Magyarország 2016: csak a gazdagoknak lett jobb...

Részletek

Készült: 2016. június 24. péntek, 01:18

Print 

Találatok: 1837

A gazdasági válság óta a társadalmi egyenlőtlenség emelkedett Magyarországon, és ezen a Fidesz-kormány szegényellenes gazdaság- és társadalompolitikája sem segített. Ma már általános értelemben lehet dolgozói szegénységről beszélni, ami sok esetben a magasabb végzettségű szakemberekre is vonatkozik, mivel egyes szektorokban - leginkább az államhoz köthetőekben - megalázóan alacsonyak a bérek. Nem véletlen, hogy egyre többen vándorolnak ki, miközben Magyarországon általánossá vált a munkaerőhiány a legtöbb ágazatban.

A válság óta szinte minden társadalmi csoport helyzete romlott, kivéve a legnagyobb jövedelemmel rendelkező háztartásoké, köszönhetően az Orbán-kormány adópolitikájának, ami egy olyan jövedelemtranszfernek felelt meg, ahol az alacsonyabb jövedelmű háztartásoktól csatornáztak át pénzeket a legmagasabb jövedelmű csoportok irányába. Mindeközben számos szociális támogatás megszűnt, és annak ellenére, hogy a kormánynak lett volna lehetősége feloldani a még 2009-ben befagyasztott transzfereket, nem éltek vele.

Bár az elmúlt években a reálbérek nagyobb ütemben nőttek, mint a 2010-14 közötti időszakban, ezt elsősorban azok a szektorok húzták fel, ahol a munkaerőhiány miatt a nagyobb cégek kénytelenek voltak bért emelni. Általános értelemben tehát egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy mindenkinek jobb lett, amit az is igazol, hogy a kormány csuklóból kerüli a növekvő szegénység témájának megvitatását.

Növekvő egyenlőtlenségek

Egy friss kutatás szerint 2007-2014 között jelentősen emelkedtek Magyarországon a társadalmi csoportok közötti egyenlőtlenségek. A gazdasági válság után egyedül a gazdagabbaknak lett jobb, minden más társadalmi csoport vesztese volt mind a válságnak, mind pedig az azt követő gazdaságpolitikai döntéseknek, így tehát a bal és a jobb oldali kormányoknak egyaránt benne van a kezük a folyamatban.

Szinte általánosan elfogadott tény, hogy egy gazdasági válság után a szegények száma mindig megugrik. A csökkenő munkaórák és a növekvő munkanélküliség jellemzően az alacsonyabb jövedelemű háztartások körében csapódik le, a csökkenő fogyasztás és GDP-n keresztül viszont multiplikálódik a hatás. A magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások azonban nemcsak bérjövedelemmel rendelkeznek, hanem tőkejövedelemmel is, így őket kevésbé viseli meg például egy általános bércsökkentés/befagyasztás.

Ez a folyamat Magyarországon is megfigyelhető volt: 2008 után jelentősen emelkedett a munkanélküliek száma a gyárbezárások és a termelés csökkentése miatt. A prociklikus gazdaságpolitika erre csak rátett egy lapáttal, igaz nem is volt más választása az akkori kormányoknak, mivel az IMF-fel és Unióval kötött megállapodás értelmében csak azzal a feltétellel kaptunk mentőövet, hogy jelentősebb kiigazító intézkedéseket fogadnak el.

Ezek az intézkedések viszont rövidtávon tovább rontották a helyzetet, nagyobb lett a gazdasági visszaesés, még inkább csökkent a termelés, nőtt a szegények száma, és az elfogadott intézkedéseknek - például szociális támogatások megvágása - köszönhetően a társadalmi egyenlőtlenség is.

A helyzet azonban mit sem változott a 2010-es kormányváltást követően, mi több, az Orbán-kormány számos olyan intézkedést fogadott el, amely egyértelműen szegényellenes volt, és még csak magyarázkodni sem lehetett, hogy külső nyomás miatt volt szükség ezekre az intézkedésekre.

A folyamat eredménye, hogy 2007 és 2014 között Magyarországon csak a gazdagabbaknak lett jobb, mindenki más vesztesnek tekinthető.

Mint ahogy a fenti ábra is szemléleti, egyedül a legfelső jövedelmi ötöd részesedése emelkedett az összjövedelemből, ráadásul nem is elhanyagolható mértékkel: 2,2 százalékkal. Minden más jövedelmi réteg összjövedelemből való részesedése csökkent, legnagyobb mértékben a legalsó 20 százaléké.

A gazdagoknak kedveztek

A gazdagok sokat köszönhetnek a Fidesznek és az egykulcsos adónak. Miután a kormány 2010-ben bejelentette, hogy 16 százalékos, egykulcsos szj-adót vezetnek be, nem kellett zseninek lenni ahhoz, hogy mindenki lássa, az új rendszer legnagyobb nyertesei azok lesznek, akik a legnagyobb bérjövedelemmel rendelkeznek (a tőkejövedelemre eltérő adónemek vannak, ezekhez azonban az illetések nem nyúltak hozzá). Elvonatkoztatva attól, hogy az egykulcsos adó jó-e, vagy sem, egy dolgot érdemes számításba venni: 500 milliárdos puffer nem volt a költségvetésben az új adórendszerhez, sőt, 0 forint állt rendelkezésre, így nyilvánvalóan máshonnan kellett elvenni ahhoz, hogy a Fidesz megvalósítsa a tervet. Az egykulcsos adórendszer bevezetésével megszüntetettek számos támogatást és adókönnyítést (például az adójóváírást), így összességében az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások terhei nőttek, miközben a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások összjövedelme emelkedett (ahogy látható a fenti ábrán is). Ezzel kapcsolatban számos komolyabb kutatás is megjelent az elmúlt 5 évben, amelyek egyaránt arra a következtetésre jutnak, hogy a rendszer nyertesei a magasabb jövedelmű háztartások, miközben az alacsonyabb jövedelmű háztartások sokat vesztettek azzal, hogy megszűnt számos kedvezmény és támogatás.

Az adórendszerben történő változások mellett a nagyobb jövedelemmel rendelkező háztartások más kedvezményekben is részesültek a Fidesz kormánytól, elég csak a végtörlesztésre gondolni, ahol nyilvánvalóan azok a háztartások tudták kifizetni devizaadósságukat kedvezményes feltételek mellett, amelyeknek nem is lett volna szükségük a segítségre. A kedvezményes feltételek miatt hosszú távon viszont még nagyobb nettó jövedelemre tettek szert, miközben a bajban lévő szegényebb háztartásoknak még évekig várniuk kellett a kormány segítségére.

A 2012-es megszorításoknak sem örülhettek a szegények az olyan intézkedések, mint például az áfa megemelése miatta, amely egyértelműen az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező csoportokat érintette kedvezőtlenebbül.

Ahogy a fenti ábra is mutatja 2009-et követően a jövedelmi egyenlőtlenségek jelentősen emelkedtek Magyarországon.

(A Gini-index a vagyoni egyenlőtlenséget mutatja meg, értéke 0-1 között változik, minél nagyobb, annál nagyobb az egyenlőtlenség az adott országban. A második grafikon azt szemléleti, hogy a jövedelemmel rendelkező háztartások között mekkora azoknak a százaléka, amelyeknek a jövedelme a medián jövedelem 50 százalékát sem éri el. A harmadik grafikon pedig azt szemléleti, hogy a felső jövedelmű 10 százalék hányszorosát keresi az alsó jövedelmű 10 százaléknak.)

Bár az elmúlt években történt némi előrelépés, mint például bizonyos termékek áfakulcsának csökkentése, a Fidesz továbbra is kategorikusan tagadja, hogy Magyarországon emelkedett a szegények száma 2010 után, a kormányzati propaganda pedig teljesen más irányba próbálja terelni a közvélemény figyelmét.

Az Unió egyik legszegényebb országa

Pedig lenne miről beszélni, hiszen az egyik legfrissebb uniós statisztika alapján Magyarország az EU negyedik legszegényebb országa, a súlyosan depriváltak aránya csak Görögországban, Romániában és Bulgáriában volt magasabb 2015-ben.

Ennél is aggasztóbb, hogyha a váratlan kiadásokat vizsgáljuk, akkor Magyarország a legrosszabb helyen szerepel az uniós statisztikában. A háztartások 70 százaléka gyakorlatilag nem tudná megoldani, ha valamilyen váratlan nagyobb kiadási tétele keletkezne:

Ki kell mondani, hogy Magyarországon jelenleg csak a felső 10-20 százalék tud relatíve normális körülmények között élni. Ebbe beletartozik az is, hogy tisztességes egészségügyi ellátáshoz is ők tudnak hozzájutni. Mint látható a leggazdagabbak helyzete javult az elmúlt években, többnyire azonban a szegények kárára. Érdemes azonban arra is kitérni, hogy többségük nyugat-európai viszonylatban egyáltalán nem számít gazdagnak, így megoldást az sem jelentene, ha jóval nagyobb adót vetnénk ki rájuk.

Első lépésnek már az is jó lenne, ha a kormány belátná, Magyarországon valóban milliók élnek mélyszegénységben, és helyzetük nem javítható olyan eszközökkel, mint például a közmunkaprogram. Olyan megoldásokra van szükség, ahol a versenyszféra irányába lehet terelni az embereket (ehhez persze olyan gazdasági környezetre van szükség, amely vonzza a tőkét + az új munkahelyeket), és egy olyan igazságosabb adórendszerre, amely nem büntetni a munkavégzést, viszont nem is az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező háztartások kárára biztosítja az alacsonyabb adókulcsot a gazdagabbaknak.

Cikk: http://tenytar.blog.hu/2016/06/23/magyarorszag_2016_csak_a_gazdagoknak_lett_jobb

Bért és életet / 2016.06.03.
Címek a lapokból: „Nagyon súlyos a munkaerőhiány a turizmus-vendéglátásban”, „Diplomás segédmunkások”, „Munkaerőhiány van sok szakmában”, „Rekordot döntött a dolgozói szegénység”. Munkaerő­hiány is, dolgozói szegénység is? Nincs megoldás? De van! Program van, csak dönteni kellene róla.

Magyarország 2016 – sokadika
Nem mondom, hogy nem volt egy kis pánik a szerkesztőségben, mert de. Ment az ötletelés, hogy mit szúrhattunk el. Mi változott? Hiszen az olvasottság nem csökkent. Jönnek a jelzések, visszajelzések, szaporodnak a trollok ahogy kell és ahogy szokás. Mi a baj mégis? Aztán rájöttünk. Sokadika van. Nincs pénz, nincs egy felesleges fillér sem. Ilyenkor nem támogatunk, nem adakozunk, hanem túlélünk. Nincs tartalék, mert miből is lenne? Az ország fele minimálbérből él, sokak számára még a minimálbér is csak elérhetetlen álom.

A minimálbért tekintve lemaradunk a többiektől | Policy Agenda
A költségvetés és az adótörvények benyújtásával minden technikai paraméter adott ahhoz, hogy elkezdődjenek a 2017. évi minimálbér-tárgyalások. A kormány nem tette magasra a lécet, hiszen a költségvetés alapján 5% körüli jövő évi béremeléssel számol. A munkaadók nyilván nem szeretnék elengedni a béreket, míg a szakszervezetek a dolgozói szegénység ellen küzdenének. A Policy Agenda elemzésében bemutatja, hogy hogyan néz ki a környező országokhoz képest a magyar helyzet.

 

---

Kapcsolódó cikkeink:

Még röhögtök is rajta, hogy a sok idióta meg beszopja / Készült: 2016.06.19
Napi rohaggyonmegmindenszoci:

Amit a Fidesz megvéd neked, azt el is lopja tőled / Készült: 2016.06.09
Most éppen hatodjára módosítja a maga által tákolt alaptörvényt a kormánypárt, amit sziklaszilárdnak mondott ugyan mikor összedobta, de most is inkább csak a hatalmát igyekszik minél nagyobb mértékben növelni az emberek mindennapjai felett. Végül is nem tehet róla Orbán Viktor, a világ ugyanis állandóan változik, fejlődik, a nagy hozzá nem értésben nem gondolhat mindenre mikor a saját képére és megelégedésére igyekszik visszaforgatni tündérországban az idő kerekét.

Jövőre végleg bebetonozza a társadalmi egyenlőtlenségeket a kormány / Készült: 2016.05.23
Meglehetősen nyomasztó a gondolat, hogy bár még el sem értünk ennek az évnek a feléig, már tudjuk, hogy jövőre sem lesz jobb a helyzet. Márpedig ez van: borítékolhatóan tovább fog nőni szakadék Magyarországon a jómódúak és a szegények, a nők és a férfiak, a családosok és a gyermektelenek, a gyerekek és a felnőttek között. Biztató kép, ugye?

Orbánék gazdasági csodája: 1 millió embernek csoda, hogy életben van / Készült: 2016.05.07
Megígértem magamnak, hogy mivel szombat van, nem hagyom magam felidegesíteni Matolcsyval, következésképpen egyetlen mondatot nem vagyok hajlandó leírni róla, Az utóbbi napokban ugyanis sűrű viszketés jött rám, valahányszor megláttam az ő fejét, ahogy néz bárgyú pofával és az összes szemével.

A magyarok fele hagyná el Magyarországot – Megdőlt az elvándorlási rekord is / Készült: 2016.04.29
Soha nem hagyták még el annyian Magyarországot, mint a tavalyi évben. A hivatalos elvándorlók száma 33 ezer körül van, ami olyan, mintha egy megyeszékhelyünk, például Salgótarján teljesen kiürült volna. A statisztikák ráadásul csak azokat mérik, akik jelezték kiköltözési szándékukat, így a valós szám akár ennek többszöröse is lehet.

• Előző
• Tovább