Hírek

Félő, hogy kimaradunk az Európai Unióból

suranyi-10Még akár négy-öt évig folytatható ez a gazdaságpolitika Magyarországon. Ilyen értelemben fenntartható, ami zajlik, ebben igaza van a kormánypropagandának, csak közben legyen világos, hogy a régiós versenyben nem tudtuk tartani a helyünket. G7 Beszélgetések.

Csehország, Szlovákia és Lengyelország lényegesen jobb eredményeket ért el az elmúlt nyolc évben, viszont a 15 európai magországhoz viszonyítva hazánk relatív helyzete javult – mondja a G7 Beszélgetésekben Surányi György közgazdász, egyetemi tanár. Utóbbi a déli országok alulteljesítésének köszönhető, ami sajnos azt is jelenti, hogyha már a jobban teljesítő Németországhoz vagy Ausztriához viszonyítunk, már semmiféle felzárkózást nem lehet kimutatni ebben az évtizedben.
 
A magyar gazdaság a valós teljesítőképessége felett nő, amit a jegybank extra alacsony kamatokkal és minden más eszközzel is támogat. Sőt, a költségvetés is túlköltekezik, ahelyett, hogy az előbb-utóbb érkező bajosabb időkre tartalékolna.
 
A béremelések meghaladják a termelékenységet, ami miatt a versenyképtelen cégek be fognak zárni, a jobbak viszont a meredeken dráguló munkaerő alkalmazása helyett technológiai fejlesztésekbe kezdhetnek. Végső soron ezzel a béremelkedések kényszerítik ki a termelékenység javulását, nem pedig fordítva. 
Lehet csak 9 százalék szja-t fizetni, de akkor el kell fogadni a három hónapos kórházi várólistákat az ápolóhiány miatt. 
A válság hatására a németek és a franciák belátták: az EU csak az egyre szorosabbra szőtt együttműködés mentén keveredhet ki az utóbbi fél évtized mély válságából. Erre nekünk is reagálnunk kell, választás előtt állunk. Ha kimaradunk az integráció belső köréből, annak lényegesen nagyobb lenne a politikai, társadalmi és gazdasági kockázata annál, amivel az euró bevezetése járna.
 
A G7 Beszélgetések vendége Surányi György közgazdász, az MNB volt elnöke, a Corvinus és a CEU tanára.

 

g7.24.hu
A magyar vergődés Európa alján, ahogy még sosem láttad / 2018.04.02.
Új módon ábrázoljuk az európai jövedelemkülönbségeket. A környékbeli országok maguk mögött hagyták Magyarországot, de az összeomló Görögországra majdnem sikerült felzárkózni. - Mindenki tudja, hogy Európában nyugatabbra többet lehet keresni, de amikor pontosan be szeretnénk lőni, hogy mennyivel, nehézségekbe ütközünk. Persze sorba lehet rakni az országokat, hogy hol mennyi az átlagkereset vagy a medián nettó jövedelem egyszerűen euróban vagy a vásárlóerővel kiigazítva. Mondjuk így …

g7.24.hu
Magyarország: európai A- vagy B-liga? / 2018.03.30.
Bemutatjuk 25 grafikonban, hogy a sikeres, vagy a kevésbé sikeres európai országok felé közeledünk. Vagy leszakadunk mind a két csoporttól. - Európa kontinens ezerféleképpen tagolódik, de alapvetően mégis két része van. Az egyikben betonerős intézményrendszer védi az erős középosztályt és a versenyképes cégeket, amelyek sikeresen exportálnak a világpiacra. A másikban folyamatos egyensúlyproblémák és társadalmi feszültségek vannak, és erősen hullámzóan tudnak csak alkalmazkodni a változó világgazdasághoz. Nevezzük őket európai A- és európai B-ligának. Az előbbiben 277 millió, a másikban 232 millió ember élt 2016 végén. Tehát az A-ligában élt az EU népességének 54 százaléka, viszont ezek az országok termelték meg az uniós GDP 70 százalékát.

 

hirtv.hu /
Eltékozolt múlt - Ellopott milliárdok, rosszul felhasznált uniós források – az Európai Bizottság szerint gazdasági szempontból a V4-ek között is sereghajtók vagyunk. Vendégünk volt Csillag István egykori gazdasági miniszter. / 2018.03.30.

hirtv.hu /
A V4-ek között is hátul kullogunk / 2018.03.30 .

 

Kapcsolódó cikkeink:

00570415Brüsszel akár holnap bejelentheti, hogy nem fizet / Készült: 2018.03.04
Átírják a valóságot azok a kormányzati sikerjelentések, amelyek a munkanélküliségről vagy a foglalkoztatottság helyzetéről szólnak. Pedig most, a hódmezővásárhelyi vereség után épp ezekkel igyekszik büszkélkedni a Fidesz. Róna Péter közgazdász a Vasárnapi Híreknek adott interjúban azt mondta: az ellenzéki oldalon gyors cselekvés, de nem általános összeborulás kell, Orbán Viktor és társai számára pedig a menekülési út egy olyan diktatúra, ami megvédi őket az elszámoltatástól.

Csaba-laszl8Csaba László: 2-3 év múlva robbanás lesz / Készült: 2018.02.27
„Magyarország ma tele van halmozódó feszültséggel, de ez nem az idén április 8-án fog robbanni. Hogy mikor, nem tudni, szerintem 2-3 éven belül” – állítja Csaba László, egyetemi tanár, akadémikus. Orbán egykori tanácsadója a Független Hírügynökségnek levezette, hogy nálunk miért nem alakulhat ki putyini rendszer. „Az, hogy a Fidesznek ilyen agresszív a kampánya, az, hogy azt sulykolják, hogy sorsdöntő a mostani választás – nos, ez nem más, mint, hogy tudatában vannak saját gyengeségüknek” – véli.

19450249_8dmOrbán elárulta: ennél jobb nem lesz, ami most van, azt nyújtja továbbra is a rendszere / Készült: 2018.02.19
A kampánynyitó alkalmából narancssárga nyakkendőt öltő miniszterelnök elkerülte az oktatás, az egészségügy és a korrupciós botrányok említését, hallgatásával jelölve meg gyenge pontjait. Huszadik évértékelője biztatás volt a híveknek, az eredmények katalógusa, ám egyúttal arról is szólt: Orbánnal ilyen marad az ország, akinek most nem jó, annak az ő uralma alatt nem is lesz jobb.