Nem csak a pénzek befagyasztása vagy megvonása kell az alapvető európai értékek megvédéshez
- Részletek
-
Készült: 2023. május 06. szombat, 09:47
-
Találatok: 1522
A rendeleti kormányzás alapvetően ellentétes az unió demokratikus alapértékeivel, sőt, azok nyilvánvaló és mindennapos aláásását jelenti. Vagyis messze nemcsak pénzről van szó, hanem értékrendről. Brüsszelnek meg kell(ene) követelnie a rendeleti kormányzás azonnali visszavonását, mielőtt bármiféle nyilvános vagy háttérben zajló tárgyalásokat folytatna a jelenlegi magyar kormánnyal – szögezi le Inotai András közgazdászprofesszor legfrissebb írásában, amelynek publikálására felhatalmazást adott a Hírklikknek.
Hosszú hónapok óta folynak a hivatalos tárgyalások az uniós pénzcsapok megnyitásáról Magyarország és Brüsszel között. Egyelőre zárolva a Covid kezelésének és következményeinek fedezésére vagy legalább enyhítésére létrehozott újjáépítési alap 5,8 milliárd eurója, valamint a 2021-2027 közötti hét éves pénzügyi csomag 23 milliárdja, kivéve az automatikusan folyósított földalapú támogatásokat.
Az előbbi eredetileg 7,2 milliárdjából 1,4 milliárd már elveszett, mert a magyar kormány alapvető jogállamisági kritériumokat nem teljesített időben. Emellett a 9 milliárdos igen kedvező kamatozású hitelkerethez sem lehet hozzáférni, amiről a magyar kormányfő éppen két éve, brüsszeli látogatásakor közölte, hogy nem is kér belőle, mert „
adósrabszolgaságba” nem viszi bele az országot. Helyette jóval drágább hitelekkel adósította el az adófizető magyar társadalmat, mindenekelőtt pedig a fiatalabb generációt, amelynek majd törlesztenie kell az adósságot. Ma persze már szívesen fogadná ezeket a pénzeket (is), de ehhez szigorú feltételeket kell(ene) teljesíteni.
A jogállamiság európai kritériumoknak megfelelő helyreállítása, ami négy feladatot tartalmaz, a felszínen folyamatban van. Sőt, technikai megállapodás is született, amelynek értelmében június 1-jéig ez a probléma megoldódhat. Emellett azonban további 23 (összesen 27) „szupermérföld” teljesítésétől függ a pénzhez való hozzáférés, amely területeken egyelőre ismeretlen az előrelépés mértéke, nem is beszélve a brüsszeli jóváhagyásról. Az Európai Bizottság hosszú évek után, meglehetősen későn, de – nem utolsósorban az Európai Parlament nyomására – mégiscsak levonta a jogállamiság és általában az európai értékrend egy évtizede tartó tudatos, cinikus és több esetben külső (orosz) érdekeket képviselő aláásásából nyilvánvalóan adódó következtetéseket. Nem kevésbé, legalábbis ma úgy látszik, megtanulta, hogyan kell kezelni a magyar ígéreteket.
Korábban, ha bármilyen probléma felmerült, és volt belőlük bőven, elég volt valamit megígérni, aztán máris jött a pénz. Természetesen az ígéret szép szó, de megtartásáról már „megfeledkeztek”. Jött a második szakasz: pénz akkor lesz, ha nemcsak ígér a kormány, de el is fogadja és bevezeti a szükséges, számos esetben lényeges módosításokat. Rendben, meg is történtek a megfelelő jogi-intézményi lépések, és máris jött a pénz. Csakhogy ezeket egyrészt már a bevezetéskor felvizezték, másrészt pedig – ahogy gyorsan kiderült – a magyar kormány másként értelmezte, mint Brüsszel. Így aztán olcsó trükkökkel és sikeres pávatánccal gyakorlatilag lényegi változtatások nélkül lehetett élvezni a brüsszeli pénzesőt. (Ezeknek az euró milliárdoknak az elköltése, hatékonysága, versenyképességet, fenntartható fejlődést, társadalmi kohéziót erősítő hatásának vizsgálata, mindenekelőtt regionális összehasonlításban, külön értékelést igényel. A teljesen nyilvánvaló csalások kivételével, ahol a magyar kormány utcahosszal első a 27 tagállam listáján, ezzel a kérdéssel egyelőre az integrációval foglalkozó politikai és szakmai közösség vajmi keveset foglalkozott.) Most pedig elérkeztünk a harmadik szakaszba: nem elég ígérni, sőt, az sem, hogy bevezetünk bizonyos rendelkezéseket, de a Bizottság (főként pedig az Európai Parlament) megvárja, jogszerűen és az elvárásoknak megfelelően működnek-e a megkövetelt intézkedések, vagyis szervesen illeszkednek-e az európai jogrendbe és összhangban vannak-e az uniós alapértékekkel. Ez pedig egyfelől hosszabb időszakot igényel, mielőtt a pénzhez hozzá lehet férni. Másfelől pedig nyilvánvalóan ütközik az Orbán-rendszer számos alappillérével, ami akár már a közeljövőben komoly konfliktusok forrása lehet.
A probléma azonban ennél sokkal súlyosabb. A jog-intézményi kozmetikázás vagy akár mélyebb alkalmazkodás nem vonhatja el a figyelmet az alapproblémától, nevezetesen attól, hogy az elmúlt évtizedben folyamatosan és tudatosan kiépített autoriter-autokrata rendszer köszönőviszonyban sincs az európai alapértékekkel. 1999-ben ennél jóval kisebb jogsértések miatt az Európai Unió egy évre felfüggesztette Ausztria szavazati jogát, amikor az Osztrák Szabadságpárt a kormánykoalíció tagjává vált. Ebben biztosan szerepet játszott az is, hogy a közép-európai országokkal folyamatban lévő csatlakozási tárgyalásokon világos jelzést kívántak adni a leendő tagoknak arra vonatkozóan, hogy milyen szigorúan veszi Brüsszel az uniós alapértékek betartását. Magyarország esetében – legalábbis egyelőre – csak a pénzcsapokat zárták el. Holott a helyzet alapvető átértékelésére lenne szükség. Rendeleti kormányzás csak kivételes esetekben, és rövid ideig tűrhető el egy demokratikus alapelvekre épülő közösségben. Több tagállam, így Görögország, Olaszország, Spanyolország hosszú évek óta kezeli – nem kevés problémával, de a demokratikus szabályokat sikerrel betartva – a migrációs válságot, természetesen rendeleti kormányzás nélkül. Mi több, az orosz agresszió következtében kialakult ukrajnai háború, annak napi eseményei és bármilyen hosszabb távú következménye jóval közvetlenebbül hat a geopolitikailag legsebezhetőbb balti országokra, Lengyelországra, de még Romániára is. Több mint érdekes, hogy ennek ellenére, egyik ország sem vezetett be rendeleti kormányzást.
Sokan megfogalmazzák, hogy ilyenre Magyarországon már csak azért sincs szükség, mert – egyedüli uniós tagállamként – 13 éve kétharmados többsége van a kormánynak a magyar parlamentben, vagyis valójában minden elképzelését végre tudja hajtani, ha kell, akár órákon belül, ahogy ezt már többször megtapasztalhattuk. Az egy másik és a jogállamiságot ugyancsak jelentősen érintő kérdés, hogy a kétharmad egy durván torz, illetve 2010 után folyamatosan eltorzított választási rendszer következménye. (Ennek részletes elemzésével számos szakértő és tanulmány foglalkozott az elmúlt években.) De akkor miért is van szükség rendeleti kormányzásra, amikor a parlamentben ülő bábok mindent megszavaznak? Azért, mert ha minden ennek megfelelően is történik, legalább a nyilvánosság elé kerülnek a megvitatandó témák, még ha nem is lennének a kormányra nézve negatív következményei. Rendeleti kormányzással viszont – szó szerint az éjszaka leple alatt – minden elintézhető, a költségvetés akár hetenkénti, átírásától működési szabályok megváltoztatásán keresztül intézmények megszüntetéséig vagy éppen a kormány számára kedvező új intézmények létrehozásáig.
Összefoglalva: több mint megfontolandó, hogy az Európai Bizottság – nemcsak a jogállamiság, hanem az alapvető európai értékek védelmében – ne ragadjon le a 27 szupermérföldkőnél, és a magyar kormánnyal szemben fennálló nagyon is jogos fellépését ne korlátozza az uniós pénzforrások befagyasztására vagy éppen hozzáférhetőségére. A rendeleti kormányzás alapvetően ellentétes az unió demokratikus alapértékeivel, sőt, azok nyilvánvaló és mindennapos aláásását jelenti. Vagyis messze nemcsak pénzről van szó, hanem értékrendről. Brüsszelnek meg kell(ene) követelnie a rendeleti kormányzás azonnali visszavonását, mielőtt bármiféle nyilvános vagy háttérben zajló tárgyalásokat folytatna a jelenlegi magyar kormánnyal.
Kapcsolódó cikkeink:
Adhatol ám két forintot / Készült: 2023.05.04
Varga Judit üzent Brüsszelnek, miszerint várja a pénzt. Ilyen egyszerűen, kertelés nélkül, hogy teljesítette, amit ígért, ide a pénzt, ám a szövegben nem szerepelt a „mert akkor” kitekerem a nyakad, lelőlek vagy szétverem a fejedet, mert Varga Judit nincsen abban a helyzetben, hogy pattogjon. Ezt csak a birkáknak mutatja, közben azonban szűköl, és legfőképpen hülyeségeket beszél. A parlament elfogadta ugyan azt az „igazságügyi törvénycsomagot”, amit az EU (Brüsszel) követelt tőle, de az a sajátos helyzet állott elő, hogy ez édeskevés. Ez a teljesíteni kért huszonhét követelményből csupán négy.
Tanárok, orvosok, kurátorok / Készült: 2023.02.28
Kedd van csupán a héten Buddhában testvéreim, de máris összegyűlt a kanálisban nem is hét napra, hanem egy évszázadra elég massza. Igaz, e szempontból sem különleges mindez, mert olyan csak, mint tizenhárom éve mindig is, de most olybá tűnik, hogy felgyorsult az idő, így sebesebben hordja össze a mocskot. Kies hazánk abban a szerencsés helyzetben van, hogy az oktatást és az orvoslást is egy volt rendőr irányítja a belügy élén, s ha eddig nem tudtuk volna, ez mire jó, most megtanulhatjuk. Nincs párbeszéd, nincs egyezkedés és szakmai irányítás, kardsuhintás van és pofák befogatása. Hogy ebbe amúgy beledöglik az egészségügy csakúgy, mint az oktatás, kit érdekel – őket legalábbis egyáltalán -, fő a hatalom.
A definiált kupleráj / Készült: 2022.10.26
Varga Judit elment messzire elmesélni, hogy a NER a létező világok legjobbika. Hogy ehhez miért kell Amerikáig utazni, az megfoghatatlan, de kik vagyunk mi, hogy kétségbe vonjuk a röpködés hasznát és hasznosságát. Porbafingó kis senkik vagyunk, ideológiailag totál képzetlenek, akik azt sem tudjuk, mi a rosseb az a Duma bojkottja. Varga Judit ellentmondást nem tűrően jelentette ki a szélsőjobbos jenkik előtt, hogy „Magyarország a jogállamiság elvei alapján kormányzott demokratikus jogállam”, és ez a baja vele a liberálisoknak. Hogy a liberálisoknak mi fáj, azt nagy valószínűséggel ők jobban tudják.
Bírósági ítélet, kontra rendeleti kormányzás / Készült: 2022.02.06
Két éve lesz velünk a járvány hamarosan, és két éve folyik a titkolózó maszatolás arról, kormányunk és pártunk mit miért tesz, vagy nem tesz meg egyáltalán ezzel kapcsolatban. Amiről nem tudunk, az nem fáj, ha valami kiderül, az lerántja a leplet a tehetetlen aljasságról. Ilyen hosszú idő után derült ki, minden bizonnyal tudta kormányunk, olyan lélegeztetőket vásárol ipari mennyiségben, amelyekről már akkor ismert volt, hogy nem alkalmasak intenzív kezelésre, egyáltalán kórházi alkalmazásra sem. Mi több, életveszélyesek. Százhetvennyolc milliárd azonban már a Fidesznek is nagy pénz, nem holmi nokiás doboz vagy nejlonzacskó (vö: Völner), ezért már fájós derékkal is lehajol az ember. És le is hajoltak.
Csendben átállunk a rendeleti költségvetésre / Készült: 2016.03.30
A „fideszbűnözés újabb mesteri merénylete bontakozik ki” - A parlament szerdán módosította az államháztartási törvényt, lehetővé téve ezzel, hogy a kormány egy kiemelt közfeladat ellátásáról akkor is dönthessen, ha az ahhoz szükséges előirányzat csak később biztosítható. A PM szerint a ezzel egyenesen a „fideszbűnözés újabb mesteri merénylete bontakozik ki”.
Az Rendeleti Kormányzásrúl / Készült: 2013.09.12
Magyarországon már oly’ tökéletes a jogállamiság, hogy tulajdonképpen nincs is szükség az Országgyűlésre, tehát a képviseleti demokráciára.” – lényegében ezt mondta Kövér László, a magyar törvényhozás házelnöke az InfoRádiónak adott, elhíresült interjújában, mellyel tulajdonképpen bejelentette: az Orbánpárt immáron nyílt diktatúrára törekszik! … Nem mondom, igény az lenne rá.