Hírek
Hol az ország gazdaságpolitikai stratégiája?
- Részletek
- Készült: 2014. július 18. péntek, 23:14
- Találatok: 1391
Rózsaszín mázba öntve ugyan, de erős gazdaságpolitikai kritikát fogalmazott meg 15, Magyarországon működő multicég. Nem először hiányolják azt, ami minden fejlett országban létezik: az érthető stratégiát.
Nem akkora gittegylet, mint amilyennek látszik a Magyar Európai Üzleti Tanács (angol rövidítése alapján HEBC), amelynek 15, Magyarországon vezető pozícióban lévő multicég a tagja. A szervezet, amely éves jelentésekben ad ajánlásokat a mindenkori kormánynak, ezúttal a szokásosnál is erősebb kritikával élt.
Formalitások és kritika
A szöveget a nagyon formális rendezvényen, udvariaskodva, egymással parolázva mutatták be. A kormány tiszteletköreit ezúttal Szijjártó Péter külgazdasági miniszterhelyettes futotta meg, a multivezetők konszenzusos véleménye pedig le volt öntve a menedzservilág maszlagával. Magyarról magyarra fordítva a szöveget azonban kiderül, hogy a HEBC (már nem először) azt hiányolja, ami a fejlett világ jól működő gazdaságaiban mindenhol alapkövetelmény: egy nyilvános, átlátható és kiszámítható országstratégiát.
Elbeszéltek egymás mellett
A felek a rendezvényen alaposan elbeszéltek egymás mellett. Szijjártó Péter az előadásában hosszasan ecsetelte az elmúlt négy év gazdasági fordulatának sikereit, a jövőre nézve pedig az ismert három fő fejlődési irányt jelölte meg: az ipari termelés, a működő tőke és az export nemzeti össztermékhez viszonyított arányának növelését. Emellett arról beszélt, hogy a kormány e három világos cél elérése érdekében milyen konkrét lépéseket tesz. Megköszönte a HEBC ajánlásait, néhány pontot kiemelve, amellyel a kormány száz százalékig egyetért.
Ne a vas és acél országa legyünk
A Szijjártó Péter körül ülő 15 vállalatvezető azonban a jelentés tanúsága szerint nem ennyire elégedett. Ők például az újraiparosítás (vagyis az a törekvés, hogy az unión belül Magyarországon legyen az ipar aránya a legnagyobb a nemzeti összterméken belül) mellett inkább a szolgáltatóipart fejlesztenék. Azt ajánlják a kormánynak, hogy már csak azért is készítse el, és hozza nyilvánosságra az ország jövőjével kapcsolatos stratégiáját, hogy nekik ne a konkrét intézkedésekből kelljen kibogozniuk, merre halad az ország.
Semleges versenyt
Ha valaki elég figyelmesen olvas a sorok között, az is kiderül, hogy az állam egyre erősebb gazdasági szerepvállalását átgondolatlannak tartják, és semleges, megkülönböztetésektől mentes versenyt szeretnének. A trafikok ügyére reagálva azt írják, hogy az elhamarkodott lépések nem kívánt következményei azonnal rávilágítanak a közvetlen államirányítás korlátaira.
Az oktatást is bírálták
Az oktatásban is szokatlanul erősen odamondanak a multik, a szektor átalakításában itt sem tudják felfedezni a stratégiát, sőt az általános megfogalmazásoktól egyébként hemzsegő szövegben itt már odáig merészkednek, hogy két konkrét ügyet, a tankönyvpiac monopolizálását, és a nyelvoktatás problémás helyzetét külön is kritizálják. A reáltudományokban a felsőoktatás kibocsátását keveslik, és ha ez a szint marad, akkor szerintük kockázatot, sőt visszatartó erőt jelent a befektetések szempontjából.
„Az idegennyelv-tudás egyfajta norma, ami nem igényel különösebb ösztönzést, Magyarországon azonban a nyelvtudást kiváltságnak tartja a társadalom” - áll a jelentés kevés sarkos kiszólásainak egyikében.
... A HEBC tagjait delegáló cégek: ABB, AkzoNobel, British Telecom, Ericsson, GDF SUEZ, Heineken, Magyar Telekom, Nestlé, Nokia Komárom Microsoft Mobile Oy leányvállalat, OMV, Philips, SAP, Shell, SKF, Volvo Group Trucks.