Hírek
Hack: a Fidesz kommunikációval fedi el a valódi gondokat
- Részletek
- Készült: 2016. április 10. vasárnap, 01:08
- Találatok: 1888
Akik a jogállamot és a jog uralmát csak elvont idealista elvnek tartják, azoknak észre kellene venniük, hogy a világon kizárólag a jogállami demokráciák sikeresek, és bizonyítják sokadszor megújulási képességüket. A jelenlegi helyzetben a megújulási képesség vész el - értékel a kormányciklus közepén Hack Péter. Az ELTE jogi karának büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi tanszékvezetője mégsem gondolja, hogy ez már a pokol lenne, még akkor sem, ha ma részt vesz a KARD egyesület "Félidő a Pokolban" című konferenciáján.
- Egy pokoli félidőn vagyunk túl, vagy épp az elé nézünk?
- A mai konferencia címének mindkét eleme kérdéses. Kérdés, hogy félidő-e, vagy a negyedik negyed következik, hiszen a jelenlegi kormányzás nem kettő, hanem hat éve kezdődött. Ha ugyanis minden így alakul, ahogyan eddig, akkor a félidő jóval inkább úgy értendő, hogy további hat év van hátra, és bármennyire is szeretnénk, hogy ne így legyen, ez a valószínűbb, mintsem hogy 2018-ban változás történjen. De azt sem gondolom, hogy ez már a pokol lenne. Valóban nagy problémák vannak a jogállammal, de ettől még nem nevezhetjük pokolnak azt, ami most van. Ráadásul, ha nem következik be fordulat, lehet még rosszabb is a helyzet.
- Jogállami szempontból lehet még rosszabb?
- Igen. Hiszen a jogállam hiánya rövidtávon egyelőre abból a szempontból nem érezteti a hatását, hogy viszonylag jól működik az európai gazdaság, sőt, kijött a 2008 körüli válságból, és ma Magyarország hatalmas uniós forrásokat tud lehívni. Így a gazdaság nincs recesszióban, hanem egy minimális, egy-két százalékos növekedést tud produkálni. Persze az EU-s források egyre inkább kérdésessé válnak, de az idén például ez még nem érezteti a hatását. Ezen felül vannak rendkívüli bevételek, például a földárverésekből, amelyek látszólag egyenesben tudják tartani a költségvetést. Ám az igazán aggasztó tünet az, hogy a beruházási ráta immár évek óta lényegesen alatta marad az amortizációsnak, ami azt jelenti, hogy a megújulás esélyei napról napra csökkennek. Az ország versenyképessége évtizedes mélyponton van. Nagy probléma, hogy 2019-ben elapad az uniós források döntő többsége, gyakorlatilag csak a földalapú támogatások maradnak meg. Ezért a következő tíz év szempontjából létfontosságúak lennének a beruházások. Az EU 28 tagállamának legszegényebb régiói közül négy van Magyarországon. Ha nem jönnek beruházások, akkor ezeken a problémákon nincs is esély változtatni. Márpedig az Orbán-kormánynak 2010 óta az volt a retorikája gazdasági körökben, hogy azért jó a kétharmados parlamenti többség, mert ez stabilitást jelent…
- Ezzel szemben a vállalkozói környezetet, vagy akár az adózást érintő folyamatos, gyors jogszabályváltozások bizonytalan környezetet teremtettek.
- Jelenleg Magyarországnak ez az egyik legégetőbb problémája. Épelméjű befektető - sem hazai, sem külföldi - nem tartja jó ötletnek Magyarországon befektetni. Akármibe fektet ugyanis, a szabályozás egyik napról a másikra teljesen átíródhat, és az esetek jelentős részében nem racionális indokok és célok alapján. 
A parlament még Navracsics Tibor igazságügyi minisztersége idején elfogadta a jogalkotásról szóló törvényt, amelyben szerepel, hogy minden egyes jogalkotási lépéshez hatástanulmányokat kell készíteni, a törvényjavaslatokat pedig társadalmi egyeztetésre kell bocsátani. De soha, egyetlen egyszer sem élnek vele. Néha úgy játsszák ki a saját szabályaikat, hogy egyéni képviselői indítványok formájában nyújtják be a javaslatokat, de maga a képviselő, aki a nevét adja, azt sem tudja, mi van az előterjesztésben. És teljesen önkényesen azt állítják, hogy a képviselői indítványokhoz nem is kell hatástanulmány, ami nem igaz, hiszen a jogalkotási törvény nem tartalmaz ilyen megkülönböztetést. Sorozatban születnek olyan kormányjavaslatok, amelyekről úgy tűnik, a hétvégi meccsen, szotyizás közben alakították ki. Így teljes iparágakat alakítanak át, akár bizonyos piaci szereplők részvételével és közvetlen érdekében. És ez nem előre látható, tehát még a beruházások ösztönzésében érdekeltek sem mondhatják azt jó szívvel, hogy valaki hozza ide a dollármillióit, mert nem tudni, azon a területen, amelybe befektet, a miniszterelnök valamelyik barátja nem kap-e kedvet üzletelésre, amiért azonnal át is rendezik a piacot és az egész szabályozást.
- Éppen a múlt héten döntött az EU bírósága a kaszinósokat érintő jogszabály-változtatás ügyében.
- Nem vagyok a szerencsejáték-ipar nagy barátja, ha rajtam múlna, egyáltalán nem lenne, de ahogyan azt az egész iparágat leradírozták 72 óra alatt, az elfogadhatatlan. Ugyanez történt a dohányiparban, amely szintén nem a szívem csücske, de hogy alkotmányos jogok sérelmével járt a kormányzati beavatkozás, az egészen biztos.
- A vasárnapi boltzár is olyan piactorzító intézkedés, amely alkotmányos jogokat csorbíthat?
- Abszolút, de említhetjük példaként a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik) is. Ki modellezte azt, hogyan fog ez működni, hol voltak a hatástanulmányok? Ha készült volna ilyen, azonnal látható lett volna, hogy háromezer iskolát nem lehet egyetlen központból hatékonyan ellenőrizni. Megjegyzem, persze ott is volt egy cél, hogy a legkiválóbb állami iskolákat minél nagyobb arányban egyházi kézbe adják. És tulajdonképpen elérték, amit akartak, a rosszul, rosszabb vidékeken működő intézmények pedig a klikes iskolák lettek. Ezek az átalakítások mind hirtelen tervek alapján, teljesen önkényesen és választói akarat nélkül történnek.
- Ebben a jogbizonytalanságban tudnak-e az úgynevezett demokratikus intézmények kontrollként fellépni a jogalkotással szemben?
- Önmagában az, hogy vannak alkotmányos szabályok, semmit nem érnek, ha nincs, aki kikényszeríti őket. Magyarországon 1949-től ’89-ig is volt egy népköztársasági alkotmány, miközben senkinek nem volt lehetősége arra, hogy számon kérje az abban szereplő szabályok betartását. A rendszerváltás egyik nagy vívmánya volt, hogy létrehozták az Alkotmánybíróságot (Ab), amely aztán rákényszerítette a mindenkori kormányt arra, hogy bizonyos szabályokat betartson. Nem kellett mindig egyetérteni vele, de tiszteletben kellett tartani a döntéseit. Akár a kárpótlási-, akár a Bokros-csomag ügyében hozott határozatait vesszük, csak hogy két különböző kormányt említsek, amelynek a lábára lépett, az Ab azt üzente a lakosságnak, hogy a hatalom nem tehet meg bármit, vannak jogi keretek, amelyek között a kormányok mozoghatnak. Az Ab átalakítása - két lépésben - a hatáskörei elvonását jelentette, s annak az ellehetetlenítését, hogy absztrakt normakontroll keretében komolyan számon kérhető legyen a jogalkotó. Az Ab ma az esetek 90 százalékában már nem tölti be az alkotmányos kontroll szerepét, nem érvényesíti a jogállami elveket, és teljesen önkényesen hoz döntéseket. Az a kellemes meglepetés, a "váratlan fordulat", amikor nagy ritkán az Ab nem úgy dönt, ahogyan az a kormánynak jó. Mindez szoros összefüggésben van azzal, amit civil jogvédő szervezetek kimutattak, hogy a 2010 után jelölt és megválasztott alkotmánybírók milyen mértékben szavaznak együtt a kormánnyal, s így miként győzedelmeskedik a hatalmi akarat az alkotmányosság felett. Ugyanezek a problémák persze megvannak a rendes bírósági rendszerben is, noha a Kúria szerdai, a vasárnapi boltzáras népszavazási kérdéseket érintő döntésével ismét képes volt azt a látszatot kelteni, hogy ott még működik a jogállami kontroll. Ennek nyomán le kellene mondania a Nemzeti Választási Iroda (NVI) és a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) vezetőjének is. Ebben az ügyben ugyanis a Kúria kétszer is nagyon markánsan kimondta, hogy ők nem látják el a feladatukat. Ezeknek az intézményeknek őrködniük kellene a demokratikus folyamatok tisztasága felett, s a feltételeket kellene biztosítaniuk hozzá...
Teljes cikk: http://nepszava.hu/cikk/1090677-hack-a-fidesz-kommunikacioval-fedi-el-a-valodi-gondokat
Újabb alaptörvény-módosítás / 2016.04.11.Az ATV Start vendége Hack Péter jogász, egyetemi docens, ELTE.
Öt éves az Alaptörvény / 2016.02.17.Az ATV Start vendége Hack Péter alkotmányjogász.
Kapcsolódó cikkeink:
Orbán és Piacsek bácsi / Készült: 2016.04.08
„A miniszterelnök azt mondta: vörösborral koccintott annak örömére, hogy Magyarország visszafizette a 2008-ban felvett IMF-EU hitel utolsó, másfél milliárd eurós részletét.”
Mészáros Tamás: A pillanat politikája / Készült: 2016.03.31
Jó néhány elemző és publicista mostanában jobbára úgy látja, a magyar miniszterelnök oly messzire ment az Európai Unió lankadatlan pocskondiázásában, hogy ez a durva hangnem immár lehetetlenné teszi a politikai korrekciót.
A bezárkózó országoknak nincs esélye a XXI. században / Készült: 2016.03.27
■ Ha valaki azt állítja, hogy meg tudja mondani, pontosan milyen lesz a világunk 20-30 év múlva, az alighanem nem mond igazat. Ha viszont csak annyit állít, hogy a világunk alapjaiban fog felfordulni, akkor valószínűleg nem téved olyan nagyot.
TGM: Megvetés / Készült: 2016.02.26
A népszavazási kezdeményezés meghiúsításának politikai kudarca után mit mond voltaképpen az apokalipszis lovasa, a farkasmosolyú magyar miniszterelnök? „Ismerlek benneteket, ha meglengetem a »fajvédelem« lobogóját, akkor sikítva-ájuldozva csatlakoztok hozzám, mert annyi eszetek sincs, mint az éticsigának.”
Mellár: Orbán elárulta a konzervatív szellemi elitet / Készült: 2016.02.25
Egyelőre alig több egy baráti társaságnál, de az Orbán-rezsimet igazoló jobboldali értelmiségtől már határozottan elkülönül az a konzervatív szellemi csoport, amely Eötvös József nevét választotta. Sólyom László, Kádár Béla, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Csaba László, Urbán László tartozik az alapítók közé, de ott van Mellár Tamás közgazdász is. Őt kérdeztük.
Mellár: szinte mindent elölről kellene kezdeni / Készült: 2015.10.17
Ha a kormány azt akarja, hogy kevésbé függjünk a külföldi tőkétől, versenyképesebb legyen a hazai ipar, akkor Mellár Tamás szerint szinte mindent elölről kell kezdeni. A Pécsi Tudományegyetem tanára úgy véli, ehhez az általános iskolától az egyetemekig meg kellene reformálni az oktatást. Állítja, ma a gazdasági siker nem a teljesítménytől, hanem a politikai kapcsolatrendszerben elfoglalt helytől függ, ám a gazdasági és államigazgatási kontraszelekció semmi jóra nem vezet. Mellár szerint a magyar gazdaságban nincsen 3 százalékos fenntartható növekedési pálya, ez hosszú távon 1 százalék körül van.