Hírek
Orbáni álomország kontra valóság
- Részletek
- Készült: 2016. július 28. csütörtök, 02:10
- Találatok: 1959
Bár Orbán Viktor szerint a fiataloknak nem a hanyatló Nyugaton, hanem itt van lehetőségük a boldogulásra, egyre többen látják kilátástalannak a hazai helyzetet és vándorolnak ki. Ez súlyosbodó gazdasági és társadalmi problémákhoz vezet.
Hol él ez az ember? – merülhetett fel a kérdés a hazai történéseket figyelemmel követőkben a magyar kormányfő legutóbbi tusványosi beszédében a fiatalok helyzetéről elhangzottak kapcsán. Orbán Viktor szerint a válsággal küszködő nyugati világban már nincs lehetőség a boldogulásra, annál inkább itt, ahol a fiatalok messzebbre jutnak, mint a szüleik. E kijelentés kapcsán azzal a dilemmával szembesülünk, mint Orbán megnyilatkozásainál oly sokszor: tényleg álomországban él és ennyire nincs tisztában a valósággal, a csupasz tényekkel, vagy gátlástalanul hazudik?
Akár így van, akár úgy, akár mindkettő igaz, döbbenetes, hogy az ország szinte teljhatalmú vezetője ilyet mer mondani. Teszi ezt akkor, amikor minden felmérés alapján a magyar fiatalok többsége szeretné elhagyni az országot a jobb megélhetés reményében, amire idehaza nem lát esélyt. Teszi ezt akkor, amikor a lakosság immár több mint harmada a tartósan leszakadt réteghez tartozik, és esélye sincs a felzárkózásra. Éppen a napokban tette közzé az Oxfordi Egyetem az európai országokban nagy mintán végzett kutatásának eredményét, mely szerint a tökutolsók vagyunk az esélyegyenlőségi mutatókban, és nálunk van a legkisebb esély a társadalmi felemelkedésre.
Még a kormányellenes elfogultsággal korántsem vádolható KSH is megerősíti a szomorú képet a napokban nyilvánosságra hozott tanulmányában a kivándorlás alakulásáról.
Eszerint 2014 elején 330 ezer magyar élt külföldön, jóval több, mint korábban bármikor (azóta szintén a KSH szerint ez jócskán tovább nőtt, mert 2014-ben és '15-ben csúcsot jelentő 30-30 ezerrel emelkedett ez a szám9/. Döntő többségük szakmunkás vagy felsőfokú végzettségű, az utóbbiak jellemzően családostul, tartós szándékkal telepedtek le. A legtöbben Nagy-Britanniában, Németországban és Ausztriában keresik a boldogulást.
A mostanra nagyjából 400 ezres KSH adatban nincsenek benne a nem hivatalosan kint dolgozók és részben az idénymunkások sem, a sokat emlegetett félmilliós szám tehát reálisnak mondható. A motiváció általában a magasabb bér, valamint a hazai kilátástalanság a normális megélhetésre vagy a megfelelő szakmai előmenetelre. Az adatok szerint a kivándorlók jelentős része a legképzettebb, versenyképes tudással rendelkezők közül kerül ki, aki az itthoni viszonyokban nem látják a lehetőséget, az anyagi biztonságot.
Jellemző példa erre e sorok írójának közvetlen családja: az öt – különböző egyetemeket végzett – fiatal családtag közül ketten Németországban élnek és dolgoznak, egy Csehországban, egy a PhD-jét készítve ösztöndíjak révén részben külföldön végez kutatómunkát és külföldre készül, az ötödik dolgozik csak itthon egy multinál. Egyik sem jószántából hagyta el az országot, de idehaza reménytelennek látják a helyzetet és nem csupán anyagi szempontból: szerintük nálunk nem a tudás számít, hanem az képes leginkább érvényesülni, aki jó kapcsolatokkal rendelkezik és/vagy kellőképpen gátlástalan. Lehetetlen leírni azokat a szavakat, amelyekkel Orbán tusványosi mondatait kommentálták, és aligha vannak ezzel egyedül a fiatalok körében.
Ahogy a szomorú tények is bizonyítják: a legfelkészültebbek és legtehetségesebbek egyre nagyobb része elhagyja az országot, aminek a súlyos következményeit máris érezzük. Miközben a kormány a közmunkával manipulált foglalkoztatási számokkal büszkélkedik, ugrásszerűen nő a munkaerőhiány a legkeresettebb szakmákban, amelyek jó része kulcsszerepet játszik a technológiai fejlődésben. (A többi jellemzően a közellátáshoz kapcsolódik, így az egészségügyhöz, kereskedelemhez, vendéglátáshoz stb.)
Becslések szerint a versenyszférában már 150 ezer képzett munkaerő hiányzik, miközben Orbánék évi 400 milliárdból 230 ezer közmunkást tartanak el. Szakértők szerint a helyzet csak romlani fog, mert a Fidesznek semmilyen szakmailag értékelhető gazdaságfejlesztési stratégiája nincs, az oktatásban a szükséges minőségi változásokkal ellentétes lépéseket tesznek, csökkentik a kötelező korhatárt, a duális szakképzés teljes kudarc és alkalmazkodni képtelen, képzetlen fiatalokat bocsát ki, a felsőfokú képzést pedig politikai célokkal alakítgatják és hatalmas pénzeket vonnak ki belőle. Hab a tortán, hogy egyre csökken a kutatási-fejlesztési kiadások aránya, és egy friss felmérés alapján a cégvezetők szerint a magyar vállalatok négyötöde nem tart lépést a technológiai fejlődéssel.
A bajokat tehát tetézi, hogy az egyre erőteljesebb az agyelszívást nemhogy pótolni nem tudjuk, de még a minőségi hazai képzés lehetőségeit is korlátozza a Fidesz. Hogy ez miért jó Orbánéknak, rejtély: azt gondolják talán, hogy egy lebutított és leszakadó országgal még inkább azt tehetik, amit akarnak? Hosszú távon ezzel maguk alatt is vágják a fát, de lehet, hogy ez nem érdekli őket: addigra már annyira megszedik magukat, hogy akár a hanyatló Nyugaton is fényűzően élhetnek.
Cikk: http://www.168ora.hu/buxa/ksh-szakkepzes-munkaerohiany-147624.html
Mondom, unom a rendszert!A demokrácia önmagában nem garancia a gyarapodásra és a jólétre. - Már mondtam, unom a rendszert, amely a váltása, 1990 óta nem a lényegről beszél. A lényeg tízmillió magyar emberhez méltó élete volna. Unom, hogy a politika egyetlen szereplője - se párt, se ember - nem veszi a fáradságot arra, hogy kiderítse, miért élünk a lehetségesnél sokkal rosszabbul, miért húznak el mellettünk szomszédaink, hogyan lettünk a legígéretesebb rendszerváltókból az utolsók, négymillió szegény országa. E kérdések feltétele helyett hagyjuk, hogy évekig uralja a közbeszédet a vasárnapi zárvatartás pitiáner idiotizmusa, a stadionépítések, olimpia rendezés, csupa olyan dolog, aminek az életminőséghez semmi köze. Pedig arról kellene beszélni, hogyan javíthatunk a négymillió szegény helyzetén, hiszen egy életük van.
Tombol az agyelszívás, a legjobbjaink mennek külföldre / 2016.07.26.„Az utóbbi bő évtized magyar kivándorlói az itthon élő népességnél átlagosan iskolázottabbak, fiatalabbak, többségében hajadonok, illetve nőtlenek” – derítették ki a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársai több adatforrás elemzése után. Azt eddig is sejthettük, hogy az „agyelszívás” komoly károkat okoz a magyar gazdaságnak, most azonban világossá vált, hogy talán az eddig gondoltnál is jobban sújtja ez a jelenség az országot. Nem csoda, hogy ma már alig találnak képzett munkaerőt a vállalatok a betöltetlen álláshelyekre.
Német jelentés a magyar gazdaságrólA Német-Magyar Gazdasági és Kereskedelmi Kamara évente ad ki jelentést a közép-kelet-európai gazdaságok, köztük a magyar helyzetéről. A kedden bemutatott 2016-os jelentés szerint a német és más külföldi befektetők igen kedvezőnek ítélik a gazdasági helyzetet, az idei kilátásokat. Számos kérdésben elégedettebbek a vállalatok, néhány területen azonban továbbra is számottevő hiányosságokat látnak. Magyarország – ugyanúgy, mint az előző két évben – idén is csak a kilencedik helyet foglalta el a 20 vizsgált ország közül.
Folyamatos lecsúszásMiközben uniós forrásból soha nem látott mértékben eurómilliárdok ömlenek a magyar gazdaságba, az ország ma jobban le van maradva Európától, mint közvetlenül a rendszerváltás után. A csatlakozó országok között éllovasnak számító Magyarország mára a sereghajtók közé került. A lemaradás okairól Chikán Attilát, a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség-kutató Központjának igazgatóját, az első Orbán-kormány gazdasági miniszterét kérdeztük.
Az orbáni oktatáspolitika csődje- klikk!
Zavar az ERŐ-ben - klikk!
Kapcsolódó cikkeink:
"Nagyon szomorú lenne kimondani, hogy ennek az országnak nincs perspektívája” – interjú Dobó Mátyással / Készült: 2016.07.11
Az informatikushiány már most is probléma, de abból halmozottan hátrányosan jöhet ki az ország, ha a digitális írás tanítása és alkotói szintű elsajátítása nem válik az iskolai tananyag szerves részévé. A miértekről és a kilátásokról kérdeztük az egyik legismertebb digitális trendbloggert, szolgáltatásfejlesztőt, Dobó Mátyást – alias Doranskyt.
Kiderült, hogy mi a gond a magyar modellel / Készült: 2016.06.29
Az első negyedévi gazdasági lassulás előre látható volt az EU-támogatások és emiatt az állami beruházások idei apálya miatt. A lassulás azonban váratlanul látványossá sikeredett, mert erőteljesen kidomborodott a hat éve működő „magyar modell” magánberuházásokat visszafogó hatása – írja a 2016-os évre vonatkozó előrejelzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Gyere haza, fiatal! Nem jövök! / Készült: 2016.06.25
Ha így folytatódik, kiürül az ország - Nem folytatódik a Gyere haza, fiatal! kampány. Egyes információk szerint új vállalkozást segítő program indul helyette. Adatok szerint mintegy öt-hatszázezer magyar dolgozik jelenleg külföldön. Ők – a lapunk által megkérdezett szakértők szerint – semmilyen „villámkampánnyal” nem hozhatók vissza. Azt is mondják: ma a kivándorlás az ország legégetőbb problémája.
Ami az országnak rossz, miért jó Orbánéknak? / Készült: 2016.05.26
Újraiparosítás Fidesz-módra - A Fidesz által hirdetett újraiparosítás eredménye eddig annyi, hogy folyamatosan romlik a magyar termékek versenyképessége, ami nagyban hozzájárul a térség országaitól való gazdasági leszakadásunkhoz.
Krónikus válság / Készült: 2016.05.21
Az úrhatnám elit bukása - Polgárság nélkül nincs felemelkedés, sem jólét? Nem, ez nem igaz. De Kelet-Európában a modernizáló ázsiai diktatúrák mintája biztosan nem működik, az itt felbukkanó diktátorok ehhez a munkához nem elég okosak. Felkészült elit nélkül viszont nem megy. Erről is ír A magyar polgár című kötetben Felcsuti Péter közgazdász, bankár. A 168 Óra pedig arról is kérdezte: az egész elit csapnivaló úgy, ahogy van?
Mellár: Orbán elárulta a konzervatív szellemi elitet / Készült: 2016.02.25
Egyelőre alig több egy baráti társaságnál, de az Orbán-rezsimet igazoló jobboldali értelmiségtől már határozottan elkülönül az a konzervatív szellemi csoport, amely Eötvös József nevét választotta. Sólyom László, Kádár Béla, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Csaba László, Urbán László tartozik az alapítók közé, de ott van Mellár Tamás közgazdász is. Őt kérdeztük.
Csúnya számok: nagyon kevés magyar cég akar beruházni / Készült: 2016.02.05
A tervezettnél kevesebb beruházást hajtottak végre a magyar vállalkozások 2014 és 2015 ősze között, az egy éven belül fejlesztést tervező cégek aránya pedig 73,4%-ról 61,7%-ra csökkent az MFB őszi vállalati felmérése alapján. Rossz hír a teljes gazdaságnak, azon belül a finanszírozó bankoknak is, hogy az idősorban még nem volt olyan alacsony a beruházást biztosan tervező cégek aránya, mint most. Az MFB Indikátor azt is megmutatta, hogy inkább a kisebb cégek fognak beruházni, és továbbra is nagy az elsősorban önerőre támaszkodó cégek aránya annak ellenére, hogy enyhültek a banki finanszírozási korlátok.