Hírek

Winkler mi vagyunk

Részletek: Készült: 2020. augusztus 08. szombat, 01:07
Print; Találatok: 1587

A0EED78F-2D72-x A valaha szebb napokat látott Winkler Róbert – úgy is mint indexes – videót készített arról, hogy ezentúl csicska lesz. Szó szerint: „További kérdés, hogy nem kellett volna-e nekünk is felmondanunk. De, szerintem fel kellett volna mondani. De én is inkább a csicskasorsot választottam.” – Azóta tipródok itt, hogy kezdjek-e valamit ezzel a vallomással, hogy ez derék dolog-e vagy aljamunka. Egyáltalán, meg kellene határozni az egyén és a hatalom viszonyát, újságírói attitűdöket a NER-ben, az ellenállások és behódolások rendszerét, a forradalmár-kollaboráns, haszonélvező-partvonalra tett, meggyőződéses-számító ellentétpárokat, és eljutottunk ide, a tűrt tiltott, támogatott eszmékig és alakokig.

Nem jó dolog, hogy ez van, de ez van. Winkler vallomása bár ugyan szükségszerűtlen magyarázkodás, de katalizátor legalább, vagy lakmusz, segít tisztábban látni. Eddig a pontig fiatal volt, szellemes és laza, innentől öreg lett, megkeseredett, és még rá sem rakták a bilincset, de már csörgeti. Mindezt azért teszi, mert továbbra is élni akar, sőt, jól élni. Hogy kiáll a porondra, széthúzza az ingét színpadiasan, de csak annyit tesz, hogy bejelenti, ezentúl Geréb lesz, mit sem ér. Hogy J. A.-t hívjuk segítségül: „A bűn az nem lesz könnyebb, hiába hull a könnyed…” – De milyen érdekes, hogy ez a „Tudod, hogy nincs bocsánat”-ból van, pedig nem is akarok én ítélkezni, hanem csak megérteni szeretnék.

Amit most Winkler elszenved, azt sok száz újságíró elszenvedte már, az Index sorsát is átélte már ugyanennyi lap. Olyan is rengeteg volt az országban, mint az Index tiszteletre méltó nyolcvanja, akiknek volt erejük, merszük és tartásuk nemet mondani. Írástudók százai vagy ezrei keverik a maltert, hordják a pizzát, vagy vannak épp munka nélkül, s innen nézve az, hogy Winkler bejelenti, ő a húsos fazekat választja, más fénytörést kap. Hogy lelkiismeret-furdalással mártogatja a kakaóba a kalácsot, vagy pityeregve járul a pénztárhoz, innen nézve teljesen érdektelen. Megtörtént a coming out, bevallatott, hogy szaralak nem vagyok, csak gyenge. Ha mindez azért adatott elő, hogy utána tükörbe tudjon nézni, fölösleges volt.

Nem állt át, csak megbékélt, ez az ő nagy kiegyezése. A hatalom legitimizálása, a belesimulás, a pőre túlélés, s ha ugyan nem – sőt egyáltalán nem – emiatt, de látjuk, ahogyan szépen lassan épül az orbánizmus, hogy itt maradjon, amíg maradni bír. Winkler a hányingerrel tanító, de tanító tanár, Winkler az otthon kiköpő hivatalnok, Winkler az undorral felesküdő rendőr, és ő a meghunyászkodó közmunkás.

Winkler mi vagyunk, az élni akaró csinovnyikok, ledarálva, megtörve és megalázva, de élni mégis. Az a kevés – mint a fölálló nyolcvan indexes – a hős, akikről csillogó szemmel mesél a csinovnyik, de egy porszemet odébb nem tenne, hogy megmentse őket, s velük együtt önmagát is.

Szomorú történet ez, de nem most kezdődött. Ezek itt csak a látványos hullámai, és még csak nem is az utolsók. A forradalmárok magukra maradnak mindig. A fekete ruhás nővér, a zöld dossziés ember, Ángyán, és majd hamarosan Hadházy is. Csicska vagyok, mondják a többiek lesütött szemmel, és merítenek egyet a kondérból. Egy egész társadalmat megvetni emiatt nem lehet, Winklert külön sem, ő csak arra bizonyság, hogy gyenge, és az az aura, ami körülötte lengett, illékony buborék volt, amit az első szellő elfújt. Kár érte, lehetett volna jó újságíró is, mégsem az lett. Kár értünk, lehettünk volna normális ország is, de eljátszottuk az esélyt. Voltaképp ennyi az egész, de ennél keserűbb – pedig volt néhány – írás még nem jött elő belőlem. Befelé sírok, ha van ilyen.

Cikk: http://rezeda.blogin.hu/2020/08/07/winkler-mi-vagyunk/

444.hu

Winkler Róbert: „Most már mi is a csicskamédiához tartozunk” / 2020.08.06.
A Totalcar szerkesztője szerint az indexeseknek nem volt már hova hátrálni, mert Döbrögi leszólt, hogy ennyi volt. És nekik is fel kellett volna mondaniuk, de nem tették. Marad a csicskasors. - Winkler Róbert remek vlogja különkiadással jelentkezett. Kivételesen nem sörökről vagy járművekről, utazásról osztotta az észt, hanem arra válaszolt, hogy szerinte mi történt az ország legfontosabb lapjával, az elmúlt hetekben összeomlott Indexszel, ahol miután Bodolai László, a tulajdonos Magyar Fejlődésért Alapítvány kuratóriumának elnöke menesztette a főszerkesztőt, Dull Szabolcsot, felállt szinte a komplett szerkesztőség.

www.youtube.com / videó

Ez a te haverod-Bodi? + mi folyik az indexnél

Kapcsolódó cikkeink:

Aztán / Készült: 2020.07.24
Sosem lesz vége. Úgy hírlik, az Index újságíróinak közel fele a főszerkesztő kirúgása után felmond. Derék, öngyilkos dolog, mert ennek következtében mindannyian vagy éhen halnak, vagy mehetnek katonának, iskolaőrnek, bár ezzel a múlttal még az is bajos. Ám végül is, kubikos mindenki lehet Mészáros építkezésein. Mint emlékezhetünk, Bibó is elrakosgatott a könyvtár pincéjében, de, hogy ez a tróger galeri az ő nevéből türemkedett elő, ez mindennek az arculcsapása. Vagy épp Hamvas Béla is kertészkedett és raktároskodott, mert vannak ilyen sorsok a diktatúrákban, ha épp életben marad az ember. Alkalmasint azt sem.

Minden egész eltörött / Készült: 2020.07.23
Mondhatnám épp azt, hogy az Index főszerkesztőjének kirúgásával a Fidesz átlépett egy határt, befejezett valami borzasztót vagy elkezdett egy iszonyatot, de akkor nem lenne igazam. Bármilyen lehangoló, a tegnapi sajnálatos esemény egyáltalán nem különleges, hanem épp mindennaposan általános. Egy olyan folyamat része, amely évtizede tart, és természetéből fakadóan soha nem is lesz vége, míg a NER és még hét nap. A diktatúrák sajátossága, hogy a nyilvánosságot propagandává alakítják, ez folyik itt is, néha nagyobb áldozatokkal, néha nem annyira látványosan.