Hírek
Hiába a rengeteg pénz, egy helyben toporog a magyar gazdaság versenyképessége
- Részletek
- Készült: 2018. október 17. szerda, 22:41
- Találatok: 1563
Elképesztően szerencsés időszakban van a magyar a gazdaság. Alacsonyak a kamatok, konjunktúra van a világgazdaságban, bőséges mennyiségben állnak rendelkezésre fejlesztési források az uniós támogatásoknak köszönhetően.
De ez önmagában még nem jelenti azt, hogy ezt a sok pénzt értelmesen költenék el, tehát hogy a többi országhoz képest hatékonyabban tudna értéket előállítani a gazdaság. Ez utóbbit többek között a versenyképességi rangsorokon lehet lemérni. Ma megjelent ezek közül is a legnépszerűbb, a Világgazdasági Fórum (WEF) listája, és ez alapján úgy tűnik, hogy valami nagyon nincs rendben a magyar gazdasággal.
Tavaly Magyarország a 60. helyen végzett. Az új módszertan szerint a WEF ismét elkészítette a tavalyi felmérést. Eszerint a 48. helyen végzett Magyarország, vagyis ugyanott áll, ahol az idei, legfrissebb felmérésen is került. Az új mérés eközben jó pár olyan országot hátrébb sorolt, ahol a versenyképesség alapvetően a természeti erőforrásokra vagy kizárólag az olcsó és képzetlen munkaerőre épül.
Az idei WEF rangsor szerint Magyarországon összességében semmit sem javult a versenyképesség, miután ugyanúgy a 48. helyen állunk, mint tavaly. Legújabb versenyképességi jelentésében a Világgazdasági Fórum megváltoztatta a “globális versenyképességi index” összeállításának módszertanát. Erre azért volt szükség, mert olyan változások mentek végbe a világon, ami miatt máshogy kellett súlyozni egy-egy eredményt, adatot, trendet.
A versenyképességi indexet adó 12 mutatóból egyedül az infrastruktúrában vagyunk viszonylag jók, miután a 28. helyen állunk.
A WEF versenyképességi indexe elég bonyolultan áll össze, összesen több mint száz mutatót sűrítenek bele. Ezek között vannak, amik a meglévő statisztikákat használják fel, és vannak, amik vállalatvezetők kérdőíves válaszai alapján születnek. A mutatókat 12 olyan pillér alá sorolják, amelyek a termelékenység befolyásolásán keresztül meghatározzák egy ország versenyképességét, majd az egyes pilléreknek még fejlettségtől függően is külön súlyt adnak.
Egészen elkeserítő a helyzet az egyészségügy (69.), az áru- és munkaerőpiac esetében is (82., illetve 83. hely). Nem állunk jól az intézményrendszernél sem (66.), ez leginkább az állammal, és a bürokráciával kapcsolatos tapasztalatokat tükrözi. (Egy ilyen versenyképességi felmérésben kifejezetten nem mutat jól az olyan kormányzati tevékenység, ahol 48 óra alatt el lehet egy egész ágazat működését lehetetleníteni, ahogy ez történt a lakástakarék-pénztárakkal, és számos más esetben az utóbbi években.)
Ahogy Vakhal Péter, a Kopint-Tárki tudományos munkatársa a Portfólion megjelent elemzésében leírja: jelentős lemaradásunk van innovációban, vállalati versenyképességi mutatókban és az intézményrendszerünkben. A jelentés szerint a vállalatok innovációs kapacitása nagyon gyenge, a legtöbb cég még mindig az olcsó munkaerőre építi a termelését, nem tud vagy nem akar innoválni.
Igaz, a rendelkezésre álló szabad kapacitások a munkaerőpiacon erre már nem is nagyon adnak lehetőséget, mivel a munkaerő képzettsége és termelékenysége továbbra is alacsony, a még bevonható munkaerőé pedig még alacsonyabb. Ezekért leginkább az oktatási rendszerünk okolható: az általános iskolás gyerekek kompetenciája folyamatosan romlik, a lakosság digitális írástudása az EU-átlag alatt van.
A most iskolába kerülő gyerekek átlagosan 15 évet fognak az iskolapadban ülni, ami azt jelenti, hogy nagyon alacsony azok aránya, akik a középiskola után még tovább tanulnak. A WEF felmérése erősen kritizálja az állam és a vállalatok közötti jogi vitarendezés folyamatát, és komoly kritikákat kap a bírói függetlenség is.
A WEF szerint annak az esélye, hogy egy magyar vállalat az állammal szemben pert nyerjen Európában az egyik legalacsonyabb.
Emellett gyenge a tulajdonjogok védelme, nagy a korrupció, elterjedt a szervezett bűnözés és rendkívül alacsony a társadalmi tőke. Vakhal Péter szerint ha versenyképességünket aszerint vizsgáljuk, hogy mennyire készültünk fel az új évtized kihívásaira, akkor a válasz sajnos egyértelmű.
Nagyon valószínű, hogy Magyarország hosszú időre be fog ragadni az uniós versenyképességi rangsor végén, és a világ versenyképességi rangsorának közepén, valahol félúton a high-tech és a fejlődő országok között.
Ha megnézzük a környező országokat, látható, hogy elhúztak mellettünk. A visegrádi négyek közül az utolsó helyen állunk a versenyképességgi rangsorban. Csehország a 29., Szlovákia a 41. és Lengyelország 37. helyen végzett. Az Európai Unióban a 24. helyen állunk, egydül Bulgária, Románia, Horvátország és Görögország van mögöttünk. A világ legversenyképesebb gazdasága idén az Egyesült Államoké lett, őt Szingapúr és Németország követi. Az utolsó helyeken Haiti, Jemen és Csád végzett.
g7.hu
Nagyot ugrottunk a versenyképességi listán, mégsem lettek jobbak a kilátásainkA korrupció és a gyenge minőségű oktatás visszatartja az országot a fejlődéstől, miközben a munkapiaci helyzet technológiai fejlesztésekre készteti a vállalatokat. - A legsúlyosabb problémáink régóta a fundamentumainkban keresendőek, főleg az intézményrendszerben és az oktatásban. Az egész versenyképességünk leggyengébb pontja a kormányzati kontraszelekció, vagyis az, hogy a közbeszerzéseken egyes vállalatok kivételezett helyzetben vannak. Ez a legtöbb probléma forrása az intézményrendszerünkben, ami miatt az igazságszolgáltatási rendszer is sok kritikát kapott. Ezzel szorosan összefügg, hogy a politikusokba vetett bizalom a világon az egyik legrosszabb – fogalmazza meg a lényeget a magyar versenyképességi jelentés elkészítésében részt vevő Kopint-TÁRKI.
index.hu
Bajnai megszólalt: Lassan ölő daganat fenyegeti az országot / 2018.10.18.A volt kormányfő szerint szegényedik az ország, és Orbán rendszere a legnehezebben helyrehozható kárt a lelkekben okozza. - Bő, háromoldalas elemzést publikált a HVG-ben Bajnai Gordon volt miniszterelnök arról, hogyan látja az ország jövőjét. Bajnai szerint az ország egyre szegényebb és jelentéktelenebb lesz a jelenlegi keretek között, és Orbán Viktor rendszere a legnehezebben helyrehozható kárt a fejekben és a lelkekben okozza.
444.hu
Még két jó éve van a magyar gazdaságnak, aztán szevasz / 2018.10.17.Ha a kormány nem számol le az urambátyám-rendszerrel, és nem kezd valamit a versenyképességgel, akkor a gazdasági növekedés egyszerűen ki fog fulladni. - Mi az akadálya annak, hogy tovább növekedjen a gazdaság? Ennek rengeteg oka van, itt van például rögtön az adózás: Magyarországon magasak az adók. Palócz Éva szerint a 40 százalékot elérő adóráta európai szinten is nagyon magas. A fogyasztást terhelő adók az ÁFÁ-t és a jövedéki adókat is egybeszámolva majd 30 százalékot tesznek ki, de a szakértő szerint még a munkát terhelő adók is magasak, pedig a kormány előszeretettel büszkélkedik azzal, hogy csökkentették a munkajövedelem adóztatását.
atlatszo.hu
Már csaknem 400 cég köthető Mészáros Lőrinchez, Garancsi Istvánhoz, és Andy Vajnához / 2018.10.17.Bankok, hotelek, kaszinók, gyárak, tévék, újságok, reklámcégek, építőipari és mezőgazdasági vállalatok – szinte nincs olyan terület, ahol Orbán Viktor három fontos gazdasági háttéremberének ne lenne valamilyen érdekeltsége. Mészáros Lőrinc az elmúlt évben majdnem megduplázta vállalkozásai számát, Garancsi István cégei szárnyakat növesztettek, és Andy Vajna is szépen gyarapodik.
Kapcsolódó cikkeink:
Bármennyi pénzt beleönthetnek a magyar gazdaságba, semmi eredménye? / Készült: 2018.10.12
A magyar gazdaságba 2007 és 2013 között 3200, míg 2014-2020 között további 3300 millió eurónyi uniós támogatás áramlik, és miközben a kormány deklarálta, hogy az uniós források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell költeni, az ország nem tud felzárkózni nemcsak az EU magországaihoz, de a régiós társaihoz képest is folyamatosan szakad le. Mi ennek az oka?
Bojár Gábor: A kormánynak nem érdeke, hogy jól képzett emberekből álljon a magyar társadalom / Készült: 2018.09.27
A vállalkozó szerint korunk kihívásainak csak egy valóban erős és egységes Európa tud megfelelni. A jövő évi EP-választás tétje szerinte, hogy efelé haladunk, vagy az orbáni „nemzetek Európája” felé, ami az EU szétesését jelentheti.
Az ország, ahol mindenki bevásárolhatja magát Mészáros cégébe, és magániskolába adhatja gyerekét / Készült: 2018.09.10
Annál habzóbb élvezetet nem láthatunk magyar ember arcán, mint amikor a fideszesek „liberálisozhatnak” egy jó kiadósat. Nem új a lemez, nincs is benne semmi meglepő, ám az már vicces, hogy ennek az amúgy respektábilis európai politikai áramlatnak a legkárosabb reflexeit maguk a fideszesek használják lépten-nyomon.