Akárha „Ember, most jövök a templomból”, úgy reagált miniszterelnökünk a riporteri kérdésre kétszer is. Először a jól ismert kappanhang azt mondta: „Jó reggelt”. Másodjára pedig „Szép napot” volt a felelet, ahogyan ment a páncélozott, géperejű járműből ki meg be a trikóra fölvett zakójában, akárha Feri bátyám slisszant volna át az ivóba. Ha még van nyitva olyan a falujában. Ámde ez nem bizonyos. Az viszont igen, hogy a nagyember fogdmegjei eltessékelték a kérdésekkel provokáló alakot azt vágva a fejéhez: „Személyvédelmi intézkedés keretén belül ideiglenes zárást alkalmazunk, kérem, ezt a vonalat ne lépje át”.
Budapesten, a Bakáts utcában történt a nem is annyira különös eset, hiszen a mikrofonnal okvetetlenkedő ember azért tudott provokálni, mert tudta azt, amit mi eddig nem, de most már igen, hogy a nagyember minden kedden reggel ide érkezik egy-egy órácskára. S a jelenlegi öltözete alapján nem Erdogant vagy Putyint fogadja itt titokban, hanem nagyon magánélet szaga van ennek az egésznek. Csak azt nem tudjuk, miért számolgatta miniszteres urunk a tízezreseit a titokzatos találkára haladva. Volnának delikát tippjeink, de akkor főbe lőnének minket, de nem a félelem tart vissza, hanem egy esetleges hosszú pereskedés.
A rossebnek sincs kedve bíróságra szaladgálni, így az értelmezést – trikó, kialvatlan tekintet, tízezresek „olvasgatása” – milyen tevékenységhez lehet kötni. De nem is ez, hanem a fekete-fehér leplezetlenség doktorminiszter urunk pitiáner kisszerűségéről, amely a TEK védelmében ilyen megközelíthetetlen nagyság álcáját ölti magára. Mindezt azonban nem kell különösebben bemutatnunk, momentán azonban az a nagy kérdés, honnan ez a hirtelen vonzódás a kápéhez. Mert, mint emlékezhetünk az éppen Orbán közelsége miatt egy hollywoodi álomban élő Petiminiszter is azt jelentette ki a minap, hogy „készpénz csakis”. Minden esetben.
Pár tízezrest gyűrögetett egyébként a nagyember, aki bérből és fizetésből él, emellett szaki is, valamint totálisan vagyontalan, mint azt évente egyszer megtudjuk. Alig múlt el a hó közepe, de már közelít a vége, ami a hozzánk hasonlatos nagyember számára is bizonyára olyan kínokkal jár, mint az átlagmagyarnak, hogy azt számolgatja, gyógyszert vegyen vagy zsömlét. A nagyember tekintete is ilyesmi kínokról tanúskodik, a gyűrött trikó a zakó, alatt, ami sokkal autentikusabb lenne, ha ilyen áttört, szellőzős fajta volna, hogy tökéletes legyen a dizájn. A trottyos gatyák után azonban ezen sem lepődünk meg egyáltalán.
Mindemellett furdalja az embert, meg az újságírókat is a kíváncsiság, mi ez a titkos túra kedd reggelenként, amire a sajtófőnök válaszolt, aki a nagyember kijövetelekor már ott volt, mivel valószínűleg riasztották. Az ő válasza egy értelmezhetetlen mondat arra az érdeklődésre, mit keres a miniszterelnök sajtófőnöke a miniszterelnök magánprogramján: „a sajtófőnöki jelenlétet a nem nyilvános program nem nyilvános jellegének megőrzésében való közreműködés indokolhatja”. Mondhatta volna azt is, segítek hazudni, de ez azt tételezné, hogy valamilyen értelmes mondat eljhagyja ezeknek a száját.
Ilyen veszély azonban minket egyáltalán nem fenyeget, az viszont érdekelne minket, Anikóm asszony tud-e a túrákról, s ha igen, mi a véleménye róla, vagy már ilyenje nincs egyáltalán neki sem. Mert megtudta volna ő is, mi is, ha arra a rugóra járt volna a közlés, mint miséről jövet, hogy „Ember, most jövök a templomból”, mint büszke állítás, a mostani titkolózás tehát azt mutatja, olyan tevékenység folyt vagy történt, ami ártana a szavazatoknak, mert amúgy kis túlzással ma már arról is posztok születnek, ha a nagyember kitörli az arschát. S egyedül, nem sajtófőnöki segítséggel. Ami egyáltalán nem mindegy.
Pörgette hát a pénzét, a tízezreseit hősünk most aktuálisan, fogdmegjei pedig személyvédelmi intézkedés keretén belül ideiglenes zárást alkalmaztak, azaz, igyekeztek hermetikusan elzárni a külvilágtól a nagyembert, aki fél. S a kezében a gyűrögetett tízezresek ellenére, végtelen hatalma ellenére nem élvezi az életet, ahogyan viszont mi sem. De mi nem vagyunk paranoiás diktátorok, ami azonban Orbán igen, s ez az egész jelenet is csak erre újabb bizonyság. Valamint még arra, amit amúgy is tudtunk eddig is, hogy sudribunkó a lelkem, és lehangoló látni, hogy ez az alak akar Európa ura lenni, ami viszont nem lesz. Trikóban pláne.
Most jönnek a templomból / Készült: 2023.08.12 Elválik tehát a Tóth Gabi. Nem nagy ügy, akárkivel megeshet, elég bizonytalan intézmény ez a házasság, azaz, hogy hősünk fölbontja, az engemet bulvárilag egyáltalán nem érdekel. Maga az organizmus sem izgatott, míg meg nem találta magában az Istent, vagy annak hűlt helyét, hogy mit óbégat, érdektelen. Amit előad, olyan messze van tőlem zeneileg, hogy csak üveggolyós távolságban lehet mérni, egy egészen más univerzumban élünk, viszont, hogy most válik, az átjött a féreglyukon, szüremkedett a szingularitáson túl, és idepottyant elibém.
Orbán, a szaki / Készült: 2023.04.25 Most képzeljük el doktorminiszter urunkat svájcisapkában, a kis ágaskodó bigyó a közepén ferdén lelettyen, füle mögé tűzve valamely ceruzacsonk. De, ami a legfőbb, hogy mekkmesterként elcseszi. Jóvanazúgy, mondja a megrendelőnek, mint ahogyan legendák keringenek a magyar szakikról, bár a becsületesebbjét a világért sem szeretnénk megbántani. Doktorminiszter urunknál szokásban van, hogy akik előtt beszél, azokkal azonosítja magát, kijelenti, hogy egy közülük, és osztozik a sorsukban. Ilyen delíriumban volt ő már bérből és fizetésből élő kisember, már csak azt várjuk, hogy egyszer felavasson egy börtönt, és kijelentse, ő is rab, mindig is az volt. Minden továbbit tessenek gusztus szerint elképzelni.
Ember, most jönnek a templomból / Készült: 2023.02.09 Mielőtt megszületnének a népszámlálás lehangoló adatai, amelyek minden valószínűség szerint azt mutatják majd – mint voltaképp eddig is -, hogy szerencsétlen hazánk egyáltalán nem keresztény ország, még gyorsan tenni kellett valamit. Semjénről elég régen hallottunk, mintha hetek óta nem is lenne. Most azonban azért a törvényjavaslatért, amit benyújtott, és a bátrak meg is szavaztak, tessenek a nevét mindörökre megjegyezni. Bár a nagy többséget ez sem nagyon fogja érdekelni, az ellenzék és a lehetséges kárvallottak pedig kussolnak majd mélyen, mert a valláshoz, egyházhoz van köze, és ettől a területtől úgy tartanak, mint stílszerűen az ördög a tömjénfüsttől.
Orbán a templom egere / Készült: 2020.02.01 Itt volt az ideje megint a magyar közélet legálságosabb aktusának, amikor a közszereplők bevallják, mennyit loptak egy év alatt, illetve trükkösen takargatni kívánják az egészet. Vagyonnyilatkozatnak nevezik ezt a szemfényvesztést, aminek az ég egy világon semmi értelme nincs, de le lehet mérni rajta, ki hol tart a valóság elferdítésében. Nem ettől lesz becsületes valaki, viszont legalább meg kellene próbálni annak látszani, de az sem járható út, hogy a csillagokat is letagadjuk az égről, mert senki nem fog hinni nekünk.
Akárha „Ember, most jövök a templomból”, úgy reagált miniszterelnökünk a riporteri kérdésre kétszer is. Először a jól ismert kappanhang azt mondta: „Jó reggelt”. Másodjára pedig „Szép napot” volt a felelet, ahogyan ment a páncélozott, géperejű járműből ki meg be a trikóra fölvett zakójában, akárha Feri bátyám slisszant volna át az ivóba. Ha még van nyitva olyan a falujában. Ámde ez nem bizonyos. Az viszont igen, hogy a nagyember fogdmegjei eltessékelték a kérdésekkel provokáló alakot azt vágva a fejéhez: „Személyvédelmi intézkedés keretén belül ideiglenes zárást alkalmazunk, kérem, ezt a vonalat ne lépje át”.
Volnának delikát tippjeink, de akkor főbe lőnének minket, de nem a félelem tart vissza, hanem egy esetleges hosszú pereskedés.
Most jönnek a templomból / Készült: 2023.08.12
Orbán, a szaki / Készült: 2023.04.25
Ember, most jönnek a templomból / Készült: 2023.02.09
Orbán a templom egere / Készült: 2020.02.01