Ha és de
- Részletek
-
Készült: 2018. október 14. vasárnap, 08:46
-
Találatok: 1447
Azt mondta a drága, egyetlen Jean-Claude Juncker, hogy “Orbán Viktornak nincs többé helye az Európai Néppártban”. Ezt aztán a baloldali médiatúlsúly fölkapta, mint valami szakadt zászlót, és elharsogta kelettől nyugatig. Ez volt a címe az összes tudósításnak, a lipsikomcsi magyar polgár pedig sóhajtott nagyot megkönnyebbülve. Aztán elolvasta az egészet, és lekonyult a farka vagy a füle gusztus szerint.
Ott belül az állt ugyanis: “…Hacsak nem szavatolja nekünk, hogy tiszteletben tartja az EPP alapértékeit és választási programját…” – De szavatolni fogja. Mivelhogy a külügyminisztere kijelentette, hogy belülről óhajtják szétrohasztani, s ha ő mondja, akkor úgy is lesz. Innen is látszik, hogy baj van az összetett mondatokkal, mert mindig van egy második részük, amely kezdődhet “ha”-val, “azonban”-nal meg “de”-vel is, vagy esetünkben “hacsak”-kal, ugye, amiből soha nem sül ki semmi jó.
Itt van nekünk például ez a Heinrich Himmler. Ő ígéretes fiatalember volt, jó nevelést is kapott, erre keresztapja is determinálta szinte. A gőgicsélő kisdedet Wittelsbach Henrik bajor herceg tartotta a víz alá, és ő tett ígéretet arra, hogy ellenáll a gonosznak, és a kis Heinrichet is megóvja annak incselkedésétől. Az ifjú szorgalmas volt és éles eszű, kitűnő tanulmányi eredménnyel, sakkozott, zongorázott, bélyeget gyűjtött és kertészkedett.
Miközben tudjuk miket cselekedett és hagyott cselekedni. Még 1943. október 4.-én, midőn a zsidók kiirtásáról először beszélt nagy nyilvánosság, párt-, és álattársai előtt, akkor is meg volt győződve a saját kiválóságáról, kifejtette nagyszerűségét, így: “…Keménnyé tett minket ennek elviselése, hogy ezzel egyidejűleg tisztességes emberek maradtunk – eltekintve az emberi gyengeségek miatti kivételektől -, és ez egy olyan dicsőséges fejezet, amelyről nem beszéltünk és nem is fogunk beszélni…”
Heinrich Himmler kiváló családapa volt, nagyszerű hazafi, azonban… Látjuk a fonákságot, ugye. Előfordulnak ilyen félreértések, amelyek azonban olykor végzetesek.
Egy bizonyos Keno Verseck is foglalkozott Orbán Viktor Mihállyal megrovólag, és kiemelte: Orbán Viktor miniszterelnök “zéró toleranciát rendelt el a zsidógyűlölettel szemben”, de a politikus és pártja ezzel egyidejűleg “bevallottan antiszemita” emberek előtt adózik tisztelettel. – Megint az a rohadt de, ami mindig a lényeget mutatja meg nekünk.
Ez az orbáni zéró tolerancia juttatja eszembe például, hogy mindemellett és ennek dacára miniszterügynök elvtársunk levélben mondott köszönetet az Arany Hajnal nevű görög szélsőjobboldali, sőt, neonáci alakulatnak, mert megvédték őt az Európai Parlamentben ettől a dúvad Sargentinitől. A Le Soir című lap ennek kapcsán idéz egy EPP képviselőt, aki azt mondja: “Nem akarjuk megszabni Orbánnak, hogy kinek írjon és kinek ne, ez legyen az ő problémája, de az biztos, hogy nem kötelességünk szeretni a barátaink minden barátját”.
Már megint ez a megengedő taknyolás. Ennek kapcsán mindig és újra felötlik bennem 1938. szeptember 29., amikor az akkori lipsik Münchenben odadobták Hitlernek Csehszlovákiát, Chamberlain pedig boldogan lobogtatta a papírját, hogy megőrizte a békét. Aztán egy év sem telt el, és lángokban állt a világ.
Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy Orbán egyívású Hitlerrel – dehogynem -, hanem azon a megengedő gondolkodáson busongok, amely mindig megtalálja a “ha”-kat, “azonban”-okat és a “de”-ket, hogy igazolni tudja a saját töketlenségét. Szijjártó – egyetlenünk szája – kijelentette, hogy szét akarják barmolni a Néppártot, ez a Juncker pedig az értékek betartásáról hadovál és ábrándozik. Nevetséges, de emiatt fogunk megdögleni, és ők is
Orbán Viktor Mihályról is az a vélekedés, hogy jó, jó, kicsit meghízott, kicsit gonosz lett, és lop csöppet, de olyan nagy tudású és nagy formátumú világmegváltó mégis. (Megengedő mellékmondat) Hogy Gyurcsányt idézzük, lófaszt, mama. Dagadt, tehetségtelen, törtető bunkó, gonosz zsarnok és beteg elme. Mindenki kiegészítheti a portrét kedve szerint, mindenféle “de” nélkül. Kijár az embereknek, hogy tisztán beszéljenek előttük.
Hogy a maszatolás és szöszmötölés milyen eredményre vezet, azt már három választás is bizonyítja. Én itt éjjel kettőkor felébredvén nem a világot akarom megváltani, hanem csak arra utalok, nem ártana tiszta vizet önteni a pohárba. “A krumplileves legyen krumplileves”, ugye, a gonosz pedig gonosz, akit el kell söpörni. Mindenféle megengedő “de” nélkül.
huppa.hu
Fábián András: Kint is vagyok, bent is vagyok / 2018.10.13.
Ennek ellenére nagyon nem vagyok boldog. Nem azért, mintha bármi közöm lenne az Európai Néppárthoz - Sokan gondoltuk úgy, hogy a Sargentini-jelentés 2/3-os elfogadása után Orbán Viktor helyzete megrendül az EPP-ben. Hangsúlyozom: nem azt gondoltuk, hogy jottányit is változtat eddigi politikáján, megbánja bűneit, megvagdossa gyűrött, piszkos, agyonhordott zakógallérját, netán némi hamut szór a fejére, tovább rontva a róla kialakult kellemetlen összhatást. Nem. Abban egészen biztosak voltunk, hogy a kis nyegle diktátor ott fogja tovább folytatni, ahol megzavarták egy pillanatra, és még nagyobb intenzitásra kapcsol totális hatalmának kiépítésében. Ez az ő szokása és így is tett. Az Európai Néppárt korifeusai meg néznek és tanakodnak. Nincs ez így jól! Nem kellene hagyni! Ki kellene zárni! Nem, ne zárjuk ki, mégiscsak a mi kutyánk kölyke, adjunk neki még egy esélyt!
444.hu
Így kell ezt csinálni, pupákok! - Orbán átadta az új konferenciaközpontot Felcsúton / 2018.10.13.
Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Felcsúton átadta a Puskás Akadémia új Sport- és Konferenciaközpontját Mészáros Lőrinc társaságában. A központ majdnem egyhektáros területen épült fel, mintegy 12,5 milliárd forintból. Az akadémia 30 százalékos önerő mellett TAO-támogatásból fedezte a beruházást. Így kell ezt csinálni!
nepszava.us
Bartus László: Madarat tolláról, Orbánt Erdoganról / 2018.10.08.
Mindent elmond egy emberről az, kivel barátkozik. Megmutatja az értékrendjét, az ízlését, a preferenciáit. Arról szól, hogy mit szeret, mi tetszik neki, milyen szeretne maga is lenni. Orbán barátságai mindent elmondanak róla, a rendszeréről és a szándékairól. - Magyarország diktátora (hivatalos elnevezése szerint: miniszterelnöke) a világ diktátoraival érzi jól magát, velük ért egyet, egy húron pendül velük, velük barátkozik. Demokratákkal, az emberi jogokat, az emberi méltóságot, és a törvényességet tisztelőkkel nem barátkozik.
Kapcsolódó cikkeink:
Bartus László: Mitől érezzük bolondokházában magunkat? / Készült: 2017.05.18
Egy érdekes cikk jelent meg “The little boy president” (“A kisfiú elnök”) címmel a CNN online oldalán Michael D’Antonio tollából. A szerző az írás elején idézi Trump vallomását, amelyben azt mondja, “ha megnézem magamat elsőosztályosként, és ha megnézem magam most, alapvetően ugyanaz vagyok.” Nem lát különbség mostani és 6 éves önmaga között.
Bartus László: Megeszik Orbán minden ócska trükkjét / Készült: 2017.04.30
Nevezhetnénk szánalmasnak és nevetségesnek is az Európai Unió, még inkább az Európai Néppárt viselkedését, azonban botrányosnak és felháborítónak kell nevezni inkább, mert a következményei rendkívül súlyosak lesznek. Azt értékelni, hogy Orbán “legalább” folytat párbeszédet és “tárgyal”, szemben a lengyelekkel, azért is nevetséges, mert a lengyelek sem szenvednek semmiféle hátrányt amiatt, hogy szóba sem állnak senkivel. Mindegy az, hogy a Néppártnak nem tagjai, itt az egész Unióról van szó.
Bartus László: Egy náci beszéd anatómiája / Készült: 2014.07.29
Megint tévednek a liberális demokraták, akik Orbán tusványos beszédét csak egy beteg elme megnyilvánulásának tekintik. A magyarországi ellenzék – ha ilyenről egyáltalán beszélhetünk olyanok esetében, akik a megélhetésüket a diktátortól kapják -, azért nem képes útját állni a diktatúrának, mert nincs tisztában annak az ideológiának a forrásával, amely ennek a rendszernek az életerejét és a logikáját adja.
