Hírek
Pálinkás József: Ez a politika csődöt fog mondani
- Részletek
- Készült: 2018. augusztus 17. péntek, 16:25
- Találatok: 1331
A populizmus, az ösztönökre ható politika hosszabb távon biztos, hogy nem működik. A kérdés sokkal inkább az, hogy mikor mond csődöt – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Pálinkás József. A hivatala éléről nemrég menesztett tudós szerint ha gazdasági problémák adódnak, az a tömeg, amely csupán pillanatnyi érdekeire figyel, rendkívül gyorsan elfordul bárkitől – a Fidesztől is. Részletek a Magyar Hang 14. számában megjelent interjúból.
– Taxner-Tóth Ernővel együtt alapította 1995-ben a Professzorok Batthyány Körét. Milyennek látja akkori politikai, társadalmi céljaikat, a polgárosodó Magyarországról szőtt elképzeléseiket a mai helyzet tükrében?
– Illuzórikusnak. A társadalom a politikai erők hathatós közreműködésével a kilencvenes évek óta még inkább elfordult az értékektől. A mai Magyarországon szinte kizárólagosan az anyagi érdek dominál. Pozitív nemzeti minimum nincs, a társadalom végzetesen szétszakadt. A teljesítményeken alapuló világ ideájától egyre távolabb kerülünk. Autonóm, szellemi értelemben felnőtt, a polgárság gerincét adó középosztály legfeljebb nyomokban létezik. Az általam is vallott liberális konzervatív értékeket ugyanakkor bizonyos, magukat jobboldalinak tartó körök igyekeznek felhasználni, kiforgatni, nevetségessé tenni. A véleményüket szabadon elmondókat sokszor szégyenpadra ültetik, megalázzák. Ez történik tudósokkal, értelmiségiekkel, vagy akár olyan intézményekkel, mint a Magyar Tudományos Akadémia. Ennek alapvető oka, hogy a politikai hatalom legitim gyakorlói körül kialakult egy réteg, amely úgy véli, ő is „választást nyert”, és otromba stílusban ítélkezhet a tudományban, a művészetben, választhatja el az értékest az értéktelentől, nélkülözve mindehhez a kellő szellemi hátteret, a műveltséget, a képzettséget, az intelligenciát. Nevezhetjük ezt a szellemi középszer diadalának is. Következményeként Magyarországon olyan hangulat uralkodott el, amely egy egészséges lelkületű társadalomtól idegen kellene, hogy legyen. Jó lenne megérteni, hogy politikai választások megnyerése a törvényhozásra és a kormányzásra ad felhatalmazást, a sport, a tudományos, a művészeti és a gazdasági tevékenységek eredményességének és értékeinek megítélésére nem.
– Az első Orbán-kormány munkájában államtitkárként és miniszterként vett részt, 2002 után pedig megalapította és vezette a Fidesz kulturális tagozatát. Belülről figyelve az eseményeket, mit gondol, milyen metamorfózison ment át a Fidesz a kilencvenes évek második felétől?
– Amikor a Professzorok Batthyány Körét megalakítottuk, azt hittük, a Fidesz ugyanazt a polgári ethoszt képviseli a politikában, mint ami előttünk is ideálként lebeg. 1998-ban úgy éreztem, segíteni tudok a tapasztalataimmal az akkor harmincas éveiben járó politikusgárdának. Az első Orbán-kormány szerintem jól dolgozott. A 2002-es megrendítő választási sokk, ami ezt a politikai közösséget és meghatározó egyéniségét, Orbán Viktort érte, rengeteg mindent megváltoztatott. Nyilvánvalóvá lett, hogy jelentős anyagi háttér nélkül még sikeres kormányzás esetén is nehéz nyerni. 2003-ban az Orbán Viktorral való beszélgetések arról győztek meg, hogy a Fidesznek sokkal erősebb kapcsolatot kell kiépítenie a szellemi élettel. Létrehoztuk a kulturális tagozatot, amely viszont néhány befolyásos politikus szerint „túl jól” működött. Utóbb az is elhangzott, hogy „ne erőltessük nagyon a dolgot”. Akkoriban vált egyre erősebbé a Fideszben az az irányzat, amelyik azt képviselte, hogy nem a hosszabb távon, nagyobb összefüggésekben gondolkodó néhány tízezer értelmiségi az érdekes. A választásokat közérthető, elsősorban az ösztönökre alapozó ígéretekkel kell megnyerni. Kétségtelen, a stratégia bevált, jelentősen hozzájárult a három kétharmados sikerhez.
magyarhang.org
Puha selyemzsinór, bársonyos zabola… / 2018.06.24.Mostanság a holdudvarban jó néhányan görccsel a gyomorban lapoznak bele reggel a kormánypárti lapokba.
Innen lehet értesülni a leghamarabb arról, hogy aznap éppen ki kapta meg a selyemzsinórt, avagy az utolsó figyelmeztetést a kegyvesztés közelgő veszélyére. Prőhle Gergely például azzal vívta ki a rosszallást, hogy nem akarta politikai alapon megkülönböztetni a magyar irodalomban jeleskedő alkotókat, nem volt hajlandó kirekeszteni a baloldali, liberális értékeket valló írókat az általa vezetett Petőfi Irodalmi Múzeumból. Prőhlét ezért megtámadták, védekezésre kényszerítették.– Említette, hogy a stratégia bevált. Ezek szerint járható út lenne a populizmus, az ösztönökre ható politika hosszabb távon is?
– Biztos, hogy nem. A kérdés sokkal inkább az, hogy mikor mond csődöt. Amíg nem lesznek súlyosabb gazdasági problémák, amelyeket a szavazók többsége is megérez, addig hatásos lehet. Akkor viszont az a tömeg, amely csupán pillanatnyi érdekeire figyel, rendkívül gyorsan elfordul bárkitől – a Fidesztől is – bármilyen irányba. A világban a jó életet – nem kizárólag, de nagyon nagy mértékben – a tudás teremti meg. Sem jól kormányozni, sem hatékony gazdaságot, oktatási vagy egészségügyi rendszert nem lehet működtetni a legkiválóbbak nélkül, de még a legkiválóbbak felével sem. (…)
magyarhang.org
Az első Orbán-kormány: egy út, amelyről letértünk / 2018.07.12.A mi kormányunk a szabadság és a rend, a családok, a gazdasági növekedés, az összetartozás és az Európai Unióhoz tartozó államokkal való együttműködés kormánya lesz – ezt ígérte húsz éve Orbán Viktor, mielőtt letette volna hivatali esküjét az Országgyűlésben. Az első Orbán-kormány három miniszterét a Magyar Hang többek között arról kérdezte, miben változott a magyar miniszterelnök.
– Az imént liberális konzervatívnak nevezte magát. A mai Magyarországon túl sok babér nem terem azoknak, akik hasonlóan határozzák meg magukat. Az úgynevezett polgári Magyarország fogalma pedig – értsen bárki bármit is alatta – kiüresedett, politikai termékké nyilváníttatott. A jelenlegi viszonyok között, egy nem kis részben ellenséges közegben meg lehet-e ezeket a fogalmakat tölteni úgy tartalommal, hogy vonzó alternatívát kínáljanak?
– Nehéz feladat, nagyon erős az ellenszél. De sokakkal együtt gondoljuk úgy és hiszünk abban, hogy a polgári Magyarország nem politikai termék, hanem társadalompolitikai cél. Ha lenne nálunk stabil, a politikai hatalomtól nem függő, biztos megélhetéssel rendelkező polgári réteg, akkor lenne rá igazán esély. Az országban zajló folyamatok kifejezetten gátolják ezt a szélesebb kört érintő szellemi és anyagi polgárosodást. A politikában, a gazdasági életben szinte megszűnt a verseny. Ennek következményeként az „örök nyertes” ellustul, arrogánssá, parancsokban gondolkodóvá válik. Hiányzik az intelligens közbeszéd, ennek is „köszönhető” a bizalmatlanság megerősödése, a durva viselkedésmód elterjedése. Ha az elit bunkó módon viselkedik, akkor ez az átlagember számára sajnos példaként szolgál. Ez ellen mindannyiunknak fel kell lépnünk, mindenkinek saját magán kezdenie a változtatást. Csak ezen az úton haladva tudjuk megvédeni belső függetlenségünket, biztosítani értékelvűségünket, bízni a jogi keretekben, példával és munkával hozzájárulni a polgári Magyarország megteremtéséhez.
A Magyar Hang augusztus 17-i számában olvasható teljes interjúból többek között az is kiderül, Pálinkás József mit gondol az oktatás helyzetéről, és szerinte miért kellett mennie a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal éléről.
hvg.hu
TGM: A magyar konzervatívoknak is kampec / 2018.08.16.Megszűnt Magyar Nemzet, visszaorbánosodott Hír Tv, fölszámolt Heti Válasz, átalakított Kommentár. A miniszterelnöktől és kedélyes féldiktatúrájától független jobboldal elvesztette a hangját. - Nem lenne szép dolog, ha pusztán csak baloldali és liberális újságok, folyóiratok, portálok tévécsatornák és rádióállomások megszüntetése, fölvásárlása, kormánypárti átállítása miatt viselnénk gyászt. Az együttérzés azokat is megilleti, akikkel nem értettünk – vagy én nem értettem – egyet még annyira se, mint a magyar liberálisokkal, akik manapság eléggé maradiak szintúgy.