Krónikus válság

Részletek

Készült: 2016. május 22. vasárnap, 01:26

Print 

Találatok: 1778

Az úrhatnám elit bukása - Polgárság nélkül nincs felemelkedés, sem jólét? Nem, ez nem igaz. De Kelet-Európában a modernizáló ázsiai diktatúrák mintája biztosan nem működik, az itt felbukkanó diktátorok ehhez a munkához nem elég okosak. Felkészült elit nélkül viszont nem megy. Erről is ír A magyar polgár című kötetben Felcsuti Péter közgazdász, bankár. A 168 Óra pedig arról is kérdezte: az egész elit csapnivaló úgy, ahogy van?

– Elemzi a Magyar polgár című könyvben, miként bukott el – már megint – a magyar polgárosodás az elmúlt huszonöt évben: legnagyobb bajnak a hazai politikai elit silányságát tekinti. De hát miért lenne az jobb, mint a társadalom maga?

– Könnyű az ismert kognitív torzítás csapdájába esnünk, azaz: ott is törvényszerűségeket keresni, ahol csak véletlen van. A polgárosodás kapcsán a magyar történelemben valóban sok minden inkább kudarcra hajlamosít, de abban, hogy ez bekövetkezik, már sok a véletlenszerű elem. Például a külső körülmények 2008, tehát a válság előtt eleinte nagyon kedvezőek voltak. Politikai elitünk is lehetett volna, lehetne jobb, felkészültebb, miként a szlovák vagy lengyel elit tényleg az volt. Nem így alakult, de ez nem fátum, sem turáni átok.

– Az egész elit csapnivaló úgy, ahogy van? Mert ön azt írja: míg a baloldali és liberális elit a szakadék szélére vitte az országot, a jobboldal aztán szépen bele is lökte. Egyébként üdítő, hogy az egymást amúgy gyűlölő pártelitek valamiben mégis kooperáltak.

– Szerintem 2010 óta túl nagy hangsúlyt kap a Fidesz-rezsim bírálata ahhoz képest, hogy az innenső oldal mennyire nem nézett szembe saját hibáival, bűneivel, s mennyire nem alakított ki vonzó és hiteles értékrendet a politizálásában. A két dolog egyébként nem ugyanaz. Hiba volt, hogy a baloldal és a vele együttműködő liberálisok kritikátlanul magukévá tették a korszellemet, vagyis a globálissá vált liberális kapitalizmus fölényét és az uralkodó neoliberális gazdasági dogma mindenhatóságát. Nem akarom a felelősséget elhárítani, én is osztoztam ebben az illúzióban. Csakhogy 2008-ra kiderült, többről van szó, mint időről időre bekövetkező hétköznapi gazdasági válságról. Hasonlóan 1929-hez, a nyugati kapitalista modell mint társadalmi formáció került krízisbe. Reméljük, a Nyugat most is megtalálja a kiutat ebből, de e pillanatban még az összeomlás elkerüléséről beszélhetünk.

– Ez volt a hiba. Mi volt a bűn?

– Hogy ez a tévhit olyan mértékű erkölcstelenséggel, korrupcióval, önzéssel párosult, amely megágyazott a 2010 után bekövetkező változásoknak. Az úrhatnámság, a vagyon szerzése, és az államtól lenyúlható járadékok hajszolása a baloldalnak éppúgy a sajátja volt, mint a jobboldalnak.

– Tehetett a baloldal arról is, hogy a Nyugatról importált demokratikus, polgári intézmények léte, vagy nemléte iránt olyan közömbös volt a társadalom?

– Valamennyire biztosan. A készen kapott intézményrendszer működtetésében az elit valóban tapasztalatlan volt, ami megbocsátható. Ám sok jel utalt arra: a baloldal sem veszi oly rettenetesen komolyan a hatalommegosztás elveit. Láttuk, Horn Gyula lemondatta a neki nem tetsző jegybankelnököt. Gyurcsány Ferenc pedig politikai érdekből megváltoztatta a Monetáris Tanács összetételét. Kétségtelen: a baloldal talán jobban adott a látszatra, de azért nem nagyon erőltette meg magát, hogy hitelessé és tartalmassá tegye az intézményrendszer működését. Ezért nem meglepő: a mindent átható korrupció okán is úgy vélhette a lakosság, hogy nem egy polgári világról, hanem úri huncutságokról van itt szó, amelyek csak a hatalmon lévők önös érdekeit szolgálják.

Persze nem fair azt mondani, hogy 2010 előtt nem volt válság, aztán lett. Nem. Előtte is lassú volt a növekedés, a gazdasági szereplők eladósodtak, a társadalom boldogtalan volt, az intézményrendszer szétesett, az ország kormányozhatatlanná vált. De ami most van, az már maga a leszakadás, a sodródás kifelé Európából.

– Amikor 2010-ben a társadalom jó része változásra és a Fideszre készült, valóban nem a polgári értékek világára várt, hanem arra, hogy az állam megint mentse meg, tartsa el, s ezért bármilyen árat hajlandó volt megadni, a szabadságát is. Régi reflexekből döntött így, vagy konkrét oka is volt erre?

– Nem hiszem, hogy A magyar polgár kötetben megjelent írásomban túl sok eredeti gondolat lenne, de egy-kettő talán mégis. Például hogy a hazai viszonyok alakulására milyen hatással volt a nemzetközi környezet változása. A 2008-ban kezdődő válság előtt még azt lehetett mondani, hogy utánozzuk bátran a Nyugatot, akkor nálunk is jó lesz minden. Aztán jött a nagy kiábrándulás. Az unió intézményi válsága, a pénzügyi összeomlás, amely a legfejlettebbnek tartott amerikai bankrendszerből indult el és vált világméretűvé. A Trump-jelenség is mutatja, milyen mély törésvonalak húzódnak az amerikai társadalomban és a politikában.

– A csodálat Amerika iránt már korábban kifakult, amikor a tornyok elleni támadással saját területén alázták meg.

– Nem volt tehát olyan nehéz kiábrándulni a Nyugatból, és nem volt nehéz Orbánéknak azt sulykolniuk: eddig túl sok volt a vita, a kompromisszum, a zűrzavar, a fék és ellensúly, jöjjön most már a sajátos magyar út a döntés- és cselekvőképes Fidesz-erő előadásában. Ne essék félreértés: szerintem az nem vitatható, hogy a piaci kudarcok elkerülésében, a szegények esélyegyenlőségének megteremtésében az államnak sokkal nagyobb szerep kell hogy jusson. Ami azonban az elmúlt hat évben megvalósult, az tragikusan elhibázott, esetenként pedig kifejezetten bűnös.

– Ön is sorolja a jellemzőit: ijesztő mértékű szegénység, az oktatás és az egészségügy színvonalának romlása, a versenyképesség csökkenése. És a járulékos költségek: rasszizmus, nacionalizmus. Valóban egy általános és krónikus válságban élünk?

– Igen. Persze nem fair azt mondani, hogy 2010 előtt nem volt válság, aztán lett. Nem. Előtte is lassú volt a növekedés, a gazdasági szereplők eladósodtak, a társadalom boldogtalan volt, az intézményrendszer szétesett, az ország kormányozhatatlanná vált. De ami most van, az már maga a leszakadás, a sodródás kifelé Európából....

Felcsuti Péter 1949-ben született. Közgazdász, bankár, a Raiffeisen Bank és a Magyar Bankszövetség egykori elnöke. 1989 márciusától fél évre a Citibank budapesti leányvállalatának ügyvezető igazgatója, majd az Unicbank vezérigazgatója volt. Utóbbi posztot 2010 végéig töltötte be, akkor mandátuma lejártával nyugdíjba vonult. (A bank közben nevet változtatott: 1997-től Raiffeisen Unicbank, majd Raiffeisen Bank lett). Az egyetlen a magyar felsőszintű bankárok közül, aki kezdettől ugyanazt a bankot vezette. Felcsuti egyedüli bankvezetőként nyíltan előre figyelmeztette az 1998-ban hivatalba lépő Orbán-kormányt: hitelességének mércéje lesz a pénzügyi körök szemében, hogy véget vet-e a Postabank botrányának. Bírálta a Draskovics Tibor pénzügyminiszter nevéhez kötődő, 2005-ben bevezetett bankadót, később a 2006-os kamatadót. 2006 nyarán kritizálta a Gyurcsány-kormány által bejelentett költségvetési kiigazító csomag szerkezetét.

Teljes cikk: http://www.168ora.hu/itthon/felcsuti-peter-polgarsag-elit-145406.html

Kemény kormánykritika: hova tűntek az uniós milliárdok? | 24.hu / 2016.05.24.
Hol a pénz? Ez volt a fő kérdés egy gazdasági csúcskonferencián Budapesten. Buta beruházások és rossz irányba fejlesztés, ezek pedig a végkövetkeztetések.

„Az EU-pénzek elköltésének módja az ország legnagyobb tragédiáját okozhatják” / 2016.05.24.
Ha a jelenlegi irányok, keretek mentén költi el az ország az EU-pénzt, akkor az Magyarország legnagyobb tragédiáját okozhatja – mondta Essősy Zsombor, a MAPI Zrt. vezérigazgatója a Világgazdaság Magyar Gazdasági Csúcstalálkozó 2016 című konferenciáján.

Elkeserítő a magyar versenyképesség, eljár felettünk az idő
Csökkenő világpiaci részesedés, alacsonyabb minőség és romló versenyképesség: röviden így jellemezhető a magyar export 2008-as válságot követő időszaka. A folyamatok összhangban állnak azzal, ahogy Magyarország folyamatosan lefelé csúszik a világ versenyképességi rangsorában, szemben a lengyelekkel, csehekkel, vagy akár a románokkal.

Vészharang
Már rég nem az a kérdés, hogy a magyar kormánynak működő, az ország érdekeit szolgáló gazdaságpolitikája van-e, mert egyértelműen nem. A kérdés az, mennyi idő alatt lehet majd helyre hozni azokat a hibákat, amelyek oda vezettek, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legrosszabbul teljesítő gazdasága lett, s 2016 első negyedévében csupán az a Görögország produkált nála gyengébb adatokat, amely évek óta mély válságban szenved.

Sok jobbat tehetne az állam az álláskeresőkkel, mint a közmunka
A munkáltatók adóbefizetéseiből közel 280 milliárd forintot kaphat jövőre a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, ennek azonban csak töredékét költené az állam foglalkoztatási-képzési és szakképzési támogatásokra. Mindeközben 326 milliárd forint jut a jövő évi büdzséből az elsősorban szociális és politikai célú közfoglalkoztatásra, amely a tapasztalatok szerint nem javítja a részvevők munkaerő-piaci helyzetét, sőt. A Civilek a költségvetésről #KÖLTSÉGVETÉS projekt keretén belül a Magyar Szegénységellenes Hálózat és az Esély Labor Egyesület fejtette ki szakmai véleményét a közfoglalkoztatásról a 2017. évi költségvetés tükrében.

Talán ezért nem látsz semmi mást, mert eltakarja a szemedet a boldogulás
Kedves Viktor! Most van egy kis időm, gondoltam, elmesélem neked, hogy élünk mostanában. Tudod, mióta kilépett belőled a falu, más szelek fújnak mifelénk. Biztosan nagyon fogsz örülni a hírnek, mert te mindig is a mi boldogulásunkat tartottad a szemed előtt. Talán ezért nem látsz semmi mást, mert eltakarja a szemedet a boldogulás.

Hullámzó szarból stabilan szarba
Remélem senkinek nincs kétsége afelől, hogy Orbán Viktor tegnapi sorosozása és a nemzetközi balliberális, háttérhatalmi összeesküvés között egyenes az összefüggés: meghátrált a gaz, idegenszívű Fitch Ratings, oda a bóvli, üdvözlünk, szeretünk Namíbia.

Ülünk a spájzban
A társadalmi problémák nem redukálhatók hatalmi harcokká, mert ezek nem statisztikák, hanem maga a kőkemény rögvalóság. Nem orvosolhatók a KSH létminimum számítás megszüntetésével, mint ahogy a hajléktalanok sem szűnnek meg létezni azáltal, hogy önkormányzati rendelettel kitiltják őket bizonyos…

 

---

Kapcsolódó cikkeink:

Az árkot két oldalról ásták / Készült: 2016.04.24
Hatalom- és pénzéhséggel, valamint a társadalmi feszültségek kiélezésével szembesítette a Fidesz alapítóit, köztük Orbán Viktor kormányfőt a párt vezetőinek első mentora, Stumpf István. Ugyancsak élesen bírálja a Fidesz vezette kormányt a párt korábbi képviselője, Tölgyessy Péter is, aki szerint Orbán zsákutcába viszi az országot, mert rendszere szembemegy a joguralom rendjével, ideológiája pedig lassan a marxista szemináriumok világához közelít. Mindkét írás – 27 további szerző elemzésével együtt – A magyar polgár című könyvben található, amelyet az alkotók Kolosi Tamás születésnapi köszöntéséül jelentettek meg.

Hack: a Fidesz kommunikációval fedi el a valódi gondokat / Készült: 2016.04.09
Akik a jogállamot és a jog uralmát csak elvont idealista elvnek tartják, azoknak észre kellene venniük, hogy a világon kizárólag a jogállami demokráciák sikeresek, és bizonyítják sokadszor megújulási képességüket. A jelenlegi helyzetben a megújulási képesség vész el - értékel a kormányciklus közepén Hack Péter. Az ELTE jogi karának büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi tanszékvezetője mégsem gondolja, hogy ez már a pokol lenne, még akkor sem, ha ma részt vesz a KARD egyesület "Félidő a Pokolban" című konferenciáján.

Csendben átállunk a rendeleti költségvetésre / Készült: 2016.03.30
A „fideszbűnözés újabb mesteri merénylete bontakozik ki” - A parlament szerdán módosította az államháztartási törvényt, lehetővé téve ezzel, hogy a kormány egy kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható. A PM szerint a ezzel egyenesen a „fideszbűnözés újabb mesteri merénylete bontakozik ki”.

Mellár: Orbán elárulta a konzervatív szellemi elitet / Készült: 2016.02.25
Egyelőre alig több egy baráti társaságnál, de az Orbán-rezsimet igazoló jobboldali értelmiségtől már határozottan elkülönül az a konzervatív szellemi csoport, amely Eötvös József nevét választotta. Sólyom László, Kádár Béla, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Csaba László, Urbán László tartozik az alapítók közé, de ott van Mellár Tamás közgazdász is. Őt kérdeztük.

• Előző
• Tovább