Karácsonyi apanázs – papoknak
- Részletek
-
Készült: 2023. december 03. vasárnap, 08:53
-
Találatok: 1801
Nagyjaink az őszön hosszan tanácskoztak komoly, felpuffadt képpel, hogy a kies hazánkban mintegy egymillió rabszolgát érintő minimálbért mennyivel emeljék meg, tekintettel az inflációra. Amúgy a magyar minimálbér maga a röhej, akik sokan abból élnek, tudják ezt. Akik meg feljebb állnak a pénzes listán, nem törődnek vele, mindenki dögöljön bele a maga nyomorába – gondolják. És ugyanígy, akiknek meg annyijuk sincs, annyit is érnek Lázár elvtárs sziporkája nyomán, a gyomrok viszont korognak, és ez nem hallatszik az égig.
Sem a Karmelitáig, vagy, ha igen, akkor befogatnak a fenséges fülek. Nos, mint tudjuk, a sikeres kormányzás eredményeképpen a magyari Kánaánban akkora volt az infláció, hogy a Holdról is látszik, ehhöz képest a minimálbéreseknek, illetve a bérminimumosoknak meg kellett elégedniük tíz, illetve tizenöt százalékkal, amit már akkor elvitt a pénzromlás, amikor még ki sem mondták. A nyugdíjasokról meg ez alkalommal nem is mesélünk, mert velük meg egyfolytában csak a baj van, nyüszögnek mindig a cikóriába áztatott száraz zsömléjük mellől.
Mint kitetszik, mert az emlegetett népek kies hazánk népességének fajsúlyos részét teszik ki, ez a világ nem a lehetők legjobbika, hogy magunk is képen röhögjük Leibniz tata optimizmusát. De megértjük kormányunk nehézségeit, nem lehet mindenkinek állandóan a kedvére tenni, éppen elég, ha csak úgy csinálunk, és ráfogjuk Brüsszelre. Sőt, az a mutatvány is sikerül az agyak folyamatos öblögetése nyomán, hogy a delikvens azt sem hiszi el, amit lát, sőt, amit érez, észre sem veszi, hogy a pénzéből négy helyett csak két kiflire futja.
Gyurcsány – hangzik el, és a dolgok álomszerűen elrendeződnek, az indulatok, ha egyáltalán vannak, irányba állanak mintegy, és egészen másfelé mutatnak, mint amerre kellene nekik. Így megy ez, mondhatnánk, hogy ki van találva, de nagyon. Mindemellett a fentiekből látva és látszódva, hogy kormányunk mire tartja, mennyire becsüli az ő népét, és miként törődik vele, kaszát – egyenest – is vehetnénk kézbe, de ilyen késztetések híján morranthatnánk minimum, de nem. Ha nem hát nem. Így az, amit most mesélek, sem érdekes vélhetően.
Ezért, ha valaki fölkapná a fejét csupán, a dolgozat már célba ért vagy érni fog, de haszna a gyomorfekélyen kívül alig is lesz, ám az utókor számára azért rögzítsük, ahogyan a mai regnáló hatalom polgárainak arcába köp. A katolikus egyház papjai ezekben a napokban vehetik kézbe kormányunk „karácsonyi támogatását”, fejenként és reverendánként másfél millió forintot. Érződik az infláció az összegen, hiszen, ha most csípőből háborodna fel – és jogosan – a nyájas olvasó, mindeközben arról is tudnia kell, hogy ez nem az első ilyen adomány.
Harmadjára érkezik a térdre csuhások számlájára Krisztus urunk születése kapcsán egy kis pénzecske. Tavaly még nem egységesen, volt ahová háromszázezret, máshová ötszázat, illetve kilencszázat küldött az állam az adófizetők pénzéből. Ebből lett idén egységesen másfél millió, hogy ne legyen morgás, egyik mért kap többet, mint a másik. De nem is ez. Hanem, mint kitetszik, itt nem a KSH inflációs adatával számolt a bérszámfejtő Orbán, hanem jó vastagon fogott a ceruzája. És most tessenek káromkodni öblösen, bár nem teszem kötelezővé.
Amúgy a népszámláláskor az derült ki, pár év alatt egymillió hívő fordított hátat az egyháznak. Misére alig járnak a népek, mondhatnánk azt is, alig van dolga a papoknak, de nem is ez az érdekes igazán, hanem a tejben és vajban fürösztés a mi pénzünkből, az egyházhoz szinte ellenőrizetlenül áramló hatalmas összegek, az adómentes jövedelmek, amelyek biztosítják, hogy Orbán papjai nagyon jól – sőt annál is jobban – éljenek. Javarészt szintén az adófizetők jóvoltából, akik, mint az egyháznak hátat fordítás is mutatja, erre sem adtak felhatalmazást.
Mint ahogyan nagyon sok minden másra sem. De ahogyan kiinduló tételünk mutatja, a minimálbéresek, az ezeknél is nyomorultabbak, a nyugdíjasok (tanárok, ápolók és valahány név a naptárban) kormányunkat egyáltalán nem érdeklik, csak addig, míg az ikszet be kell húzni a megfelelő rubrikába. Ilyen körülmények és magatartások mellett a papok pénzzel tömése vérlázító, hogy erősebb jelzőket ne használjunk, de ez is arra utal, meg kell fizetni őket, hogy a szószékről megfelelő útmutatást, alkalmasint uszítást végezzenek.
Ám, mint kitetszik, ez inkább elriasztja az embereket. Amit tehát Orbán művel a kereszténységgel, szinte törvényszerűen lesz kontraproduktív, s amit a papság előad dőzsölése közben, lehangolóan visszataszító, ha emlékszünk a nincstelenek kitaszítására. Hogy ne kéregessenek a templomjuk közelében. Amivel – mint oly sok mással is – egyenesen mennek szembe annak a Krisztusnak a tanításával, akinek a szülinapjára kapták az érdemtelen másfél milliót. Itt értünk körbe mondandónkkal, tessék reagálni gusztus szerint.
rtl.hu
„Sokszor csak nézelődni járok a boltba, mert nincs rá pénzem” – az emelés ellenére is nehezen jönnek ki a pénzükből a nyugdíjasok / 2023.12.02.
Megjelent a rendelet a 6 százalékos nyugdíjemelésről. Havi 11 600 forinttal kaphat többet egy átlagos nyugdíjas januártól. Ez megvédi a juttatások értékét a kormány szerint. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa viszont a vásárlóerő további csökkenéssel számol. A KSH adatai alapján nőtt a szegénységnek kitett nyugdíjasok aránya Magyarországon.
rtl.hu
Kenyeret kért karácsonyra a kislány – rajzon kívánhatnak maguknak ajándékot a magyar gyerekek / 2023.12.02.
Nehéz sorsú gyerekeket kért meg egy szegedi alapítvány, hogy rajzolják le, mire vágynak leginkább. Volt, aki a torta és a fülhallgató mellé kolbászt, testvére a bakancson kívül kenyeret kért karácsonyra. A rajzokat a közösségi oldalukra teszik fel, így ösztönöznék a támogatókat. A Fatima Ház Alapítvány évek óta segít hátrányos helyzetűeken. Az elnökük azt mondta, egyre többen kérnek tőlük ételt.
Kapcsolódó cikkeink:
A fűrészlábú szöcske esete a kereszténységgel / Készült: 2023.10.30
A Nagy-Szénás hegy ormára valakik engedély nélkül odasuvasztottak egy keresztet még régebben. Mindennapos eset kies hazánkban, hogy itt-ott, a legváratlanabb helyeken és időkben keresztek jelennek meg akárha bolondgomba, hirdetve ha nem is Isten, de Orbán dicsőségét leginkább. De ebben a tragédiában most ne merüljünk el. Ahogyan abba se gondoljunk bele alaposabban, hogy a legújabb népszámlálási adatok szerint milyen iszonytatóan zuhan azok száma, akik kereszténynek vallják magukat.
A kereszténység viszonya a csirkelábhoz / Készült: 2019.11.04
“A következő évtized feladata, hogy az ország utolérje az Európai Unió életszínvonalának átlagát, de ez nem járhat a keresztyén és nemzeti identitás elvesztésével.” – Ezt a baromságot Gulyás Gergely mondta, a leglényege pedig az, fennáll a veszély, hogyha mondjuk a magyar nyugdíjas nem két csirkelábat szopogat vacsorára, hanem éppen hármat, akkor egyből elveszik a sosemvolt hite, alámerül a hedonizmusba és franciául kezd társalogni, “Tapossátok el a gyalázatost” rikácsolja, sőt, “Ecrasez les infâme”, ilyeneket mond, és a bádogbánosok menekülni kényszerülnek.
Tóta W: Haverok, buli, keresztény szabadság / Készült: 2019.10.08
Mindennapi didinket és kokainunkat add meg nekünk ma!
Keserves keresztény sors / Készült: 2019.09.04
“A kereszténydemokrácia külső és belső támadás alatt áll.” – Jelentette ki bájos-álságosan bizonyos Menczer Tamás, aki állítólag Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár (hogy ez milyen funkció, azt én nem tudom, de szép neve van). Ez már az a szint, amikor támadtak az imperialisták, a nemzetközi helyzet fokozódott, az volt a gyanús, ami nem gyanús, és az ellenség befurakodott pártba is, beszivárgott a soraiba. Ez maga a paranoia volna, ha nem lenne kiszámított aljasság. De épp, hogy az.
Minél rosszabb mindenki másnak, az ájtatos műanyagkeresztényeknek annál jobb / Készült: 2019.06.23
Hát akkor dicsértessék a Jézus Krisztus meg a Negro-sötét nemzeti pusztaság! Végre megpihent az Úr, csak a hülyék anyja várandós folyamatosan. Ez természetesen nem függ össze semmivel, csak Edgar nyomán néha eszembe jut. Ha még ébren nem is vagyok, de magamhoz képest derékszögbe lendültem, úgyhogy gondoltam, elmesélem, mi a helyzet mostanság, mit tartok szóra érdemesnek abból, amihez szerencsénk van, ha akarjuk, ha nem.
