Hírek

Romhányi Balázs: Minek bele a kő?

Részletek
Készült: 2013. december 13. péntek, 12:45
Print 
Találatok: 1696

Az elmúlt három hétben két alkalommal is nyilvánosan vitába szálltak a kormány képviselői tudományos igényű elemzésekkel. És persze nem az a baj, hogy vitatkoznak, hiszen a tudomány lényegéhez tartozik, hogy vitatható - hanem a hogyan. 

Először Virovácz Péter és Tóth G. Csaba - az Állami Számvevőszék által kiadott Pénzügyi Szemle idei harmadik számában megjelent - tanulmányát bírálták (persze csak azután, hogy felkapta a média). Az elemzés azt vizsgálta, hogy kik jártak jól és kik rosszul az egykulcsos szja-rendszer bevezetésével. Mivel az eredmények nem támasztották alá a kormány nézeteit, először elhatárolódott a tanulmánytól a Virovácz Pétert alkalmazó Századvég és a minisztérium, majd viszonylag részletes ellenvéleményt fejtett ki Orbán Gábor adóügyekért felelős államtitkár és Nobilis Benedek adóügyi főosztályvezető is.

A második esetben a Nemzetközi Valutaalap egyik tanulmányát támadták, amely kifejezetten magyar adatok alapján azt modellezte, hogy különféle kormányzati intézkedések mekkora növekedési áldozattal járnak. Mivel az eredmények itt sem teljesen egyeztek a kormány álláspontjával, Várpalotai Viktor makrogazdasági főosztályvezető-helyettes írt részletes kritikát.

Az első esetben azt az állítást kellene számokkal alátámasztva megcáfolni, hogy a 2010-ben családi adókedvezménnyel kombináltan bevezetett egykulcsos szja-rendszerrel jellemzően a gazdagok jártak jól és a szegények rosszul. A második esetben pedig az volna a cáfolat tárgya, hogy a költségvetési hiány leszorítása érdekében a kormány egyre inkább olyan megoldásokat választ, amelyek a közgazdasági szempontból szükségesnél lényegesen nagyobb növekedési áldozattal járnak.

Nyilvánvalóan mindkét állítás fontos a jövő szempontjából, hiszen a kormány nyíltan azon gondolkodik, hogy hogyan haladhatna tovább éppen ezekben az irányokban. (elég, ha csak az egyszámjegyű szja-ra gondolunk).

Egyfelől rendkívül örvendetes, hogy a nyilvánosság előtt valamiféle szakmai vitára emlékeztető kommunikáció kezdődött el, a kormányzati reakciók azonban mindkét esetben mellébeszélnek. A kormány nevében megszólalók csak azt hangoztatják, hogy a szóban forgó tanulmányok bizonyos hatásokat figyelmen kívül hagytak, de az ebből fakadó, torzító hatásnak még a nagyságrendjére sem adnak becslést. Ezen a szinten tehát az állítások cáfolataként biztosan nem fogadhatók el.

... Az is a mellébeszélés része, amikor valaki jóval később bevezetett, kármentő intézkedések (pl. a kormány által is nyíltan munkahelyvédelminek nevezett akcióterv) hatását vetíti vissza az eredeti bevezetésekor tökéletesnek nyilvánított egykulcsos rendszerre. Mintha azt mondaná: 'az egykulcsos szja nekünk kő'. Mármint a népmesei értelemben, amikor a vándorlegény bebizonyította, hogy kőből is lehet remek levest főzni - ha elég sok húst, répát, meg fűszert teszünk mellé. Már csak az a kérdés, hogy minek bele a kő? ...

Teljes cikk: http://www.portfolio.hu/gazdasag/minek_bele_a_ko.1.192864.html

Kapcsolódó cikkek:

  • Százezer aláírás jött össze az egykulcsos adó ellen
    Másfél hónap alatt 97 ezer aláírást gyűjtött össze az egykulcsos adórendszer ellen az Együtt-PM - jelentette be Bajnai Gordon, a szövetség vezetője pénteken Budapesten. - Az akció lezárásaként a Blaha Lujza téren tartott sajtótájékoztatón elmondta: az, hogy hat hét alatt majdnem százezer aláírást tudtak összegyűjteni, jelzi, hogy az egykulcsos adó az Orbán-kormány gazdasági károkozásának szimbóluma, nem csak igazságtalan, rossz a vállalkozásoknak is, lebénította a gazdaságot, és ötvenezer munkahely megszűnését okozta. Hozzátette: az egykulcsos adó 500 milliárd forintos kiesést okozott a költségvetésben, amit a kormány új adókkal és adóemelésekkel - összesen negyvennel - ellensúlyozott. Eközben Orbán Viktor miniszterelnök havonta 300 ezer forinttal többet visz haza az egykulcsos adó miatt, míg egy minimálbéres nettó keresete 11 ezer forinttal kevesebb annál, mint amennyi három évvel ezelőtt ugyanakkora bruttó fizetésből maradt - folytatta.
  • Magyarország az EU öt legszegényebb állama közt, de van lejjebb
    Magyarország mind a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP, mind pedig az egy főre eső tényleges fogyasztás tekintetében az Európai Unió öt legszegényebb országa közé tartozik – derül ki a legfrissebb uniós statisztikákból. A lakosság anyagi jóléte Görögországban zuhant a legdrámaibb mértékben 2010 és 2012 között. - Az egy főre eső magyar GDP tavaly 67 százaléka volt az uniós átlagnak, éppen ugyanannyi, mint egy évvel korábban és mindössze egy százalékkal magasabb, mint 2010-ben. A hasonló fejlettségű tagállamok közül 2010 és 2012 között Magyarországon volt a legszerényebb a javulás. 2010-hez képest az EU27-re vonatkoztatva (Horvátországot nem számítva) három pozíciót is romlott Magyarország helyzete az egy főre jutó GDP tekintetében. Azóta ugyanis Litvánia, Észtország és tavaly már Lengyelország is megelőzte hazánkat. A háztartások tényleges anyagi jólétét jobban tükröző tényleges egyéni fogyasztási mutató tekintetében Lengyelország tíz százalékkal teljesített jobban tavaly Magyarországnál.


Megjelenés ideje: 2013.12.09. - A Szabad Szemmel vendége Heim Péter közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke.


Megjelenés ideje: 2013.11.20. - 444 milliárd forinttal csökkentek az állam bevételei az adóreform miatt és ennek 74 százalékát a legjobban keresők kapták meg a Századvég tanulmánya szerint. Ettől az elemzéstől egyébként a kutató intézet elhatárolódott, az ott dolgozó kutató az ügyben eddig nem szólalt meg.