Uniós mérce: 4,6 millió magyar él szegénységben

Részletek

Készült: 2013. július 29. hétfő, 16:49

Print 

Találatok: 1663

A TÁRKI szegénységről szóló monitorkutatási eredménye 2013 áprilisában jelent meg. Az első olvasat után az átlagpolgárnak az adathalmaz nem sok mindent mond, de ha megpróbál az adatok mögé tekinteni, rájön arra, hogy mennyire sokan tartoznak a lecsúszó vagy megkapaszkodni alig képes emberek, családok közé. Nem véletlen az sem, hogy a KSH létminimum-számításainak adatai csak 2013 júliusában jelentek meg, amikor is megerősítették a TÁRKI kutatásainak eredményeit- írja a Le Monde Diplomatique.

A szegénység mást jelent a budai kerületekben, mást Telkiben, mást Ózdon és mást Tiszabőn. Egy dolog viszont közös mindegyik helyen: a szegénység öröklődik, „újratermelődik”. Statisztikai szempontok alapján a szegények közé azokat kell sorolni, akik a mediánjövedelem 60 százalékánál kevesebből élnek meg. A nettó mediánkereset Magyarországon 131 000 Ft, ennek a 60 százaléka 78 600 Ft. Szeretném a figyelmet felhívni, hogy a nettó minimálbér nem éri el ezt az értéket – hiszen csak 60 950 Ft. Tehát ez azt jelenti, hogy ha valaki 2012-ben egyedül élt, és minimálbért keresett, akkor a szegénységi szint alatt élt 22 százalékkal- írja a szerző.

A létminimumértékek idősora Forrás: Statisztikai tükör 2013/53

Az igazi gondot nem csak az jelenti, hogy nőtt a szegények száma, hanem a szegénység mélysége és a kitörés esélytelensége is hihetetlenül megnőtt.

... Mindent összefoglalva, a válság elmúlt öt évében azok a negatív tendenciák erősödtek fel még jobban, amelyek a társadalom alsóbb rétegeit érintik hátrányosan. A szegénységnek nem csak a mértéke, hanem mélysége is hatalmas ütemben nőtt. Különösen jelentős volt a szegénységi kockázat növekedése a gyermekek és a fiatalok, az alacsony iskolázottságú és a roma háztartásfővel élők körében, valamint azok között, akik olyan háztartásban élnek, ahol a háztartásfő munkanélküli vagy inaktív.

A parlamenti pártok lemondtak a leszakadó rétegek felzárkóztatásáról, hiszen egyik pártnál sem jelent meg átfogó program a leszakadás további megakadályozására- írja a cikk szerzője. A szociálpolitikai kérdések mellett nem látni sem a szociálpolitikában, sem az oktatásban, sem az egészségügyben azokat a célokat és a hozzárendelhető eszközöket, forrásokat, amelyek segítenének a további romlás megállításában. Ha a folyamatokat nem tudja megfékezni az elit, akkor a szélsőséges politikai erők komolyan profitálhatnak ebből- áll a cikkben.
Le Monde Diplomatique / Totyik Tamás

Teljes cikk: http://www.atv.hu/belfold/20130729-unios-merce-4-6-millio-magyar-el-szegenysegben

Kapcsolódó cikkek:

• Elégedettségi index: Magyarország 0 pont
  Kiábrándítóan teljesített Magyarország azon a ranglistán, amely az állampolgárok élettel kapcsolatos elégedettségét mutatja be a különböző országokban. Az OECD élettel kapcsolatos általános elégedettséget bemutató Better Life elnevezésű indexéből most a Huffington Post készített infografikát, ez alapján a 10-es skálán Magyarország 0 pontot ért el, ezzel a legutolsó helyre került. A portál a 7,5 pontot elérő USA-t hasonlította össze több más országgal.

  

• 2004 óta nem volt ilyen Magyarországon
  2013 első fél évében a lakosság 15 százaléka rendelkezett valamilyen banki megtakarítással, amely 2004 óta a legalacsonyabb érték, és alulmúlja a 2008-2010 közötti válságos időszak számait is – a GfK Hungária Piackutató Intézet csütörtökön közzétett Retail Banking Monitor felmérése szerint.
• Orbán nem így tervezte: a KSH adatai az Éhségmeneteket igazolták
  A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint a létminimum 2012-ben havonta 85 960 Ft volt, az egy évvel korábbi érték 102,4 százaléka. Jelenleg a lakosság 41 százaléka, 4,3 millió magyar él a létminimum alatt, ami 300 ezerrel több az előző évinél, a gyermekek körében pedig még magasabb, több mint 50 százalék ez az adat - írta szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében Komjáthi Imre, Munkát, Kenyeret, Tisztességes Béreket Egyesület, elnöke.
• Szegénységben él a magyarok majdnem fele
  A szegények 28 százaléka gyerek - Nyílt levélben hívja családpolitikáról szóló vitára a kereszténydemokrata Harrach Pétert Szabó Tímea, a PM politikusa. Az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozza, hogy a jövőorientált családpolitika nem egypárti politika, annak a kormányzó pártok és az ellenzék támogatását is bíró tartalmúnak kell lennie. A családok ugyanis nem bal- vagy jobboldaliak, nem szelektálni kell közöttük, hanem biztatni és segíteni őket – teszi hozzá az ellenzéki politikus.
• Tovább bicikliznek a szegénység ellen
  Pogácsával várják, és biztatják Békés megyében azokat a szocialista nőket, akik szombat óta biciklizve akarják felhívni az Orbán-kormány figyelmét az egyre növekvő szegénységre. "Ha nem fordult a sorsod jobbra, fordulj balra" - olvasható a nyomor ellen tekerők piros pólóján.
• Bejutottunk az épülő felcsúti stadionba
  Lemértük: a közel 4 milliárdos építmény nem 100 méterre, hanem alig 13 lépésre van Orbán Viktor vidéki házától. Engedéllyel sikerült bejutnunk az épülő felcsúti stadionba, amely közel 4 milliárd forintba kerül. Megérkeztünkkor a biztonságiak azt sem engedték, hogy az utcáról fotózzuk az építményt, mint mondták, felsőbb utasításra zavarják el a fotózkodókat - civileket és újságírókat egyaránt.

• Családi adókedvezmény: „ha a Fidesz ilyen jó, miért van ennyi szegény”?
  Szerdán tárgyal a kormány a demográfiai törvénycsomagról és a családi adókedvezmény kiterjesztéséről. A Fidesz szerint a jövőben mindenki 100 százalékban érvényesítheti majd a családi adókedvezményt. Az MSZP szerint szükség is van a segítségre, mert majdnem 4 és fél millió ember, köztük 1 millió gyerek él a létminimum alatt. A Párbeszéd Magyarország képviselőit az háborította fel, hogy a minisztériumi dolgozóknak kompenzálják, másoknak viszont nem a tranzakciós adó bevezetése miatt keletkező magasabb banki költségeket.
• Tavaly csak Magyarország és Dél-Szudán szegényedett
  A Világbank nemrég publikálta az országok egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapján történő besorolását. A Világbank július 1-jén publikálta az országok egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alapján történő, minden évben elkészített besorolását. 2012-ről 2013-ra mindössze két ország került alsóbb kategóriába: Magyarország és a fegyveres konfliktusok sújtotta Dél-Szudán.
• Szegénység: egyre lejjebb csúszik Magyarország az unióban
  Egyre kevesebb olyan ország van az Európai Unióban, amely szegényebb lenne Magyarországnál. Tavaly ugyanis beérte az egy évvel korábban még két százalékponttal lemaradó Lengyelország is vásárlóerő-paritás alapján számolt egy főre jutó GDP-jéből adódó listán.

  

PR Zoli és a 47eFt

 

• Előző
• Tovább