Hírek

Amit a kormány nagy sikernek állít be, azt könnyedén felülmúlják a szlovákok, lengyelek és csehek

Részletek
Készült: 2019. november 07. csütörtök, 17:22
Print 
Találatok: 1854

bekaseggA Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta a külpolitikáról szóló kommunikációt áthatják a rendhagyónak beállított irányvonalak, ötletelések. Az első ciklust a „keleti nyitás” uralta, a következőben a „déli nyitás” került előtérbe. Ezek mellett pedig végig nagyobb hangsúlyt kaptak a vélt rokonságokra építő kísérletek, mint legújabban a közép-ázsiai országokhoz való közeledési szándék.

 

kapcsolódó cikk: g7.hu

Nem a gazdaságról szól a magyar külpolitika türk-kipcsak fordulata / 2019.10.17.
Az Orbán-kormány egyik legtalányosabb kezdeményezése a türk külpolitikai orientáció - A gazdasági kapcsolataink nem túl erősek, de a politikai berendezkedésünk egyre hasonlóbb, mint a közép-ázsiai országoké.

 
Ezeket a próbálkozásokat mind összefogja az a kormányzat által hangoztatott hozzáállás, amelytől előnyt remélnek a nemzetközi versenyben. Ez pedig az opportunista, érdekvezérelt külpolitika, amelyet nem korlátoznak morális vagy humanitárius megfontolások.
 
Ez a külpolitika deklaráltan a gazdasági haszonszerzést helyezi középpontba. A magyar külkereskedelem valóban látványosan nőtt az elmúlt években, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is rendre hangsúlyozza az újabbnál újabb rekordok megdöntését.

kapcsolódó cikk: g7.hu

Valamit nagyon szeretne a magyar kormány Kínától. De vajon mit? / 2019.05.01.
Minden keleti nyitásról szóló retorika ellenére Magyarország sokkal kevésbé tudta növelni a Kínába irányuló kivitelét, mint a többi uniós ország. A kormány mégsem ezen próbál javítani.

 
A 2010 és 2017 közötti külkereskedelmi adatokat összegezve azonban két tényező is árnyalja az elért eredményeket. Egyrészt a kormány vágyával szemben a távoli, egzotikus tájak helyett pont a legközvetlenebb környezetünkkel nőtt leginkább a külkereskedelmünk, tovább erősítve külkereskedelmi függőségünket az Európai Uniótól. Másrészt önmagában valóban jelentős növekedésről árulkodnak az adatok, de a régiós országok – akárcsak a bérnövekedésnél – a külkereskedelemben is látványosabban ki tudták aknázni a világgazdaság szerencsés alakulását 2010 óta.
 
A Világbank adatai szerint 2010 és 2017 között a magyar külkereskedelem 19 százalékkal bővült. Ezt jelentősen felülmúlta a másik három visegrádi ország növekedési üteme. Csehországban 34 százalék ez a mutató, Lengyelországban 33 százalék, Szlovákiában pedig 30. A magyar kormány által sokat hangoztatott exportnál még jelentősebb a különbség: Magyarország 20 százalékkal növelte a kivitelét, míg Lengyelország 41 százalékkal, Csehország 38-cal, Szlovákia pedig 32-vel.
 

Az ilyen mértékű lemaradás egyik oka éppen a magyar külpolitika éveken át hangoztatott első számú prioritásának kudarca. Ez a keleti nyitás, amelynek a bukását számos cikk feldolgozta már. A Világbank adatai is azt mutatják, hogy a kelet-ázsiai és csendes-óceáni régióval 2010 óta egyenesen csökkent a külkereskedelmünk. A mások mellett Kínát, Dél-Koreát, Vietnamot és Thaiföldet magában foglaló régióval a külkereskedelmünk összértéke a 2010-es érték 87 százalékát érte el 2017-ben.
 

Velünk szemben a másik három visegrádi ország jelentősen növelte külkereskedelmét Kelet-Ázsiával. A képhez azonban hozzátartozik, hogy Magyarország esetében a külkereskedelem kétharmadát kitevő import csökkent jelentősen (25 százalékkal), az export viszont 32 százalékkal nőtt. Azonban ezzel is elmaradt a cseh export 76 százalékos növekedésétől vagy a lengyel kivitel 47 százalékos bővülésétől.

kapcsolódó cikk: g7.hu

Kínában nem azt kapod, amit kérsz, hanem azt, amit megérdemelsz / 2017.12.21.
Nem könnyű üzletelni a kínaiakkal, filléresek és akkor is azt mondják, hogy igen, ha máshogy gondolják. Milyen Kínában gyártatni magyar vállalkozók szerint?

 
A keleti, majd a déli nyitás deklarált célja volt, hogy csökkenjen a magyar külkereskedelem EU-függősége. A Világbank adatbázisában az EU nem szerepel régióként, a legközelebb hozzá az Európa plusz Közép-Ázsia térség áll, ahol az utóbbi a volt szovjet tagköztársaságokat jelenti. Ez alapján pedig Magyarország az egyetlen V4-ország, amely nemhogy javított, hanem számottevően rontott külkereskedelme diverzifikációján.
 

Valamennyi visegrádi országnak kimagaslóan Németország az első számú külkereskedelmi partnere. Leginkább a cseh gazdaság függ Németországtól, ők a külkereskedelem közel 30 százalékát bonyolítják a németekkel. Magyarország áll a második helyen, viszont az elmúlt hét évben a mi függőségünk nőtt a leginkább: 24,6 százalékról 27 százalékra nőtt a németek részesedése a külkereskedelemben.
 

A német gazdaság hatalmas súlyából adódóan minden visegrádi országnak Németországgal nőtt a külkereskedelme a legnagyobb mértékben 2010 óta. Magyarország esetében pedig a németeket pont a három másik visegrádi ország követi, tehát a távoli országok helyett a lengyelországi, csehországi és szlovákiai kereskedelmünk nőtt a leginkább a németországit követően. Ennek nyomán 2010-ről 2017-re Szlovákia két helyet előrelépve a harmadik legnagyobb partnerünkké vált, Lengyelország egy helyet javítva az ötödikké, a legnagyobb növekedést produkáló Csehország pedig 13-ikból lett hatodik.
 

A MTA KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa, Éltető Andrea szerint a Magyarország és a visegrádi országok közötti külkereskedelmi növekedés hátterében a külföldi (főleg német tulajdonú, autóipari és elektronikai) multinacionális cégek állnak. „A visegrádi országok közötti kereskedelmet is jelentősen szervezik ezek a cégek. A magyar kivitelben jelentős tételek a belsőégésű motorok, autóalkatrészek, elektronikai, híradástechnikai berendezések és a behozatalban is a személygépkocsik, autóalkatrészek, telekommunikációs berendezések állnak az élen. Egyébként az Ázsiával folytatott külkereskedelmünket is erősen alakítják a multinacionális cégek szállításai” – mondta.
 
Míg tehát a visegrádi országok szerepe jelentősen nőtt az elmúlt években Magyarország külkereskedelmében, ez fordítva nem állítható. Sőt, Lengyelország és Szlovákia külkereskedelmében is esett Magyarország súlya az elmúlt hét évben. Ha elsőként megnézzük Lengyelország adatait, az látható, hogy ugyan némileg csökkent részesedésünk a lengyel külkereskedelemben, a pozíciónk nem változott, a 13. helyen maradtunk Lengyelország legnagyobb partnerei között...
 
 

hvg.hu
Jó oka van Orbánnak, hogy udvaroljon a törököknek / 2019.11.07.
Mert megteheti – két szóban így lehetne a legjobban összefoglalni, miért közeledik látványosan Törökországhoz Orbán Viktor. Recep Tayyip Erdogan budapesti látogatásának hátterében ennél pragmatikusabb részletek is megbújnak: a keleti nyitás a magyar kereskedelemnek és a belpolitikai üzeneteknek is kedvezhet. Na meg persze az Orbán-család személyes kapcsolatainak. - „Fontos az üzlet, a pénz, de a legfontosabb az, hogy az embernek legyenek barátai” – 2017 júniusában ezekkel a szavakkal méltatta hallgatóságát a magyar-török üzleti fórumon Orbán Viktor. Hiába telt el azóta több mint két év, sokkal jobb magyarázat azóta sem született arra, tulajdonképpen miért is hasznos Magyarországnak az Ankarával ápolt jó viszony.

 

Kapcsolódó cikkeink:

erdoVan egyáltalán bármi, amivel kapcsolatban Orbán még nem hazudott? / Készült: 2019.10.19
Orbán Viktor muszlim-ellenes. Ezen a kijelentésen szerintem nem igazán lehet vitatkozni, talán még maga Orbán is elismerné, ha négyszemközt tennék fel neki a kérdést. Ehhez képest Erdogan egyik legjobb európai barátja éppen Orbán, aki szívességek tömkelegét teszi meg a török diktátornak. Az elmúlt napok észak-szíriai vérengzéseire a magyar vezetés áldását adta, amivel lejáratta egész Magyarországot. És igen, tudom: Szijjártó sem és Orbán sem Magyarország egyszemélyes képviselője, külföldön mégis úgy hoznak döntéseket és úgy nyilatkoznak, hogy azt állítják, ezt a magyar nép akarta. Hogy ez nem igaz? Orbánt eddig sem zavarta az, hogy mások nevében hazudik, vagy cselekszik; akár egy fél ország gondolkodásával teljesen ellentétes módon.

1249078Bulgáriával vagyunk versenyben a versenyképességben, a régiónkból mindenki lehagyott / Készült: 2019.10.09
Magyarország versenyképessége 2019-ben az unióban jottányit sem javult, míg a világban Mexikó elé kerültünk. Kilátásaink a világgazdasággal együtt romlanak.

d_kzg2016042A lengyelek elhúztak mellettünk, de legalább a görögöket megelőztük / Készült: 2019.08.23
Tavaly a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján a magyar gazdaságban egy dolgozó átlagosan nagyjából 33,4 dollárnyi értéket állított elő egy óra alatt. Ez kilenc százalékkal több 2010-hez képest, ugyanakkor a régióban mindenhol gyorsabb volt a termelékenység növekedése, mint Magyarországon.

ner_oligBod Péter Ákos: Etetni kell a NER oligarcháit, ők pedig viszonzásul visszafogják a gazdasági fejlődést / Készült: 2019.08.09
A volt jegybankelnök szerint a kormányzat gazdaságvédelmi terve inkább korrekció. Magyarország jobban teljesít, de nem az Orbán-kormány miatt, hanem inkább az Orbán-kormány ellenére. Minden ígéret, hogy 2030-ra el lehet érni az osztrák életszínvonal 80-90 százalékát, komolytalan. Interjú.

000_par36406Tíz év után éppen hogy visszaértek a magyar bérek a válság előtti szintre / Készült: 2019.08.05
Elsőre ránézésre nagyon is meggyőzően emelkedtek a magyar átlagbérek az utóbbi években. A KSH múlt heti adatai szerint idén a tavalyi évhez képest 10-11 százalék körül alakul a bérnövekedés, ráadásul a gyakran csak bérrobbanásként emlegetett meredek, tíz százalék körüli növekedési ütem már 2017 óta tart. A megelőző négy évben pedig alig volt infláció, a keresetek viszont emelkedtek, igaz, ekkor még valamivel lassabban.

plakat_konzoKormányközeli extraprofit: a számla javát később fizetjük meg / Készült: 2019.07.24
Csak a legtájékozatlanabbak nem hallottak arról, hogy a fennálló hatalom kegyeltjei hatalmasat kaszálnak a közbeszerzéseken, hazai és uniós pályázatokon. Azt azonban roppant nehéz megmondani, hogy mennyit is. Ha egy köztudottan jó politikai összeköttetésekkel bíró vállalkozó bejelentkezik egy versenytárgyalásra, a viszonyokat ismerő többi lehetséges versenytárs már nem is ír ajánlatot, így pedig elmarad az árban, minőségben, gyorsaságban, újdonságban egymással versenyzők küzdelme. Az állam mint megrendelő (a mi adóforintjainkból) a szükségesnél többet fog fizetni. A politikusokhoz jól bekötötteknél pedig az indokoltnál nagyobb nyereség keletkezik.

7frmkab0aumAz Orbán-rezsim és a gazdasági versenyképesség / Készült: 2019.06.25
Mit jelent a magyar gazdaságra nézve az, hogy Orbán Viktor szerint az Európai Unióhoz való magyar viszonyulás legfőbb célja a „nemzeti szuverenitás megőrzése”?

szijjarto-p2Fábián András: Magyar diplomácia nem volt, hanem nincs / Készült: 2018.11.20
Mostanában az osztrák sajtómunkások érthetetlen éllel arról futtatják az eszmét, hogy ki lehet az a magyar diplomata,aki az amúgy lakhatatlan Bécs (csak azt a Lázár Jánost, csak azt tudnám feledni) kihalt utcáit rója, egy Aston Martin bőr kormánykerekét két ujjal pörgetve.

Super3Hiába a rengeteg pénz, egy helyben toporog a magyar gazdaság versenyképessége / Készült: 2018.10.17
Elképesztően szerencsés időszakban van a magyar a gazdaság. Alacsonyak a kamatok, konjunktúra van a világgazdaságban, bőséges mennyiségben állnak rendelkezésre fejlesztési források az uniós támogatásoknak köszönhetően.