Hírek

Orbán nyanya visítozik

vgy_rinyaBájos videóüzenettel jelentkezett egyetlenünk a hét végén. Nem, most nem a tökeit mutogatta, se nem disznóhullával pózolt, hogy leipponozta a malacot, hanem, mint valami káráló vénasszony, visítozott, hogy kibírhatatlan, ami most van, hogy „ezt már nem lehet elviselni”. Hogy jön a tél, és a Putyin elzárja a gázcsapot. Ilyenekkel örvendeztetett meg minket a hatalmas államférfi, akinek a fejéről már csak az álla alatt megcsomózott kendő hiányzott, meg a műszálas otthonka róla, és a kép teljes is lett volna. Másrészről viszont Peresztegi tanár urat juttatta az eszembe, aki, midőn nem bírta már elviselni a rosszaságunktól reá nehezedő nyomást, „ez már sok a többnél” felkiáltással rohant ki a teremből.

Mi pedig, gonosz ifjúság, eltelten kacarásztunk, illetve röhögtünk inkább a tanár úr nagy menekülésén, aki így visszatekintve akkori önmagunkra és a sokaságban az ifjú Kázmérra, ha akkor ugyan még nem tudtuk, de mára világossá lett, hogy ilyen készségekkel tanárnak lenni nem lehet. Hogy a nehézségek elől megfutamodunk, az ifjúság pedig ott marad maga bolondjában, mint valami ördögi és neveletlen massza. Orbán is, ezzel a tegnapi nyanyaságával csak egy valamit mutatott meg, de azt nagyon, hogy nemhogy hatalmas államférfi volna ő, hanem még egy ország, noch dazu egy futballcsapat vezetésére sem alkalmas, mert problémákat megoldani nem tud. A szarkavarás viszont megy neki.
 
Tovább megyek, másra sem alkalmas, csak trágyahaboztatásra, ami azt is mutatja, hogy építeni nem, csupán rombolni tud, vezetői képességei pedig addig terjednek, amíg a soha nem látott konjunktúrában maguktól is mennek a dolgok. Amikor hibázni nem is lehet, és a pénzbőség meg a szerencsés kártyajárás minden elcseszett intézkedést zseniálisnak mutat, amíg csak el nem durran a köréje fújt rózsaszín lufi. Ez most viszont megtörtént, és előhozta Orbán igazi arcát, ami ez: „ezt már nem lehet elviselni”. Egyébként valóban nem, az ország – és így Orbán – feje fölött kezdenek összecsapni a tajtékos habok, a rendszer inog, az eresztékek ropognak, a kártyavár készül összeroskadni. Szar ügy. Főleg Orbánnak.
 
És vele együtt nekünk természetszerűleg, mi viszont abban a kegyben részesültünk, hogy látjuk is a megoldást a bajokra, mégpedig az egyetlent. El lehet takarodni az ország éliről, visszavonulni a dácsára az emlékiratokon dolgozni, és közben várni, hogy értünk jönnek a zsandárok elvinni minket az igazságszolgáltatás elé. Amit Orbán nem bír már elviselni ugyanis, az a pénztelenség, ennek pedig soka oka van, ám az egyik legnagyobb közülük, hogy az Unió nem utal. És teljesen lecsupaszítva a dolgokat, az Unió addig nem utal, míg Orbán hatalmon van, megengedőbben, amíg így van hatalmon, azaz, illiberális és unortodox módon, és már ez a két, a NER által alkotott fogalom is mutatja, miért nem illünk a világba bele, mi, magyarok.
 
A megoldás – mint általában a legtöbb esetben – pofonegyszerű, és az, amit a tüntető tömeg is skandál az utcákon, Orbán, takarodj. Ez az országnak volna elemi érdeke, azt azonban tudjuk, hogy sem a Fidesznek, sem Orbánnak nem az ország az első, sőt, igazából az ő világukban az ország nagy ívben le van szarva, mert csak a baj van vele. Mégpedig az, hogy kormányozni kellene, ami viszont nem megy. Eddig sem ment, csak, mint már megmutattam, a szerencsés kártyajárás elfödte az alkalmatlanságokat és a bajokat. Ha nem is Orbánt magát nézzük, hanem csak az első négy éve alatti miniszterei közül Torgyánt és Deutschot, meg hozzácsapunk egy Káslert meg ilyen Szalay-Bobrovniczky féléket, máris előttünk áll a baj maga.
 
De túlbonyolítom, a baj maga Orbán, mivelhogy ő válogatta ki ezeket. Ám mivel tudjuk, hogy az összes minisztere csak ilyen jól varrott kesztyűbáb, mert mindent egy személyben intéz, máris visszajutunk oda, ahonnan elindultunk. Orbán takarodj. És nem azért, mintha rühellenénk a pasast – dehogynem -, hanem, mert ez volna az ország elemi érdeke, fennmaradásának kulcsa. Mert látjuk, hogy most még csak óbégat és toporzékol, hogy „ezt nem lehet elviselni”, de mi van, ha teljesen bekattan, és nekilát baseball ütővel szétverni az egészet. Mert láttunk már ilyet, mikor is egy alak azt mondta, ha a német nép győzni nem tud, akkor pusztuljon el vele együtt. És majdnem úgy is lett.
 
 
 

Kapcsolódó cikkeink:

shoemaker-80Suszter a kaptafánál / Készült: 2022.07.13
Már alig is emlékszik valaki a rabszolgatörvényre, amellyel a magyar munkást kiszolgáltatták a gonosz multiknak, és ami miatt szintén tüntettek szerte az országban, mint tegnap a kata megváltoztatása miatt. Pedig nem is volt olyan rég, 2018. december 12-én fogadta el azt a tekintetes országgyűlés, és ehhez a katáshoz mérten szinte csigatempóban. Mert azt például Kósa Lali egyéni indítványára fogadták el. Mindannyiunk kedvenc kupakos embere november 20-án adta be a javaslatát, s mint látjuk, majd három hétbe telt keresztülverni az egészet, és Áder még karácsony előtt alá is írta. Persze hol volt akkor háború, meg háborús infláció, amely keserítette volna a kedves vezető gazdálkodását. Seholse volt.