A KSH gyorsjelentése szerint áprilisról májusra 113 ezer közmunkás vesztette el a munkáját. A 60 százalékuk ezután nem kapott sem álláskeresési támogatást, sem szociális ellátást, azaz nagyjából 65-70 ezer ember maradt tényleges segítség nélkül.