Orbán nem elnyomott Európában, hanem a vadkapitalizmus erős embere

Részletek

Készült: 2018. augusztus 11. szombat, 19:33

Print 

Találatok: 1447

A balos-liberális média sokszor próbálja azt a látszatot kelteni, mintha Orbán Viktor kirekesztett, elzárt pozícióban lenne a nyugati világelitben, de ugyanezt a képet használja a Fidesz körüli média is, amikor Orbán Viktort Európa lázadójának próbálja beállítani. Pedig sok szempontból, például a nagytőke szempontjából, Orbán az európai mainstreamet képviseli, sőt, politikai hatalmát többek között pont erre építve szilárdítja meg.

Az elmúlt hét két híre jól keretezi azt, hogy az a politika, amit képvisel, és maga Orbán Viktor mennyire elnyomott Európában. Magyarországra hoz üzemet a BMW, Mészáros Lőrinc pedig az ALDI-val üzletel. Persze lehet azt mondani, hogy az üzlet és a politika két különböző dolog, csak a valóság legtöbbször mást mutat. Bár a perifériás, keleti piacokon való befektetést függetlennek tartjuk a politikától, ezekben mindig szerepel politikai döntés is. Ha Orbán valóban pária lenne nyugaton, akkor a legjobb verzió szerint sem bíznának meg benne a „piacok”, és így nem érkeznének ilyen befektetések Magyarországra.

Ezzel szemben az elmúlt években még durvább dolgokat is láthatunk. A német állam által is tulajdonolt Telekom magyar leánycége például simán odaadta az Origót a Fidesznek. A Népszabadság bezáratásához is szükség volt arra, hogy az Axel-Springer és a Ringier egyesítése előtt, miután a GVH ezt sokadszorra sem engedélyezte, eladja a közéleti lapjait a két nemzetközi médiapiaci multi Henrich Pecinának. Hogy ő a Fidesz parancsára pár év múlva bezárassa őket, a frissen vásárolt, illetve a nagy multik fúziójából örökölt megyei lapjait pedig szépen lepasszolja Mészáros Lőrincnek. Korábbról ott van a bankadó vagy a telekom adó, aminek lakosságra való áthárítását lényegében jóváhagyta a kormány (ugye 2017-ben már a magyar bankszektor volt az egyik legjövedelmezőbb Kelet-Európában), és ide vehetjük a devizahitel válság nem megoldását, és a bankok felelősségének lényegében elkenését.

Arról pedig ne is beszéljünk, hogy a multik társasági adójának lecsökkentésével, a TAO-pénzekkel milyen adóparadicsomi környezetet hozott létre a Fidesz ezeknek a cégeknek, miközben pluszban még vissza nem térítendő támogatásként kétszer annyi pénzt osztott ki nekik, mint előtte a szocialisták és a liberálisok.

Ehhez pedig vegyük hozzá a munkavállalói jogok magyarországi leépítését, és meg is kapjuk azt, hogyan árulja ki Magyarországot, lényegében hatalomért a Fidesz.

Úgy tűnik, Orbán rájött arra, hogy saját rendszerének stabilitását leginkább úgy tudja fenntartani, ha a tőkén keresztül minél több ország gazdaságát érdekeltté teszi saját fennmaradásában. Így épül fel Paks II. és a Budapest-Belgrád vasútvonal Magyarország számára kedvezőtlen feltétekkel, ellenben a kínaiaknak, oroszoknak, és feltehetően a beszálló német cégeknek kedvező feltételekkel.

Orbán rendszere lényegében semmilyen szabadságharcot nem folytat már Európában. A tőlünk kiszivattyúzott állami adóforintokkal üzletel, és biztosítja saját pozícióját az európai politikában. Ezt a pénzt váltja bajor és német, szlovén és horvát, újabban szlovák politikai tőkére. Majd azt vissza pénztőkére, amiből még több politikai tőkét vehet.

Ehhez pedig a nyugati és keleti tőke szépen asszisztál, de mi mást is tehetne, ha logikája szerint asszisztálnia kell (vagy éppen az oroszok és a kínaiak esetében ez egy mindkét oldal számára elfogadható politikai térfoglalás is). De ez a tőkekitettség biztosítja azt is, hogy Orbán ellen soha ne lépjen fel az EU erőteljesen, hiszen akkor veszélybe kerülnek a nyugati cégek itt elhelyezett pénzügyi akciói is.

Csakhogy mindeközben a magyar gazdaság szerkezete fenntarthatatlan marad. Még mindig egy olyan pályán versenyzünk, az erőforrásaink olcsó eladásának pályáján, ami hosszú távon se erős magyar cégekre épített gazdaságot, se fenntartható jólétet nem fog elhozni az ország számára.

A tőkének, és főleg a külföldi tőkének adott órási kedvezmények akkora versenyelőnyt jelentnek pluszban, amik megfojtják a kis és középvállalkozásokat, miközben a nagy kedvezmények magyar cégekhez tovább gyűrűzési hatásaira való odafigyelés a rendszerváltás óta egyetlen egy kormánynak se sikerült. Tehát valójában a magyar cégek nem profitálnak a térség többi országához képest sem abból, hogy a külföldi tőke ide jön. Ahogy a még mindig olcsó munkaerőre épített magyar gazdaság nem hozza el a jólétet.

Aki változást akar Magyarországon, annak ezzel a helyzettel kell kezdenie valamit, és nem csak Orbán rendszerének leváltása miatt, hanem azért, mert ez az a helyzet, amely meghaladásával hosszú távú, fenntartható jólétet tudunk teremteni Magyarországon.

Cikk: https://merce.hu/2018/08/10/orban-nem-elnyomott-europaban-hanem-a-vadkapitalizmus-eros-embere/

Már 429 milliárddal támogatta meg a nagy cégeket a kormány / 2018.07.05.
Az Audi és a Bosch ismét a kedvezményezettek között vannak. - Csak idén, június 19-ig több mint 43 milliárd forint készpénztámogatást osztott ki a kormány 22 nagyvállalatnak – derül ki a Külgazdasági és Külügyminisztérium az EKD-támogatott projektek friss listájából. Az EKD közvetlen, egyedi döntés alapján kiutalt, vissza nem térítendő készpénztámogatást jelent, amelyért cserébe a cégek munkahelyteremtést vállalnak. És egyre bőkezűbben osztja a kormány.

Vége a szabadságharcnak: a nagy multik fizetik a legkevesebb adót Magyarországon / 2018.07.05.
A jogi személyek közül a legnagyobb cégek adóznak legkevesebbet Magyarországon. - Bár a társasági adó kulcsa egységesen 9 százalék lett tavaly (a nagy cégeknek ez 10, míg a többieknek 1 százalékos csökkenést jelentett), de ez nem jelent egyenlőséget. Ugyanis a további társasági adóhoz kapcsolodó kedvezményeket leginkább a nagy multik tudják igénybe venni az MFOR cikke szerint, így ők versenyelőnybe kerülnek a kis és közepes vállalkozásokkal szemben.

 

---

Kapcsolódó cikkeink:

Az új BMW-gyárral még szorosabban öleli magához Magyarországot az autóipar / Készült: 2018.07.31
Tíz évvel és egy hónappal a kecskeméti Mercedes-gyár bejelentése után végre új nagyberuházást ünnepelhet Magyarország. Debrecenben épül BMW-gyár 2019-től, jelentette be a cég, az üzemben “több mint ezer” dolgozó gyárt majd évi 150 ezer autót, köztük elektromos, hibrid és belső égésű modelleket is. Négyszáz hektáron épül az új gyár, aminek a felépítése nagyjából egymilliárd euróba, azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 320 milliárd forintba kerül majd.

2010 óta egyre kevésbé a csúcstechnológiára épít a magyar export / Készült: 2018.07.25
Gyakran elhangzik magyar politikusoktól, hogy milyen sikeres a magyar export. Ez az export értékét vagy a GDP-hez viszonyított arányát nézve kétségtelen tény. De ha jobban megnézzük, miből áll össze a magyar kivitel, kevésbé lehetünk büszkék.

• Előző
• Tovább